Tagged: Adat Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

Az ezekbe a kategóriákba eső biztonsági hibákat Kontrát nem veszi figyelembe.

De hány esetről beszélünk?

Amerikában

  • csakis a fenti kategóriákba eső,
  • csakis a kormányzati (benne: military, nincs benne: egészségügy és oktatás) adatbázisokból kijutó
  • csakis 2005-től a múlt hét szombatig tartó időszakban
  • csakis a nyilvánosságra került eseteket beszámítva

az adatszivárgások száma:
131.620.556 (amelyben pl. kétszer szerepel mindenki, aki két adatbázisból is kiszivárgott),
amely 509 különböző alkalomból gyűlt össze.

Aki nem hiszi, járjon utána: http://www.privacyrights.org/data-breach

Hogy a belügyi államtitkárnak nem jut eszébe – nemhogy utánanézni annak, ami kijön a fejéből, hanem még a fenti eseteknek az elvi lehetősége sem – nos, az értelmesebb beosztottai, a baráti és a kevésbé baráti titkosszolgálatok helyében legalább 3/4 körbe röhögném a pasit. Ha nem ezért, akkor a gerince állapotáért.

Szóval az Amerikaiaknak megvan a maguk baja – hogy a 2001 óta terjedő scary törvényeikről ne is beszéljünk.

De hogy a zsidók mit összeszerencsétlenkedtek, még az amerikaiak eredményeihez képest is, az kész csoda.

III. ZSIDÓK

Az eredendő bűn az volt, hogy összeszedték az állampolgáraik összes lényeges adatát (ismerős a jelenség?) Nagyon lelkiismeretesek voltak:

  • nem csak a szokásosakat kaparták össze (mint a magyar állam eddig),
  • hanem érzékeny egészségügyi adatokat,
  • származási adatokat,
  • és mindenkiét, még a halottakét is. És a kiskorúakét.
  • Ja, majdnem elfelejtettem, hogy minden egyes élő-halott izraeli biometrikus adatai is kikerültek.

És mint múlt hónapban kiderült, ez a rengeteg izgi zsidó adat, ahogy az szokása, ha gondosan összegyűjtik, bizony, kikerült a Netre:

The stolen database contained the name, date of birth, national identification number, and family members of 9 million Israelis, living and dead. More alarmingly, the database contained information on the birth parents of hundreds of thousands of adopted Israelis–including children–and detailed health information on individual citizens.

Az adatlopás “belső munka” volt:

In the Israeli case, a valuable database was stolen through an inside job. Although the information was stolen by a white-collar criminal with an identity theft jones rather than by a hostile intelligence service or an enemy hacker, the end effect was the same.

Ha érdekel a sztori, kezdd innen: http://www.fastcompany.com/1790444/the-downside-of-biometrics-9-million-israelis-records-hacked

Ha érdekelnek a zsidók összes személyes adatai, kezdd innen: https://www.google.com/search?q=agron+2006+download

IV. PINTÉR

Namármost, ha Pintér és amatőr és/vagy informálatlan és/vagy gerinctelen kis csapata olyan veszélynek kívánja kitenni a magyarokat, mint a zsidó állam a zsidókat, vö.:

Not to overlook the horrendous privacy issues, I also think this is a tremendous national security risk for a country as small as Israel, providing Israel’s enemies with a treasure-trove of intelligence data. http://boards.fool.com/9-million-israelis-hacked-info-hits-the-web-29626423.aspx

azaz szépen összegyűjti az adatainkat (lásd: http://amexrap.org/fal/a-ruandai-tomeggyilkossagok-es-pinter-kapcsolata ), hogy a saját, vagy az utódai munkatársai a dolgok természetéből adódóan eladhassák őket a piacon, vagy akár közvetlenül egy külföldi titkosszolgálatnak, vagy nyilvánosságra hozzák,

függetlenül attól, hogy egy miniszter meg a Kontrátja garantálja, hogy a magyarok érzékeny személyes adatai egyetlen pendrive-ra való letöltétének előkészítése a mi érdekeinket szolgálja, és már előre is a Nemzetbiztonsági Bizottságra kenné a felelősséget,

MINDEZT AZ UTÁN, hogy már egy hónapja ország-világ előtt nyilvános, hogy a zsidók a saját hülyeségük miatt szívnak, mint a torkos borz,

akkor kérdem én: valójában kinek dolgozik Pintér?

 
  • Mázsa Péter 00:15 on 2011.11.25 Permalink |
    Tags: Adat, , , , , Ruanda   

    A Ruandai tömeggyilkosságok és Pintér kapcsolata – avagy mire használja egy diktatúra a korábbi demokrácia belügyminisztereit? 

    Sokan vallják, hogy a jogállamot nem szabad a személyes adatok gyűjtésében korlátozni, hiszen nem fog visszaélni vele, a diktatúra esetében pedig mindegy, milyen adatállományokkal rendelkezik, kiszemelt áldozatait mindenképpen megtalálja. Ezt a vélekedést a történelem cáfolja. Friss példa a 90-es évek brutális ruandai polgárháborúja.

