Tagged: MSZP Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 08:21 on 2012.04.18 Permalink |
    Tags: , , , MSZP,   

    7. legrosszabb a világon: eddig 8 évet és fejenként 900.000 forintot vesztettünk a válsággal 

    a válság előtti (2008-as) trendhez képest:


    [Forrás: Economist]

     
    • admin 10:09 on 2012.04.18 Permalink | Log in to Reply

      Daniel A. Nagy Ez persze teljesen értelmetlen.
      kb. egy órája · Tetszik · 1

      Mázsa Péter Mert?
      kb. egy órája · Tetszik

      Daniel A. Nagy Mert amiből kijönek ezek a számok, annak két paramétere is önkényesen van megválasztva: az egyik a 2007-es becslés arra, hogy mi lenne a GDP/capita ppp 2011 végén, a másik pedig egy mostani becslés ennek az időfüggvényének a jövőre nézve. Mindkét paraméterre brutálisan érzékeny.
      58 perce · Tetszik

      Szommer Tamás Egyet kell értsek Daniellel.
      55 perce · Tetszik

      Daniel A. Nagy Ja, és az egyetlen “objektív” paramétere a 2011 végi tényleges GDP/capita ppp. Abban is 10-15%-os különbségek vannak a különböző forrásokban és persze arra is nagyon érzékeny a végeredmény. Szóval teljesen megfelel a garbage in, garbage out kritériumnak.
      51 perce · Tetszik

      Mázsa Péter Nem: a “nem objektív” részt (és pls ne kelljen arra válaszolnom általánosságban, h az “objektív” adatok valójában nem is objektívek), a válság előtti trendeket értelmesen becslik. Egy tök hosszú (1996-tól induló) log idősort egyenesítenek ki és extrapolálnak ( http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2012/01/pdf/text.pdf 3. fejezet). (Más kérdés, h ez az idősor az incentívák torzulása miatt eleve fel van fújva.)
      26 perce · Tetszik

      • admin 10:37 on 2012.04.18 Permalink | Log in to Reply

        Daniel A. Nagy De a 10-15%-os pontatlanságot, ugye nem vitatod? Az IMF/WB, a CIA és az ENSz adatok között lazán van ennyi eltérés.
        15 perce, mobil használatával · Tetszik

        Mázsa Péter Elképzelhető, hiszen különböző módszertannal számolt adatokat el lehet látni ugyanazzal a (pl. GDP) címkével. De az biztos, h ha hibáznak, konzisztensen teszik, tehát ugyanolyan módszertannal adódó adatokból számolják a trendeket, mint amit a 2011-es adatok előállítására használnak. (Egyébként asszem ettől van az 1996-os alsó időhatár is: az 1996 előtti és utáni adatok, legalábbis Magyarországon biztosan, inkommenzurábilisak.)
        2 másodperce · Tetszik

        • admin 11:36 on 2012.04.18 Permalink | Log in to Reply

          Ku Lac Ennél sajnos sokkal többet buktunk. Jövőképet, reményt, felelősségvállalást, tisztességet. + a fent leírt éveket és összegeket
          17 perce · Tetszik · 1

  • Nagy Piroska 07:42 on 2012.04.12 Permalink |
    Tags: , , , , , , , MSZP,   

    Nagy Piroska a ballibről, a kisebb rosszról és a felelősségünkről 

    Nagy Piroska az Université du Québec à Montréal Történelem tanszékének tanára. Egyetemista kora óta elsősorban Franciaországban, majd Kanadában él. Ez az írása személyes jellegű (gondoljatok rá afféle baráti kiáltványként), 2011 nyarán született. Az Amexrap kezdeményezésre, a szerző jóváhagyásával közöljük. A szerk.

    Az értelmiségiek felelősségéről kell beszélnünk – ami pont a XX. századi francia kultúrában oly fontos volt, “la responsabilité des intellectuels“, s amit az utolsó 30 év neoliberalizmusa gondos partmosó munkával sepert el, seper tova. Nem véletlenül…

    Az döbbent meg, ha és amikor evidenciaként kezeljük, hogy az a trend, ami a világban van, az jó; hogy a gazdasági mérőkhöz kell alakítani a politikát; hogy ezek a mérők, és a bürokrácia – mindegy nekem hogy EU vagy más – egyéb termékei, statisztikái és szempontjai a fontosak, a mérvadók, amikor e kérdésről gondolkodunk, s főleg: mivel ez azt jelenti: emögött annak elfogadása fekszik, hogy amerre a világ megy, az nagyjából jó, vagy legalábbis megváltoztathatatlan és el kell fogadni, mert ez a fejlődés útja.

