Tagged: Jövőkép Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 02:48 on 2013.04.12 Permalink |
    Tags: , , , , Jövőkép   

    “The less flexible European economies will lose at least 15% of their GDPs” 

    In sum, the less flexible European economies will lose at least 15% of their gdps, due to trade and technology.

    There is then the question of what the path downwards will look like and feel like. Being in the eurozone makes adjustment much harder, and brings the doom more quickly, for reasons which are by now well-discussed.

    The initial path looks like this. […]

    http://marginalrevolution.com/marginalrevolution/2013/04/another-way-of-thinking-about-the-european-economic-collapse.html
    https://news.ycombinator.com/item?id=5531775

     
  • Mázsa Péter 18:28 on 2013.03.08 Permalink |
    Tags: , , , , Jövőkép, , ,   

    Fidesz küldetés: kukába vele! 

     
  • Mázsa Péter 15:10 on 2013.03.08 Permalink |
    Tags: , , Jövőkép,   

    TillmannJA: Egykori és eljövendő lehetőségek latolgatása 

    […] Manapság, amikor lehetőségeket latolgatunk, némileg más konstellációban tesszük ezt: ugyan felmerülnek új horizontok, mint például mostanában a Marson, ám ezek nem kifejezetten kecsegtetőek. Azzal sem igen fáradozunk, hogy az állam optimális állapotáról fogalmazzunk feltevéseket, hiszen éppen eléggé nyilvánvaló, mire is vezet az, ha némelyek az államról nagyokat mernek álmodni.

    Ezért a lehetőségek latolgatásával nem törekszem utópikus projektek felvázolására, sem arra, hogy a köztársaság optimális állapotáról szóló fejtegetésekre vesztegessem az időt. (A Magyar Köztársaság megszűnt, ami pedig maradt belőle, annak alakulása – a kultúrák globális versenyét elnézve – nem kecsegtet különösebb lehetőségekkel. A „nemzeti” fellángolás leplei alatt zajló rapid leépülése folytán néhány nemzedék múltán aligha lesz respublikájuk azon keveseknek, akik esetleg még beszélik ezt a nyelvet.)

    Ez a távlat mégsem feltétlenül csüggesztő, hiszen a „szellem a véggel szembeni küzdelem öntudatától erősödik” (Hannes Böhringer). Ilyen kilátások közepette mindazonáltal tanulságos lehet néhány egykor fennálló, de meg nem valósult lehetőség szemrevételezése. Ezért is teszek kísérletet „a nem létező idősorok megelevenítésére, a nem létező helyekről szóló utópiák mintájára” – amint azt Bibó István az uchróniáról írja. Ám az idősorok megelevenítésében csak a kezdetekig merészkedem, ilyen kezdetekből azonban többet is számba veszek. […]

    Tillmann, J. A.: “Egykori és eljövendő lehetőségek latolgatása. Tényleges és uchronikus európai távlatok”, Élet ÉS Irodalom 2013.03.08. 13.o. http://vallasfilozofia.wordpress.com/2013/03/08/tillmann-j-a-egykori-es-eljovendo-lehetosegek-latolgatasa-tenyleges-es-uchronikus-europai-tavlatok/

     
  • Mázsa Péter 20:56 on 2013.02.05 Permalink |
    Tags: , , , , , Jövőkép,   

    The fragmented official opposition, mainly comprised of colourless liberals and social democrats, finds itself dancing a death tango with the combined, increasingly powerful forces of the right, and each year sees the couple move closer to the brink of an as-yet unknown abyss.

    Carl Rowlands, Guardian: “Hungary’s rabid right is taking the country to a political abyss – The left has found no response to the right’s attacks on Gypsies, its virulent antisemitism and its xenophobic Christian nationalism”
     
  • Mázsa Péter 13:16 on 2013.01.20 Permalink |
    Tags: , , Jövőkép   

    …, és a medve nem játék. / …, and the bear is not a toy.

    Kelemen Anna kiegészítése a Belorusz közmondáshoz amexrap.org/fal/farkas-nem-pasztor-kecske-nem-kertesz Belorussian proverb amended by Anna Kelemen
     
  • Mázsa Péter 08:09 on 2013.01.10 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, , ,   

    Young people are screwed… Here’s how to survive 


    http://pandodaily.com/2013/01/09/young-people-are-screwed-heres-how-to-survive/

    Cf. http://news.ycombinator.com/item?id=5034330
    http://www.reddit.com/r/TrueReddit/comments/16a0km/young_people_are_screwed_heres_how_to_survive/

     
  • Mázsa Péter 15:51 on 2013.01.02 Permalink |
    Tags: , , , Jövőkép   

    Gyurgyák-interjú részletek II/II: A baloldal, a jobboldal és az ország kilátásairól 

    a magyar baloldal igazi fordulat előtt áll, hiszen öt kérdést nem tudnak megkerülni: viszonyukat a nemzeti problematikához; mit vállalnak, s mit nem a Kádár-rendszerből; kormányzási kudarcuk okainak őszinte és önkritikus feltárását (s ebben a korrupció szerintem csak a legkisebb tétel); szerepüket a gazdasági rendszerváltásban, a privatizációban, s általában viszonyukat a neoliberális eszméhez; s végül a legfontosabb: mit kívánnak tenni az ország érdekében, ha alkalomadtán újra hatalomra kerülnek? Mert szerintem az nem válasz, hogy ezek a kérdések másodlagosak, a lényeg egy széles koalíció létrehozása az „ördögi Orbán” leváltására. Mint ahogy az sem megoldás, hogy a gyerekeink eladósításán túl az unokáink vagyonát és jövőjét is feléljük. Ezt akarják, vagy a meglévő újraelosztásban gondolkodnak? Lehet ugyan hozni mindenféle politikai kuruzslókat és választási gurukat, de amíg ezekre a kérdésekre nem adnak választ, addig szerintem minden erőlködésük hiábavaló. Ez így együtt azonban igazi intellektuális kihívás. […]

    Orbán, a „magányos autokrata” – ez nem pont a baloldali lecke a miniszterelnökről?

    Ítéleteimet magam szoktam meghozni, véleményemet egyáltalán nem befolyásolják baloldali vagy jobboldali megmondóemberek és úgynevezett közvélemény-formálók lózungjai. Semmi okom megváltoztatni régi meggyőződésemet, nevezetesen, hogy a kormányfő nemzedékem legnagyobb politikai tehetsége. A baloldali térfélen Gyurcsányt is nagy ígéretnek láttam, ő azonban könnyűnek találtatott, s ezt ma talán már csak ő és közvetlen környezete nem látja. Orbánnal kapcsolatban azonban a lényeg nem az, hogy személy szerint ő vagy a kormánya mennyire kötődik a Horthy-rendszerhez (szerintem nem kötődik, nem is nagyon érdekli ez őt, s mélyebb ismeretei sincsenek erről), hanem az a kettősség, hogy egyrészt mennyire jól teljesít kiélezett helyzetekben, konfliktusok erővel történő megoldásában, választási harcban stb., másrészt mindeközben mennyire védtelen és sikertelen a mindennapi építkezésben, a kormányzati aprómunkában, munkatársai kiválasztásában, hatékony és együttműködő csapat verbuválásában, a feladatok leosztásában stb. Az én jóindulatú értelmezésem szerint talán lehetetlen is e két típusú személyiség megtestesülése egy emberben. Ez azonban alapvetően nem menti a súlyos kormányzati eltévelyedéseket és hibákat. Paradox igazság, hogy minél nagyobb tehetség valaki, annál nagyobb felelősséget kénytelen a vállára venni.

