Tagged: Adatbázis Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

Az ezekbe a kategóriákba eső biztonsági hibákat Kontrát nem veszi figyelembe.

De hány esetről beszélünk?

Amerikában

  • csakis a fenti kategóriákba eső,
  • csakis a kormányzati (benne: military, nincs benne: egészségügy és oktatás) adatbázisokból kijutó
  • csakis 2005-től a múlt hét szombatig tartó időszakban
  • csakis a nyilvánosságra került eseteket beszámítva

az adatszivárgások száma:
131.620.556 (amelyben pl. kétszer szerepel mindenki, aki két adatbázisból is kiszivárgott),
amely 509 különböző alkalomból gyűlt össze.

Aki nem hiszi, járjon utána: http://www.privacyrights.org/data-breach

Hogy a belügyi államtitkárnak nem jut eszébe – nemhogy utánanézni annak, ami kijön a fejéből, hanem még a fenti eseteknek az elvi lehetősége sem – nos, az értelmesebb beosztottai, a baráti és a kevésbé baráti titkosszolgálatok helyében legalább 3/4 körbe röhögném a pasit. Ha nem ezért, akkor a gerince állapotáért.

Szóval az Amerikaiaknak megvan a maguk baja – hogy a 2001 óta terjedő scary törvényeikről ne is beszéljünk.

De hogy a zsidók mit összeszerencsétlenkedtek, még az amerikaiak eredményeihez képest is, az kész csoda.

III. ZSIDÓK

Az eredendő bűn az volt, hogy összeszedték az állampolgáraik összes lényeges adatát (ismerős a jelenség?) Nagyon lelkiismeretesek voltak:

  • nem csak a szokásosakat kaparták össze (mint a magyar állam eddig),
  • hanem érzékeny egészségügyi adatokat,
  • származási adatokat,
  • és mindenkiét, még a halottakét is. És a kiskorúakét.
  • Ja, majdnem elfelejtettem, hogy minden egyes élő-halott izraeli biometrikus adatai is kikerültek.

És mint múlt hónapban kiderült, ez a rengeteg izgi zsidó adat, ahogy az szokása, ha gondosan összegyűjtik, bizony, kikerült a Netre:

The stolen database contained the name, date of birth, national identification number, and family members of 9 million Israelis, living and dead. More alarmingly, the database contained information on the birth parents of hundreds of thousands of adopted Israelis–including children–and detailed health information on individual citizens.

Az adatlopás “belső munka” volt:

In the Israeli case, a valuable database was stolen through an inside job. Although the information was stolen by a white-collar criminal with an identity theft jones rather than by a hostile intelligence service or an enemy hacker, the end effect was the same.

Ha érdekel a sztori, kezdd innen: http://www.fastcompany.com/1790444/the-downside-of-biometrics-9-million-israelis-records-hacked

Ha érdekelnek a zsidók összes személyes adatai, kezdd innen: https://www.google.com/search?q=agron+2006+download

IV. PINTÉR

Namármost, ha Pintér és amatőr és/vagy informálatlan és/vagy gerinctelen kis csapata olyan veszélynek kívánja kitenni a magyarokat, mint a zsidó állam a zsidókat, vö.:

Not to overlook the horrendous privacy issues, I also think this is a tremendous national security risk for a country as small as Israel, providing Israel’s enemies with a treasure-trove of intelligence data. http://boards.fool.com/9-million-israelis-hacked-info-hits-the-web-29626423.aspx

azaz szépen összegyűjti az adatainkat (lásd: http://amexrap.org/fal/a-ruandai-tomeggyilkossagok-es-pinter-kapcsolata ), hogy a saját, vagy az utódai munkatársai a dolgok természetéből adódóan eladhassák őket a piacon, vagy akár közvetlenül egy külföldi titkosszolgálatnak, vagy nyilvánosságra hozzák,

függetlenül attól, hogy egy miniszter meg a Kontrátja garantálja, hogy a magyarok érzékeny személyes adatai egyetlen pendrive-ra való letöltétének előkészítése a mi érdekeinket szolgálja, és már előre is a Nemzetbiztonsági Bizottságra kenné a felelősséget,

MINDEZT AZ UTÁN, hogy már egy hónapja ország-világ előtt nyilvános, hogy a zsidók a saját hülyeségük miatt szívnak, mint a torkos borz,

akkor kérdem én: valójában kinek dolgozik Pintér?