    Szerintem, amerre a világ megy, az katasztrofális: egy fejevesztett tyúk, mely rohan bele a falba. Mindent meg kell tenni amit csak lehet, hogy megváltoztassuk. Hogy megtaláljuk megint az emberhez méltó és jó élet horizontját. Nem szabad beleragadnunk a korproblémákba és feloldódnunk a jelenben! Hanem jelen életünket és ügyeinket az egyetemes horizontról látni – és értékelni. És ez igenis a mi felelősségünk.

    Mire gondolok, hogy nem stimmel, a logikában, az irányban, az iramban?

    Egyre csökkenő méretű és növekvő gazdagságú oligarchiák egyre szemérmetlenebbül zsákmányolják ki a tömegeket, mindannyiunkat, mindenütt, a középosztály tűnik el az állammal együtt amit szisztematikusan építenek lefele, a gazdaság elsőrendűségére hivatkozván. Egyre inkább, mindenütt, a demokrácia egy rossz kabaréjátékba fordult át, éppúgy Orbán Magyarországán, mint a Berlusconi, Sarkozy vagy Harper által dirigált földeken, ahol – mint a görög példa megmutatta – egyre kevésbé tartják tiszteletben a legalapvetőbb demokratikus, emberi jogokat, s mindez senkit nem háborít fel néhány régimódi újságíron és eszement értelmiségin kívül. Semmi csoda: Amerika, a demokrácia mintaképe, már évtizedek óta mutatja az utat…

    Amúgy, a Földön nincs már hova már “növekedni”: minden politika, amely a növekedésre épül vagy ezt irányozza, eleve hibás. És mégis, az IMF megett masírozva, az államok ezt próbálják elérni, egy kis növekedést, “fenntartható növekedést”, miközben a szót és a fogalmat kellene kiiktatni, és az egész, globális logikát újragondolni!!!

    A közgazdaságtan pont olyan, mint a középkorban a teológia: azt hiszik az emberek hogy aszerint működik a világ. Megkérdőjelezhetetlen. Ma adottságként kezeli az emberek nagy része, hogy a gazdaság az “evidens”, “megkerülhetetlen”, sőt A FŐ realitás, a piac az Úr – s minden egyéb utána jön. De ez nem oly rég még nem volt így, s erre néhányan még emlékszünk… És ha elgondolkodunk rajta, mikor állt be a változás, furcsa módon a nyolcvanas évek tűnnek a fordulópontnak: a neoliberalizmus felfutása (Thatcher, Reagan) és az államszocializmus letűnése, s a politikai baloldal ezekből következő hanyatlása óta. Hova lett a politika szó eredeti jelentése, ami az együttélés optimalizálására, a közjóra irányuló tevékenységet jelentette? Elmúlt volna a másképp gondolkodás lehetősége is…?

    Én úgy látom, hogy az egész fogyasztói és piacalapú társadalom egy igen veszélyes tévútja az emberiségnek, mindenestül, mely az alapvető emberi értékeket kezdte ki, a szimbolikus jelentéseket amik mentén az emberi kapcsolatok, csoportok, társadalmak egybemaradni és működni tudtak, tudhatnának. Minden értéket, legvégső formájában, a fogyasztói csereérték váltott fel: mit ér egy diploma – sőt, horribile dictu, egy ember: immáron humán erőforrás!!! – a munkaerőpiacon; egy állam adóssága szerint ítéltetik meg s nem aszerint hogy élnek ott az emberek, vagy miképp érzik magukat, vagy mekkora a kormány társadalmi elfogadottsága, hasznossága…. stb…

