Tagged: Liberális Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 10:46 on 2012.03.24 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , Liberális, ,   

    Kisbocik, avagy a sajtóelnyomásról 

    Nincs diktatúra! […] Ne írjátok le százezer helyen, hogy elvették tőletek a szabad véleménynyilvánítás jogát! Még a médiatörvényt is békén hagyhatnátok, ha már eddig egy kurva szó sem igazolódott be abból, amivel másfél éve ijesztgettetek vele kapcsolatban […] És a Klubrádió sem a sajtószabadság utolsó bástyája, hanem egy szocialista heccrádió, akár hiszitek, akár nem. http://mandiner.blog.hu/2012/03/23/hogyan_legyunk_jo_baloldaliak_es_vagy_liberalisok

    Nem veszem magamra a balodali/liberális inget, bár a fenti cikket olvasva szegény liberálisokkal kapcsolatban szalmabábú érzésem van,

    a bal/jobboldali sztorival kapcsolatban meg inkább olyan kisboci-érzésem:

    + az sem tesz különösebben alkalmassá a válaszra, hogy “szocialista heccrádió” helyett, amikor rádiót hallgatok (a kocsiban), akkor inkább a Körúton belüli Tilosat meg a jobboldali Infót,

    de a cikk, amiből fent idéztem, nagyon emlékeztet a pártfüggetlenül műkedvelő atommérnökök perspektívájára,
    úgyhogy röviden, a fenti témával kapcsolatban jelzem, mi is a baj vele.

    Orosz tudósok megvizsgálták, mi volt a hatása az egyetlen, kormányzattól független, a választók háromnegyedét lefedő tévécsatornának az 1999-es országgyűlési választásokra (Enikolopov – Petrova – Zhuravskaya, 2011: “Media and Political Persuasion: Evidence from Russia.” American Economic Review, 101(7): 3253–85.)

    Kiderült, hogy ahol volt, a kormányfüggetlen tévécsatorna következtében

    • a választásoktól elfordulók aránya 3,8%-kal csökkent,
    • a kormánypártra szavazók aránya 8,9%-kal csökkent,
    • az ellenzéki pártokra szavazók aránya 6,3%-kal nőtt.

    Orbán erre a hatásra építkezik, amikor a médiatörvénnyel sajtóelnyomást vezetett be.

    Hogyan működik a sajtóelnyomás? Hiszen most is leírhatom, hogy ‘sajtóelnyomás’, és nem jön ki a Pintér, hogy elvigyen (asszem).

    Egyrészt Pintér azért szervezkedik, hogy alkalomadtán vihessen.

    Másrészt Orbán maga generálja a “Nagykörúton belüli értelmiségi” jelenséget azzal, hogy kis médiagettókban (ki hallgat Tilost? ki olvas internetet??) többé-kevésbé engedi játszani a gyerekeket, a nagyfiúk játékába (országos tévék, amelyek befolyásolhatnák a 2014-es választási eredményeket) azonban nem engedi beleszólni őket.

    A Klubrádió tényleg nem a sajtószabadság utolsó bástyája – a sajtószabadság utolsó bástyája akkor dőlt le, amikor sikerült az országos tévéket (megvenni és/vagy) a médiatörvénnyel elrendezni.

    Az utolsó, de legfontosabb elnyomási csatorna ugyanis alig látható: mint amikor “mindenki szem a láncban”. Ez az, ami miatt a Mandiner ilyen véleményt bír leírni, szégyenkezés nélkül, hogyaszongya: “eddig egy kurva szó sem igazolódott be abból, amivel másfél éve ijesztgettetek vele [a médiatörvénnyel] kapcsolatban”.

    Ez az érvelés már az elején, másfél éve hibás volt.

    Miért? Csak úgy körútiasan, fordítás nélkül:

    The problem does not derive from the abuses group persons [e.g. states] actually commit. It comes from the fact that even if they do not practice any abuse, they retain relatively unconstrained powers of inference, which are not always subject to effective measures of prevention or deterrence.

    When one agent has an asymmetrical power of interfering with force, coercion, or manipulation in another’s choices, […] the regime of respect is compromised. And this is so even if that power is not actually exercised. Respect is possible between persons only if neither has an influence on the other that undermines the other’s can-do assumptions in suitable choices, rendering them untrue or unthinkable. The existence of asymmetrical powers of inference, even unexercised ones, can undermine such assumptions.