 
  • Mázsa Péter 00:15 on 2011.11.25 Permalink |
    Tags: , Adatbázis, , , , Ruanda   

    A Ruandai tömeggyilkosságok és Pintér kapcsolata – avagy mire használja egy diktatúra a korábbi demokrácia belügyminisztereit? 

    Sokan vallják, hogy a jogállamot nem szabad a személyes adatok gyűjtésében korlátozni, hiszen nem fog visszaélni vele, a diktatúra esetében pedig mindegy, milyen adatállományokkal rendelkezik, kiszemelt áldozatait mindenképpen megtalálja. Ezt a vélekedést a történelem cáfolja. Friss példa a 90-es évek brutális ruandai polgárháborúja.

    A hutuk uszítói a birtokukba került nyilvántartások alapján a rádióban beolvasták a meggyilkolandók nevét és autóik rendszámát is. A társadalmi berendezkedés változásával könnyűszerrel megvalósítható a jogellenes felhasználás, akár a jogszerűen összegyűjtött adatokból.

    Mégsem mindegy tehát, hogy a még konszolidált hatalom milyen adatvédelmi rendszert alakít ki. [ http://ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/e_szemelyazonositas_adatvedelem_ekint-1.pdf ], 21. oldal

    Az új államvédelmi hatóság, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ [NIBEK] 2012-től online, real-time szívja le az adatbázisokat az országban:

    A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ az együttműködő szerv által kezelt […] adatot – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az azt tartalmazó adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján […] szerzi be. [ http://www.parlament.hu/irom39/05004/05004.pdf 15.oldal]

    Melyek ezek az együttműködő szervek, amelyeknek az adatbázisaihoz az épp aktuális Pintéreknek azonnali hozzáférésük lesz?

    Az együttműködő szervek: a
    a) rendőrségi […] szerv,
    b) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési […] szerv,
    c) […] terrorizmust elhárító szerv,
    d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
    e) a további polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
    f) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
    g) az idegenrendészeti hatóság,
    h) a menekültügyi hatóság,
    i) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
    j) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
    k) a büntetés-végrehajtás központi szerve,
    l) a közlekedési hatóság,
    m) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv,
    n) a központi útiokmány-nyilvántartó szerv,
    o) a bűnügyi nyilvántartó szerv,
    p) a szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szerv,
    q) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv,
    r) a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv, valamint
    s) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv. [13-14. oldal]

    Ennyi már bőven elég a demokratikusan összeszedett adatok tömeggyilkosságra való használatához egy diktatúra kialakulása vagy kialakítása esetén.

    Mit mond erre Pintér?

    […] a Belügyminisztérium kijelenti, hogy a NIBEK átlátható, hatékony munkát fog végezni, hozzájárulva Magyarország nemzetbiztonságának és közbiztonságának megóvásához. Napjaink biztonsági kihívásaira csak úgy lehet eredményes választ adni, ha az érintett állami szervek közötti információk áramlása képes megfelelni a legújabb kor igényeinek és követelményeinek. A korszerű technikák felhasználásával a NIBEK egységesíti a különböző nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezelését, gyorsítja az adatelemzéseket. […] http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/a-belugyminiszterium-reakcioja-a-nibek-kel-kapcsolatos-kifogasokra

    Pintér gondolatmenete alapján nyilván a Ruandai tömeggyilkosságok előkészületei (amelyek akkor még csak “az adatelemzések gyorsítását” szolgálták) is megfeleltek a legújabb kor igényeinek és követelményeinek.