    Az mind majdnem csak szimptóma, hogy a szemét lassan mindent belep, kívül és belül; h az ú.n. “zöld forradalom” tönkretette a parasztokat és kilúgozta a termőföldeket; a biodiverzitás csökken és nemsokára nem lesznek méhek; a faluról városba költözött emberek – ezt jól lehet látni a harmadik világban ahol mindez iszonyú gyorsan zajlott le – elvesztették mindazt a kicsi társadalmi biztonságot és személyes komfortot, amit a pici faluk jelentettek, és csak a kiszolgáltatottságuk nőtt: erre India jó példa, és közelről láttam, de mindenütt ez zajlik… Az emberek egyre gyökértelenebbek, egyre értékvesztettebbek, s szimbolikus referenciáik nélkül mint a kormányvesztett csónakok, egyre kevésbé képesek a helyüket megtalálni, értelmes életet építeni maguknak, tehát egyre neurotikusabbak, sőt, pszichotikusabbak, képtelenebbek normális kapcsolatra, családteremtésre: egyre kiszolgáltatottabbak és védtelenebbek. Ennélfogva maximálisan kihasználhatóak, s ez is a cél. Utána el lehet őket is dobni, mint egy kiszolgált, lyukastalpú cipőt.

    Az ember, végső soron, pont olyan csereértékké vált mint egy zseton. Visszaérkeztünk a szimptómától a központi problémához.

    Ez nem azt jelenti, hogy én bármi módon visszasírnám a feudális urak vagy a kasztrendszer másképpen nehéz idejeit. De azt biztosan mondom, állítom, hiszem, hogy az egy igen fontos dolog, hogy visszataláljunk egy emberközpontú gondolkodás- és társadalom-modellhez, humanista értékekhez: hogy az emberek léte és a biológiai lét, a sajátjuk és a Földé között, amennyire még lehet, meg kell tartani és újra kell építeni a szerves kapcsolatot, nem pedig elfelejteni és leküzdeni kell próbálni (ld az élet meghosszabbítására, avagy a halhatatlanságra irányuló törekvéseket, a bio-artot, a Singularity Institute for Artificial Intelligence-t, az egész « cognitive turn »-t stb, stb…).

    Ezzel mint általános állítással úgy gondolom mindannyian egyetérthetünk. Nem hiszek abban, hogy a gyerekeink átköltözhetnek egy másik bolygóra, vagy megtanulunk műanyag világban élni – és nem is vágyom rá, nem is kívánom senkinek.

    Márpedig ha EBBEN a világban akarunk élni, még mindig finom epret, cseresznyét, mézet és szürkemarhát akarunk neadjisten enni 50 év múlva is, de lehet hogy már csak 20, akkor bizony azzal kell szembenézni hogy RADIKÁLISAN kellene újragondolni a társadalmat, a világot amiben élünk és dolgozunk, és VÁLLALNI ennek az átgondolásnak minden fájdalmát, nehézségét és főleg KONZEKVENCIÁJÁT. Különösen azoknak, akik társadalomtudománnyal foglalkozunk, és ugyan egyre csökkenő mértékben, de dialógusban állunk, s néha nexusban is, azokkal akik a politikát gondolják át, ki vagy meg.

    Egyetemi-intézményes szintjén a tudománynak ez azt jelenti, hogy pl. minden “produktivista” trendnek – mint a tudománymetriai adatok – ellen kell állni. Minden számban mérhető performanciának, ami felosztja az embereket jól és kevésbé jól produkáló tudósokra. Ez az egész rendszer az alapkutatásokat ássa alá: lehet hogy valakinek pont 5-10 év “terméketlenségre” van ahhoz szüksége, hogy valami nagyon fontosat kitaláljon, átlásson, átgondoljon. De ha ilyen projektből olyan projektbe szalad, cikkből konferenciába, soha nem lesz ideje végiggondolni a mélyebben fekvő problémákat.

