Tagged: Informatika Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 08:07 on 2012.12.16 Permalink |
    Tags: Informatika, , ,   

    Nem “letöltünk” vagy “beszerzünk”, hanem “legyártunk”, “készítünk” vagy “előállítunk” 

    A polgári szabadságjogokért és a kultúra megosztásának szabadságáért folytatott politikai harcban majdhogynem minden a megfelelő fogalmazásmódon áll vagy bukik. Nem véletlenül használ a szerzői jogi ipar sem mindig minél negatívabb konnotációjú kifejezéseket; bíznak benne, hogy ezek előbb-utóbb jogi szinten is kodifikálva lesznek. Ezért tehát a megfelelő fogalmazásmód számunkra is elengedhetetlen a jövőbeli szabadságjogaink biztosítása érdekében.

    Minden alkalommal, amikor azt mondjuk, hogy “letöltöttünk” vagy “megszereztünk” valamit, azzal egy újabb talpalattnyi földet mostunk el a szabadságjogainkból. Ez a kifejezés ugyanis technikailag és tényszerűleg is hibás. Legfőbb ideje szembenéznünk ezzel a ténnyel, és megvizsgálnunk, hogy miért is lenne érdemes átállnunk más kifejezések használatára.

    A valóságban ugyanis szó sincs arról, hogy ténylegesen “letöltenénk” vagy “megszereznénk” valamit. Bármi is áll az érdeklődésünk középpontjában, valójában nem az történik, hogy annak egy példánya vagy egy másolata fogná magát, belebújna az optikai kábelekbe, átsuhanna a hálózaton, majd megtelepedne a mi gépünkön. Ez csak a szerzői jogi ipar teljesen valószerűtlen légvár-valóságmodellje, amire hivatkozva igyekeznek elfogadtatni az egyre szigorúbb törvényeiket és egyre tovább farigcsálni a szabadságjogainkat. Erre a modellre alapozva tesznek egyenlőségjelet a letöltés és a bolti lopás közé; mintha az előbbi is ténylegesen valaminek a neten keresztüli eltulajdonításával járna. Holott ilyesmiről szó sincs.

    Valójában ugyanis mindössze annyi történik, hogy utasítjuk a gépünket egy összetett protokollcsomag-sorozat útmutatásként való követésére, majd ez alapján egy saját példány előállítására. A saját tulajdonunkban álló felszerelés és a saját erőforrásaink felhasználásával készítünk tehát magunknak egy saját példányt valamiből, egy online útmutatássorozat alapján. Ha az adott időpontban épp senki nem követte volna ezeket az útmutatásokat, akkor egyetlen példány sem került volna legyártásra. Nem letöltünk tehát, hanem legyártunk. Ez a technikai megkülönböztetés három ok miatt is kulcsfontosságú.

    Első a nyelvezet. Vessük csak össze az alábbi három mondatot:

    • “Ingyen letöltött egy filmet.”
    • “Beszerzett egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.”
    • “Ingyen legyártott egy filmet.”
    • “Készített egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.”

    Hamar világossá válhat, hogy míg az első két változat a szerzői jogi ipar “lopásos” modelljét erősíti a becstelenség erős felhangjaival, addig az utóbbi kettő már nem vált ki ilyen hatást; sokkal inkább egy “igen, és…?” érzetet vált ki az emberből. Elkészítés és legyártás esteén ugyanis senki nem várja el, hogy a kivitelező fizessen az általa elvégzett feladatért, míg a “beszerzés” és a “letöltés” épp ellenkezőleg hat. Ezért is olyan fontos tehát, hogy a technikailag is korrekt és a valóságnak valóban megfelelő elkészítés és legyártás kifejezéseket használjuk.

    Második az igazság. Ha azt mondjuk, hogy “Készített egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.“, azzal világossá tesszük, hogy egy példány elkészítése teljesen rendben lévő dolog, viszont valaki mégis védelmi pénzt vár tőlünk ezért. Más szóval, megmutatjuk, hogy a szerzői jogi monopólium valóban az, ami: monopólium, nem pedig tulajdon. Az megint csak az ő saját kis légvár-koncepciójuk, hogy minden egyes példány és másolat valahogyan az ő tulajdonukat képezi, amelyeket aztán valahogyan el is “lopnak” tőlük a neten keresztül.

    Harmadik a tényszerűség. A helyes nyelvhasználat azt is megmutatja, hogy a szerzői jogi monopólium ténylegesen korlátozza a tulajdonjogokat, nem pedig egyfajta varázslatos tulajdonjogi alegységét képez, ahogyan azt a szerzői jogi ipar szeretné. Ha azt mondjuk, hogy “Készített egy példányt“, úgy azzal azt is világossá tesszük, hogy az illető a saját erőforrásait és a saját idejét használta fel ennek érdekében, és ha egy törvény ezt illegálisnak bélyegzi, akkor az a törvény a saját tulajdonunk használatában korlátoz. Ez pedig napnál is világosabbá teszi a szerzői jogi monopólium tulajdonjog-korlátozását.

