A fasizmus lényege nem a rasszizmus, a zsidó (cigány, pápista, református, örmény, tuszi, hutu, meleg, nő, biciklista, stb, stb) ellenesség, hanem az, hogy a maffia megszerzi a főhatalmat és az állam bűnszervezetté alakul.
Don Corleone (Peron, Salazar, Duvalier, Oroszlánszivű Richárd) stb. stb. akkor se kell, ha amúgy, privátim bölcs és kiváló ember, semmi baja a zsidókkal (cigányokkal, pápistákkal…) és csak akkor használja a rasszista/diszkriminációs kártyát, ha az népe boldogítása, azaz hatalma fenntartása végett elkerülhetetlennek tűnik.
Az antirasszizmus túl kézenfekvő pótcselekvés a “baloldali” ellenzék számára, amikor a kutyaharapást szőrivel szeretné gyógyítani. Lévén a nemzeti szósz és a kokettálás a rasszizmussal a kormány politikájának nagyjából egyetlen “jobbos” eleme. A többi mind annyira balra van, hogy attul balrább legföljebb Kim Dzsongun és a szakadék.
Félreértés ne essék, dühöngök, demonstrálok, írok antirasszista cikkeket én is, és bizonyára, így hatvan felett is előkaparnám megkopott katonai ismereteimet, ha valamiféle intézményes fajirtás fenyegetne. Itt és most azonban az – egymáshoz kötött – politikai és gazdasági szabadság intézményes felszámolása a sürgősebb és fontosabb. S tartok tőle, Hontnak http://hvg.hu/velemeny/20121211_zsido_felreertes_alibi igaza van: az antirasszista akciózás kiereszti a tiltakozás gőzét, a félelem a náciktól pedig a védelmet ígérő capo di tutti capi karjába hajtja az embereket.
Around January, upon logging into the Google account, Google showed a strange NOTICE message asking me to accept the terms of usage of my account. This was odd, because in a decade of being a Google user, I had never seen this. I am told that this is Google’s way of “telling you without telling you” that you have been served an NSL. Google, by law, is not allowed to tell you about the NSL, but they definitely are within their right to ask you to accept their TOS upon login. This is the “tell” that everyone here should be aware of. If you see this, you are likely being monitored. [...]
Onemore Freeman but they’ll need my PGP key, too…
38 minutes ago · Like · 1
Hajnal Zoltán well… I’m not convinced… but just received this unusual “pop-up”:
_
Your connection to Gmail has expired. Please log in again.
_
9 minutes ago · Like · 1
Mázsa Péter You are in clear and present danger.
4 minutes ago · Like · 1
petfold Ha nem Gnupgzted meg, akkor nyilvánosnak kell venned mindent, amit küldtél.
4 hours ago · Like
Zsolt Felföldi Ettől még érdekes info lehet, hogy a nemzetbiztonságiak mikor kezdenek érdeklődni irántad
4 hours ago · Like
petfold A Gnupg egy titkosító (és aláíró) program. Csak a címzett tudja olvasni, ha ő is ezt használja. (Az Enigmail pedíg megkönnyíti a használatát ha Thunderbird email programot használod. Így csak egy kattintás az egész, ha már ismered a rendszert.)
3 hours ago · Like · 1
petfold Installing software for email encryption with Thunderbird on Windows
1. Install Thunderbird
a. https://www.mozilla.org/en-US/thunderbird/.
b. Download it.
c. Double-click downloaded file to install it.
d. Configure Thunderbird to use your email accounts.
2. Install Ggp4win (the Windows version of GnuPG)
a. Go to http://gpg4win.org/
b. Download Gpf4win
c. Double-click the saved file to install Gpg4win.
3. Download the Enigmail add-on for Thunderbird
a. Go to http://www.enigmail.net/download/
b. Click on “Download Enigmail.
c. Save the file.
4. Install Enigmail into Thunderbird
a. Start Thunderbird
b. From the “Tools” menu, select “Add-ons”
c. Click “Install”
d. Select the file you saved to install
e. Restart Thunderbird
5. Configure Enigmail and keys
a. From the “OpenPGP” menu, select “Setup Wizard”.
b. Keep the default values and click “Next” several times.
c. When generating your key pair, choose a hard to guess passphrase, and don’t forget it.
d. If you use more than one computer, generate your key pair only on the first, and import them on the others. (But keep your secret key secret.)
e. Use the OpenPGP menu to import public keys (from a file or a keyserver) of people you want to send encrypted mail to.
f. Check keys and set trust levels.
6. Sending encrypted/signed mail
a. When composing an email, select from the OpenPGP menu “Encrypt message” and/or “Sign message”
Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában „az” nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt.
[...] Nehéz nem szembe nézni a tényekkel: alapos a gyanú arra nézve, hogy a
kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere kiépült. Ezt a
köznyelv államcsínynek nevezi. Márpedig sem az egykori Magyar Köztársaságban, sem a
mostani Magyarországon nem lehetett/lehet államcsínyt végrehajtani – legalábbis legitim
módon igen, de alkotmányosan nem. A legitimitást – a törvényhozási úton végrehajtottságot –
ugyanis felülírja az alkotmányosság. Nem „alkotmányos államcsínyről” van/lehet tehát szó,
hanem csakis és kizárólag alkotmányellenes államcsínyről.
Az Alkotmánybíróság majd eldönti, ha befogadja az ezzel kapcsolatos indítványokat.
A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány alkotmányjogi panaszát mindenesetre 2012.
május 22-én meghozott egyhangú végzésével – az egyik alkotmánybíró figyelemre méltó
(tartalmilag különvéleménynek tekinthető) párhuzamos indokolásával – formai és tartalmi
hibákra hivatkozással visszautasította. [...]