    Egy példa. Szerintem a mi fejlett, v. nyugati társadalmainkat illetően ma nem az a kérdés, milyen hamar menjen kötelezően vissza egy anya a GYES-ről, mert az mennyibe kerül a vállalatnak és a társadalomnak, illetőleg hogy mert az milyen fontos feltétlen neki, hogy visszatérjen az aktív életbe. Ez egy tévedés, ha eszerint próbálunk gondolkodni. Pontosan lehet tudni hogy sokan szeretnek otthon maradni évekig, vagy félállásban dolgozni évekig, hogy minél több időt tölthessenek a gyerekeikkel. Szerintem ez pont az emberi élet horizontjába tartozna, azt a rendszert gondolni ki és végig, ahol az anya nem gazdasági kényszerből lesz újra dolgozó mondjuk 1 év után, hanem akkor és ahogyan ő is szeretné: én azon gondolkodnék, legyen többlépcsős folyamat, ami sokféle igényt kielégít, és amit nem a gazdasági logika dirigál: pl. hogy hogyan maradhat például félállásban, ha akar, évekig hogy többet foglalkozzon a gyerekeivel, ha neki ez a fontos, vagy hogy felváltva menjen GYES-re a férjével neadjisten, évente változóan. Hogy ne azért menjen vissza dolgozni mert nincs törvényesen (és gazdaságilag) más választása, hanem mert ő akar. És akkor az az anya is boldog lehet, végső soron, aki egy év után visszamegy mert fontos neki a karriere, meg az is, aki lelkesen marad otthon 4-5 évet a 3 gyerekével, vagy aki 3, 4 vagy 6 évig leginkább csak részmunkaidőt vállal, ha teheti.

    Tudom, azt fogják erre mondani : de miből tartjuk el őket? Erre én azt mondom: itt a kérdés hibája. Ne azt nézzük, mibe kerül – hanem hogy mi a CÉL. És EZ, PONT EZ: A CÉL VESZETT SZEM ELŐL. A DOLGOK, AZ ÉLET, ÉRTELME, a nagy « rendszerek » idején, ahol minden erőfeszítés csak arra vonatkozik, hogy fenntartsuk és hatékonyan tartsuk fenn a rendszer működését, benne a mi kis helyünket – s akkor mindegy, hogy személyes vagy intézményes vagy országos értelemben értjük a « mi »-t.

    Ha a cél egy élhetőbb, emberibb társadalom – aminek szerintem ma biztos kritériuma lenne, hogy többen dolgozzanak kevesebb órában, mivel ma vagy van munkád s meggebedsz, vagy nincs és akkor attól, és pontosan lehet tudni hogy ez azért van így, mert a vállalatok nem akarnak annyi TB-t fizetni amennyit kétszer vagy másfélszer annyi alkalmazott után kellene: a gazdasági logika elsőbbsége dirigál mindent – akkor azon kezdjünk el gondolkozni, azon gondolkozzunk kollektíve mint társadalomtudósok, hogy mi kell ahhoz, hogy ez a társadalom létrejöhessen. Mik azok a logikák, amikkel szembe kell szállni. Ehhez először nagyon sok bevett és elfogadott evidenciát kell megkérdőjelezni, szétszedni egy elfogadott világképet, hogy újat alkossunk helyette: igen cécós és fáradalmas vállalkozás, elismerem.

    Namost ugyebár a kockák ezügyben azért nagyon cinkezettek Magyarországon, mert sokan úgy éltük le az elmúlt 30 évet, hogy a liberalizmust vitathatatlan jóként fogtuk fel. “Liberális baloldal” volt neki a neve, míg volt baloldalnak nevezhető valami. Azaz, a “progresszív”, a “baloldali” és a “liberális” jelzők közeli rokonságban találhatok a magyar politika egész mezőnyében. Tehát ami nem liberális gondolat, az veszélyes. Ezt volt alkalmam most is és minden évben lemérni a közvetlen környezetemben.

    Közben történt azonban egy csavar: az elmúlt 30 évben, Thatcher-Reagan óta egyre radikálisabban, a liberalizmus és a valós demokrácia közt veszett el a kapcsolat világszerte, vagy legalábbis folyamatosan csökkent, ahogy a liberális kormányzok és a liberális nagytőke (igen, igen) egyre távolabbról és csökkenő mértékben igyekszik a demokratikus játékszabályokat betartani, nem is beszélve a rég elfelejtett értékekről (a társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség, közjó fogalmáról például…). A neoliberalizmus vadkapitalizmus, ehhez nem kell látónak lenni, hogy valaki észrevegye. Természetesen arról lehetne hosszan beszélgetni, mi ma még a különbség a gazdasági liberalizmus és a politikai liberalizmus között, és arról is, hogy a jelenlegi (gazdaságilag) (neo)liberális politika a politikai liberalizmus alapvető elemeit és értékeit mennyire őrzi, őrizte még meg vagy kezdte ki. Azt gondolom mégis, amit írok, nagy vonalakban áll. A “progresszió”, a “fejlődés” amennyiben az ún. liberális felfogás szerint gondolódik el, azaz a nagyon tág körökben bevett felfogás szerint a tarthatatlan növekedés fogalmával kapcsolódik össze; a “baloldal”ból csak a parlamenti ülőhely címkéje maradt meg egy olyan politikusréteg regnálása idején, mely csak manipulálni keresi a tömegeket, nem az érdekeiket képviselni. (Tudom, ezt az egész folyamatot sok más oldalról is meg lehet közelíteni, mint a médiák hatalma, meg az ideológiák vége.)