    Nem “letöltünk” vagy “beszerzünk”, hanem “legyártunk”, “készítünk” vagy “előállítunk”.

    Rick Falkvinge http://en.wikipedia.org/wiki/Rickard_Falkvinge , az első (a Svédországi) Kalózpárt alapítója http://en.wikipedia.org/wiki/Pirate_Party#History fordíttatta le írását magyarra http://falkvinge.net/2012/12/08/nem-letoltunk-vagy-beszerzunk-hanem-legyartunk-keszitunk-vagy-eloallitunk/ : megérdemli, hogy álláspontjának helyet adjunk. Fordította: Németh Gábriel.

     
  • Nagymajtenyi Gabor 13:29 on 2012.12.14 Permalink |
    Tags: Informatika, , ,   

    Microsoft-ügy: Döbbent csend ül a kormányzati stratégiai bejelentés után bennem 

    Döbbent csend ül a tegnapi kormányzati stratégiai bejelentés [ http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/strategiai-egyuttmukodesi-megallapodast-kotott-a-kormany-es-a-microsoft a szerk.] után bennem.

    Azt hittem, a válság, a szegénység végre eljuttatja a hazai cinikus IT vezetőket, hogy felismerjék, azzal hogy Microsoft licenceket vetetnek az állammal ( azaz velem ), nem fog a hazai IT ipar felvirágozni. Sőt…

    Kevesen tudjátok, de még mindig a TÁMOP 3.1.1.8-as projekt tudásmenedzsment szakértője vagyok, aminek a célja a tudásmenedzsment használata a nagy OFI ( Országos Felsőoktatási Intézet ) projektjeinél, s mint egy pilot projekt bemutatni, hogy valójában a tudásmenedzsment nem portálokról, s legfőképpen nem word dokumentumok tárolásáról szól.

    A világ oktatása egyre több nyílt eszközt használ a tudás megosztásától egészen a távoktatásig. Ezek zöme nyíltan és ingyenesen elérhető. Ilyen alkalmazások az open source Moodle, a Courseware, a … és sorolhatnám a végtelenségig. Ezek nagy előnye az ingyenességen felül, hogy a nyílt forrás és a nyílt szabványok időtállóságot és továbbfejleszthetőséget biztosítanak.

    Olvasva az indexen csepegtetett felháborító nyilatkozatot, helyére kell tenni, mi is történik éppen és miért és miért most.

    1. Itt semmi másról nincs kérem szó, mint a Microsoft termékek garantált kedvezményű és fix értékesítéséről. AMIRE NINCS SZÜKSÉG: ugyanis a hazai IT-t nem fogja semmiben se előrevinni egy olyan cég elavult koncepcióinak és termékeinek a rásózása, ami még Eric Schmidt szerint is lekerült az IT meghatározó szereplőinek színpadáról. Hogy plasztikus legyek, ez olyan, mint ha a magyar járműipar megújításaként vennénk tízezer ZIL-t. ( http://blogs.computerworld.com/windows/21472/microsoft-has-only-20-total-computer-market-half-google-and-trailing-apple-says-goldman-sachs ; http://finance.yahoo.com/news/googles-eric-schmidt-microsoft-well-184739729.html )

    Ez az üzlet pár száz embert jól eltart, ellenben pont az ellenkezőjét éri el, mint eddig is láttuk, mint amit kommunikál: bezárja a diákokat egy proprietary technológiába, majd a későbbiekben azért kell a cégeknek ezt a technológiát venniük, mert szegény alkalmazottaikat az állam csak erre képezte ki.

    2. A felsőoktatásban nincs szükség Microsoft Licencekre. Minden megoldható ingyen: Operációs rendszer + Office alkalmazás is.

    3. A szolgáltatások, amiket szépen becsomagoltak, sehol a világban nem működhetnek: ugyanis nincs még egy olyan ország, ami a közvagyont ( tartalmak ) be akarná zárni, csomagolni egy nem is hazai cég licencelésébe, majd ismét szépen megvenni.

    4. Minden felajánlott szolgáltatásnál sokkal jobb és ingyenes található a piacon: lsd courseware vs sharepoint portál. Ráadásul ezek a szolgáltatások nyílt forráskódúak, és a hazai oktatásban bevált szoftverek pl : moodle.

    5. Semmilyen innovatív tevékenységet nem folytat a Microsoft hazánkban: csak értékesít és tanácsad. Ez minden csak nem innovatív.