    Végülis igaza van: amint az adatok összegyűltek, már kezdődhetett is a legújabb kori vadászidény.

     
  • Mázsa Péter 15:46 on 2010.12.11 Permalink |
    Tags: , Adatbázis, ,   

    32 millió adat Magyarországról – Erőforrástérkép 1.0 / Hungarian Regional Data 

    from: tóth istván jános […]
    date 11 December 2010 15:29
    subject 32 millió adat Magyarországról – Erőforrástérkép 1.0

    2010. december 10.-től elérhető a világhálón az Erőforrástérkép 1.0 verzió,
    az MTA KTI kutatócsoportjának fejlesztése.

    Az Erőforrástérkép 1.0 egyedülálló adatbázis, amelynek segítségével minden magyar település
    közel 500 társadalmi és gazdasági mutatójának 1990-2008 közötti adatai érhetők el magyarul
    és angolul a http://www.eroforrasterkep.hu/ honlapról.
    A felhasználók az általuk keresett adatokat excel formában letölthetik és grafikonon, valamint térképeken ábrázolhatják.

    Az Erőforrástérkép 1.0 verzió 32 millió adatot tartalmaz és 325 ezer féle térkép megrajzolására ad lehetőséget.
    Interneten bárki számára elérhető.

    üdvözlettel,

    Tóth István János
    a fejlesztő csapat nevében

    Gratulálunk!

    “The 1.0 version of the HRD has been designed to give an overview of the emergence and state of development of the regions, counties, mezo-regions and settlements of Hungary, using nearly 500 economic and social indicators, of the period between 1990 and 2008. In the current version of the Hungarian Regional Data, the data are accessible in six classifications (regional, counties, three mezo-regions and one classification according to labour market areas), while the program allows users access to nearly 32 million individual data items.” http://www.eroforrasterkep.hu/index.php?setLang=en

     
  • Mázsa Péter 11:21 on 2010.11.22 Permalink |
    Tags: , Adatbázis,   

    A befektetések biztonsága kategóriában globálisan az előkelő 120. helyet csíptük meg 

    K-Európában [Frissítés, a lenti vita alapján: Volt szoci országokban] csak Grúziában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Macedóniában, Szlovákiában, Szlovéniában és Kirgizisztánban könnyebb vállalkozni, mint nálunk: http://www.doingbusiness.org/rankings

    Ezen belül, a Befektetések Biztonsága/Védelme [Frissítés, a lenti vita alapján: a Kisbefektetők Biztonsága/Védelme a Menedzserekkel Szemben] kategóriában ezen országokon kívül már csak Örmányország, Bulgária, Azerbajdzsán, Románia, Kzahsztán, Csehország, Montenegro, Fehéroroszország, Lengyelország, Mongólia, Albánia, Szerbia, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Ukrajna áll előttünk.

    Persze csak Keletről. Mert a világ más régióiból a szokott éllovasokon kívül még Kolumbia, Puerto Rico, Botswana, Tunézia, Omán, Ruanda(!), Vanautu (az mi???), Szamoa, Fidzsi, Antigua és Barbuda, Törökország, Ghána, Namíbia, Tonga, Panama:), Jamaika, Albánia(!), Pakisztán, Dominika, Grenada, Kiribati(???), Egyiptom, Kenya, Guyana, Sri Lanka, Pápua Új Guinea(!), Banglades(!), Nepál(!), Nicaragua, Mozambik, Malawi, Algéria, Lesotho, Madagaszkár, Szíria, Kambodzsa(!), Eritrea, stb. stb. előz meg bennünket.

    Még szerencse, hogy ebben egy szinten vagyunk pl. Kamerunnal, Zimbabvével, Irakkal(!), Jordániával, Etiópiával(!), Salvadorral és az Arab Emírségekkel.