    A hutuk uszítói a birtokukba került nyilvántartások alapján a rádióban beolvasták a meggyilkolandók nevét és autóik rendszámát is. A társadalmi berendezkedés változásával könnyűszerrel megvalósítható a jogellenes felhasználás, akár a jogszerűen összegyűjtött adatokból.

    Mégsem mindegy tehát, hogy a még konszolidált hatalom milyen adatvédelmi rendszert alakít ki. [ http://ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/e_szemelyazonositas_adatvedelem_ekint-1.pdf ], 21. oldal

    Az új államvédelmi hatóság, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ [NIBEK] 2012-től online, real-time szívja le az adatbázisokat az országban:

    A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által kezelt […] adatot – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján […] szerzi be. [ http://www.parlament.hu/irom39/05004/05004.pdf 15.oldal]

    Melyek ezek az együttműködő szervek, amelyeknek az adatbázisaihoz az épp aktuális Pintéreknek azonnali hozzáférésük lesz?

    Az együttműködő szervek: a
    a) rendőrségi […] szerv,
    b) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési […] szerv,
    c) […] terrorizmust elhárító szerv,
    d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
    e) a további polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
    f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
    g) az idegenrendészeti hatóság,
    h) a menekültügyi hatóság,
    i) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
    j) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
    k) a büntetés-végrehajtás központi szerve,
    l) a közlekedési hatóság,
    m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv,
    n) a központi útiokmány-nyilvántartó szerv,
    o) a bűnügyi nyilvántartó szerv,
    p) a szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szerv,
    q) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv,
    r) a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv, valamint
    s) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv. [13-14. oldal]

    Ennyi már bőven elég a demokratikusan összeszedett adatok tömeggyilkosságra való használatához egy diktatúra kialakulása vagy kialakítása esetén.

    Mit mond erre Pintér?

    […] a Belügyminisztérium kijelenti, hogy a NIBEK átlátható, hatékony munkát fog végezni, hozzájárulva Magyarország nemzetbiztonságának és közbiztonságának megóvásához. Napjaink biztonsági kihívásaira csak úgy lehet eredményes választ adni, ha az érintett állami szervek közötti információk áramlása képes megfelelni a legújabb kor igényeinek és követelményeinek. A korszerű technikák felhasználásával a NIBEK egységesíti a különböző nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezelését, gyorsítja az adatelemzéseket. […] http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/a-belugyminiszterium-reakcioja-a-nibek-kel-kapcsolatos-kifogasokra

    Pintér gondolatmenete alapján nyilván a Ruandai tömeggyilkosságok előkészületei (amelyek akkor még csak “az adatelemzések gyorsítását” szolgálták) is megfeleltek a legújabb kor igényeinek és követelményeinek.

    Végülis igaza van: amint az adatok összegyűltek, már kezdődhetett is a legújabb kori vadászidény.

     
  • Mázsa Péter 17:46 on 2011.01.23 Permalink |
    Tags: Adat, , , ,   

    Identity and The Independent Web: “[…] Here’s one major architectural pattern I’ve noticed: the emergence of two distinct territories across the web landscape. One I’ll call the “Dependent Web,” the other is its converse: The “Independent Web.”

    The Dependent Web is dominated by companies that deliver services, content and advertising based on who that service believes you to be: What you see on these sites “depends” on their proprietary model of your identity, including what you’ve done in the past, what you’re doing right now, what “cohorts” you might fall into based on third- or first-party data and algorithms, and any number of other robust signals.

    The Independent Web, for the most part, does not shift its content or services based on who you are. However, in the past few years, a large group of these sites have begun to use Dependent Web algorithms and services to deliver advertising based on who you are. […]

    The dominant platforms of the US web – Facebook, Google, and increasingly Twitter- all have several things in common, but the one that comes first to my mind is their sophisticated ability to track your declarations of intent and interpret them in ways that execute, in the main, two things.

    First, they add value to your experience of that service. […]

    Secondly, these services match their model of your identity to an extraordinary machinery of marketing dollars, serving up marketing in much the same way as the service itself. […]

    What happens when the Independent Web starts leveraging the services of the Dependent Web? […]

    If I alight on a post about a cool new mountain bike, for example, I might chose to reveal that I’m a fan of the Blur XC, a bike made by the Santa Cruz company. But I don’t necessarily want that information to presumptively pass to the owner of that site until I read the post and consider the consequences of revealing that data. […]

    Let’s take that last bike scenario and play it out in the “real world.” Instead of alighting on a post on some random web site I’ve stumbled across, let’s say I’m having a coffee at a local bakery, and I overhear a group of guys talking about a bike one of them recently purchased. I don’t know these guys, but I find their conversation (the equivalent of a “post”) engaging, and I lean in. The guys notice me listening, and given they’re talking in a public place, they don’t mind. They check me out, reading me, correctly, as a potential member of their tribe – I look like a biker (tribes can recognize potential members by sight pretty easily). At some point in the conversation – based on whether I feel the group would welcome the interjection, for example – I might decide to reveal that I’ve got a Blur XC. That might get a shrug from the leader of the conversation, or it might lead to a spirited debate about the merits of Santa Cruz bikes versus, say, Marin. That in turn may lead to an invitation to join them on a ride, and a true connection could well be made.