    6. Időzítés: egy éve nincs oktatási keretszerződés – ugyanis nem volt költséggazda, az iskoláknak nem volt érdeke a megfelelő költséghatékonyág. Ha lenne IT keretük, akkor eldönthetnék, hogy abból Írországon keresztül kipumpált licenet akarnak az iskolák venni, vagy netán nyílt forrású rendszereikhez szolgáltatást. Megsúgom ez utóbbi nagyságrendekkel több hozzáadott értéket tartalmaz.

    7. Időzítés2: elképesztően cinikus, hogy miközben az IVSZ is azon háborog, hogy a kormány a finanszírozott felsőoktatási helyek számát gyakorlatilag lenullázza, gyakorlatilag ezen összeget olyan projektre akarja fordítani, ami csak egy amerikai multitól vásárlás, amire nincs szükség, valamint évekre, rosszabb esetben évtizedekre a magyar oktatást a Microsoft foglyává teszi.

    Hogy ne csak fikázásnak tűnjön az első felháborodásom, próbálok konstruktív lenni ( de nyilván ki fogjuk kérni a szerződést, és ha az nem valóban a nemzeti érdekeket szolgálja, pittbullként fogok lógni rajta, és ugatni, amíg bele nem pusztulok ), szóval nyáron felajánlottuk, hogy segítünk a kormánynak egy valóban a nemzet, és ezen belül is a hazai IT ipar fejlődésére szolgáló oktatási IT stratégiát kidolgozni. Az akkor sajnos megakadt. De még mindig nem késő.

    Csak kérem, amikor a kormány is ipad-eket használ, ne vegyünk már tízezerszám vindóuzokat, amikor még az arabok se ezt teszik. Halkan megjegyzem, azért azok a szakértők, akik politikusainkat ebbe a helyzetbe hajszolták, egy pár évet megérdemelnének Guantanamon.

    Frissítés, ma: átnéztem a szerződés http://www.kormany.hu/download/7/40/c0000/Microsoft%20strat%C3%A9giai%20meg%C3%A1llapod%C3%A1s_20121210.pdf szövegét… nincs benne semmi, csak jövőbeni, majd kidolgozzuk, viszont erre hivatkozva, mint alapdokumentumra, nagyon durván privatizálható az oktatási informatika a licenceken túl. Szóval aki írta, azt tudta, hogy ebbe a szerződésbe nem lehet belekötni, ezért szubjektív marad minden, amit állítok.

     
    • KGyST 13:40 on 2012.12.14 Permalink | Log in to Reply

      Kb ti vagytok az egyetlen, akik ezen fennakadtak, jellemző.

      • admin 13:45 on 2012.12.14 Permalink | Log in to Reply

        Erre csak Nagymajtényit tudom idézni:
        “Gábor Nagymajtényi a magyar belgák nevében
        5 minutes ago · Like · 1”

    • Bernics Gábor 09:51 on 2012.12.15 Permalink | Log in to Reply

      Ez a cikk legalább annyira konkrétumok nélküli és részlehajló, mint az alapjául szolgáló sajtónyilatkozat.

      “Azt hittem, a válság, a szegénység végre eljuttatja a hazai cinikus IT vezetőket, hogy felismerjék, azzal hogy Microsoft licenceket vetetnek az állammal ( azaz velem ), nem fog a hazai IT ipar felvirágozni. Sőt”

      Nem, ez a kormány eddigi legjobb döntése.

      ” Ezek zöme nyíltan és ingyenesen elérhető. Ilyen alkalmazások az open source Moodle, a Courseware, a … és sorolhatnám a végtelenségig. ”

      Kevered a dolgokat: az, hogy valami nyíltan elérhető, még messze nem jelenti, hogy ingyenes, sőt még azt sem, hogy olcsóbb, mint a kereskedelmi rendszerek.

      “Ezek nagy előnye az ingyenességen felül, hogy a nyílt forrás és a nyílt szabványok időtállóságot és továbbfejleszthetőséget biztosítanak.”

      A nyilt forrás semmi nem garancia.
      Reálisnak látod, hogy a hazai fejlesztők garmadája fog Microsoft techologiákat leváltó rendszereket fejleszteni?
      Ha ez üzletileg megéri és még az ország kitettségét is csökkenti: miért nincsenek nemzeti operációs rendszerek, irodai szoftverek, adatbázis kezelők..stb.?
      Miért visszakoznak az oss-re váltó, egyébként csekélyszámú városok?

      “ugyanis a hazai IT-t nem fogja semmiben se előrevinni egy olyan cég elavult koncepcióinak és termékeinek a rásózása,”

      Pár sorral feljebb a Moodle-t emlitetted, mint SharePoint gyilkos alkalmazást. 🙂
      Komolyan gondolod, hogy a kettő összemérhető?
      Hogy ekvivalens a RedHat/SuSE/Zentyal (amire végre elkészült a Server 2000 tudásának bokájáig felérő Samba 4) egy Server 2012/Windows 8-al?
      (és itt direkt _fizetős_, enterspájz linuxokat írtam, egy debian vagy hazai UHU még megmosolyogtatóbb lenne)
      Monodevelop a Visual Studio-val?
      MySQL az MSSQL-el?