    Bár a felmérés hivatalos lezárásakor még épp csak túljutottunk az előző kormányokon és a szuper kampányidőszakon, a befektetések biztonságán nyilván nem javítottunk azóta. [Frissítés, a lenti vita alapján: “Ami itt történik jelenleg, az a befektetések bizonytalanságának egy új dimenziója, amit nem mér a mutatójuk: a magyar állam ahelyett, hogy a monopóliumokat kényszerítené versenyre a fogyasztók érdekében, inkább lenyúlja őket – és közvetve a fogyasztókat. Politikailag szép (nem kerül direkt konfliktusba a fogyasztókkal/választókkal), viszont befektetési biztonság, a munkahelyekre való hatás meg a fogyasztók lenyúlása szempontjából katasztrofális.” “javasolnék nekik egy 10. dimenziót is: az állam mennyire hajlamos az Einstandra:)”]

    10év alatt 1millió munkahely… aha!

    Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!)

     
    • Csaba 11:37 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Tudod te, mi az a funkcionális analfabéta? Például az, aki nem képes egy elég egyszerű táblázatot értelmezni.
      Az idézett táblázat 6. oszlopa a befektetők védelme, ebben az oszlopban 120-as érték szerepel Magyarország sorában. Ha kicsit körülnézel, kiderül, hogy ugyanebben az oszlopban Hollandia 109, Luxemburg 120, Ausztria 132, Svájc pedig nem kevesebb, mint 167 ponttal szerepel. Ez az oszlop elég furcsa, az értékek pedig biztosan nem sorszámot jelentenek, hiszen ugyanazok az értékek sokszor vannak jelen.
      Ez az oszlop csak egy érték a 9 közül, amelyből kiszámították az összesített rangsorolást. Ebben 46. vagyunk. Nem túl előkelő eredmény, de jobbak vagyunk pl. Spanyolországnál és Lengyelországnál, de még Kínánál és Olaszországnál is.

      Szóval: olvasni, értelmezni, gondolkozni és csak utána írni (ha nagyon muszáj)

      • Mázsa Péter 11:49 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Szia Csaba, tévedés:) Én inkább azzal támadnék a helyedben, hogy ezt még a szocik okozták: hivatalosan csak májusban zárták le az értékelést, bár azt mondanám, hogy 2006 óta inkább Szoci-Fidesz koalíciós kormányzás folyt (ha nem érted félre). Ami a 46. helyet illeti, igaz: “K-Európában csak Grúziában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Macedóniában, Szlovákiában, Szlovéniában és Kirgizisztánban könnyebb vállalkozni, mint nálunk” azért ez is szép teljesítmény, nem?:))
        Ami a pontok jelentését illeti, itt van, ha olvasol angolul: “Economies are ranked on their ease of doing business, from 1 – 183. A high ranking on the ease of doing business index means the regulatory environment is more conducive to the starting and operation of a local firm.” azaz az 1 a legjobb, a 120 a legrosszabb.

      • admin 14:11 on 2011.02.04 Permalink | Log in to Reply

        Zsolt Kárász ne bántsd, biztos még kora reggel van arra 🙂
        November 22, 2010 at 1:50pm · Like ·

        Zsolt Kárász amúgy sztem ezek mégis csak rank-ok, ha megnézed, pl. bef-véd oszlop 5-9. helyezettjeit, mindenkinél 5 szepel – pont mikor megosztott 2-3 helyről van szó…
        szóval azért furcsa, hogy mi alapján lettünk mondjuk irakkal és luxemburggal egy szinten bef-védelemben.
        mondjuk itt szerintem csak a jogi feltételeket (itt értsd: jogszabály szövege) vették alapul – tehát papíron, jogi szabályzást tekintve nem vagyunk jobbak iraqnál 🙂
        (tehát annyira azért még sem tévedett a posztoló 🙂
        November 23, 2010 at 12:09pm · Like ·

    • Csaba 11:56 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Most ne foglalkozzunk a magyar politikával, simán a táblázatban szereplő adatok értelmezése a téma.