    Történelmi szempontból mi a véleménye a miniszterelnök által gyakran emlegetett „centrális politikai erőtér” koncepciójáról?

    A „Horthy-rendszer restaurálása” tézisével szemben (amelyet, jelzem, már Antallal szemben is jórészt igaztalanul vetettek be ellenfelei) ez a doktrína nagyon is valóságos, a miniszterelnök gondolkodásának talán legközpontibb eleme. A bírálatoknak erre, s nem a félrevezető történeti példákra kellene koncentrálniuk. Mert egyfelől ez valóban igazi magyar politikai tradíció egészen a XIX. század hetvenes éveitől kezdve. Tehát ez nemcsak jobboldali, hanem tragikus módon egyetemes magyar tradíció, hiszen a magyar baloldal is kivette ebből a maga részét. Személyes véleményem pedig az, hogy lehet ilyenre törekedni, de egyfelől ez teljességgel téves irány, másfelől felesleges is, mert a magyar nép, vagy modernebb nyelven szólva, a mai magyar választópolgárok sajnálatosan mérhetetlenül individualisták, semmiképpen sem tekintélytisztelők, és a hagyományok is – fájdalom – csak egy kisebbség számára fontosak. Egy ideig apolitikusan viselkednek, látszólag nem érdekli őket a dolog, majd azután imádnak szobrokat döntögetni. Nagy valószínűséggel most is ez fog bekövetkezni. […]

    az egész 1988-89-es nemzedék kudarcáról ír. Ha a politikai sikerek ellenére is tartja ezt a megállapítását, hol azonosítja azt a pontot, ahol elbukott a kísérletük?

    Lehet, hogy eleve naiv volt ez az elképzelés, de az én várakozásaimban egy olyan ország szerepelt, ahol alapvető nemzeti kérdésekben nincsen fundamentális vita, ahol létezik minimális nemzeti konszenzus. Mert nem értek egyet a „nemzet által homályosan” (Csepeli György) és a „nemzettel nem megy” (Bauer Tamás) típusú megközelítésekkel. Ebben a végletesen megosztott helyzetben továbbra sem látok esélyt arra, hogy nagy kérdésekben kedvező fordulat következzen be. Miközben a gazdasági-társadalmi helyzet súlyosbodik: Magyarország fokozatosan stagflációba csúszik, a társadalom szegényedik és végletesen megosztott, az értelmiségi elit nem teljesíti alapvető kötelességét és – részben kényszerből – már csak a saját maga túlélése érdekli. Az én frusztrációm és pesszimizmusom abból fakad, hogy nem elég, hogy a mi generációnk nem volt képes meghaladni a lövészárok-típusú mentalitást, de ez alkalmasint az utánunk jövőknek sem fog sikerülni. Ezt tartom az igazi magyar áfiumnak, amivel nem tudunk mit kezdeni, s ez az a szellemi vérbaj, ami, úgy tűnik, öröklődik, s egyik nemzedék sem tud felülemelkedni rajta. […]

    A 2010-es állapothoz képest ma már jóval erőteljesebb a baloldali mozgolódás. Ön szerint alkalmas a magyar bal állapota arra, hogy rövid időn belül, de legalább a választásokig erőre kapjon?

    Intellektuális szempontból már évekkel ezelőtt megszakadt a baloldal dominanciája Magyarországon. Most úgy tűnik, a baloldal van nehezebb helyzetben, de ha választ találnak a fentiekben említett kérdésekre, vagyis tisztázzák viszonyukat a nemzethez, szembenéznek kudarcaik gyökereivel és vázolják terveiket a jövőre, akkor lehetségesnek tartom a megerősödésüket. Kérdés, törekednek-e egyáltalán erre, s nem egy látszategység létrehozásán munkálkodnak-e, amely azonban kormányzati pozícióba kerülve többszörösen visszaüthet. Úgy látom, a következő választás ma még nem kétesélyes játszma, de egy közelgő válság, vagy egy elmaradó kormányzati kiigazítás könnyen azzá teheti.

    Mintha most jobban érdekelné a baloldal helyzete, mint korábban.

    Kifejezetten érdekel, hogy abból a szakadékból, amelybe jórészt a saját hibáik miatt estek bele, hogyan tudnak kikapaszkodni! Szemben sok konzervatív barátommal, szerintem ez nemzeti érdek is, hiszen az európai politika éppen az egyensúlyokon nyugszik. De ennél is jobban nyugtalanít, hogy hová vezet szerte Európában az egyensúlyi helyzet megbillenése, hogyan lehet fenntartani a jövőben ezt a kényes egyensúlyt úgy, hogy közben ne kannibalizáljuk, ne éljük fel az utánunk következők jövőjét. Az is nagyon foglalkoztat, hogy miért nem tudott Magyarországon áttörni az a közepet megcélzó, versenyelvű, meritokratikus, az emberi jogokra érzékeny, ugyanakkor a hagyományokat és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó liberális konzervativizmus, amelyet én is képviselek. De leginkább az aggaszt, hogy ha ez a mai politika kudarcot vall, akkor az évtizedekre lehetetlenné tesz minden józan, demokratikus jobboldali konzervatív kísérletet Magyarországon.

    http://hetivalasz.hu/itthon/teremtettunk-e-igazsagosabb-es-elhetobb-vilagot-58946/

     
  • Mázsa Péter 17:33 on 2012.12.27 Permalink |
    Tags: Jövőkép, ,   

    Nézem a kormányfőt, nézem, hogy milyen derűs, nyugodt és magabiztos. Négy éve ugyanitt Gyurcsány Ferenc tartott sajtótájékoztatót, néztem őt is közelről, remegett a keze, grimaszolt, dobolt a lábával, s olykor mintha magában beszélt volna, megsajnáltam, már nem volt jó formában. Négy év múlva vajon ki fog előttünk állni itt? Úgy tűnik, Orbán Viktor azt hiszi, hogy ő. Ki más? Ezt pontosan látni rajta. Olyan tekintettel néz körbe, mint egy pocakban és hektárban hízásnak indult földbirtokos. Ez az ember önként nem fog lelépni négy év után. Ha őrajta múlna, a vesztes választás eredményét egy tollvonással eltörölné.