    Suppose an agent thinks he or she has a choice between options x, y, and z but another has a power of interfering with this choice. Then the first agent’s choice is really between the options: x-if-the-other-allows-it, y-if-the-other-allows-it, and z-if-the-other-allows-it. When choosing, the agent chooses by the others grace: cum permissu, as the old complaint put it. The very presence of the other means that the options are different from what they would be otherwise.

    This problem is exacerbated if the agent becomes aware of the other’s power to interfere […]: the agent knowingly faces not the simple option x, y, and z but only their modified counterparts. [List – Pettit, 2011: Group Agency, Oxford University Press, pp. 182-3.]

    A Mandiner-cikk látszólag anti-narancs-farkos részeiből az jön le, h a fiúk csinálnak ugyan csibészségeket, de a dolog alapvetően rendben van a sajtóval, a választásokkal, az alkotmánnyal, stb. stb…

    Nem. Nincs rendben. Egyik sem. A fenti csak egy példa volt.

     
  • Mázsa Péter 10:17 on 2011.10.23 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: Liberális,   

    Leszbi filmek mától, Imdb csillagokkal 

    Összefoglalva: nem minden jó, ami leszbi. Ha nincs kedved kísérletezni, akkor “A másik oldalon” című filmet érdemes megnézned szerdán, amely 12000 néző ítélete alapján 7,9 csillagot kapott.

    Művész mozi (Budapest), 2011. okt. 24-28. 20h
    A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.
    Jegyrendelés: http://www.artmozi.hu/muvesz/Muvesz_net/lift.html
    A leszbikus fesztivál további programjai: http://www.labrisz.hu/lift2011

    Október 24. hétfő (Chaplin terem)

    Tűzokádó Leszbikus Bosszúállók
    Nincs az imdb.com-on
    R: Su Friedrich. USA, 1993, 55 p.
    „Óvatoskodással csak az életünket vesztegetjük. Képzeljétek el, milyen lehetne az életünk! Ugye készen álltok?!” Ez a film a híres New York-i Leszbikus Bosszúállók csoportjának első egy évét mutatja be. Engedély nélkül tüntettek, politikusok szállodai szobájába törtek be, utcai performanszaikon tüzet okádtak… Legális és illegális akcióikkal a világ összes leszbikus nőjének láthatóságáért, egyenlő jogaiért küzdöttek.

    Orchideák, avagy interszexuális kalandozásaim
    Imdb: 8,4* (5 néző) http://www.imdb.com/title/tt1757830/
    R: Phoebe Hart. Ausztrál, 2010, 56 p.
    Önéletrajzi film arról, hogyan jön rá a rendező interszexualitására, szülei mindezt hogyan hallgatták el, és az egészségügy hogyan viszonyul mindehhez. Miután kérdései „nagy fogadtatásra” találnak, végigfurikázza Ausztráliát, hogy felkutasson más interszexuális embereket. Küzdelmek az országúton és a nézői nyelőcsövekben.

    Október 25. kedd (Bunuel terem)

    A macska szerepe a francia irodalomban
    Imdb: kevesebb, mint 5 néző, http://www.imdb.com/title/tt0989677/
    R: Zomborácz Virág. Magyar, 2006, 13 p.
    Félelem és reszketés egy külvárosi albérletben. Szürreális queer vígjáték Forgács Zsuzsa Bruria írásából egy fiatal magyar tehetséges rendezőnő elképzelése szerint.

    A donor ismeretlen
    Imdb: 6,4* (70 néző) http://www.imdb.com/title/tt1764278/
    R: Jerry Rothwell. Angol, 2010, 78 p.
    Egy spermadonor farmról két leszbikus kimenekít és magáévá tesz egy tűzről pattant spermát. Húsz évvel később lányuk a genetikai apa nyomába ered, akinek neve csak ennyi: a 150. donor. Kalandosan megható dokumentumfilm egy leszbikus pár gyerekneveléséről, egy oknyomozó gyerekről és egy életművész donorapáról.

    Október 26. szerda (Bunuel terem)

    A másik oldalon
    Imdb: 7,9 (12000 néző) http://www.imdb.com/title/tt0880502/
    R: Fatih Akin. Német-török, 2007, 122 p.
    Ayten, az illegális török kommunista párt ellenállója részt vesz egy isztambuli merényletben. A csoport minden nőjét letartóztatják, ő Németországba menekül. Megismerkedik az egyetemista Lottéval, aki egy idő után nem csak szállást ad neki. A két nő egymásba szeret, de Aytent visszatoloncolják. Lotte utána indul, hogy megpróbálja kihozni szerelmét egy ázsiai női börtön mélyéből. A film 11 díjat kapott, többek között a zsűri nagydíját a Miami Meleg és Leszbikus filmfesztiválon, illetve a legjobb forgatókönyv díját a Cannes-i filmfesztiválon.