    But until I engage, and offer new information, I’m just the dude at the next table who’s interested in what the folks next to me are talking about. In web parlance, I’m a lurker. As I lurk, I might realize the guys at the next table are sort of wankers, and I’m not interested in riding with them. I have the sense that this model of information sharing is, at its core, the way identity in what I’m calling “The Independent Web” should probably work. […]

    I think it’s worth defining a portion of the web as a place where one can visit and be part of a conversation without the data created by that conversation being presumptively sucked into a sophisticated response platform – whether that platform is Google, Blue Kai, Doubleclick, Twitter, or any other scaled web service. Now, I’m all for engaging with that platform, to be sure, but I’m also interested in the parts of society where one can wander about free of identity presumption, a place where one can chose to engage knowing that you are in control of how your identity is presented, and when it is revealed. […]

    I think how we manage these questions will define who we are at a very core level in the coming years. As Lessig has written, code becomes law. It took tens of thousands of years for homo sapiens to develop the elaborate social code which defines how we interact with each other in the real world. I’m fascinated with the question of how we translate that code online.” http://battellemedia.com/archives/2010/10/identity_and_the_independent_web_.php

     
  • Mázsa Péter 19:39 on 2011.01.15 Permalink |
    Tags: Adat   

    Ha idáig elolvastad, fizetek egy sört: “Ismerős, ugye? A mesebeli egyetemista szakdolgozatának negyvenharmadik oldalán az alulról harmadik bekezdésbe csempészi ezt az opponensének szánt mondatocskát: de nem kell aggódnia, sörözés nélkül megszületik a bírálat és az érdemjegy, simán lezajlik a védés és ő elégedetten vághatja zsebre a diplomáját. A kutyát nem érdekli, hogy ő miről és mit írt a szakdolgozatba. Nem tudom, a valóságban is így megy-e ez, mindenesetre érdemes lenne szólni a Pénzcentrum meg a HVG újságíróinak, hogy a KSH nemzeti számláinak a szerzői talán ezen a mesebeli egyetemen lettek kiképezve, minthogy az idézett kiadvány, legalábbis ott, ahol a prostitúcióra költött milliárdokról van szó, rejt néhány időzített … hm, ha nem is bombát, de … sörözést. […]

    Minket most – a nagy sajtóhírverésre tekintettel – csak a prostitúcióra, szexiparra a magyar „háztartások által költött” 165 milliárdocska tartalma érdekelt volna. Ugyan honnan tudja a KSH, hogy hány éves a kapitány? […]

    A kiadványban 9 alkalommal olvashatjuk – hogy jól megjegyezhessük –, hogy
    „…a fogyasztásra készült becslés a fogyasztók és a megvásárolt alkalmak száma, valamint az átlagos árakra vonatkozó adatok alapján. A fent említettek mellett két további adatforrást is felhasználtunk: egyrészt a Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezetétől, másrészről pedig speciális tanulmányokból származó adatokat. A folyó termelőfelhasználás (khm) becslése főként rendőrségi jelentések adataira épült.” (Kiemelés tőlem)

    A KSH módszertani kiadványa hosszú fejtegetésben ismerteti a hazai szexipar szerkezetét, a vásárlók és az „eladók” szokásait, magatartását – ez képezi alapját az ugyanitt böngészhető részletező táblázatoknak a különféle szexuális tevékenységek bel- és külföldi forgalmáról, a vevők és eladók megoszlásáról stb.

    Majd következik egy nem túl hosszú forrásjegyzék: ezek lennének tehát a speciális tanulmányok. A források közül kettőt én magam írtam, és határozottan emlékszem, hogy egyáltalán nem közöltem bennük a mai magyarországi prostitúcióra vonatkozó adatokat, hiszen nem álltak ilyenek rendelkezésemre. […]

    újságíróink, sűrűn legősibb-mesterségezve, buzgón mindig-volt-mindig-leszezve, az áldozatos pornóipart sújtó válságon szorgosan sajnálkozva simán beszopják a kamut. […]” http://iphigeniaemleklap.blogspot.com/2011/01/ha-idaig-elolvastad-fizetek-egy-sort.html [Via Madalina Rita]

     
  • Mázsa Péter 15:46 on 2010.12.11 Permalink |
    Tags: Adat, , ,   

    32 millió adat Magyarországról – Erőforrástérkép 1.0 / Hungarian Regional Data 

    from: tóth istván jános […]
    date 11 December 2010 15:29
    subject 32 millió adat Magyarországról – Erőforrástérkép 1.0

    2010. december 10.-től elérhető a világhálón az Erőforrástérkép 1.0 verzió,
    az MTA KTI kutatócsoportjának fejlesztése.

    Az Erőforrástérkép 1.0 egyedülálló adatbázis, amelynek segítségével minden magyar település
    közel 500 társadalmi és gazdasági mutatójának 1990-2008 közötti adatai érhetők el magyarul
    és angolul a http://www.eroforrasterkep.hu/ honlapról.
    A felhasználók az általuk keresett adatokat excel formában letölthetik és grafikonon, valamint térképeken ábrázolhatják.

    Az Erőforrástérkép 1.0 verzió 32 millió adatot tartalmaz és 325 ezer féle térkép megrajzolására ad lehetőséget.
    Interneten bárki számára elérhető.