    Kácsor Zsolt
     
  • Mázsa Péter 14:18 on 2012.12.22 Permalink |
    Tags: , Jövőkép,   

    But hey, Hari Seldon didn’t do his work by convincing the emperor to change his policies – he had to conceal his project under a false front and wait a thousand years for results. Now, there isn’t, to my knowledge, a secret cabal of economists with a thousand-year plan to save our current civilisation (but then I wouldn’t tell you if there was, would I?).

    Paul Krugman
     
  • Mázsa Péter 10:24 on 2012.12.18 Permalink |
    Tags: , , Jövőkép, , , Sztrájk,   

    A diákok nem több pénzt, hanem működő országot, és ezen belül működő oktatást akarnak maguknak 

    Ez itt eltér a hagyományos “több pénzt nekem” megközelítéstől. Ahhoz gyűjt ötleteket, milyen jövőképből megközelítve lehet értelmes országot és ezen belül oktatást kialakítani. Tehát hogy mit jelenthet a “1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!” követelésük:

    Szimpatikus hozzáállás. Amellett, h közgazdaságtani szempontból értelmes, politikailag is az. Védi őket a korrupciótól: Orbán több pénzt tudhat adni, működő országot biztosan nem.

    + átveszik kevésbé potens szüleiktől a kezdeményezést az ország ügyeiben:

     
  • Kitzinger David 17:05 on 2012.12.17 Permalink |
    Tags: , , , Jövőkép, , ,   

    Ez a diákhitel politikai hasznát tekintve nyugdíjast farag minden szavazókorúból 

    Ez a diákhitel politikai hasznát tekintve nyugdíjast farag minden szavazókorúból.

    Már most azt ígérik, hogy visszafizetik annak, aki az államnak dolgozik.

    Ez 2-3 évtized múlva 650 ezer embernek és családjának lesz újabb érv a választáskor.

    A választási kampányban azzal fognak riogatni, hogy a másik oldal meg akarja emelni a kamatot. A másik oldalon azt fogják ígérgetni, hogy ők viszont eltörlik a kamattartozást, hogy átütemezik a nehéz helyzetbe jutottaknak a törlesztést. Kontra, szubkontra, fedáksári. Jönnek majd a tovább mentesítési szabályok, kivételek. Vagy csak lebegtetnek kedvezményeket és büntetéseket. Az állam új és újabb csoportokat ment meg aktuális érdekei szerint.

    A nyugdíjasok után újabb tömegek fognak függni hosszútávon a kormányzattól.

    Az aktív kereső népesség ilyen korrupciója nem más, mint út a szolgaságoz.

     
    • admin 08:48 on 2012.12.19 Permalink | Log in to Reply

      Daniel PLeh nagyon nagyon nagyon igaz
      Monday at 16:26 · Like

      Édes Balázs a diákhitel az új nyugdíj!
      Monday at 16:28 · Like · 1

      Peter Marosan Mondjuk en nem ertem az egeszet. Angliaban is van ponthatar, keretszamok (sot bevallottan szubjektiv elbiralas), fizetos es hitelt vesznek fel ra. Es ahogy nezem a vilag legjobb egyetemei. Biztos a tandij a baj?
      Keleten (Kina, Del-Korea) mintha a helyieknek ingyenes lenne, de ott meg van a kedves ongyilkossagi hullam a felvetelik utan…
      Monday at 20:38 · Like

      Progl Helga aha, akik azokon a fizetős szuper egyetemeken végeznek nagy valószínűséggel szuper álláshoz is juthatnak…úgy azért már könnyebb hitelt törleszteni. Nálunk miből is törleszti majd az orvos a diákhitelét? Nyilván a zsebbe csúsztatott hálapénzből…
      Yesterday at 08:20 · Like

      Peter Marosan Progl Helga: kapitalizmusban elunk, ha valakit jobban megfizetnek (es meg jobban megbecsulnek) mashol, akkor el fog menni, es par havi keresetebol kicsengeti a diakhitelt. Aki ingyen tanult, az sem fogja felaldozni a sajat es gyerekei eletet, hogy mara…See More
      8 hours ago · Edited · Like

  • Mázsa Péter 09:36 on 2012.12.16 Permalink |
    Tags: , Jövőkép,   

    Felsőoktatás: mi folyik a világban? 


    The End of the University as We Know It:

    The future looks like this: Access to college-level education will be free for everyone; the residential college campus will become largely obsolete; tens of thousands of professors will lose their jobs; the bachelor’s degree will become increasingly irrelevant; and ten years from now Harvard will enroll ten million students. […]

    http://the-american-interest.com/article.cfm?piece=1352

    Más:

    Here’s the tentative structure for my book in progress, The Case Against Education.

    The book’s basic plot:

    Chapter 1: The Magic of Education
    The labor market heavily rewards educational credentials even though academic curriculum is seriously disconnected from the jobs people actually do. The best explanation for this strange fact is that education is a strong signal of pre-existing worker productivity.

    Chapter 2: Useless Studies with Big Payoffs: The Puzzle Is Real
    While the return to education is often overstated, it remains high after making various statistical adjustments. Degrees in useless subjects really do substantially raise wages.

    Chapter 3: Signaling Explained
    Education signals a package of desirable employee traits: intelligence of course, but also conscientiousness and conformity. Many people dismiss the signaling model on a priori grounds, but educational signaling is at least as plausible as many widely accepted forms of of statistical discrimination.

    Chapter 4: Measuring Signaling
    Empirically distinguishing signaling from human capital is notoriously difficult. But literatures on the sheepskin effect, employer learning, and the international return to education confirm that signaling is moderately to highly important.

    Chapter 5: Who Cares If It’s Signaling? The Private, Familial, and Social Returns to Education
    How much education should you get? The human capital-signaling distinction isn’t important at the individual level, but the policy implications are enormous.

    Chapter 6: Is Education Good for the Soul?
    The non-pecuniary benefits of education are over-rated, and the non-pecuniary costs (especially boredom) are under-rated. There’s a massive selection bias because the kind of people who hate school rarely publicize their complaints.

    Chapter 7: We Need Lots Less Education
    The most important implication of the signaling model is that we spend way too much money on education. Education spending at all levels should be drastically reduced, and people should enter the labor force at much younger ages.