A végzés ugyanakkor nyitva hagyja az indítvány által feltett alapkérdést:
alkotmányos-e a jelenlegi magyar közjogi rendszer, vagyis a probléma távolról sem tekinthető
lezártnak. Egy esetleges újabb kérelmet befogadó döntés hordereje óriási, hiszen ezzel
Magyarország átvenné a kezdeményező szerepet az európai intézményektől a saját dolgaink
rendezése tekintetében. Nem kívülről mondanák meg nekünk, hogy mi van összhangban ezzel
meg azzal az európai jogi szabállyal, hanem mi magunk: Alkotmánybíróságunk mondaná
meg, hogy mi van összhangban az Alaptörvénnyel. Eljárása pedig már nem egyedi
alkotmányossági döntések sorozatát igényelné, mert ez a történet már nem erről szól: nem a
sok aggályt keltő törvény egyik vagy másik rendelkezése által a független demokratikus
jogállamra rakott bilincsek zárainak egy-egy „kötőtűvel” való „birizgálására” hasonlítana,
hanem a C) cikk (2) bekezdésének alkalmazása egyetlen „kulcsot” adna valamennyi bilincs
zárjának egyidejű felnyitására.
Mert ha a baj valós, akkor figyelemmel kell lenni a C) cikk (2) bekezdésének eddig
figyelemre sem méltatott, ám alapos normatani szövegelemzést igénylő második mondatára
is. Eszerint: „Az ilyen [mármint a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló- V.I.]
törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”.
Kulcsfontosságú mondatról van szó, amelynek jelentősége messze túlnyúlik az
Alkotmánybíróság eljárásán. A mondat normatani szempontból két megállapítást tartalmaz,
két tényállást szabályoz.
Egyrészt azt a tényállást, amikor valaki „törekszik” a hatalom kizárólagos birtoklására
– erre vonatkozik a megszorító feltétel: törekvése ellen csak törvényes úton, törvényes
eszközöket kimerítve lehet/kell fellépni.
Másrészt viszont ha már nem törekvésről, hanem befejezett tényről van szó: a hatalmat
már kizárólagosan birtokolják, a „törvényes”-kitétel értelmezhetetlenné válik, mert ennek a
feltételnek a megkövetelése ellehetetlenítené magát a „fellépést”. Ha a kizárólagos hatalombirtoklást intézményesítő és működését garantáló törvényeket be kellene tartani, akkor nem lehetne ellene fellépni. Éppen ezért menti fel maga az Alaptörvény az e törvényeknek való
engedelmesség alól Magyarország polgárait akkor, amikor a dolgok a puszta „törekvések”
állapotát túlhaladták. Nos, hogy ezzel az alkotmányos lehetőséggel senkinek ne kelljen élnie,
erre való az alkotmánybírósági eljárás.
De nemcsak ez: az Alkotmánybíróságot az Alaptörvényt megalkotó Országgyűlés,
és a mindenkori Országgyűlés bízta/bízza meg, ad neki felhatalmazást és határozza meg
hatásköreit. A felhatalmazást adó maga is állást foglalhat a C) cikk (2) bekezdése szerinti
helyzet megítélésének, a közjogi rendszer ennek fényében értelmezendő alkotmányosságának
kérdésében – adott esetben egyszerű többséggel is.
Lehetőségeink tehát vannak és van is min gondolkozni [...]
Örömmel töltött el az a tudat, amikor olvastam ezen írást, hogy jogilag képzett ember is megértette – korábban leírt üzeneteimet – kis stílűen – idézem magam: ” … nem lehet , se erőszakosan se anélkül olyant megdönteni amit már megdöntöttek előtte…” írtam már Budaházy ügyben több éve – amikor meg gyanúsították a törvényes rend erőszakos — stb.stb. jogi duma… vagy ha “… ha az aranytojást tojó tyukot ellopták előttem – azt én már ellopni nem tudom…” gondoltam az idegen szó helytelen alkalmazására “elprivatizál…” helyesen akkor privilégiumaziált – például mivel magyar voltam hátrányosan értékelt – ma már nem bánom – így legalább ma már tudom – és nem tud kábítani és adom tovább nektek szüntelen – olvasd “REJTÉJES” ÍRÁSAIMAT BENNE mindent megtalálsz a megoldást IS!
SZER-E-TETTEL
Aki aki tud olvasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első parancsolata úgy hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra és olvassanak a jelekből. http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/eros-politikai-kozosseg-az-osszetartozas-megerositesevel-johet-letre
Egyrészt:
Mielőtt anyai nagymamám meghalt, előadta az elméletét arról, hogy a világ a vesztébe rohan és hamarosan megsemmisül. Én – mivel köztudomásúlag nagyon szerettük egymást – nyugodtan előadtam az enyémet: nem a világ esik szét, csak te halsz meg nagyi! Teljes szívből nevetett, mert volt ám esze az öreglánynak! és rögtön átlátta a szitut.
Másrészt:
Na végre. A nagy elmék, ha találkoznak. Hogyan is olvastam a jeleket 2001 elején az ÉS-ben?
Eddig a legkínosabb bűntettek, a legamatőrebb lépések és a legvéresebb csapások sem vezettek államunk megszűnéséhez. A történelemformáló folyamatok sodrából, valamint az állam és a közgondolkodás működésének jelenlegi módjából azonban nem következtethetünk másra, mint hogy a magyar államot 2020-ig szétbontják saját állampolgárai. http://mazsa.com/nemzeti-minimum
A témában csak 1 különbség van közöttünk.