      Az “ease of doing business” az összesítés, ez valóban rangsor 1-től 120-ig, ebben 46. helyen állunk.
      A blogbejegyzésed címében a befektetők védelme kategóriában kapott 120 pontot emeled ki, pedig ez csak egy index a 9 közül, amelyek alapján az összesítést (“ease of doing business”) készítették. A 6. oszlop értékeit nézd csak meg, a fenti hozzászólásomban írtam a példákat. Lehet, hogy Zimbabwe is 120 pontot kapott, de Svájc meg 167-et. Szóval meg kéne nézni alaposan a belinkelt pdf-ben, hogyan is állnak össze ennek az oszlopnak az értékei. És ez semmiképpen nem rangsor, ezt te is könnyen beláthatod.

      Más. Kirgizisztánt kelet-európai országként említeni kissé… szóval furcsa.

      cs.

      • Csaba 11:58 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Bocs, az összesített rangsor 1-től 183-ig tart.

      • Mázsa Péter 12:26 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        Kirgizisztán: ja. Tealán: ex-Szovjet.

        Más: A pdf ezt írja: “Protecting Investors – Doing Business measures the strength of minority shareholder protections against directors’ misuse of corporate assets for personal gain. The indicators distinguish 3 dimensions of investor protections: transparency of related-party transac- tions (extent of disclosure index), liabil- ity for self-dealing (extent of director li- ability index) and shareholders’ ability to sue officers and directors for misconduct (ease of shareholder suits index).” Azaz, nem arról van szó, hogy azt mérné, hogy az állam mennyire nyúlja le a befektetőket, hanem hogy mennyire engedi meg, hogy a vezérek lenyúlják a kistulajdonosokat. És akkor Svájc szörnyű helye is helyére kerül, nem? Hibáztam, hogy a jelentését nem néztem meg, köszi, hogy felhívtad a figyelmemet erre.

        Ami itt történik jelenleg, az a befektetések bizonytalanságának egy új dimenziója, amit nem mér a mutatójuk: a magyar állam ahelyett, hogy a monopóliumokat kényszerítené versenyre a fogyasztók érdekében, inkább lenyúlja őket – és közvetve a fogyasztókat. Politikailag szép (nem kerül direkt konfliktusba a fogyasztókkal/választókkal), viszont befektetési biztonság, a munkahelyekre való hatás meg a fogyasztók lenyúlása szempontjából katasztrofális. Mit gondolsz?

    • Csaba 12:08 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

      Mellesleg a hivatkozott oldalon nem is “Kelet-Európa” részeként szerepelünk, hanem az OECD kategóriában (igaz, ott a 30 országból a 25. vagyunk – megelőzve Spanyol-, Cseh-, Lengyel-, Olasz- és Görögországot)

      Mellesleg tavaly óta 6 helyet javítottunk összesítettben:
      http://www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies/hungary/

      • Mázsa Péter 12:27 on 2010.11.22 Permalink | Log in to Reply

        javasolnék nekik egy 10. dimenziót is: az állam mennyire hajlamos az Einstandra:)

  • Mázsa Péter 14:28 on 2010.04.09 Permalink |
    Tags: Adatbázis, , , , Mashup, , , ,   

    “Google Commies néven új szolgáltatást vezet be az amerikai szoftveróriás, amelyet a Fidesszel kötött adatcsere-szerződés jóvoltából először a magyar felhasználók tesztelhetnek.”

    http://fricska.blog.hu/2010/04/09/google_commies

     
  • c
    Compose new post
    j
    Next post/Next comment
    k
    Previous post/Previous comment
    r
    Reply
    e
    Edit
    o
    Show/Hide comments
    t
    Go to top
    l
    Go to login
    h
    Show/Hide help
    shift + esc
    Cancel
    Get Adobe Flash player