    Chapter 8: We Need More Vocational Education
    The education we offer should be more vocational. Especially for weaker students, vocational education has a higher private and social return than traditional academic education.

    http://econlog.econlib.org/archives/2012/03/table_of_conten.html

    Más:

    Higher Education, Merit-Based Scholarships and Post-Baccalaureate Migration:

    Many merit-based scholarships for college are administered at the state level, targeted to in-state residents and require attendance at an in-state institution. Though these subsidies have the potential to affect lifetime education and migration decisions, much of the literature to date has focused on just one or two outcomes (e.g. college attendance and completion) and one or two states (e.g. Georgia). Given that one of the stated goals of these programs is to increase the quality of a state’s workforce, understanding the long-term effects of merit-based scholarships on mobility is crucial for evaluating their effectiveness. In this paper, we utilize the broader expansion and long history of these programs to build a comprehensive picture of how merit aid scholarship availability affects residential migration and educational attainment. To do this, we incorporate data on the introduction of broad-based merit aid programs for fifteen states and Census data on all 24 to 32 year olds in the U.S. from 1990 to 2010. We use variation in merit aid eligibility across cohorts and within states to identify treatment effects. Eligibility for merit aid programs slightly increases the propensity of state natives to live in-state, while also extending enrollment in-state into the late twenties. These patterns notwithstanding, the magnitude of merit aid effects is of an order of magnitude smaller than the population treated, suggesting that nearly all of the spending on these programs is transferred to individuals who do not alter educational or migration behavior.

    http://www.nber.org/papers/w18530

     
  • Mázsa Péter 09:08 on 2012.12.13 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, , , ,   

    Given the trends of globalization, automation and demographics, there will definitely be a small number of people who will be very prosperous. The challenge is to let as many people into that class as possible, and even more important, get masses of people educated to a level where they can qualify for work in the new businesses these people create. Throw in robotics, 3-D printing, and faster telecommunications, and things get tougher for the average worker. Robots may hollow out the factories in China, which count on cheap human labor, and bring manufacturing back to the United States. Those machines will need people to service them, and those people will need to be reasonably skilled. The way to combat it is education, which has to work for everyone, regardless of race or gender. You’ll have global competition for all kinds of jobs.

    Eric Schmidt, executive chairman of Google
     
  • admin 13:09 on 2012.12.12 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, , , , ,   

    Tandíj: hivatalos Amexrap álláspont 

    A tandíj jelenlegi bevezetése egy rossz rendszerben működő felsőoktatás fenntartását terhelné a diákokra és (a diákhitel támogatásán keresztül) az adófizetőkre.

    Nem az a baj, hogy az almáért fizetni kell, hanem hogy hosszabb távon is a rohadt alma forgalmazását akarják fenntartani a pénzünkből.

    Mit kezdjünk a globális felsőoktatás de facto kialakulásával (vö.: http://amexrap.org/fal/milyen-tandij )? Hogyan lehet elkerülni a felsőoktatás költséginflációját

    ? Mi a globális legjobb gyakorlat a témában?

    Orbán e kérdés végiggondolására sem nem képes ( http://amexrap.org/fal/a-mukedvelo-atommernok-7-pontja ), sem nem hajlandó (nem mintha Bajnai meg Gyurcsány megtette volna).

    Amíg nincs hiteles felsőoktatási jövőkép és stratégia (tehát az Orbán-rezsim végéig tuti), addig az Amexrap támogatja a tandíjellenes tüntetéseket.

    Irgum burgum.

     
  • Mázsa Péter 23:42 on 2012.11.30 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, ,   

    Magyarországi művészeti élet a Műcsarnok után: Bátorfy Attila diagnózisa és tanácsai 

    http://socialdance.tumblr.com/post/36874168646/az-mma-kerenyi-es-az-ellenpolus

     
  • Mázsa Péter 11:10 on 2012.11.30 Permalink |
    Tags: , , , Jövőkép, ,   

    “A blueprint for a deep and genuine economic and monetary union: Launching a European Debate” 

    Over the next 5 years, the EU would move further in coordinating tax and employment policies. A common budget for eurozone countries would be available to help those whose economies are under pressure.

    This budget could be backed by a ‘redemption’ fund to help countries reduce large public debts to sustainable levels. Countries using the funds would have to follow strict rules. The eurozone could also collectively issue eurobills – bonds to raise funds on the capital markets.

    After 5 years, the EU could take the next steps to full banking, budgetary and economic union, followed by political union. These later steps would require modifications to EU treaties and increased democratic accountability.

    http://ec.europa.eu/news/economy/121129_en.htm
    http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/news/archives/2012/11/pdf/blueprint_en.pdf

     
  • Mázsa Péter 13:53 on 2012.11.23 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, ,   

    hogyan gondolják a balliberális körök a „váljunk el csendben egymástól” [vö.: http://amexrap.org/fal/talan-el-kellene-bekeben-valnunk-egymastol-ez-itt-ket-orszag a szerk.] kivitelezését? Az országon belül maradva húzódnak vissza saját köreikbe, megszakítva minden párbeszédet? Vagy – mint Dániel Péter – az ország elhagyása az alternatíva? / Fontos kérdés, amelyre válaszolniuk kell. A nemzeti és konzervatív tábor, amelyik egészen biztosan itt marad ezen a földön, kíváncsi erre, mert ez egyáltalán nem mindegy a jövőt illetően.

    Fricz Tamás: Két Magyarország, Magyar Hírlap
     
  • Mázsa Péter 13:40 on 2012.11.11 Permalink |
    Tags: , Jövőkép, ,   

    Talán el kellene békében válnunk egymástól. Ez itt két ország. Egy nyelv, de két életfelfogás és világszemlélet. Az egyik Magyarországon élhetnének azok, akiket jobban érdekel hazájuk minősége, mint a mérete, akiknek a jövő fontosabb a múltnál, akiknek Európa lehetőség és nem fogság, akik szerint nem helyes embereket gázkamrában megfojtani, akik nem bánnak a világgal együtt haladni, és képesek vele együtt maguk is jobbá válni, akik – a miniszterelnökkel ellentétben – nem a hatvannyolcasokat tartják„eltévelyedettnek”, hanem a kilencvennyolcasokat, akik a törvényt többre becsülik a tekintélynél, a technikai haladást a síroknál, akik Kertész Imrét nagy magyar írónak tartják, és a keresztnevét soha nem tennék előre, akik nem akarják, hogy mások mondják meg nekik, az ő családjuk család-e, akik miatt nem kell a melegeknek zárt útvonalon vonulniuk, akik gyereknemzés közben nem az államra gondolnak, akiket a gondolat köt egymáshoz, nem a vér – egyszóval, mindezek élhetnének az egyik Magyarországon, a többiek meg, akik homlokegyenest mást tartanak a helyes életről, a másikon.

    Bruck András: Viktor nem fog elmenni; Élet és Irodalom, LVI. évfolyam, 45. szám, 2012. november 9.
     