    Ha cinkelt kártyákról beszélek a honi politikában, az azért van, mert Kp-kelet-Európából nézve az annyira áhított, irigyelt jólétű EU pont ezt a (neo)liberális, “fejlődés”-orientált világszemléletet képviseli. Míg valójában ott is lezajlott egy radikális változás a kilencvenes évek és a kétezresek között, a valaha irigyelt és áhított jóléti társadalmakból a neoliberális és vadkapitalista trend felé, mely a társadalmat szétforgácsolja (a jó Thatcher predikcióját beváltva: „there is no such a thing as society”). De ezt nem látjuk, vagy nem nézzük, hanem őket követve, a mi országunk, országaink kvázi baloldala tökéletesen bepapizott, minden kérdőjel nélkül kvázi, egy olyan politikai irányt, mely már rég nem baloldali és nem is a régi vagy politikai értelemben liberális, hanem a gazdasági értelemben az, s ami az emberek nagy részének egyszerűen nem jó.

    Igen, természetesen még mindig jobb az, ha nem a Jobbik kormányoz vagy az Orbán, hanem mondjuk az MSZP (nem a Sarko, hanem a DSK???!!! Pfff!!! ) – de CSAK mint kisebb rossz jobb. Ez a kisebb rossz addig és azért tűnik jobbnak, mert/amíg a dezorientált, értékvesztett és reménytelen sok honfitárs a múltban, a rendben, a tekintélyben és Nagyboldogasszonyban véli egyedül megtalálni azokat a támpontokat, melyek szerint még védekezve és reményvesztve ugyan, foggal-körömmel és nem örömmel, de azt képzeli, élhető marad az élete.

    Ami engem illet, én már évekkel ezelőtt eljutottam oda, hogy ezt a kisebbik rossz politikáját elvessem. A kisebbik rossz is csak fenntartja a ROSSZ status quo-t. Sem emberileg, sem intellektuálisan, nem lehet és nem is szabad vele kiegyezni.

    Ez a mi értelmiségi felelősségünk: végiggondolni, mi is lenne a JÓ. Itt és most, ahhoz hogy a Föld lakható, az élet élhető maradjon.

    Természetesen ez politikai kultúra kérdése is – nem lehet ledolgozni 20 év alatt az utat amit mások több évszázad alatt tettek meg – de nemcsak. Az, hogy ez így van, az attól is van így, h a gondolkodásra képes és képesített emberek legnagyobb része nem vette, nem veszi még ma sem a fáradságot, hogy végiggondolja, miképpen lehetne másképpen átgondolni az egészet: hogy milyen értékek és logikák mentén lehet és kell ma, az új világrendetlenségben, emberi életre alkalmas, emberhez méltó társadalmat létrehozni.

    Lehet hogy zöldségeket vagy anti-globalizációs közhelyeket hordok össze itt egészen végig (különösen a konkrétumoknál, pl. a GYES-kérdésben, amit nyilván nem jól ismerek), de abban biztos vagyok, hogy ezeket a nagyon tág, és ma már egyre világosabban látható összefüggéseket kell átlátni akkor, amikor az ember ilyen társadalmi kérdésekben bármit is gondol – még magánemberként is…

    Nem lehet lehasítani dolgokat a képből, hogy az másképp működik “itt minálunk”, hanem azt kell átlátni, hogy ez a “másképp működés” hogyan tartozik bele a világba: minden pici-pici logika beleilleszkedik egy nagyon nagyba, ami ma világméretű. És MINDEN pici apró döntéssel amivel koncessziót hozunk a “kisebb rossz” irányába, a Nagy Rossz fennmaradását, a saját sorsunk további romlását segítjük elő. Mert mint ez elég világos, elértük a kort, ahol az emberek világszerte azt gondolják, gyerekeinknek nehezebb élete lesz, mint nekünk, és nagyon sok helyen ma már nehezebb az élet, mint szüleink idején.