    üdvözlettel,

    Tóth István János
    a fejlesztő csapat nevében

    Gratulálunk!

    “The 1.0 version of the HRD has been designed to give an overview of the emergence and state of development of the regions, counties, mezo-regions and settlements of Hungary, using nearly 500 economic and social indicators, of the period between 1990 and 2008. In the current version of the Hungarian Regional Data, the data are accessible in six classifications (regional, counties, three mezo-regions and one classification according to labour market areas), while the program allows users access to nearly 32 million individual data items.” http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?setLang=en

     
  • Mázsa Péter 06:35 on 2010.12.06 Permalink |
    Tags: Adat, , , , , ,   

    Feri, ez ciki 

    Gyurcsány saját, “Viktor ez smafu” c. bejegyzésében támadja Orbánt annak Moszkvai kudarca miatt.

    Feri, hátrább az agarakkal: bár Orbán teljesítménye egyelőre az oroszok szerint is smafu, de amit te csináltál az oroszokkal, az meg ciki.

    Lássuk az adatokat:

    [Forrás: http://www.eia.doe.gov/emeu/international/ngasprii.html ]

    Mit itt a ciki?

    Az a szép vastag rózsaszínű sáv, amivel magasabb volt a gázár nálunk, mint a többi volt szoci országnál: az a ciki.

    Miért?

    Nézzük először a szereplőket:

    – Kik vagyunk a “mi”?

    Nincs hatékony közös gázpolitikánk, sem az Unióval, sem pl. a Visegrádiakkal.

    Mivel nincs közös gázpolitikánk, minden ország külön-külön tárgyal az oroszokkal.

    Így a “mi” nem más, mint Magyarország.

    Ilyen héttérrel az oroszok persze saját árstratégiájukat tudják elfogadtatni külön-külön az egyes országokkal. Aki

    • így vagy úgy ki van szolgáltatva nekik, és/vagy
    • viszonylag gazdagabb, és/vagy
    • nem stratégia partnerük és/vagy
    • oktalan

    ott magasabb árat tudnak kérni a gázért; ha valaki erős vagy szegény vagy stratégiai partnerük vagy okos, ott kevesebbel is beérik.

    – Kik a tárgyalópartnereink?

    Az oroszok az energiaexportból élnek, exportjuk 2/3-a erejéig:

    [Forrás: http://www.export.by/en/?act=s_docs&mode=view&id=1659&doc=64 ]

    Kormányuk teljesen összefonódott ezzel az iparággal (tipikus példa a közelmúltban elhunyt Csernomirgyin karrierje).

    Gazdaságuk 2009-ben 7,9%-kal esett vissza.

    Legjobb tehát, ha az orosz államot jelenlegi állapotában annak kezeljük, ami: az energiaipari lobby erőszakszervezetének, amelynek Európával kapcsolatos energia-stratégiája az “oszd meg és uralkodj”.

    Innen indulunk.

    Most nézzük a pozíciónkat:

    1. Alternatív forrásokra most és középtávon nem számíthatunk.

    2. Szlovákia inkább függ külföldi energiaszállításoktól, mint mi, Csehország és Lengyelország jóval kevésbé (vö.: http://www.energy.eu/#dependency ). Az oroszok tehát a cseheket és a lengyeleket kevésbé tudják lenyúlni, a szlovákokat inkább, mint bennünket. Azaz arra számíthatnánk, hogy a cseheknél és a lengyeleknél alacsonyabb lesz a gázár, a szlovákoknál magasabb, mint nálunk.

    3. Viszont a szlovákokon keresztül megy egy szép vastag gázvezeték Németország felé, míg rajtunk keresztül gyakorlatilag nem megy semmi, azaz a szlovákok csökkenteni tudják az oroszok felől érkező gáz árát.

    Eddig úgy néz ki, mintha a rózsaszínű sáv, azaz a Magyarországi magasabb ár indokolható lenne. Elvégre Csehország és Lengyelország energiafogyasztásában kevésbé függ az oroszoktól, Szlovákia meg azért érhet el relatív árcsökkentést, mert jelentős gáz-transzferország.

    De.

    Gyurcsány, amennyire tudom,

    • nem érte el a vevők közös hatékony gázpolitikáját, sem Uniós, sem más szinten,
    • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket, különösen
    • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket az oroszoktól, sőt,

      – az ilyen irányú erőfeszítéseket majdhogynem ellehetetlenítette (pl. kijelentette, hogy az oroszokat kikerülő Nabucco-gázvezeték “egy álom, és nekünk nem álmokra van szükségünk” – angolul lásd pl. itt),

      – az oroszoktól való energia-függőségünk csökkentése érdekében saját kezdeményezéseket, tudomásom szerint, Orbánnal ellentétben nem tett [pl. annak ellenére sem, h az Azeri elnökkel kapcsolatban több mint 3 éve explicite ezt tanácsoltam neki],

    • még amely intézkedése az energiaellátás biztonságát fokozta is (az orosz-magyar közös gáztározók építése Magyarországon), azzal is növelte a stratégiai függőségünket az orosz gázipartól,
    • és ami legalább ennyire fontos, mint a fentiek: semmilyen olyan kezdeményezéséről nem tudok, amely az oroszok energia-exporttól való függőségét csökkentette volna.