Szegény Orbán azt hiszi magáról, hogy ő a megoldás, én meg azt, hogy elég jelentős része a problémának.
Mázsa Péter Le kéne már gurítani vele egy sört. Amikor felébred.
about a minute ago · Like
Mázsa Péter Érdekes: akarom lájkolni a megjegyzésedet, és ezt adja ki: “You don’t have sufficient permissions to do that.” Hm…
A few seconds ago · Like
Tibor Bárány Tényleg nem lehetne valami ilyesféle felhívást írni? "Sokan vagyunk, sokféleképpen gondolkodunk a politikáról, az elmúlt évtizedek kormányzati teljesítményéről, különböző pártokra fogunk szavazni -- de egy dologban egyetértünk: elutasítjuk a Fidesz erőszakos hatalomkoncentrációját és dilettáns gazdaság-, kül- és szociálpolitikáját. Ezért most tüntetünk egy jót együtt, és leadjuk a többféle (és csak részleteiben egyező) politikai megrendelésünket a politikai pártoknak. Állítsuk helyre a köztársaságot, aztán kezdjünk vitatkozni a részletekről. A demokrácia ugyanis úgy működik, hogy nem tudjuk megúszni ezeket a vitákat. Puszi mindenkinek, akkor találkozunk a Szabad sajtó útján délután ötkor."
20 September at 15:50 · Like · 12
Miklós Márton Csak szólok, hogy az “állítsuk helyre a köztársaságot” pont beleillik a kezdő posztodban idézett fárasztó, unalmas, demagóg megnyilatkozások körébe. Egyébként igazad van.
Saturday at 12:30 · Like · 1
Mázsa Péter @Márton: Van vmi ötleted arra, hogyan hangzana az, amiben igaza van, kevésbé fárasztóan és unalmasan?
20 hours ago · Like
Miklós Márton Mármint mi az, amiben igaza van (és kinek, a Tibinek?)?
17 hours ago · Like
Mázsa Péter Á, úgy néz ki, félreértettelek: azt hittem, h az “egyébként igazad van” azt jelenti, h az “állítsuk helyre a köztársaságot” kifejezést stílustalannak, de igaznak tartod. Bocs.
17 hours ago · Like
Miklós Márton Semmi gond, talán félreérthető voltam: a poszt alapvető mondandójára mondtam azt, hogy igaza van. Az említett fordulatot egyébként meg demagógnak tartom, ezért nem világos, mit állít, és így az sem, igaz-e vagy sem.
6 hours ago · Like
Mázsa Péter Értem. Van benne valami. A kérdés úgy vetődik fel, h miért gondoljuk, h nem köztársaságban élünk, ha a szó benne van az alkotmányban. Az én válaszom kb az, h a Fidesz-alkotmány nem köztársasági alkotmány, hanem állami (“alaptörvény”), az államot (mint nemzetközi jogi személyt) kiemeli a többi személy (individuumok, vállalaltok mint jogi személyek, egyesületek, tulajdonok, és maga az alkotmány) közül, és a többiek csak az államhoz való viszony résztvevőiként szerepelnek benne (pl. az individuumok állampolgárként). A köztársaság helyreállítása arról szólna, hogy az állam alaptörvényét olyan alkotmánnyal cseréljük le, amelynek az állam csak résztvevője, az individuumok, vállalatok stb mellett. Mit gondolsz, ez a szemlélet elkerüli a demagógiát?
5 hours ago · Like
Miklós Márton Hát ez biztos nem demagóg, de hogy mennyiben igaz, azt nem nagyon tudom megállapítani, nem lévén alkotmányjogász. Nekem furcsa, amit írsz: naivan úgy gondolnám, hogy egy alkotmány (akárhogy hívják is) az állam legfontosabb alapszabályait tartalmazza, így a személyek benne állampolgárként (meg tán jogi személyként) szerepelnek, és ezzel semmi gond. Meg hogy ha az szerepel benne, hogy az államforma köztársaság, akkor ebből az következik, hogy köztársaságban élünk. Szóval nem tudom, mit gondoljak, de az biztos jobb, ha erről érdemben beszélgetnek emberek, mintha hangzatos de semmitmondó frázisokkal dobálóznak.
3 hours ago · Like · 1
I agree wholeheartedly with Becker that capitalism is a superior economic system to any other that has been tried, the others being mainly socialism and communism. The best evidence for this is that out of the 194 countries in the world, I can think of only two that are not capitalist—Cuba, which however is moving slowly in the capitalist direction, and North Korea, the greatest economic failure on the planet. But this statistic indicates that capitalism is a necessary condition of economic success rather than a sufficient condition. [...]
Már napok óta akartam írni erről a fotóról, nem hagy nyugodni, annyi minden benne van Schmitt Pálról meg a viszonyokról.
Van Heinleinnek egy regénye, “Stranger in a Strange Land” (magyarul Angyali üdvözlet címen adták ki), abban meséli, hogy amikor a himnuszt játsszák, mindenki feláll, kivéve a királynőt: ő ülve marad, csak utána áll föl egy pillanatra, hogy megköszönje a tiszteletadást, mert a himnusz a nemzet egészének szóló tiszteletadás, és a nemzetet ott és akkor a királynő testesíti meg. Az uralkodó abban az összefüggésben nem személy, hanem intézmény.