    • admin 15:46 on 2012.11.11 Permalink | Log in to Reply

      Tony Clifton Ugyanez fogalmazódott meg bennem a minap!
      44 minutes ago via mobile · Like

      Mázsa Péter Ahogy a Próféta fogalmazott 2001ben az ÉS-ben: “Nem kevés eredmény ez az elmúlt ezer évre, de nem elég a következő húszra sem. Eddig a legkínosabb bűntettek, a legamatőrebb lépések és a legvéresebb csapások sem vezettek államunk megszűnéséhez. A történelemformáló folyamatok sodrából, valamint az állam és a közgondolkodás működésének jelenlegi módjából azonban nem következtethetünk másra, mint hogy a magyar államot 2020-ig szétbontják saját állampolgárai.” http://mazsa.com/nemzeti-minimum
      19 minutes ago · Like · Remove Preview

      Tony Clifton Te már általános iskolás korodban az Ésben publikáltál?
      18 minutes ago via mobile · Unlike · 1

      Mázsa Péter Csak akkor:) 2006 óta nem.
      17 minutes ago · Like · 1

      Tony Clifton A ballagást követően felhagytál vele. Megértem.
      16 minutes ago via mobile · Like

      Mázsa Péter Ja. Addigra kinőtt az agyam:(
      15 minutes ago · Like · 1

      Tony Clifton Mindezt én egy egymondatos postban akartam megfogalmazni, de mire sikerült volna a tömörítés, beelőztél. Azt is akartam írni, hogy nekem jó lesz kelet-mo is.
      11 minutes ago via mobile · Like

      Mázsa Péter sztem úgy szakad, h Bp kilép egy értelmes alkotmánnyal, és szabad csatlakozást deklarál bármely terület számára, amelyik okosabb, mint magyar (predikció: az oszrág a Római birodalom mentén szakad). Előtte persze még el kell végeznünk egy kísérletet, h létre tudjuk-e hozni az értelmes alkotmányt szecesszió nélkül is.
      2 minutes ago · Like

      Mázsa Péter Szted?
      2 minutes ago · Like

      • admin 16:14 on 2012.11.11 Permalink | Log in to Reply

        Tony Clifton Én simán szecesszálnék Bp-ről, nehogymá az a vád érjen, hogy viszem a legzsírosabb falatot. Költözzenek be a Várba Matolcsystul, Hoffmanostul, Papcsákostul. Csak tudnék már nyugodtan lélegezni bárhol úgy, hogy nem az emigráció gondolata gyötör folyton.
        9 minutes ago via mobile · Unlike · 1

        Mázsa Péter Felőlem OK, de hát láthatóan itt van a választók értelmesebbje: nélkülük meg nehéz lenne
        6 minutes ago · Like

        Tony Clifton Ja, én úgy képzeltem, hogy jönnek ők is 😀 Totális szakadás a béke érdekében: csak van bennük ennyi mobilitás!
        4 minutes ago via mobile · Like · 1

        Tony Clifton Felőlem utána fal is lehet köztünk, én biztos nem akarok majd átmenni.
        2 minutes ago via mobile · Like · 1

        Mázsa Péter http://en.wikipedia.org/wiki/Secessio_plebis ??

        • admin 17:06 on 2012.11.11 Permalink | Log in to Reply

          Tony Clifton Felvonulunk a Mátrába, nagyon jó!
          50 minutes ago via mobile · Like

          Tony Clifton Viszont onnantól kezdve az adómat és a járulékaimat is máshova szeretném utalni.
          49 minutes ago via mobile · Like

          Mező Dorka Szerintem ez egy rém destruktív gondolat. És aki ezt komolyan gondolja, az szerény véleményem szerint majdnem olyan távol van az európai gondolattól és a progresszívitástól, mint a trianonozók. Nem személyeskedésnek szánom, de számomra ez nagyon szomorú. Pedig nem indul el a cikk rossz irányba, de pont ez a konkluzió nem állja meg a helyét.És egyébként ellent is mond, egy csomó előzetesen saját maga által felvetett gondolatnak.Pl. hogy ez mind mi vagyunk…
          46 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Miért Dorka? Szerintem megfontolandó stratégia, és ötvözve Tony Clifton javaslatával, néhányszor már bejött. Végülis ezeknek köszönhette Róma az értelmes, majd’ négyszáz évig tök jól működő alkotmányát. Igencsak elgondolkodtató.
          43 minutes ago · Like

          Tony Clifton Dorka, én örülök annak, hogy van, aki derűlátóbb, mint én.
          41 minutes ago via mobile · Like

          Hajnal Zoltán a szecesszió alternatívájaként esetleg a közel hatszáz éves prágai minta is szóbajöhet, bár az nem EU- és nem eü-konform. egy barát nemrégiben emlegette, és én egyetértően hümmögtem magamban…
          39 minutes ago · Like

          Mázsa Péter mire gondolsz? huszitizmus?
          39 minutes ago · Like

          Hajnal Zoltán http://en.wikipedia.org/wiki/Defenestration
          39 minutes ago · Like · 1

          Tony Clifton Defenesztráció 😀 A történelemanyag egyik legemlékezetesebb része!
          37 minutes ago via mobile · Like

          Mező Dorka És ki lesz a felsőbbrendű mi, QP? Mert a cikk megfogalmazása igencsak homályos etekintetben… Mondjuk az, aki soha nem vett a rendszerváltáskor bagóért önkormányzati lakást, mert épp akkor abban ült, miközben Hétesen a cigánytelep “házaiban” lakókkal ma is fizetettnek lakbért? Vagy az, aki soha életében nem szerzett kapcsolatokon keresztül se munkát, se megbízást? Vagy az, aki már 20 éve felszólal a gyerekeinket nevelők és a minket gyógyítók szégyenletesen alacsony fizetése ellen? Vagy az aki soha nem adott és soha nem fogadott el hálapénzt? Aki próbált küzdeni a szegénység ellen? Aki mindig vett BKV bérletet? Mindig befizette az adót? Mindig kért számlát a munkásoktól? És aki felemelte a hangját, ha a családjában, baráti körében a szürke zónába tartozó dolgokat látott? És az ügynökügy annyira átláthatatlan,és én oly mértékben tájékozatlan vagyok benne, hogy azt már fel se hozom. Hány ilyen ember van ma Magyarországon? Budapestet biztos nem töltenék meg… Szóval én nem érzem nagyon az erkölcsi alapot.
          31 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Egy lelkes olvasónk írta annakidején: “A kockázat azokban a kontrollálhatatlan tesztoszteron-bombákban rejlik, akik ki tudja, mikor robbannak – és szempontunkból tökmindegy, hogy később bűnözőknek vagy hősnek minősülnek. Ne felejtsük nemzeti költők sorait: “Akasszátok föl a királyokat!” és figyelmezzünk Latour miniszter sorsára http://m.blog.hu/ha/hadtorteneti/image/2011/okt%C3%B3ber/latour.jpg , amiről itt olvashatsz részletesen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Theodor_Baillet_von_Latour#Latour_hal.C3.A1lahttp://amexrap.org/fal/kinek-dolgozik-pinter

          http://m.blog.hu/ha/hadtorteneti/image/2011/október/latour.jpg
          m.cdn.blog.hu
          31 minutes ago · Like · Remove Preview

          Mező Dorka És igen, az EU, de egyébként Amerika is pont arról szól, hogy ennél sokkal nagyobb ellentéteket megpróbálunk leküzdeni, és megpróbálunk békésen egymás mellett élni. Számomra ezt jelenti a progresszívítás, nem a bezárkózást és a másik kirekesztését. És válalom az idealista jelzőt 🙂
          29 minutes ago · Like · 1

          Mázsa Péter Mező Dorka : 1. Attól lesz erkölcsi alapunk, hogy egy működő alkotmányt rakunk össze 2. Az a 20 forintos kérdés, hogy hogyan lehet kirekesztőkkel nem kirekesztő alkotmányt elfogadtatni. (Nem vagyok destruktív: van rá stratégiám:)
          24 minutes ago · Like · 1