    Feri: tényleg minden arra mutat, hogy Viktort egyelőre alázzák az oroszok. Persze az is lehet, hogy idővel kinövi magát a szemükben – innen szép nőni. Valószínűleg messziről bűzlik, hogy köze sincs az orosz lélekhez. Mindenesetre az oroszokkal való viszonyt jobb, ha nem te kéred rajta számon: a jópofizás ugyanis nem öncél. Akármilyen kellemes is, nem érdemes velük olyan viszonyba keveredni, aminek ilyen vastag rózsaszínű a vége.

    És tényleg: ha megnézzük, mindez hogyan néz ki kívülről (pontosabban: más érdekeltek szerint), arra jutunk, hogy nem szépen. Ritkán van alkalmunk olyan interjút olvasni, amit az amerikaiak publikáltak Gy energiapolitikájával kapcsolatban.

    Kíváncsi vagyok, hogy a később a netre kerülő Wikileaks-dokumentumokból mi derül ki abból, hogy az amerikaiak titokban hogyan értékelték az energiapolitikáját – különösen, hogy Gy már elő is készítette olvasóit egy potenciális kínos fordulatra🙂

    Végül egy kis ingyen tanácsadás.

    Mit kell tennie a mindenkori magyar miniszterelnöknek mindezzel kapcsolatban?

    1. A szokásos: növelni kell a termelés energiahatékonyságát, csökkenteni a lakosság energiaigényét, alternatív energiaforrások, és addig is alternatív beszerzési útvonalak, racionálisabb energia infrastruktúra politika, hatékony közös uniós energiapolitika, ilyesmi. De: nem az oroszok ellenében (biztos, hogy Orbán jól kommunikálta ezt a bakui útját??), hanem megértetve, sőt, nagy lelkükkel megéreztetve és sok vodkával megöntözve:) valódi szándékainkat:

    2. Jóban szeretnénk lenni az oroszokkal. Nagyon jóban. De nem ám úgy, hogy kedvükre tegyenek erőszakot rajtunk! Aktívan elő kell segítenünk, hogy idővel képesek és hajlandóak legyenek leszállni kedvenc anyagukról. Stratégiai partnerükké kell válnunk – egy olyan közös stratégiában, amely az orosz államot (elitet) leválasztja végre Oroszország anyácska gázos emlőiről.

    Ez utóbbi nekik egyedül nem fog menni – az orosz elitet és Oroszországot már rég elragadta a világszerte jól ismert átok, a Holland Betegség – olyasmi ez nagyban, mint amit a hazai kispályán a költségvetési és uniós pénzek lenyúlásánál tapasztalunk vagy sejtünk.

    Érezniük és tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk. Mert mi vagyunk azok, akik igazán érezzük: akkor is kétségbe vannak esve, amikor otthon vagy külföldön korruptak.

    Persze azt is elég nehéz elképzelni, hogy ennyi bénázás után és közben Magyarország hitelesen el tud köteleződni egy ilyen stratégia mellett, Magyarország és Oroszország közös érdekében – és egyáltalán nem Amerika érdekei ellen.

    De mit lehetne felajánlani az oroszoknak (ne feledjük: a gázlobby képviselőinek), hogy komolyan vegyék e stratégiánkat? Segítsünk nekik nem leállós hajtóműveket beszerezni a repülőgépeikhez? Vagy küldjünk biosz-szakos kutatókat a tervezett orosz Szilícium-völgybe? Nem tudom: ezt már találja ki a mindenkori kormány:)

    Egyelőre sehol sem tartunk. Jó lenne valami értelmes viszonyba keveredni ezzel a fess és izgalmas gazemberrel – kérődzik a fejőstehén.

     
    • admin 12:01 on 2011.02.01 Permalink | Log in to Reply

      http://kapcsolat.hu/blog/viktor_a_rengetegben :

      amexrap
      2011-02-01 11:06
      #1220007
      Amikor Viktorék korrupcióra utalnak, valószínűleg ilyesmire gondolnak: http://amexrap.org/fal/feri-ez-ciki

      Ez teljesen indirekt, azaz nem szükségszerűen utal korrupcióra (lehet bénaság, véletlen, nem pénzügyi korrupció, vagy hagyhattam figyelmen kívül fontos tényezőket – de mik lennének ezek??), mindenesetre semmiképp sem veszi ki jól magát. Nagyon bután kellene csinálni a korrupciót ahhoz, hogy ennél több látszódjon belőle: még ha lett volna is, nem valószínű, hogy ennél több napvilágot látna belőle.

      Azt nem hiszem, hogy a dologgal kapcsolatban a magyaroknak több információjuk lenne, különben Viktorék már előjöttek volna vele. A Gyurcsányos Wikileaks-iratokat azért mindenképpen érdemes figyelni:)

    • admin 14:08 on 2011.02.04 Permalink | Log in to Reply

      Zsolt Kárász öhm, nem ismerem pontosan az árazási mechanizmusát a gáz htm-eknek, de ezeket nem 25 évre kötötték…arra lennék kíváncsi, h. ezekt mikor és kik módosították? (persze, az, hogy ha pl. 2003-ban a ruszkik keményebbek voltak az ártárgyaláson, kinek is a hibája, nehéz utólag megmondani…)
      December 6, 2010 at 4:48pm · Like ·

  • Mázsa Péter 13:21 on 2010.12.02 Permalink |
    Tags: Adat, , ,   

    Orbán Moszkvai tárgyalása: az oroszok szerint sikeres vagy sem? 