    Október 27. csütörtök (Chaplin terem)

    Elkárhozol, ha nem vagy az
    Imdb: 6,1* (40 néző) http://www.imdb.com/title/tt0092819/
    R: Su Friedrich. USA, 1987, 42 p.
    Zseniális fekete-fehér kísérleti film az apácák szerelmi világáról és szexuális identitásáról. Férfiak, nők, hangtalan celluloid, amerikai junoszty kistévé járja körbe az eddig ismeretlen eseteket. Mert vannak jó apácák, és vannak rossz apácák. Krónikákban fellelt középkori hősszerelmesnő és jelenkori utcai csábító. A több nemzetközi díjat is begyűjtött hipnotikus filmben egy varrótű még egy krisztusi gobelinnel is szerelmeskedik.

    Radikális tett – a nőhiány vége
    Imdb: kevesebb, mint 5 néző, http://www.imdb.com/title/tt1550585/
    R: Tex Clark. USA, 1995, 55 p.
    Az indie rock születésének hajnalán – minden chicken örömére – a posztmodern feminista világ zenészei, újságírói és történészei mesélik el, hogyan hat szexuális és gender identitásuk munkásságukra. Miért felforgatóak a szövegeik, lázítóak az írásaik, miért értelmezik a történelmet másként, mint azelőtt.

    Október 28. péntek (Chaplin terem)

    Kemény csajok nem álmodnak
    Imdb: kevesebb, mint 5 néző, http://www.imdb.com/title/tt1804546/
    R: Zsemberi Zsófia. Magyar, 2011, 10 p.
    Csajos álmok, álom bár, álomeltakarítók egy mesterséges világban, ahol álmodni végzetes dolog. Az első magyar leszbikus sci-fi Jeanette Winterson „Disappearance” című novellája alapján. Végre!

    Lokálkirálynők, avagy feminista ribancok queerX mulatókban (18 éven felülieknek)
    Imdb: 5,2* (29 néző) http://www.imdb.com/title/tt1633298/
    R: Wendy Delorme, Émilie Jouvet. Francia-német, 2010, 93 p.
    Egy csipkés, egy tüllös, egy bőrös, egy selymes, egy kopasz, egy necces és egy filmes. Hét fiatal feminista művésznő egy szextrovertált buszon körbejárja a francia és német bárok színpadait. Sajátos feminizmusukat szex-pozitív előadásaikkal, tánc- és előadóművészettel elegyítve oktatják. A 2011-es Cannes-i Független Filmfesztivál győztes filmje.

     
  • Mázsa Péter 04:09 on 2011.10.20 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Liberális,   

    “Libertarianism presents itself as a simple, clear, and principled view. It appears to provide a moral basis, in the value of individual liberty, for a specific political program of limited government and low taxes. The moral significance of liberty seems obvious even to those who believe it is not the only thing that matters. But the claim of the libertarian political program to be founded on this value is illusory. Three lines of thought lead to conclusions that might be seen as libertarian. But none of these shows that respect for the value of individual liberty should lead one to support the political program of low taxes and limited government that libertarians are supposed to favor. […]” http://www.bostonreview.net/BR36.5/ndf_t_m_scanlon_libertarianism_liberty.php

     
    • admin 10:47 on 2011.10.21 Permalink | Log in to Reply

      petfold There is so much wrong with this article that I don’t even know where to begin. :)
      7 perce · Tetszik · Fordítás

      AMEXRAP Pls!!! :))
      2 másodperce · Tetszik

  • Mázsa Péter 11:06 on 2010.11.02 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , Liberális, Szocdem   

    Geréb Ágnes, Kolontár, magánnyugdíj, alkotmánybíróság: mi a közös bennük? 

    Az, hogy köztársaságunk alkotmánya jelenleg nem más és nem több, mint az állam alkotmánya. Nincs egy Bill of Rights-szerű rész a köztársaság alkotmányában, amit a zemberek kötnének egymással, ami az állam hatalmát korlátozná, és amibe a parlamentnek nem lenne beleszólása.