    Nem kell azt képzelni hogy én most nagy Manitunak képzelem magam aki a hasára üt és el tudja mondani hogy miképp is kellene megalkotni a Nagy Jót. De hogy minden egyes ponton, kérdésben, megvannak, meglelhetők azok a humanista, emberközpontú szempontok, amik teljesen elfelejtődtek s amik mentén e válaszok keresendők, az bizonyos, ebben hiszek. És egy jobb világ csak akkor hozható létre, ha akarjuk, álmodjuk, fáradsággal végiggondoljuk, teszünk érte.

     
    • admin 09:17 on 2012.04.12 Permalink | Log in to Reply

      Rainer Ackermann Pár jó gondolatot s jó sok zöldséget – ahogy ő maga megfogalmazta ezt – hordott itt össze Piroska…
      körülbelül egy perce · Tetszik · 1

      Mázsa Péter Bizony. És nyilván nem a zöldségei miatt érdekes:)
      2 másodperce · Tetszik

      • admin 09:49 on 2012.04.12 Permalink | Log in to Reply

        Rainer Ackermann Hát nem tudom, ammenyire panaszkodik a rohanó világra, ő is mintha két meló között “összedobta” volna az írást…
        7 perce · Tetszik

        Mázsa Péter Elég sikeres abban, h felkeltse az érdeklődésedet:) Örülnék, ha válaszolná rá.
        2 másodperce · Tetszik · 1

    • admin 11:20 on 2012.04.12 Permalink | Log in to Reply

      Áron Máthé A “nemsokára nem lesznek méhek” kissé túlzott apokaliptikus kép 🙂
      47 perce · Tetszik · 1

      Mázsa Péter ‎Áron Máthé na az a rész pont teljesen rendben van: http://www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120405224653.htm

      Áron Máthé A méh dolog állítólag átverés, mint a madárinfluenza meg a sertésinfluenza volt.
      20 perce · Tetszik

      Mázsa Péter Sajnos nem: http://www.pnas.org/content/early/2011/01/03/1014743108.abstract

      Mázsa Péter És a madár/sertésinfluenza sincs még lejátszva:( Attól, hogy épp nem ütköztünk nagyobb meteorral, nem következik, hogy nem érdemes gondolkodni róla
      pár másodperce · Tetszik

    • admin 19:07 on 2012.04.12 Permalink | Log in to Reply

      Szilvia Molnár Érdekes, elgondolkodtató írás, szívesen megosztanám, ha lehet… vagy ahhoz is kell a szerző jóváhagyása?
      14 perce · Tetszik · 1

      Mázsa Péter Nyugodtan oszd meg, örülni fog neki
      2 másodperce · Tetszik

      Szilvia Molnár Köszi!

    • admin 21:55 on 2012.04.12 Permalink | Log in to Reply

      Bognár Attila
      Érdemes elolvasni!
      Tetszik · · 2 · 1 · 10 órája ·
      Ez 2 embernek tetszik.

      Jenő Gross Elolvastam és meg is osztottam,sőőőt.:)
      2 órája · Tetszik

  • Mázsa Péter 15:06 on 2012.02.27 Permalink |
    Tags: , , MSZP   

    Mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam “maffiacsaládok”, spekuláns nagytőkés “oligarchák” és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos “zöldbárók” koalíciója jött létre. Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt “maffiahálózat” mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk. Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy – amint mondani szokták – elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása. Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással – amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet – jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.

    Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium lemondott politikai államtitkára
     
  • Mázsa Péter 16:46 on 2012.02.21 Permalink |
    Tags: , , , , , MSZP   

    Ne próbálj olyan problémát megoldani, amit nem értesz eléggé!