          Hajnal Zoltán Működő alkotmány nincs.
          Működő társadalom lehet(ne).
          (hm— apropos: lehet, hogy valami félrefordításon alapszik a “munka-alapú” szólam?)
          21 minutes ago · Edited · Like

          Tony Clifton De ki szólt itt arról, hogy bárki felsőbbrendű lenne vagy megnyerné az erkölcsversenyt?
          21 minutes ago via mobile · Like

          Mező Dorka Én most arról a cikkből idézett megállapításról beszélek, hogy elmerengünk azon, milyen jó lenne ha ketté szakadna Magyarország, mert vannak a jó fejek, a haladás pártiak, meg a rossz fej nacionalitsák. És igazából mindenről a második bagázs tehet már 150 éve, szóval amíg együtt élünk nem lesz itt változás kár is próbálkozni. Bocs, de ezt nem tudom máshogy jellemezni mint destruktív hozzállás.
          21 minutes ago · Like

          Mázsa Péter A 2001-es Mázsapetit vágod a fejemhez??:)) Jogos! De lsz idézd, h miről beszélsz, mert így elsőre nem ugrik be
          20 minutes ago · Like

          Mező Dorka Hajnal Zoltán, és szerinted a fennti idézet közelebb visz minket a működő társadalomhoz?
          20 minutes ago · Like

          Mázsa Péter jahogy a Pintéres cikk a Latúrral?
          19 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Vagy mi?
          18 minutes ago · Like

          Mező Dorka Most melyikünkhöz beszélsz, Peti ?:)
          18 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Téged kérdezlek Mező Dorka, h melyik idézet szól arról, h “arról a cikkből idézett megállapításról beszélek, hogy elmerengünk azon, milyen jó lenne ha ketté szakadna Magyarország”
          16 minutes ago · Like

          Mező Dorka Tony Clifton, szerintem a fenti idézet nagyon is moralizáló, valamint megfeledkezik az általam felsorolt, de még sokkal tovább folytatható szürkezóna tűrés és csinálás kártékony hatásairól. Szóval pont azt csinálja, ami ellen egy ponton a cikkben pedig maga is felszólal, kibújik a felelősség alól…
          16 minutes ago · Like

          Mező Dorka A fent idézett bekezdésről, Bruck András tollából.
          15 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Ja. közben leesett. Az nem destruktív, csak egy potenciális jövőképet vetít fel. Csak akkor tekintheted destruktívnak, ha a már majdnem százéves magyar állam szempontjából nézed.
          12 minutes ago · Like

          Mező Dorka Ja, hátha szerintetek ez egy potenciális jövőkép, akkor mégsem én vagyok itt az idealista…:)
          9 minutes ago · Like · 1

          Hajnal Zoltán qp: nem, önmagában nem visz az idézet sehova. de nem is értelmezném szó szerint. pusztán sivító jelzés, arról amit magam is tudok, érzek.
          csak kekeckedtem az alkotmányozáson, főleg azért, mert drukkolok, hogy legyen ezirányú párbeszéd, és mert kíváncsi és egyben szkeptikus vagyok a stratégiát illetően. de piszokul érdekel, mert érdekem és mert kíváncsi természetem van.
          8 minutes ago · Edited · Like · 1

          Mázsa Péter Hajnal Zoltán: 1. @”Működő alkotmány nincs. Működő társadalom lehet(ne).” Ja. Nem a csatorna öntözi a termést. De nem árt hozzá:) 2. stratégia: :))) ok, első leszel, aki értesül róla, amint.
          6 minutes ago · Like · 1

          Mező Dorka Egyébként meg tartom, hogy a progresszív, az a fekete, aki bemegy a fehérek számára fenntartott étterembe, és rendel egy hamburgert, és ezt addig ismétli, minden áldott nap, amíg el nem éri a hatást. És nem az, amelyik visszavonul egy feketéknek fenntartott kocsmába bulizni. A bezárkozás nem viszi előre világot, legalábbis manapság. Róma korában még lehet, hogy ez egy működő képes opció volt, de ma már aligha.
          6 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Mező Dorka: http://en.wikipedia.org/wiki/Carthago_delenda_est ??:))

          • admin 17:31 on 2012.11.11 Permalink | Log in to Reply

            Peti, nem biztos, hogy értem, hoyg mire akarsz kilyukadni… Egyébként a másik hibája Bruck érvelésének, hogy – jelen pillanatban joggal- Ausztriát hozza fel jó példaként. De azért nincs még olyan messze, amikor Haider nem kis fejtörést okozott egész Európának. ( “In 1999, Haider again was elected governor of Carinthia by the Carinthian parliament, where the FPÖ now held a plurality of more than 42%. Even after the FPÖ fell to only 10% from 27% in the national elections in 2002, Haider’s support in Carinthia did not diminish and he succeeded in the 2004 elections receiving a slightly higher percentage (42.5%) than in 1999.” )
            19 minutes ago · Like

            Mázsa Péter Mező Dorka: Márminthogy addig csinálja, amíg meg nem valósul. Más: Bruckban nekem, mint Nagy Prófétának, ez az egy idézet volt nagyon érdekes. A többiről eddig nem alkottam véleményt.

            Mázsa Péter Hajnal Zoltán: re:”munka-alapú”: http://gurulohordo.blog.hu/2012/10/02/_a_munka_vilaga_avagy_bullshit_bingo

            Mező Dorka EUs források, LOL. 🙂
            54 minutes ago · 1

            Hajnal Zoltán mindenről eszembe jut valami…
            EUs forrásokról az NFÜ, meg hogy tegnap kénytelen voltam hajtóvadászni valami piszlicsáré adatsor után a honlapjukon. Mivel nem volt egyszerű – sőt, szerintem direkt nehéz – bármit megtalálni, a végén dühömben az összes projektet tartalmazó táblát leszedtem. Nesze nekünk, nyilvános adatok. Tessenek csemegézni:
            https://docs.google.com/folder/d/0B9bHqjds4ZmKZUdWLXhzMWRHT2M/edit
            See Translation
            47 minutes ago

  • Mázsa Péter 10:35 on 2012.10.01 Permalink |
    Tags: , , Jövőkép, ,   

    Nahát! Ahogy Orbán esik szét, egyre jobban hasonlít rám:) 

    Aki aki tud olvasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első parancsolata úgy hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra és olvassanak a jelekből. http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/eros-politikai-kozosseg-az-osszetartozas-megerositesevel-johet-letre

    Egyrészt:
    Mielőtt anyai nagymamám meghalt, előadta az elméletét arról, hogy a világ a vesztébe rohan és hamarosan megsemmisül. Én – mivel köztudomásúlag nagyon szerettük egymást – nyugodtan előadtam az enyémet: nem a világ esik szét, csak te halsz meg nagyi! Teljes szívből nevetett, mert volt ám esze az öreglánynak! és rögtön átlátta a szitut.