      Ezek szerinted elavult technológiák?

      “2. A felsőoktatásban nincs szükség Microsoft Licencekre. Minden megoldható ingyen: Operációs rendszer + Office alkalmazás is.”

      Te személyesen fogod migrálni a több ezres egyetemi hálózatokat _ingyen_? 🙂
      Tegyük félre az anyagi oldalát: a munkaerőpiacra kikerülő hallgatók 98%-a Microsoft rendszereken fog dolgozni.
      Oktassuk azt, amit 2% használ, vagy amit 98%?

      • Nagymajtenyi Gabor 11:06 on 2012.12.15 Permalink | Log in to Reply

        Kedves Druszám,

        A cikk részrehajló, mert saját személyes magánvéleményem, melyet felindulásból követtem el. Nem is tudna nem az lenni, hiszen érintett vagyok.
        Éppen ezért hadd csatoljak némi információ forrást, ahol talán bővebben is találsz konkrétumokat:

        1. http://www.linkedin.com/groupItem?view=&gid=1789852&item=171772735&type=member&commentID=109045138&trk=hb_ntf_LIKED_GROUP_DISCUSSION_COMMENT_YOU_CREATED#commentID_109045138

        2. http://fsf.hu/

        3. http://www.odfalliance.hu/hu/index.html

        És ajánlom figyelmedbe az EU Biztos Asszony friss nyilatkozatát, merre is tart az EU ebben a kérdésben:
        http://techrights.org/2012/12/14/kroes-new-video/

        Konkrétumokról:

        döntés: Nem! ez a kormány legrosszabb döntése (

        http://arabcrunch.com/2011/09/wikileaks-microsoft-accused-in-helping-bin-ali-monitor-tunisians-corruption-stifling-open-source.html )

        garancia: kis cégek adnak támogatást, mint pl az IBM, Oracle, Novell, Red Hat, Canonical, és itthon is van elég tudás, kapacitás
        nemzeti operációs rendszer: szerinted a kínaiak miér csináltak saját disztribúciót, saját officeszal? biztos ők se tudják, hogy 98%-ban MS a világ. visszaváltás: nem tudok olyan városról, ahol ez történt, sőt, olyanról tudok, ahol megdöbbentek a sikeren: http://www.sg.hu/cikkek/93605/10_millio_eurot_takaritott_meg_a_linuxra_valo_atallassal_munchen
        Moodle vs. SharePoint – nem mérhető össze valóban. Az oktatásban Moodle kell, a SharePoint használhatatlan.
        Samba: hallottál a ceph-ről a ZFSről és hasonlókról. A samba pont az MS zártsága miatt nem terjedhetett, és nem véletlenül nincs máig vindóuz driver a webDAV-hoz. Gondolom a felhők is újak, és dropbox-ot, google drive-ot se láttál még. A privát felhő meg még csak távoli jövő az MS galaxisban.
        Szerintem a menő technológiák: bigdata ( mongodb, riak, cassandra, kyoto cabinet, … ), HTML5/JQuery/JSON, javascript/ruby/php, … BDD: cucumber, continuous integration: jenkins, travis, … eclipse/netbeans/… ha sql, akkor postgresql, gis: osm, … nem sorolom.

        ahogy miért fut a világon több millió magento szemben az összesen 6000 sap installációval, avagy miért minden webszerver apache/nginx és nem iis, ahogy a browserek is inkább firefox/chrome és nem IE, ahogy minden 2/3-ad mobil android…

        A világ elment mellettünk. Minden amit leírtam már abban a pillanatban elavult.
        Felhők vannak, mobilok, PAD-ek, én meg arról kell vitázzam itt Veled, hogy Desktop és Samba?
        Ugye te is viccesnek látod!

        Szóval azt oktassuk, amivel kicsit tán vissza tudunk keveredni a világ valódi IT trendjei élére!
        Uff, ng

        • admin 13:57 on 2012.12.15 Permalink | Log in to Reply

          Ezzel azért nem teljesen értek 1et. Miért gondolod, h ez volt a legrosszabb döntésü? Van még néhány erős jelölt:) Itt van pl az adónöveléssel finanszírozott adósságcsökkentés http://amexrap.org/fal/orban-forditva vagy a jogállam és a köztársaság leépítése, nem gondolod?