    Vegyük először a Fidesz ügyét:

    A jog […] tudománynak két része van, a köz- és a magánjog. Közjog [ius publicum] az, amely a római állam ügyeire vonatkozik, magánjog, mely az egyesek javát célozza. [Justinianus császár Institutiói, [magyar .rtf, latin], további idézetek is innen]

    Nyilván a közjog (ius publicum) az, ami a római államra (ill. a magyar államra, jelenleg de facto a Fideszre) vonatkozik.

    Mi vonatkozik Gerébre? Folytatva:

    […] a magánjog[…] három részből áll: össze van ugyanis téve a ius naturale (természeti jog), a ius gentium (a népek közös joga) és a ius civile (a polgári jog) parancsaiból.

    Természeti jog (ius naturale) az, amelyre a természet tanított meg minden élőlényt. Mert ez a jog nem az emberi nemnek kizárólagos tulajdona, hanem minden élőlényé, akik csak az eget, a földet és a tengert benépesítik. Ettől veszi eredetét a férfiúnak és nőnek kapcsolata, melyet mi házasságnak nevezünk, ettől a gyermekek világrahozása és felnevelése, mert látjuk, hogy más élőlények is ismeretében vannak ennek a jognak.

    A természeti jog az, ami Geréb Ágnesre vonatkozik.

    Egy mondattal lejjebb áll az, ami a Kolontári kárpótlással meg a magánnyugdíjpánztárak államosításával, azaz a magántulajdon bizonytalanságával (természetes és jogi személyek vagyonának állami kontrolljával és újraelosztásával) kapcsolatos:

    […] amely jogot egy nép [populus] maga alkot magának, az annak az államnak sajátja [id ipsius proprium civitatis] és ius civile (polgári jog) a neve, mintegy saját joga az illető államnak [ius proprium ipsius civitatis]

    Vegyük észre, hogy itt az állam ügyeivel foglalkozó ius publicum helyett a ius civile, a polgár (civis) és a másik polgár egymás közötti joga áll.

    A fentieket összefoglalva:

    Lehet, hogy a köztársaság alkotmányának valamilyen mértékben szempontokat kell nyújtania Geréb ügyével (ius naturale) kapcsolatban, valamint a magántulajdonnal (ius civile: “a mérgező vörösiszapnak a kapitalizmusról való lekaparásával“) kapcsolatban is.

    Az is lehet, hogy a köztársaság alkotmányának kikényszerítéséhez mi, “civilek”, az állam (pl. alkotmánybíróság, kormány) segítségét vesszük igénybe.

    Az viszont nem kívánatos, hogy a parlament, akár 100%-os kormánypárti többséggel is, önmagában olyan alkotmányt fogadhasson el, amely túllép a közjogi (ius publicum) kereteken. Pl. ne szólhasson bele a szülésünkbe, ne vehesse el az örökölhető tulajdonunkat (magánnyugdíjunkat): ezek egyszerűen nem tartoznak a felülről, egy állami alkotmány segítségével ránk kényszeríthető dolgok közé. Ez nem lenne morális, nem lenne racionális. És nem lenne természetes része a római jogrendből eredő kontinentális magyar joghagyománynak sem.

    El kell ismernünk, hogy az államnak, mint nemzetközi jogi személynek szüksége van alkotmányra. A köztársaság alkotmányának mindenképpen lehetőséget kell nyújtania arra, hogy államunk nemzetközi szinten képviseljen bennünket, és egyben belföldön is betöltse kívánatos funkcióit.

    De ettől még köztársaságunk nem egy vállalkozás (nem universitas), közös vállalati értékekkel, vezérigazgatóval és részvényesekkel. Nem csak az államnak: nekünk, közösségeinknek, családjainknak vállalkozásásainknak, tulajdonunknak, privacy-nknek is helyet kell kapnunk benne.

    Egyenrangú helyet.

    Hogyan nézne ki annak az alkotmánynak a szerkezete, formája, amit mind a konzervatívok, mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták el tudnának fogadni (és még nekünk, racionalitás-kedvelőknek is megfelelne:)? Hogyan jöhetne létre a köztársasági alkotmánynak ez a nem-állami (pl. természeti jogi, civil jogi) része? És hogyan tudnánk mindezt mi, a Geréb Ágnes sorsáért, a tulajdonunkért, és/vagy az alkotmányosságért tenni kész emberek és közösségek az állami hatalomra törés motivációjától (a pártoktól) bizonyíthatóan mentes kezdeményezésként valóra váltani?

    Mindenekelőtt ez itt a kérdés.

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player