És akkor látom a videón — amely mellesleg arról szól, hogy Schmitt nem válaszol a plágiumát érintő kérdésre, de ez tényleg mellékes –, hogy a köztársasági elnök udvarias gesztussal előre engedi az ajtóban a házelnököt: http://youtu.be/vMIHKVOHjXE?t=2m58s
Sajnos, ebben minden benne van. Schmitt Pál szemlátomást nem érti, hogy abban a pillanatban, amikor köztársasági elnökként bármit tesz, akár ha csak bemegy is egy ajtón, akkor ott és akkor ő nem személy, hanem intézmény. Aki “kifejezi a nemzet egységét”. Aki nem engedhet udvarias gesztussal előre senkit — nem azért, mert nem lehet udvarias, hanem mert ott nem személy vonul, hanem a nemzet egységét kifejező, sérthetetlen intézmény. És Kövér László sem mehet be a köztársasági elnök előtt egy ajtón, nem azért, mert ez udvariatlanság volna, hanem mert annak az intézménynek, amelyet a köztársaság elnökének nevezünk, elöl kell mennie.
De ezt az egészet egyikük sem érti, mert a valóságos viszonyok mások, és ebből az egy szomorú képből pontosan lehet érteni a valóságos viszonyokat.
[...] nyilvánvalóan ismeritek azokat a nyilvánosságra hozott hangfelvételeket, amelyek szerint a Fidesz-tüntetés szervezői (aktivistái?) kifejezetten „rá akarják húzni” a békés tüntetőket a rendbontókra [...]
“Alulírott magyar állampolgár kezdeményezem, hogy a Magyar Köztársaság a legmagasabb kitüntetését, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat)
Kim Lane Scheppele asszony a 2011-es egypárti alaptörvénynek, elfogadása körülményeinek, és az egypárti alaptörvény működésének pontos diagnózisával, valamint a diagnózis világ nyilvánossága előtti rendszeres és kitartó felfedésével – vö.: http://krugman.blogs.nytimes.com/?s=Scheppele – nagymértékben és eredményesen járult hozzá az új, nyíltan kidolgozott és népszavazással megerősített köztársasági alkotmány létrejöttéhez.
Erre a helyreigazításra nem kért senki. De úgy érzem, az Orbánnak (és/vagy munkatársainak) a 2006-2007-es erőszakos tüntetésekben való felelősségét vizsgáló esetleges jövőbeni bírósági eljárás tisztességéhez szükséges tisztázni az alábbiakat.
2010 végén a Spiegel azt állította, hogy egy, a Budapesti követségről származó diplomáciai távirat azt állítja, hogy a Fidesz kapcsolatban állt az “erőszakos tüntetőkkel”:
One of the classified US embassy cables, which originated at the embassy in Budapest, discusses a demonstration organized by Fidesz and the party’s links to “violent protestors.” “Much as we saw Viktor Viktor Orbán at his best in a recent meeting with Ambassadors, this escapade (regarding the protest march – editor’s note) shows that he is still equally liable to play with fire.”
Egyelőre egyetlen Budapestről eredő diplomáciai távirat tartalma sem elérhető nyilvánosan, de a Wikileaks-esek állítólag több újságnak (pl. NYTimes-nak, és lehet, hogy a Spiegelnek is) odaadták a teljes anyagot. [...]
Az erőszakos tüntetések 2006 szeptember 17-e után kezdődtek, úgyhogy elképzelhető, hogy idővel nyilvánosságra kerül majd néhány, Orbán szerepével kapcsolatos információ a Wikileaks-táviratokból.
¶5. (C) Comment: [...] With the recent release of a lengthy report on the
fall demonstrations which highlights FIDESZ’s links to the
violent protestors (ref b), their latest act of “civil
disobedience” will likely underscore questions regarding
their commitment to the rule of law. Much as we saw Viktor
Orban at his best in a recent meeting with Ambassadors (ref
a), this escapade shows that he is still equally liable to
play with fire. End Comment.
Foley
Sajnos a ‘ref b’ jelű jelentés a Fidesz és az erőszakos tüntetők kapcsolatáról nem hozzáférhető, legalábbis egyelőre.
A titokzatos ‘ref b’ jelű jelentés valószínűleg két részból áll, számozása valószínűleg egyrészt 07BUDAPEST135 esetleg 06BUDAPEST135 lehet, másrészt ennél valamivel korábbi (lásd: “Ref: a) budapest 135 and previous“).
A ‘ref b’ jelű jelentés tartalmával kapcsolatban annyi a fenti idézet alapján (azaz az eredeti olvasása nélkül) is megállapítható, hogy az egyértelműen megkérdőjelezi a Fidesz (2006-os) elkötelezettségét a jogállam iránt. A fenti (2007-es) idézetben ezt személyesen a nagykövet is megkérdőjelezi + úgy tartja, hogy Orbán továbbra is “hajlamos a tűzzel játszani” (“he is still equally liable to play with fire“
Hosszú idő után most esett le a tantusz. Összehasonlítottam a Gönczöl-jelentés (“Vizsgálati jelentés a
2006. szeptember–októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekről” megjelenési dátumát (2007. február 2., 11 óra) a Foley-távirat ( http://wikileaks.org/cable/2007/02/07BUDAPEST163.html ) írásának dátumával (2007-02-08 07:07), és nyomban kivilágosodtam: Foley a Gönczöl-jelentést (pontosabban egy erről szóló napilap-összefoglalás fordítását “Ref: [...] b) budapest daily”) csatolta a táviratához! Valószínűleg erre a hosszú (261 oldalas) jelentésre utalt, amikor azt írta, hogy “lengthy report on the fall demonstrations which highlights FIDESZ’s links to the violent protestors”. (És mi még azt gondoltuk és azon spekuláltunk, hibásan, hogy az Amerikaiak többet tudtak, mint mi, és ez alapján a többlet-tudásuk alapján kötötték a Fideszt az erőszakos tüntetőkhöz.)