    Az orosz lélek működése ügyében csalhatatlan mércével rendelkezem. Mindig pontosan annyira tudom, mi az ábra, mint a mindenkori orosz nagykövet. És gyakran jobban, mint egy-egy elborult magyar miniszterelnök. Pedig oroszul nem beszélek, és nem is különösebben foglalkozom a kérdéssel.

    Akkor honnan ez a kiváló tájékozottságom?

    Egy példán keresztül bemutatom. Közös miniszterelnökünk tegnapelőtt Moszkvában tárgyalt. Mit lehet tudni a tárgyalásokról?

    Hát első kézből, a miniszterelnök honlapjáról (http://miniszterelnok.hu/cikk/a_magyar-orosz_kapcsolatokrol_targyalt_orban_viktor_vlagyimir_putyinnal ) nem sokat.

    Annyi mindenesetre Viktortól is kiderült, hogy

    • szerinte ő tárgyalt Putyinnal, nem pedig fordítva, és nem is elvileg egyenrangú felek tárgyalásáról volt szó (“A magyar-orosz kapcsolatokról tárgyalt Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal”),
    • ez abból is lácccik, h bár Orbán karakán kis ember, Putyin mégsem merte szembe köpni (“A két ország közötti, vita tárgyát képező gazdasági témákat az orosz kormányfő nem említette.”),
    • a többi néma csend (“A kölcsönös üdvözlést követően a két miniszterelnök a küldöttségek körében zárt ajtók mögötti tárgyaláson, majd azt követően ebéden vett részt.”)

    Hát, ebből nem sokat tudunk meg arról, mi a véleményük az oroszoknak Orbánról.

    Egy véletlen képcseréből, amelyen az Itar-Tassz orosz hírügynökség összetévesztette Orbánt és Gyurcsányt http://www.nol.hu/archivum/az_oroszok_osszekevertek_orbant_es_gyurcsanyt valamivel több kiderül – de ez még nem a hivatalos vélemény.

    A hivatalos véleményt máshonnan lehet tudni. Emlékeztek még Lópici Gáspárra, az utca hírmondójára, aki a közvéleményt képviseli a Keménykalap és Krumpliorrban http://www.imdb.com/title/tt0077796/ ?

    Nos, a Bajza utcában, az Orosz nagykövetség kerítésén található az Orosz Hivatalos Véleményt Közvetítő Hírmondó, amely – a régi megszokott kremlinológiai hagyományokhoz méltó módon – minden másnál pontosabban fejezi ki az oroszok mint népnemzet véleményét a mindenkori magyar politikusokról.

    Íme a Lokális Lópici állapottya kedden, az Orbán-Putyin hivatalos tárgyalás napján:

    Első látásra semmi feltűnő: egy-egy orosz- és amerikai elnök, miniszterelnök, gázvezér, ortodox főpap, és külügyminiszter – mi lenne ezen furcsa???

    Hát az Orbán Viktor.

    A fehér holló a fekete párja.
    Miért van az, hogy ma senki se látja?
    Túl fehéren vakít a szárnya,
    Nem ő látszik, csak a hiánya.

    Csak a lábnyom a végtelen hóban,
    Csak a jel, mely az ívpapíron van,
    Csak a száj, ami önmaga szótlan,
    A láthatatlan szigete a láthatóban.

    Viktor barátunk bizony nincs a hivatalos tacepaón.

    Mivel nem laktok a környéken, el sem tudjátok képzelni, mennyire furcsa és különös véletlen ez.

    Hányszor battyogtam hazafelé az elmúlt hat évben (amikor is arrafelé költöztem) rendes fiúként autótlanul, árván, hajnali három körül a Bajza utca felé, hogy rosszalló rendőrbácsi-tekintektől szorosan kísérve, műholdak és hangtalan mini kémhelikopterek által kívül-belül leszkennelve bámuljam az általam meg nem választott magyar miniszterelnökök képeit a hírmondóban?

    Gyurcsány és Putyin így, úgy meg amúgy, Bajnai és a Nagy Orosz Barát hivatalos találkozó előtt külön-külön, hivatalos találkozó után meg összeborulva [vagy az utóbbi már nem is volt??].

    És akkor itt van ez a Viktor nevű, akiről már ’87-’88-ban, Velemben és Pápán is kiderült, hogy csodagyerek, és akire mint a jelenlegi becsődölt pol elit prominens képviselőjére (ellentétben a választópolgárok jelentős részével) én ugyancsak nem adtam adtam a szavazatomat – nos, róla a hivatalos tárgyalás napján(!) sincs se kép, se hang.

    Orbánt nem hivatalosan keverik Gyurcsánnyal (vö.: http://www.nol.hu/archivum/az_oroszok_osszekevertek_orbant_es_gyurcsanyt ), hivatalosan meg… izé… Orbán nem létezik.