          • Nagymajtenyi Gabor 19:39 on 2012.12.15 Permalink | Log in to Reply

            1. A Leffler görbék helyett talán az adóelkerülés lehetőségét kéne csökkenteni, de ennek nem a fordított áfa a módja. Az adósságcsökkentésbe azért elolvadt vagy 3,000md Ft. És az inflációs is szépen megnövelve. Csak azt nem értik, hogy nincs belső piac, ami fel tudna futni. Az export piacok se húznak éppen. Ergo rohadtunk nem az adósságcsökkentésre kellett volna elégetni ezeket a forrásokat.
            2. Jogállam: ez kevésbé izgat, mert a jog az onnantól izgalmas, hogy milyen gyakorlatot eredményez ( már nekem, aki egy szerencsétlen magyar vállalkozó ), ezért ezt én csak mint pszichikai tényezőt érzékelem, ez kevésbé izgat.

            sokkal lényegesebb, hogy akarunk-e korruptak lenni, vagy sem. lesz e konfuciuszi kormányzás, lesz-e erkölcs, etika, lesz-e verseny.. ez érdekel.
            ha a saját kis prioritásomat tekintem, akkor ebben a legrosszabb ez a multiknak adjuk oda az it piacunk, ráadásul ezzel öljük is le a hazai kisvállalkozásokat, aki nem akar kereskedni, vagy nem gondolja, hogy a tíz évvel ezelőtti világot kéne konzerválni.

            ha kicsit kitekintek, akkor a legrosszabb döntés egyértelműen az ügynöktörvény elmismásolása.

            mai érdekes hír, hogy kicsit az EU-n is túl tekintsünk, az ENSZ is éppen az open source-t javasolja az országoknak, olvassátok szeretettel:
            http://joinup.ec.europa.eu/news/un-trade-body-says-governments-should-seize-open-source-opportunities

            • admin 11:34 on 2012.12.16 Permalink | Log in to Reply

              Ad1. Kiváló anyagom van pont arra, amit írsz, 2010-es adatok alapján évi 320 milliárd forintot hoznék egy picivel értelmesebb kormánynak vele.

              Ad2. Ez empirikus kérdés: http://amexrap.org/fal/re-re-az-index-fideszes-cikkerol

              • Nagymajtenyi Gabor 12:25 on 2012.12.16 Permalink | Log in to Reply

                reAd1: ez csak feltételezés. az adó az érzékeny dolog. kivéve a fogyasztási típusúakat.

                reAd2: remélem nem jog szabályozza az erkölcsöt és etikát. éppen ezért szerintem nem empírikus 🙂

                • admin 17:23 on 2012.12.16 Permalink | Log in to Reply

                  rereAd1: ÁFA bizony:)

                  rereAd2: úgy értem, h “a jogállamiság hiányos volta ill. csökkenése (ami a vízszintes tengelyen a bal oldali, negatív tartományhoz tartozik) általában relatíve alacsony 1 főre jutó GDP-vel (a függőleges tengelyen az alsó, negatív tartomány) jár együtt (és számunkra majdnem mindegy is, melyik milyen úton okozza a másikat).” ábra a fenti idézetben

      • Richi 22:54 on 2012.12.17 Permalink | Log in to Reply

        Windows 8-at minden usernek az a menő. Nem is kell az Informatikával mélyeben foglakozni megy a youtube, facebook oszt csá. Minek olyan rendzserket is tanítani ahol még esetleg gépelni , vagy mondok még durvábat nem csak grafikus felületen lehet dolgozni. Felesleges inkább csak fogdosuk össze a kijelzőt. Nehogy a kölök meg ismerjen mást is mint Microsoft termék. Ki se mond ezeket a szavakat Linux, GNU, Libreoffice. Csak stikába nehogy valamelyik infotanár meghallja. A véleményem egy szóval SZÁNALMAS!

    • admin 09:55 on 2012.12.15 Permalink | Log in to Reply

    • vrns 16:12 on 2012.12.16 Permalink | Log in to Reply

      nyílt forráskód…. a gond az, hogy rohadtul nem éri meg az embereknek olyat használni, ami bonyolultabb, mint az 1×1. ezért használják a Windowst, vagy a Mac-et. a nyílt forráskód akkor lesz menő, ha az számítógépen is ugyanolyan egyszerű lesz, mint az android, amit az iq 60-asok is tudnak kezelni. és pluszba, amikor a nem csak a gov-szektorban standard dokumentumformátumokat a mostani 99 helyett 100 százalékkal tudják majd kezelni a nyíltak. addig csak láma picsogás az egész. és ezt úgy mondom, aki használ és használt nyílt oprendszereket és programokat…. kieg: a jog szabályozza az erkölcsöt, különben akkor nem lenne a közerkölcs sértése büntetőjogi kategória. tehát akkor empirikus? 🙂

      • Nagymajtenyi Gabor 16:23 on 2012.12.16 Permalink | Log in to Reply

        számítógépen még egyszerűbb: használj ubuntut. az összes dokumentumformátum használható, nyilván a proprietary-k nem mind szerkeszthetők, vagy csak korlátozottan, de azok szép lassan kihalnak.
        az erkölcsöt jog nem szabályozza, max a közerkölcsre van valami szabályzás, ami részhalmaza az erkölcsnek magyarán max egy részhalmaz érintett, ergo van olyan ami nem. qed. picsogj még!