A probléma az, hogy a Gönczöl-jelentés, ahogy én látom, csak két helyen ír a Fidesz és az erőszakos tüntetők kapcsolatáról, itt:
A hosszú idő óta ható tendenciák és az aktuálisan felmerülő okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának a politikája rendezte össze egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes jelenséggé. A párt a 2002-ben elszenvedett választási veresége óta folytatott engesztelhetetlen, támadó politikát, amelyet a 2006-os újabb vereség után felcserélt egy gyors sikerrel kecsegtető kormánybuktató stratégiára. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, de az mögöttük is áll. A zavargás azonban nem kapta meg a várt széles körű társadalmi támogatást, és ezért a hatalmi és rendfenntartó egységek hatékonyságának hiányai ellenére a demokrácia megmenekült. [51. oldal]
és itt:
Kuncze Gábor Békéscsabán Orbán Viktort vádolja hazugsággal. Szerinte hazudik Orbán, amikor azt mondja, hogy a Fidesznek semmi köze sincs ahhoz, ami most az országban történik. Szerinte a Fidesz szervezi vidéken a különböző rendezvényeket. [117. oldal]
itt pedig a kapcsolat hiánya, és max. a Fideszes szervezők amatőrségére és hanyagságára való utalás tűnik fel, a 2006 október 23-i Fidesz-veréssel kapcsolatban:
A rendelkezésre álló bizonyítékok tehát arról szólnak, hogy mindaz, ami történt, nem elszigetelt események véletlen összjátékaként következett be. „Egyértelmű bizonyítékok vannak arra – mondta az országos rendőrfőkapitány –, hogy a randalírozókat, ezen a törvénytelen eseményen részt vevő tüntetőket tudatosan, szándékosan húzták rá a Fidesz nagygyűlésére, a Fidesz összejövetelére. Egyértelmű bizonyítékok vannak arról, hogy a rendőrség ezt megpróbálta megakadályozni.” [...]
A rendőrség időben egyeztetett az október 23-i Fidesz-rendezvény szervezőivel, sőt a közeledő agresszív tömegre is felhívta a figyelmüket. A műsorvezető azonban az ünnepség befejeztével nem tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy mi folyik a közelben. A gyülekezési törvény szerint a résztvevők kötelesek a helyszínt elhagyni, amikor a szervező befejezettnek nyilvánítja a rendezvényt, a rendőri felszólításnak pedig mindenki köteles engedelmeskedni. A műsorvezető 17.43-kor hívta fel az embereket arra, hogy hagyják el a helyszínt, és a rendezvényről az Erzsébet-híd és a Kálvin tér felé távozzanak. A résztvevők zöme így is járt el. Egy órájuk volt a javasolt útvonalakon távozni.
[163. oldal]
Valószínűleg erre, és a távirat alapján csak erre utalt Foley úgy, hogy “FIDESZ’s links to the violent protestors”!
Amerika (incl. Foley) nem vádolható Gyurcsányizmussal (lásd pl. ezt a cikket).
Foley, egy téves napilap-összefoglalóra alapozva, egyszerűen csak nagyot mondott.
Értékelés:
Az Amexrap privát rendőrségi információkból és néhány megjelent cikkből (pl. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=396126 ) következően viszonylag nagy valószínűséget tulajdonít annak, hogy a Fidesz képviselői és az erőszakos tüntetők képviselői ténylegesen kapcsolatban álltak és egyeztettek egymással 2006-ban.
Foley azonban valószínűleg nagyott mondott, amikor írása tanúsága szerint kizárólag egy hosszú jelentésre, vélhetően a Gönczöl-jelentésre (nem pedig autonóm, és még nyilvánosságra nem került hírszerzési jelentésre), pontosabban a jelentésről szóló napilap-tudósításra alapozva kijelentette, hogy a Fidesz és az erőszakos tüntetők kapcsolatban álltak egymással – miközben a napilap-tudósítás alapjául szolgáló Gönczöl-jelentés ezt a kapcsolatot sajnos elmulasztotta felfedni.
Ezt le kéne hivatkozni: “És bár nyilvánvalóan ismeritek azokat a nyilvánosságra hozott hangfelvételeket, amelyek szerint a Fidesz-tüntetés szervezői (aktivistái?) kifejezetten „rá akarják húzni” a békés tüntetőket a rendbontókra, Ti soha, de soha nem akartatok azzal foglalkozni, hogy vajon mi a szerepe a történtekben a legnagyobb akkori ellenzéki a pártnak, a Fidesznek és a hozzá kötődő radikálisoknak.” https://www.facebook.com/notes/gyurcsány-ferenc/levél-jávor-benedeknek/338110256221443
“Nagyjából hagyjuk is az őszödi beszédet. Elég az hozzá, hogy az, hogy a demokrácia egy empirikusan maradéktalanul soha nem teljesülő, de élő ideál-e, amihez a valóságot releváns állandóan hozzámérni, vagy csupán hazug díszlet, azon dől el, hogy az ilyen helyzetekre a normát erősítő vagy romboló reakció születik. Ennél nagyságrenddel súlyosabb volt a 2006. október 23-án történt rendőri törvénysértésekre adott politikai reakció, pontosabban a megfelelő reakció elmaradása. Mint mindannyian tudjuk, a rendőrség aznap feloszlatott több, jogellenes és veszélyes demonstrációt, ami teljesen rendben is volt. Egy pillanatig sem volt rendben azonban, hogy azonosítót nem viselő rendőrök az oszlatáson túl egyenként levadászták a demonstrációk számos résztvevőjét, és amikor már sem ellenszegülni, sem elmeneküli nem tudtak, viperával ütötték, bakanccsal rugdosták, és minden lehető módon megalázták őket. Volt olyan magányosan hazafelé tartó ember, akinek öt méterről lőtték ki gumilövedékkel a szemét, majd menekülés közben még ötször hátba lőtték. Súlyosan bántalmaztak sokakat az akkori parlamenti ellenzék hívei közül, akik semmi mást nem csináltak, csupán alkotmányban garantált és kiemelten védendő politikai jogaikkal törvényesen élve részt vettek a Fidesz nagygyűlésén.