    Másrészt:
    Na végre. A nagy elmék, ha találkoznak. Hogyan is olvastam a jeleket 2001 elején az ÉS-ben?

    Eddig a legkínosabb bűntettek, a legamatőrebb lépések és a legvéresebb csapások sem vezettek államunk megszűnéséhez. A történelemformáló folyamatok sodrából, valamint az állam és a közgondolkodás működésének jelenlegi módjából azonban nem következtethetünk másra, mint hogy a magyar államot 2020-ig szétbontják saját állampolgárai. http://mazsa.com/nemzeti-minimum

    A témában csak 1 különbség van közöttünk.

    Szegény Orbán azt hiszi magáról, hogy ő a megoldás, én meg azt, hogy elég jelentős része a problémának.

     
    • admin 10:58 on 2012.10.01 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán huhogók 🙂
      6 minutes ago · Like

      Mázsa Péter Le kéne már gurítani vele egy sört. Amikor felébred.
      about a minute ago · Like

      Mázsa Péter Érdekes: akarom lájkolni a megjegyzésedet, és ezt adja ki: “You don’t have sufficient permissions to do that.” Hm…
      A few seconds ago · Like

  • Mázsa Péter 12:51 on 2012.09.27 Permalink |
    Tags: , , , Jövőkép, ,   

    Clay Shirky: Hogyan alakítja át az internet (majd egyszer) a kormányzást? 

    I want to talk to you today about something the open-source programming world can teach democracy, but before that, a little preamble. Let’s start here.

    This is Martha Payne. Martha’s a 9-year-old Scot who lives in the Council of Argyll and Bute. A couple months ago, Payne started a food blog called NeverSeconds, and she would take her camera with her every day to school to document her school lunches. Can you spot the vegetable? (Laughter) And, as sometimes happens, this blog acquired first dozens of readers, and then hundreds of readers, and then thousands of readers, as people tuned in to watch her rate her school lunches, including on my favorite category, “Pieces of hair found in food.” (Laughter) This was a zero day. That’s good.

    And then two weeks ago yesterday, she posted this. A post that read: “Goodbye.” And she said, “I’m very sorry to tell you this, but my head teacher pulled me out of class today and told me I’m not allowed to take pictures in the lunch room anymore. I really enjoyed doing this. Thank you for reading. Goodbye.”

    You can guess what happened next, right? (Laughter) The outrage was so swift, so voluminous, so unanimous, that the Council of Argyll and Bute reversed themselves the same day and said, “We would, we would never censor a nine-year-old.” (Laughter) Except, of course, this morning. (Laughter) And this brings up the question, what made them think they could get away with something like that? (Laughter) And the answer is, all of human history prior to now.

    (Laughter) So, what happens when a medium suddenly puts a lot of new ideas into circulation?

    Now, this isn’t just a contemporaneous question. This is something we’ve faced several times over the last few centuries. When the telegraph came along, it was clear that it was going to globalize the news industry. What would this lead to? Well, obviously, it would lead to world peace. The television, a medium that allowed us not just to hear but see, literally see, what was going on elsewhere in the world, what would this lead to? World peace. (Laughter) The telephone? You guessed it: world peace. Sorry for the spoiler alert, but no world peace. Not yet. Even the printing press, even the printing press was assumed to be a tool that was going to enforce Catholic intellectual hegemony across Europe. Instead, what we got was Martin Luther’s 95 Theses, the Protestant Reformation, and, you know, the Thirty Years’ War. All right, so what all of these predictions of world peace got right is that when a lot of new ideas suddenly come into circulation, it changes society. What they got exactly wrong was what happens next.

    The more ideas there are in circulation, the more ideas there are for any individual to disagree with. More media always means more arguing. That’s what happens when the media’s space expands. And yet, when we look back on the printing press in the early years, we like what happened. We are a pro-printing press society.

    So how do we square those two things, that it leads to more arguing, but we think it was good?

    And the answer, I think, can be found in things like this. This is the cover of “Philosophical Transactions,” the first scientific journal ever published in English in the middle of the 1600s, and it was created by a group of people who had been calling themselves “The Invisible College,” a group of natural philosophers who only later would call themselves scientists, and they wanted to improve the way natural philosophers argued with each other, and they needed to do two things for this. They needed openness. They needed to create a norm which said, when you do an experiment, you have to publish not just your claims, but how you did the experiment. If you don’t tell us how you did it, we won’t trust you. But the other thing they needed was speed. They had to quickly synchronize what other natural philosophers knew. Otherwise, you couldn’t get the right kind of argument going. The printing press was clearly the right medium for this, but the book was the wrong tool. It was too slow. And so they invented the scientific journal as a way of synchronizing the argument across the community of natural scientists. The scientific revolution wasn’t created by the printing press. It was created by scientists, but it couldn’t have been created if they didn’t have a printing press as a tool.

    So what about us? What about our generation, and our media revolution, the Internet? Well, predictions of world peace? Check. (Laughter) More arguing? Gold star on that one. (Laughter) (Laughter) I mean, YouTube is just a gold mine. (Laughter) Better arguing? That’s the question.

    So I study social media, which means, to a first approximation, I watch people argue. And if I had to pick a group that I think is our Invisible College, is our generation’s collection of people trying to take these tools and to press it into service, not for more arguments, but for better arguments, I’d pick the open-source programmers. Programming is a three-way relationship between a programmer, some source code, and the computer it’s meant to run on, but computers are such famously inflexible interpreters of instructions that it’s extraordinarily difficult to write out a set of instructions that the computer knows how to execute, and that’s if one person is writing it. Once you get more than one person writing it, it’s very easy for any two programmers to overwrite each other’s work if they’re working on the same file, or to send incompatible instructions that simply causes the computer to choke, and this problem grows larger the more programmers are involved. To a first approximation, the problem of managing a large software project is the problem of keeping this social chaos at bay.

    Now, for decades there has been a canonical solution to this problem, which is to use something called a “version control system,” and a version control system does what is says on the tin. It provides a canonical copy of the software on a server somewhere. The only programmers who can change it are people who’ve specifically been given permission to access it, and they’re only allowed to access the sub-section of it that they have permission to change. And when people draw diagrams of version control systems, the diagrams always look something like this. All right. They look like org charts. And you don’t have to squint very hard to see the political ramifications of a system like this. This is feudalism: one owner, many workers.

    Now, that’s fine for the commercial software industry. It really is Microsoft’s Office. It’s Adobe’s Photoshop. The corporation owns the software. The programmers come and go.

    But there was one programmer who decided that this wasn’t the way to work. This is Linus Torvalds. Torvalds is the most famous open-source programmer, created Linux, obviously, and Torvalds looked at the way the open-source movement had been dealing with this problem. Open-source software, the core promise of the open-source license, is that everybody should have access to all the source code all the time, but of course, this creates the very threat of chaos you have to forestall in order to get anything working. So most open-source projects just held their noses and adopted the feudal management systems.