    • admin 21:21 on 2012.12.25 Permalink | Log in to Reply

  • Mázsa Péter 22:14 on 2012.11.14 Permalink |
    Tags: , Informatika, ,   

    Gyönyörű: 100.000 csillag 

    de csak Chrome-ban működik: http://workshop.chromeexperiments.com/stars
    Frissítés: Firefoxban is. (lásd: Zoli kommentjét)

    [ http://chrome.google.com
    http://www.chromeexperiments.com/detail/100000-stars ]

     
    • admin 22:35 on 2012.11.14 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán akkor a Firefox is Chrome 😉
      14 minutes ago · Unlike · 1

      Mázsa Péter Úgy láccik, abban túl sok privacy pluginem van:)

    • admin 06:48 on 2012.11.15 Permalink | Log in to Reply

      Szilvia Molnár …és valahol ott vagyunk mi is apró porszemekként… valóban gyönyörű, köszi Péter! 🙂

  • Mázsa Péter 13:00 on 2012.10.16 Permalink |
    Tags: , , Informatika,   

    https://gov.uk https://github.com/alphagov

     
  • Mázsa Péter 13:22 on 2012.06.01 Permalink |
    Tags: , , Informatika,   

    Hogyan tanítsd a gyerekedet programozni (ha nem értesz hozzá)? 

    1. Ovis: http://drtechniko.wordpress.com/2012/04/09/how-to-train-your-robot

    2. Alsós: http://code.google.com/p/google-blockly

     
  • Mázsa Péter 18:46 on 2012.05.27 Permalink |
    Tags: Informatika, ,   

    5 pont a tudományos vagy hétköznapi linkek és hivatkozások gyűjtésének korszerű módjáról 


    Teázás közben kérdezte egy barátom, hogy mit használok azon linkeknek és tanulmányoknak az összegyűjtésére, amelyeket valamilyen szempontból érdekesnek ítélek – most, hogy a delicious.com-nak befellegzett.

    Kérdésére itt válaszolok, hátha másnak is hasznos lesz.

    A delicious fontos funkciót töltött be: ahelyett hogy elolvastam és elfelejettem volna az olvasott cikkeket, lehetőséget nyújtott arra, hogy

    • későbbi felhasználásra összegyűjtsem őket
    • egy olyan helyen (pl. a http://delicious.com/allamreform címen), ahol nem csak egy számítógépről, hanem bármely számítógépről elérhettem őket
    • úgy, hogy amely linkeket nem privát használatra szántam, azok bárkinek hozzáférhetők lettek (lásd pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Államreform_Bizottság cikkben a Külső hivatkozások alatt)
    • mégpedig bárkinek, aki egy adott téma (pl. http://delicious.com/allamreform/ekormanyzat ) iránt érdeklődött: a linkeket címkékkel (tag-ekkel, pl. ekormányzat, adó, bűnözés, 2006, adat) és címkekötegekkel (bundle-kkel, nálam: 1. Tartalom, 2. Forma, 3. Hely, 4. Idő, 5. Jelentőség, 6. Projekt, 7. Szervezet, 8. Egyén) láttam el, hogy könnyebben visszakereshetők legyenek.

    Azért kezdtem el veszettül gyűjteni a (privát accountom mellett az /allamreform) linkeket, mert amikor az Államreform Bizottság tagja voltam, a Bizottság titkára (Draskovics Tibor) rendszeresen az ülést megelőző nap nyújtotta be a … kétesnél kétesebb minőségű javaslatokat, és csak egy napom volt felkészülni a fenyegető veszedelmek ellen:) Így aztán jó előre gyűjtöttem a muníciót – a neten.

    Viszont a delicious szomorú sorsra jutott. A Yahoo tavaly eladta http://en.wikipedia.org/wiki/Delicious_(website)#Delicious_under_Avos_Systems , és azóta szerintem kevésbé használhatató: pl. a címkekötegek alatt csak kattintásra látszanak a címkék (pl. itt: http://delicious.com/allamreform/tag_bundle/1.Content ), az egész a képekre lett optimalizálva, arra se igazán jól.

    Az első bekezdés kérdése arra vonatkozott, hogy

    • mit használok és
    • mit javaslok használni

    a linkek gyűjtésére.

    [Mindenekelőtt: Honnan jönnek a számomra érdekes linkek? Én (a direkt keresések http://scholar.google.com mellett) a https://www.google.com/reader oldalt használom arra, hogy az érdekes blogok és hírforrások frissítéseire feliratkozva azokról automatikusan, egy helyen kapjak értesítést: külön-külön nyilván nem lennék képes követni azt a jelenleg 333 blogot, amelyek híreit a readerben minden nehézség nélkül olvashatom.]