Elutasítom azt a feltételezést, hogy mindez politikai megrendelésre történt volna. Az viszont tagadhatatlanul az akkori kormány és kormányzó pártok súlyos politikai felelőssége, hogy elmaradt a részükről annak az egyértelmű kimondása, hogy tűrhetetlen alapjogsértések történtek, és elmaradt a felelősségre vonás. Ehelyett a NER szellemét előrevetítő dolgok történtek. A kormánypárti politikusok a felelősséget a Fideszre próbálták tolni. A házbizottság megakadályozta, hogy másnap rendkívüli vitanap legyen a parlamentben a történtekről. A fővárosi közgyűlés kormánypárti többsége szintén leszavazta, hogy ott napirendre kerülhessen a téma, helyette a liberális főpolgármester vezetésével a közgyűlés önkormányzati rendeletben korlátozta a gyülekezési jogot, amit az Alkotmánybíróság természetesen úgy vágott vissza, hogy csak úgy nyekkent. A liberális pártelnök szóviccet csinált egy súlyosan bántalmazott fideszes országgyűlési képviselő nevéből, a rendőrfőnököt pedig kitüntették. Három nappal később írtam az Élet és Irodalomba, hogy ha már a kormánypártok erre képtelenek, legalább a tágabb liberális politikai közösség hangadóinak, véleményformálóinak muszáj lenne kimondania, sőt „nem kimondani, sikítva kiabálni, hogy tűrhetetlen botrány, ami történt, és hogy nem vállalunk ezzel semmiféle közösséget….Ha nem tesszük meg,…biztos, hogy többé nem formálhatunk igényt arra, hogy konzervatív polgártársaink becsületes embereknek tartsanak bennünket. Márpedig akkor – minimális értékkonszenzus és a legelemibb összetartozás igenlése nélkül – kész, vége, puszi, földbeállt a köztársaság, egyszer s mindenkorra.”
Nem maradtam éppen teljesen egyedül a véleményemmel, de nem is fénylett fel 2006 őszén a különböző pártállású demokraták szolidaritása, hogy elejét vegye a küszöbön álló sötét időszaknak. Nem árt emlékeznünk erre, amikor ma megdöbbenünk azon, hogy korábban írni-olvasni tudónak vélt, magukat konzervatívként meghatározó politológusok és társadalomkutatók magyarázzák a magyarázhatatlant.
Most még sokkal nagyobb a baj, mint az előző ciklusban volt. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a demokrácia normáinak megsértése és a demokratikus viszonyok felszámolása közé – bár vakság nem látni, hogy az előbbi nyitja meg az utóbbi számára az utat. Az erkölcsi tét azonban hasonló. Az a kérdés, hogy a bajban meg tud-e születni a különböző nézeteket valló demokraták szolidaritása, és képes-e cselekvő erőként megjelenni.”
“Nagyjából hagyjuk is az őszödi beszédet. Elég az hozzá, hogy az, hogy a demokrácia egy empirikusan maradéktalanul soha nem teljesülő, de élő ideál-e, amihez a valóságot releváns állandóan hozzámérni, vagy csupán hazug díszlet, azon dől el, hogy az ilyen helyzetekre a normát erősítő vagy romboló reakció születik. Ennél nagyságrenddel súlyosabb volt a 2006. október 23-án történt rendőri törvénysértésekre adott politikai reakció, pontosabban a megfelelő reakció elmaradása. Mint mindannyian tudjuk, a rendőrség aznap feloszlatott több, jogellenes és veszélyes demonstrációt, ami teljesen rendben is volt. Egy pillanatig sem volt rendben azonban, hogy azonosítót nem viselő rendőrök az oszlatáson túl egyenként levadászták a demonstrációk számos résztvevőjét, és amikor már sem ellenszegülni, sem elmeneküli nem tudtak, viperával ütötték, bakanccsal rugdosták, és minden lehető módon megalázták őket. Volt olyan magányosan hazafelé tartó ember, akinek öt méterről lőtték ki gumilövedékkel a szemét, majd menekülés közben még ötször hátba lőtték. Súlyosan bántalmaztak sokakat az akkori parlamenti ellenzék hívei közül, akik semmi mást nem csináltak, csupán alkotmányban garantált és kiemelten védendő politikai jogaikkal törvényesen élve részt vettek a Fidesz nagygyűlésén.