    Lehet, hogy az oroszok korruptak (mint ahogy az amik írják róluk), és a szocikat meg a Jobbikot támogatják (vö.: http://jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/Jobbik-program2010OGY.pdf 73. o.), de… egészen biztos, hogy ez a viszony az optimális a velük való tárgyalásokon?

    Konkrétan: Szerintetek utálják ezt az Orbán-gyereket az oroszok, vagy csak elfeledkeztek róla?? És annyira utálják, hogy hivatalos találkozó után sem tesznek ki képet, vagy azért ennyire nem voltak rosszak ezek a tárgyalások? Vajon Orbán ma, két teljes nappal a tárgyalások után már létezik a hivatalos Oroszország szemében? És ha igen, akkor messze ülős-állós vagy puszi-pacsis fénykép lehet kint a követségen?

    Na, ez éjszaka kiderül.

    Kocsi nélkül megyek haza.

    _______

    Frissítés 1 (adalék): http://amexrap.org/fal/az-itar-tassz-ujabb-elirasa-orban-helyett-organ-a-nemi-szerv

    Frissítés 2: http://amexrap.org/fal/orban-hianya

     
  • Mázsa Péter 11:21 on 2010.11.22 Permalink |
    Tags: Adat, ,   

    A befektetések biztonsága kategóriában globálisan az előkelő 120. helyet csíptük meg 

    K-Európában [Frissítés, a lenti vita alapján: Volt szoci országokban] csak Grúziában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Macedóniában, Szlovákiában, Szlovéniában és Kirgizisztánban könnyebb vállalkozni, mint nálunk: http://www.doingbusiness.org/rankings

    Ezen belül, a Befektetések Biztonsága/Védelme [Frissítés, a lenti vita alapján: a Kisbefektetők Biztonsága/Védelme a Menedzserekkel Szemben] kategóriában ezen országokon kívül már csak Örmányország, Bulgária, Azerbajdzsán, Románia, Kzahsztán, Csehország, Montenegro, Fehéroroszország, Lengyelország, Mongólia, Albánia, Szerbia, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Ukrajna áll előttünk.

    Persze csak Keletről. Mert a világ más régióiból a szokott éllovasokon kívül még Kolumbia, Puerto Rico, Botswana, Tunézia, Omán, Ruanda(!), Vanautu (az mi???), Szamoa, Fidzsi, Antigua és Barbuda, Törökország, Ghána, Namíbia, Tonga, Panama:), Jamaika, Albánia(!), Pakisztán, Dominika, Grenada, Kiribati(???), Egyiptom, Kenya, Guyana, Sri Lanka, Pápua Új Guinea(!), Banglades(!), Nepál(!), Nicaragua, Mozambik, Malawi, Algéria, Lesotho, Madagaszkár, Szíria, Kambodzsa(!), Eritrea, stb. stb. előz meg bennünket.

    Még szerencse, hogy ebben egy szinten vagyunk pl. Kamerunnal, Zimbabvével, Irakkal(!), Jordániával, Etiópiával(!), Salvadorral és az Arab Emírségekkel.

    Bár a felmérés hivatalos lezárásakor még épp csak túljutottunk az előző kormányokon és a szuper kampányidőszakon, a befektetések biztonságán nyilván nem javítottunk azóta. [Frissítés, a lenti vita alapján: “Ami itt történik jelenleg, az a befektetések bizonytalanságának egy új dimenziója, amit nem mér a mutatójuk: a magyar állam ahelyett, hogy a monopóliumokat kényszerítené versenyre a fogyasztók érdekében, inkább lenyúlja őket – és közvetve a fogyasztókat. Politikailag szép (nem kerül direkt konfliktusba a fogyasztókkal/választókkal), viszont befektetési biztonság, a munkahelyekre való hatás meg a fogyasztók lenyúlása szempontjából katasztrofális.” “javasolnék nekik egy 10. dimenziót is: az állam mennyire hajlamos az Einstandra:)”]

    10év alatt 1millió munkahely… aha!

    Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!)

     
    • Csaba 11:37 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Tudod te, mi az a funkcionális analfabéta? Például az, aki nem képes egy elég egyszerű táblázatot értelmezni.
      Az idézett táblázat 6. oszlopa a befektetők védelme, ebben az oszlopban 120-as érték szerepel Magyarország sorában. Ha kicsit körülnézel, kiderül, hogy ugyanebben az oszlopban Hollandia 109, Luxemburg 120, Ausztria 132, Svájc pedig nem kevesebb, mint 167 ponttal szerepel. Ez az oszlop elég furcsa, az értékek pedig biztosan nem sorszámot jelentenek, hiszen ugyanazok az értékek sokszor vannak jelen.
      Ez az oszlop csak egy érték a 9 közül, amelyből kiszámították az összesített rangsorolást. Ebben 46. vagyunk. Nem túl előkelő eredmény, de jobbak vagyunk pl. Spanyolországnál és Lengyelországnál, de még Kínánál és Olaszországnál is.