    [0. Amit linkgyűjtésre használok, de nektek csak kérdőjelekkel javasolt használni, az továbbra is a delicious. Tudomásom szerint sajnos továbbra is ez az egyetlen szolgáltatás, amely címkekötegeket is nyújt, ami nélkül intenzív tag-elés esetén nehezen lehetne boldogulni. Bár az /allamreform accountomat jelenleg nem használom, de van egy privát accountom, ahol gyűjtöm a vonatkozó anyagokat is, és ha szükség lesz rá (mint ahogy nincs), azt a jelenleg +1040 linket ripsz-ropsz be tudom rakni az /allamreform alá.]

    1. Tavaly alaposan átnéztem a kínálatot (és most e cikkhez is felületesen), és akkor a http://pinboard.in/tour szolgáltatást találtam optimálisnak, fenntartható business modellel ( https://pinboard.in/help/fee ): ha a delicious valamiért már végképp tarthatatlanná válna (azaz: ha végleg lemondanék arról, hogy bízzak a jövőjében), akkor valószínűleg ide vinném át a gyűjteménye(i)met – feltéve, hogy a fejlesztője végre implementálja már, hogy nem csak címkézni lehet a mentett cikkeket, hanem a címkéket kötegekbe is lehet rendezni, mint a delicious-ön).

    2. Egy 2009-ben elkezdett kutatás elején vágtam bele a https://www.zotero.org ( https://www.zotero.org/mazsa/items ) használatába. Csodálatos szerkezet: egy kattintással menthető benne nem csak a link, hanem az adott linkhez tartozó teljes weblap is, jó metatag-elt honlapok esetében teljes hivatkozással. Teljes könyv- és paperhivatkozások ugyancsak egy kattintással menthetők benne. A hivatkozások később gyönyörűen integrálhatók a főbb szövegszerkesztőkbe. Az egyes hivatkozáskhoz a teljes paper-ek is csatolhatók (pl. pdf-ben), azaz minden egy helyen és egy kattintással működik.
    Ki kell próbálni: tiszta, száraz érzés.

    2.1. A zotero-t összekötöttem a http://www.mendeley.com accountommal, így amit a zotero-n elmentek, az jelentkezik ott is (másra nem is használom).

    2.2. Mivel a zotero gyűjteményem a csatolt weboldalak és pdf-ek miatt meglehetősen nagy (kb 8GB) és sérülékeny volt, ezért a backup-ot is meg kellett oldani. Először kb. félévenként mentegettem pedrive-ra, de ez nyilván nem különösebben biztonságos megoldás: ha kiégett vagy leöntődött volna a gépem, és öt hónapos a pendrive-backup-om, akkor öt hónapnyi gyűjtésem szállt volna el. Vehettem volna a zoteronál online backup lehetőséget: http://www.zotero.org/support/storage , de a google drive-val oldom meg a kérdést kb. negyedannyiért (itt összehasonlíthatod a gdrive-ot a többi versenyzővel: http://www.engadget.com/2012/04/24/google-drive-vs-the-competition-dropbox-skydrive-icloud/ ). Néha egy mozdulattal bekapcsolom a backupot (azért nincs default bekapcsolva, hogy ne fogyasszon állandóan memóriát), és a többi automatikus: így havi egy ötszázasért (de ha 5GB alatt lenne, akkor ingyen!) a gépem mellett a neten is állandóan rendelkezésre állnak a legfontosabb (nem bizalmas) dokumentumaim.

    3. A zotero meg az /allamreform outputjait kiteszem a http://friendfeed.com/mazsa linkre (a friendfeed aggregálja a neten szétszórt különböző cuccaid közül azokat, amelyeket egyben szeretnél nyilvánosságra hozni), ahonnan beillesztem a http://mazsa.com elejére, jobb híján, amíg ez utóbbit nem kezdem komolyabban venni:)

    4. Ha ma kezdeném a gyűjtést, a zotero mellett megfontolnám a linkek http://twitter.com -on való gyűjtését, ahol nyilván hashtag-elném http://support.twitter.com/articles/49309-what-are-hashtags-symbols a linkeket. Bár ezt nagyon meggondolnám: karakterszám-limitáció nem enged meg olyan intenzív tag-elést, mint amit a specializált bookmarking szolgáltatások engednek.

    5. A Twitterrel sok más baj is van (a legfőbb: http://www.theglobeandmail.com/news/technology/digital-culture/ivor-tossell/twitter-hands-your-data-to-the-highest-bidder-but-not-to-you/article2439680/ ) ezért a Twitter mellé a http://thinkupapp.com használata elengedhetetlen. Ezzel a facebook-os és google+os linkjeidet ( http://thinkupapp.com/docs/userguide/datacapture.html ) is használhatóvá, kereshetővé teszed.

    Te (mi helyett) mit javasolnál még?