Elutasítom azt a feltételezést, hogy mindez politikai megrendelésre történt volna. Az viszont tagadhatatlanul az akkori kormány és kormányzó pártok súlyos politikai felelőssége, hogy elmaradt a részükről annak az egyértelmű kimondása, hogy tűrhetetlen alapjogsértések történtek, és elmaradt a felelősségre vonás. Ehelyett a NER szellemét előrevetítő dolgok történtek. A kormánypárti politikusok a felelősséget a Fideszre próbálták tolni. A házbizottság megakadályozta, hogy másnap rendkívüli vitanap legyen a parlamentben a történtekről. A fővárosi közgyűlés kormánypárti többsége szintén leszavazta, hogy ott napirendre kerülhessen a téma, helyette a liberális főpolgármester vezetésével a közgyűlés önkormányzati rendeletben korlátozta a gyülekezési jogot, amit az Alkotmánybíróság természetesen úgy vágott vissza, hogy csak úgy nyekkent. A liberális pártelnök szóviccet csinált egy súlyosan bántalmazott fideszes országgyűlési képviselő nevéből, a rendőrfőnököt pedig kitüntették. Három nappal később írtam az Élet és Irodalomba, hogy ha már a kormánypártok erre képtelenek, legalább a tágabb liberális politikai közösség hangadóinak, véleményformálóinak muszáj lenne kimondania, sőt „nem kimondani, sikítva kiabálni, hogy tűrhetetlen botrány, ami történt, és hogy nem vállalunk ezzel semmiféle közösséget….Ha nem tesszük meg,…biztos, hogy többé nem formálhatunk igényt arra, hogy konzervatív polgártársaink becsületes embereknek tartsanak bennünket. Márpedig akkor – minimális értékkonszenzus és a legelemibb összetartozás igenlése nélkül – kész, vége, puszi, földbeállt a köztársaság, egyszer s mindenkorra.”
Nem maradtam éppen teljesen egyedül a véleményemmel, de nem is fénylett fel 2006 őszén a különböző pártállású demokraták szolidaritása, hogy elejét vegye a küszöbön álló sötét időszaknak. Nem árt emlékeznünk erre, amikor ma megdöbbenünk azon, hogy korábban írni-olvasni tudónak vélt, magukat konzervatívként meghatározó politológusok és társadalomkutatók magyarázzák a magyarázhatatlant.
Most még sokkal nagyobb a baj, mint az előző ciklusban volt. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a demokrácia normáinak megsértése és a demokratikus viszonyok felszámolása közé – bár vakság nem látni, hogy az előbbi nyitja meg az utóbbi számára az utat. Az erkölcsi tét azonban hasonló. Az a kérdés, hogy a bajban meg tud-e születni a különböző nézeteket valló demokraták szolidaritása, és képes-e cselekvő erőként megjelenni.” http://hvg.hu/velemeny/20121116_ner_egyutt_2014_lmp
“tribal communities are the default system of human social nature. Humanity evolved that way for millennia after exiting the hunter-gatherer band stage of social life. Many of the planet’s diverse societies have since moved on toward becoming modern states, but not all of them have. And even for those that have, the shadowy emotional residues of the distant past remain; we never lose anything in evolution, but instead add new developments to older ones. That is Fox’s central idea and the theme running through The Tribal Imagination.
It is also a truth, Fox believes, that we ignore at our peril as we go stumbling about in far-away strange places where tribes rule with an authority denied the more-or-less absent state. The pride and latent violence of groups of mutually suspicious kindred must be the starting point, Fox says, for anyone venturing into this political landscape. Such men and women are not the free individual citizens of a recognized territorial jurisdiction; nor are they people with clearly defined and defensible legal rights with respect to the state, whether in Libya or Iraq or Afghanistan.
This truth, he says, sheds a harsh light on instances when “our leaders make claims about human nature and the natural state of human society as justifications for political action, armed intervention included.” These leaders, more often than not, suggests Fox, simply refuse to understand the essentially tribal nature of the lands they hope to remake. They are reluctant to grasp that
there is no ‘Iraqi People’. The phrase should be banned as misleading and purely rhetorical. . . . What is not understood is that Iraq, like the other countries of the region, still stands at a level of social evolution where the family, clan, tribe and sect command major allegiance. The idea of the individual autonomous voter, necessary and commonplace in our own systems, is relatively foreign.
Numerous unforeseen events during the Iraq occupation have illustrated the priority of tribal authority. When men came out and stole copper wire connecting hospitals to the electricity grid, indignant U.S. soldiers tried to make the thieves see that their actions would hurt “the Iraqi people.” True to form, the thieves responded just as Aouda had a hundred years before: Who were these “Iraqi people”, they wanted to know, whose claims outranked those of their own needy relatives? The thieving clansmen felt no responsibility for some mythical collectivity called “the people” that, as far as they knew, did not include them and that, in any case, foreigners had invented without their approval. In contrast, they were absolutely bound by customary law to help their kin” http://www.the-american-interest.com/article-bd.cfm?piece=990
Daniel A. Nagy Short summary: THEY are on a lower level of social evolution, THEY are inferior to US. Barely human. OUR TRIBE – YAY, THEIR TRIBE – BOO!!!
20 órája · Tetszik · 1
Mázsa Péter Daniel A. Nagy: Dani, ha a mai Magyarországi törzsekre gondolsz, amikor olvasod, mint amilyenek pl. a “magyarok”, akkor nem áll messze attól, amit épp tapasztalunk, nem?
2 másodperce · Tetszik
Daniel A. Nagy Ez nem hírhozás, ez manipuláció. Minden politika a törzsi ösztönökre és nem ritkán törzsi intézményekre épül, mindenhol a világon. Pl. a hivatkozott website már nevében is rájátszik erre az atavizmusra.
De egyébként még csak nincs is igaza. Az ilyen államon belüli törzsi ellenségeskedések egyáltalán nem jelentik azt, hogy a nemzet ezeknek az embereknek nem jelent semmit. Dehogynem! Pont arról szól a küzdelem, hogy a “mi törzsünk” legyen “a nemzet”. A törzsi allegianciaváltásnak a leggyakoribb ismert formája a Stockholm-szindróma. Kellő terrorral össze lehet kovácsolni (vagy éppen szét lehet forgácsolni) egy közös identitást.