    But Torvalds said, “No, I’m not going to do that.” His point of view on this was very clear. When you adopt a tool, you also adopt the management philosophy embedded in that tool, and he wasn’t going to adopt anything that didn’t work the way the Linux community worked. And to give you a sense of how enormous a decision like this was, this is a map of the internal dependencies within Linux, within the Linux operating system, which sub-parts of the program rely on which other sub-parts to get going. This is a tremendously complicated process. This is a tremendously complicated program, and yet, for years, Torvalds ran this not with automated tools but out of his email box. People would literally mail him changes that they’d agreed on, and he would merge them by hand.

    And then, 15 years after looking at Linux and figuring out how the community worked, he said, “I think I know how to write a version control system for free people.”

    And he called it “Git.” Git is distributed version control. It has two big differences with traditional version control systems. The first is that it lives up to the philosophical promise of open-source. Everybody who works on a project has access to all of the source code all of the time. And when people draw diagrams of Git workflow, they use drawings that look like this. And you don’t have to understand what the circles and boxes and arrows mean to see that this is a far more complicated way of working than is supported by ordinary version control systems.

    But this is also the thing that brings the chaos back, and this is Git’s second big innovation. This is a screenshot from GitHub, the premier Git hosting service, and every time a programmer uses Git to make any important change at all, creating a new file, modifying an existing one, merging two files, Git creates this kind of signature. This long string of numbers and letters here is a unique identifier tied to every single change, but without any central coordination. Every Git system generates this number the same way, which means this is a signature tied directly and unforgeably to a particular change.

    This has the following effect: A programmer in Edinburgh and a programmer in Entebbe can both get the same — a copy of the same piece of software. Each of them can make changes and they can merge them after the fact even if they didn’t know of each other’s existence beforehand. This is cooperation without coordination. This is the big change.

    Now, I tell you all of this not to convince you that it’s great that open-source programmers now have a tool that supports their philosophical way of working, although I think that is great. I tell you all of this because of what I think it means for the way communities come together.

    Once Git allowed for cooperation without coordination, you start to see communities form that are enormously large and complex.

    This is a graph of the Ruby community. It’s an open-source programming language, and all of the interconnections between the people — this is now not a software graph, but a people graph, all of the interconnections among the people working on that project — and this doesn’t look like an org chart. This looks like a dis-org chart, and yet, out of this community, but using these tools, they can now create something together. So there are two good reasons to think that this kind of technique can be applied to democracies in general and in particular to the law.

    When you make the claim, in fact, that something on the Internet is going to be good for democracy, you often get this reaction.

    (Music) (Laughter)

    Which is, are you talking about the thing with the singing cats? Like, is that the thing you think is going to be good for society? To which I have to say, here’s the thing with the singing cats. That always happens. And I don’t just mean that always happens with the Internet, I mean that always happens with media, full stop. It did not take long after the rise of the commercial printing press before someone figured out that erotic novels were a good idea. (Laughter) You don’t have to have an economic incentive to sell books very long before someone says, “Hey, you know what I bet people would pay for?” (Laughter) It took people another 150 years to even think of the scientific journal, right? So — (Laughter) (Applause)

    So the harnessing by the Invisible College of the printing press to create the scientific journal was phenomenally important, but it didn’t happen big, and it didn’t happen quick, and it didn’t happen fast, so if you’re going to look for where the change is happening, you have to look on the margins.

    So, the law is also dependency-related. This is a graph of the U.S. Tax Code, and the dependencies of one law on other laws for the overall effect. So there’s that as a site for source code management. But there’s also the fact that law is another place where there are many opinions in circulation, but they need to be resolved to one canonical copy, and when you go onto GitHub, and you look around, there are millions and millions of projects, almost all of which are source code, but if you look around the edges, you can see people experimenting with the political ramifications of a system like that. Someone put up all the Wikileaked cables from the State Department, along with software used to interpret them, including my favorite use ever of the Cablegate cables, which is a tool for detecting naturally occurring haiku in State Department prose. (Laughter) Right. (Laughter) The New York Senate has put up something called Open Legislation, also hosting it on GitHub, again for all of the reasons of updating and fluidity. You can go and pick your Senator and then you can see a list of bills they have sponsored. Someone going by Divegeek has put up the Utah code, the laws of the state of Utah, and they’ve put it up there not just to distribute the code, but with the very interesting possibility that this could be used to further the development of legislation. Somebody put up a tool during the copyright debate last year in the Senate, saying, “It’s strange that Hollywood has more access to Canadian legislators than Canadian citizens do. Why don’t we use GitHub to show them what a citizen-developed bill might look like?” And it includes this very evocative screenshot.

    This is a called a “diff,” this thing on the right here. This shows you, for text that many people are editing, when a change was made, who made it, and what the change is. The stuff in red is the stuff that got deleted. The stuff in green is the stuff that got added. Programmers take this capability for granted. No democracy anywhere in the world offers this feature to its citizens for either legislation or for budgets, even though those are the things done with our consent and with our money.

    Now, I would love to tell you that the fact that the open-source programmers have worked out a collaborative method that is large scale, distributed, cheap, and in sync with the ideals of democracy, I would love to tell you that because those tools are in place, the innovation is inevitable. But it’s not. Part of the problem, of course, is just a lack of information. Somebody put a question up on Quora saying, “Why is it that lawmakers don’t use distributed version control?” This, graphically, was the answer. (Laughter) (Laughter) (Applause) And that is indeed part of the problem, but only part.

    The bigger problem, of course, is power. The people experimenting with participation don’t have legislative power, and the people who have legislative power are not experimenting with participation. They are experimenting with openness. There’s no democracy worth the name that doesn’t have a transparency move, but transparency is openness in only one direction, and being given a dashboard without a steering wheel has never been the core promise a democracy makes to its citizens.

    So consider this. The thing that got Martha Payne’s opinions out into the public was a piece of technology, but the thing that kept them there was political will. It was the expectation of the citizens that she would not be censored. That’s now the state we’re in with these collaboration tools. We have them. We’ve seen them. They work. Can we use them? Can we apply the techniques that worked here to this?

    T.S. Eliot once said, “One of the most momentous things that can happen to a culture is that they acquire a new form of prose.” I think that’s wrong, but — (Laughter) I think it’s right for argumentation. Right? A momentous thing that can happen to a culture is they can acquire a new style of arguing: trial by jury, voting, peer review, now this. Right?

    A new form of arguing has been invented in our lifetimes, in the last decade, in fact. It’s large, it’s distributed, it’s low-cost, and it’s compatible with the ideals of democracy. The question for us now is, are we going to let the programmers keep it to themselves? Or are we going to try and take it and press it into service for society at large?

    Thank you for listening. (Applause) (Applause) Thank you. Thank you. (Applause)

    http://www.ted.com/talks/clay_shirky_how_the_internet_will_one_day_transform_government.html

    Cf. http://delicious.com/allamreform/minosegi_-_jogalkotas?link_view=compact

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player