     
    • KGyST 00:59 on 2012.05.28 Permalink | Log in to Reply

      A Diigo (diigo.com) már a kezdetek kezdetén is jobb volt, mint a del.icio.us, ráadásul nem is ment taccsra. A Twitter és a Friendfeed szvsz a web 2008 körüli állapotát tükrözi.

      • admin 01:09 on 2012.05.28 Permalink | Log in to Reply

        számomra nem volt jobb, mert a tag-eket nem lehetett csoportosítani (bundle-ket/kötegeket képezni belőlük, mint a tartalom, forma, hely, idő, jelentőség, projekt, szervezet, egyén).

        A Friendfeed-et csak rss aggregációra használom, persze erre van más szolgáltatás is, de melyik az, ami nem 2008-as szintű?

        Twitter: van jobb megoldás a nyilvános sms-re?

    • admin 11:12 on 2012.05.29 Permalink | Log in to Reply

      Anon:
      > A legtöbb külföldi ismerősök, az Evernote-ot isteníti, hogy azzal
      > biggyesztenek megjegyzéseket linkekhez és mentik el azokat.
      >
      > Nevetni fogsz, de én a böngészős bookmarkolásban hiszek 🙂

      MázsaP:
      Hát, az Evernote-tal is az a baj, ami a többi
      delicious-alternatívával: ahogy látom, továbbra is a delicious az
      egyetlen szolgáltatás, amely nem csak címkéket, hanem címkekötegeket
      is nyújt (nálam: 1. Tartalom, 2. Forma, 3. Hely, 4. Idő, 5.
      Jelentőség, 6. Projekt, 7. Szervezet, 8. Egyén), amik nélkül intenzív
      tag-elés esetén nehezen lehetne boldogulni.

      A zotero-gdrive combo a hivatkozási könnyűségeken kívül nekem azért
      hasznos, mert a (CEU-)könyvtárban letöltött cikkeket lokálisan is
      menteni tudom (meg felhőben is), amit szimpla böngészős
      bookmarkolásnál nem lehet (persze részben ez is böngészős:
      http://www.zotero.org/mazsa/items de nem ez a fő funkciója).

    • admin 01:27 on 2013.02.17 Permalink | Log in to Reply

    • admin 01:27 on 2013.02.17 Permalink | Log in to Reply

      Ask HN: How do you manage your bookmarks? http://news.ycombinator.com/item?id=5229185

  • Mázsa Péter 14:09 on 2012.05.21 Permalink |
    Tags: , , Informatika   


    NSA configuration guidance for osx, ios, windows, linux http://www.nsa.gov/ia/mitigation_guidance/security_configuration_guides/operating_systems.shtml

    [Photo: http://www.wired.com/politics/security/news/2007/10/domestic_taps ]

     
  • Mázsa Péter 18:44 on 2011.01.11 Permalink |
    Tags: Informatika, ,   

    “[…] természetesen én is nyílt dolgok elkötelezett híve vagyok vagy mi, de nem számítok azon cégek közé, akik a megélhetési szabad szoftver harcosok. sajnos ezekkel a cégekkel nem egyszerű az élet, a professzionalizmustól messze állnak, azonban ezt jelenléttel és marketinggel ellensúlyozzák. ez be is jön nekik, azonban hatalmas károkat okoznak, amelyeket az ügyfelek nehezen tudnak kiheverni és ezzel pozícióba hoznak egy három éves microsoft beszerzést.

    a legnagyobb probléma a dokumentumformátummal van. persze lehet valami nyílt, meg nem annyira nyílt, azonban el kell fogadni, hogy jelenleg magyarországon a defacto dokumentumformátumok a microsoft office alapformátumok. lehet ez ellen politikailag fellépni, de ettől még a tény az tény. a microsoft annak idején ezt remekül csinálta, le a kalappal.

    akik úgy akarnak egy céget vagy intézményt más programra átállítani, hogy ezt nem veszik figyelembe, azok kudarcra vannak ítélve. nem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb az ügyfél, a munkavégzés és az adatok felhasználhatósága. ez az elsődleges cél. […]

    a legtöbb elvérző projektet a defacto dokumentumformátumok megfelelő kezelésének hiánya okozza. egy microsoft word-ben készített doc fájlt nem minden esetben sikerül teljes mértékben betölteni a libreoffice-ba (doc import), majd azt úgy elmenteni a doc formátumba (doc export), hogy egy microsoft word-ben megnyitva a kívánt eredmény produkálja.

    azt hiszem ezzel el is jutottunk mondandóm végére. jelenleg a libreoffice fejlesztéseket a doc, docx, xls, xlsx, ppt, pptx formátumok megfelelő importjára és exportjára kell fordítani. ez a kulcsa az átállásoknak és nem más. […]” http://kemenczy.hu/myblog/2011/01/libreoffice/

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player