És abban sincs igaza, hogy a törzsi társadalom feltétlenül beltenyészik. Közép-Ázsia egykori nomádjai (még azok a felsőfokú végzettségűek is, akikkel találkoztál) is pontosan nyilvántartják a törzsi hovatartozásukat, részben pontosan azért, mert TILOS törzsön belül házasodni. Kazahsztánban egy teljesen szokásos csajozós beszélgetsésindító megkérdezni egy lányt, hogy melyik törzsbe tartozik. Ez valójában annak a jelzése, hogy “tetszel nekem, ezért érdekel, hogy lehetünk-e férj és feleség.”
Tegnap, 10:27 · Tetszik · 1
Tegnap, 10:28 · Tetszik
Mázsa Péter Daniel A. Nagy: Az idézett cikknél (amely szemléletet azért http://www.nationalismproject.org/what/anderson.htm jobban kifejt) sokkal izgalmasabb a fenti véleményed, ami abban, hogy 1. megkülönbözteti az államot és a nemzetet, valamint 2. a nemzet fogalmának épp aktuális használatát az állami feletti kontroll megszerzésére vonatkozó eszköznek kezeli, tökéletesen egyezik az enyémmel.
A közigazgatás nagy baja, hogy lózung szinten röpködnek vele kapcsolatban a következő kifejezések:
a) hatékony közgazgatás;
b) olcsó állam;
c) ügyfélbarát eljárás.
Mindez úgy, hogy nincs világos, koherens jövőkép.
ad a) a hatékonyság pillanatnyi gátja az, hogy a közigazgatásban – bizonyos területeken – KEVÉS ember dolgozik, míg más területeken – a munka mennyiségéhez és minőségéhez képest – indokolatlanul sok. A hatékonyság középtávú gátja a normarendszer. A hatékonyságot véleményem szerint legkevésbé a szervezeti rendszer befolyásolja. Nem vitatom el, hogy a kormány – mint a végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese -, akár centralizált formában, maga alá szervezze a közigazgatást. Ugyanakkor egyet kell értenem azzal, hogy a nagy átalakítások a közigazgatás területén mindig azzal jártak, hogy drágább és kevésbé hatékony lett a rendszer. Egyébként kész csoda, hogy még működik, bár némely területen csak zombiként…
ad b) lehet olcsó államot úgy előállítani, hogy lecsökkentem az alkalmazottak számát (dologi költségcsökkentés: álom), csak az a jelenlegi szabályozók között sok területen a hatékonyság további drasztikus zuhanását eredményezné.
A Magyary-programban vázolt dereguláció talán a legfontosabb a működőképesség megvalósítsa érdekében. Egyetértek azzal, hogy látni kellene milyen elvek alapján fog ez megtörténni. Azzal is, hogy minden területen nem jelent automatikus megoldást. A legfőbb veszély a jogalkotás minősége. Sajnos mostanában olyan jogszabály-tervezetek kerülnek ki a kormany.hu-ra, amelyek még a munkaanyag minősítést is nehezen érdemlik ki. Egy hatékony jogszabály-gyomlálással lehetne megteremteni annak a lehetőségét, hogy érdemben lehessen csökkenteni a foglalkoztatottak számát azokon a területeken, amelyek gyakorlatilag csak azért léteznek, hogy önmagukat fenntartsák.
ad c) Mi az ügyfélbarát eljárás? Véleménye szerint legfeljebb annyi,hogy az ügyféllel az ügyintéző udvarias. Slussz-passz. Egyébként pedig a feladata a törvények betartása – és nem az ügyfél érdekében való kibúvó megkeresése -, a hatékony munkavégzés. Éppen ezért a közigazgatás csak annyira lehet rugalmas, amennyire a jogalkotás az. Mondjuk a jogrendszerünk változásának jelenlegi üteme már nem a flexibilitás, hanem a jogbizonytalanság irányába hat…
Gyula Sámuel Karli Mázsa viszont darabra méri a magyart, akkor a db legyen inkább q
16 perce · Tetszik
Hajnal Zoltán azt honnan tudjuk, hogy Pintér?
a forrás csak annyit mond, hogy “government”
11 perce · Tetszik
Hajnal Zoltán a “complied with: 0%” persze megnyugtató.
talán ezért nem jelentkezik senki a listára
5 perce · Tetszik
Mázsa Péter @KGyST egyszer kiskoromban hallottam egy felsőstől, hogy “az iskolába tíz darab vietnámi érkezett”. Ezen annyira felháborodtam, hogy most reflektáltam rá
4 perce · Tetszik
Gyula Sámuel Karli Meg volt egyszer ötven mázsa kommunista is, mert az IFÁ-n tilos a személyszállítás btw
3 perce · Tetszik
Mázsa Péter Hajnal Zoltán Pintér intézi ezeket a kémkedési ügyeket, nem? Ja, igaz, csak a nemzetbiztonságot felügyeli, a többi nem hozzá tartozik.
3 perce · Tetszik
Mázsa Péter Gyula Sámuel Karli az 1988 március 15-i tüntetésen meg kiszámoltam, hogy ha ledarálnának bennünket, és a Parlament épületébe töltenének, akkor meddig érne a folyadék
kb. egy perce · Tetszik
Mázsa Péter Hajnal Zoltán á, ne reménykedj, ezek a 2010 július-decemberi adatok, a 0% csak azt jelenti, hogy decemberben kérték, és december végéig még nem sikerült kiadni a jelszavakat nekik
2 másodperce · Tetszik
Ivanyi Gyorgy is discussing. 
spartakusz are discussing. 
“I’m not actually a citizen of this country, I’m a subscriber. [...]” 
Ivanyi Gyorgy 08:10 on 2013.04.10 Permalink |
Kicsit bővebben ugyanerről egy 2009-es írásom. http://www.es.hu/ivanyi_gyorgy;voros_farok;2009-09-27.html