      Szóval: olvasni, értelmezni, gondolkozni és csak utána írni (ha nagyon muszáj)

      • Mázsa Péter 11:49 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Szia Csaba, tévedés:) Én inkább azzal támadnék a helyedben, hogy ezt még a szocik okozták: hivatalosan csak májusban zárták le az értékelést, bár azt mondanám, hogy 2006 óta inkább Szoci-Fidesz koalíciós kormányzás folyt (ha nem érted félre). Ami a 46. helyet illeti, igaz: “K-Európában csak Grúziában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Macedóniában, Szlovákiában, Szlovéniában és Kirgizisztánban könnyebb vállalkozni, mint nálunk” azért ez is szép teljesítmény, nem?:))
        Ami a pontok jelentését illeti, itt van, ha olvasol angolul: “Economies are ranked on their ease of doing business, from 1 – 183. A high ranking on the ease of doing business index means the regulatory environment is more conducive to the starting and operation of a local firm.” azaz az 1 a legjobb, a 120 a legrosszabb.

      • admin 14:11 on 2011.02.04 Permalink | Log in to Reply

        Zsolt Kárász ne bántsd, biztos még kora reggel van arra 🙂
        November 22, 2010 at 1:50pm · Like ·

        Zsolt Kárász amúgy sztem ezek mégis csak rank-ok, ha megnézed, pl. bef-véd oszlop 5-9. helyezettjeit, mindenkinél 5 szepel – pont mikor megosztott 2-3 helyről van szó…
        szóval azért furcsa, hogy mi alapján lettünk mondjuk irakkal és luxemburggal egy szinten bef-védelemben.
        mondjuk itt szerintem csak a jogi feltételeket (itt értsd: jogszabály szövege) vették alapul – tehát papíron, jogi szabályzást tekintve nem vagyunk jobbak iraqnál 🙂
        (tehát annyira azért még sem tévedett a posztoló 🙂
        November 23, 2010 at 12:09pm · Like ·

    • Csaba 11:56 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Most ne foglalkozzunk a magyar politikával, simán a táblázatban szereplő adatok értelmezése a téma.

      Az “ease of doing business” az összesítés, ez valóban rangsor 1-től 120-ig, ebben 46. helyen állunk.
      A blogbejegyzésed címében a befektetők védelme kategóriában kapott 120 pontot emeled ki, pedig ez csak egy index a 9 közül, amelyek alapján az összesítést (“ease of doing business”) készítették. A 6. oszlop értékeit nézd csak meg, a fenti hozzászólásomban írtam a példákat. Lehet, hogy Zimbabwe is 120 pontot kapott, de Svájc meg 167-et. Szóval meg kéne nézni alaposan a belinkelt pdf-ben, hogyan is állnak össze ennek az oszlopnak az értékei. És ez semmiképpen nem rangsor, ezt te is könnyen beláthatod.

      Más. Kirgizisztánt kelet-európai országként említeni kissé… szóval furcsa.

      cs.

      • Csaba 11:58 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Bocs, az összesített rangsor 1-től 183-ig tart.

      • Mázsa Péter 12:26 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Kirgizisztán: ja. Tealán: ex-Szovjet.

        Más: A pdf ezt írja: “Protecting Investors – Doing Business measures the strength of minority shareholder protections against directors’ misuse of corporate assets for personal gain. The indicators distinguish 3 dimensions of investor protections: transparency of related-party transac- tions (extent of disclosure index), liabil- ity for self-dealing (extent of director li- ability index) and shareholders’ ability to sue officers and directors for misconduct (ease of shareholder suits index).” Azaz, nem arról van szó, hogy azt mérné, hogy az állam mennyire nyúlja le a befektetőket, hanem hogy mennyire engedi meg, hogy a vezérek lenyúlják a kistulajdonosokat. És akkor Svájc szörnyű helye is helyére kerül, nem? Hibáztam, hogy a jelentését nem néztem meg, köszi, hogy felhívtad a figyelmemet erre.

        Ami itt történik jelenleg, az a befektetések bizonytalanságának egy új dimenziója, amit nem mér a mutatójuk: a magyar állam ahelyett, hogy a monopóliumokat kényszerítené versenyre a fogyasztók érdekében, inkább lenyúlja őket – és közvetve a fogyasztókat. Politikailag szép (nem kerül direkt konfliktusba a fogyasztókkal/választókkal), viszont befektetési biztonság, a munkahelyekre való hatás meg a fogyasztók lenyúlása szempontjából katasztrofális. Mit gondolsz?

    • Csaba 12:08 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Mellesleg a hivatkozott oldalon nem is “Kelet-Európa” részeként szerepelünk, hanem az OECD kategóriában (igaz, ott a 30 országból a 25. vagyunk – megelőzve Spanyol-, Cseh-, Lengyel-, Olasz- és Görögországot)

      Mellesleg tavaly óta 6 helyet javítottunk összesítettben:
      http://www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies/hungary/

      • Mázsa Péter 12:27 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        javasolnék nekik egy 10. dimenziót is: az állam mennyire hajlamos az Einstandra:)

  • c
    Compose new post
    j
    Next post/Next comment
    k
    Previous post/Previous comment
    r
    Reply
    e
    Edit
    o
    Show/Hide comments
    t
    Go to top
    l
    Go to login
    h
    Show/Hide help
    shift + esc
    Cancel
    Get Adobe Flash player