    Siroki Péter
     
  • Mázsa Péter 23:49 on 2012.02.04 Permalink |
    Tags: , , , MSZP, ,   

    Az LMP 2012-es stratégiai meghatározása 

    Jávor Benedek: Válasz Gyurcsány Ferencnek: https://www.facebook.com/notes/jávor-benedek/válasz-gyurcsány-ferencnek/322155004492638

     
    • admin 13:07 on 2012.02.07 Permalink | Log in to Reply

      George Valyi Igaza van Jávor Benedeknek. Azonban ezzel sem háborút, sem választást nem lehet nyerni. Ahhoz államférfiak kellenek. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, Churchill, ádáz antikommunista létére, azt nyilatkozta: „Ha Hitler megtámadná a poklot, szerét ejteném, hogy kedvezően szóljak az ördögről.” Hamarosan megindult a brit tankok és ellátmány szállítása a Szovjetunióba…
      24 perce · Tetszik

  • Mázsa Péter 10:52 on 2012.01.31 Permalink |
    Tags: , , , , MSZP, ,   

    Mi az a 2 dolog, amit a Magyarországi politikusokról tudni kell? 

    Zseniális kezdeményezésre bukkantam tegnap. Egy-egy szakterületről le kell tudni írni 2 mondatban, h melyik miről szól: http://www.csun.edu/~dgw61315/thetwothings.html

    Politikai pártként az Amexrap a Magyarországi homokozó szakértője. Nekem ez a 2 dolog jut eszembe, amikor kedvenc politikusainkra gondolok:

    1. Egyik Magyarországi politikus sem tudja, mi az a ctrl-c ctrl-v. (Még a pillanatnyi elnök sem, pedig neki aztán igazán illene.)

    2. Eb ura fakó: kutyaharapást szőrivel, urad-bátyádat uram-bátyámmal.

    Szerintetek miről+mi az a 2 dolog, amit tudni érdemes?

     
  • Mázsa Péter 19:36 on 2012.01.22 Permalink |
    Tags: , MSZP, ,   

    Nem akarok ünneprontó lenni, de… – Dénes Balázs (TASZ) beszéde a Klubrádiós tüntetésen 

     
    • admin 20:17 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      Kata Kálmán
      ahol a hatalom dönti el azt, hogy ki és miről beszélhet, ott se jogállam nincsen, se szabadság nincsen

      • admin 21:43 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

        Balint Ferke ‎@kata azért remélem, a végét is meghallgattad
        kb. egy órája · Tetszik

        Kata Kálmán méghozzá élőben 🙂
        kb. egy órája · Tetszik

        Balint Ferke jójó, csak azé kérdeztem mert a idézet nem reprezentálja tisztán a fő üzenete. puszi
        kb. egy órája · Tetszik

        Kata Kálmán kedvenc beszédem volt. azért tettem ki. pussz
        kb. egy órája · Tetszik · 1

        Kata Kálmán és Márió, sztem pont hogy ez a fő üzenet. a fontos az, hogy Balázs nem csak erről a kormányra értette, hanem a mindenkori hatalomra.
        59 perce · Tetszik

        Balint Ferke ‎@kata egy fecske nem csinálja a nyár 😉
        58 perce · Tetszik

        Kata Kálmán na, akkor mennék én a Dunának 🙂 az egy pontosan eggyel több a nullánál.
        57 perce · Tetszik

    • admin 20:18 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      Andras Semjen Már máshova is beírtam, de itt is érvényes: ma du messze Dénes Balázs volt a legjobb (Fodor Tamással és Závadával holtversenyben), és még az, amit ő mondott, az is túl puha volt ahhoz, ami a reális lett volna – pl. mert nem szólt arról, milyen felelőssége van a 2002-2009 közti mekkmester és korrupt kormányzásnak (Bajnait tudatosan kihagynám ebből) és a “baloldalnak” ebben a mai 2/3-adban és a Jobbik szégyenletes megerősödésében.
      6 perce · Tetszik

      Mázsa Péter “[Kis színes] Tény: szegény [[öncenzúra]] nem túl okos Medgyessy 2002-ben a romlást hozta az országra a közalkalmazottak azonnali 50%-os béremelésével: amikor nyilvánosságra hozta okosságát (amelyhez, ellentétben a sajtóban megjelent hírekkel, 1998 után semmi közöm sem volt), átmentem Antal Lacihoz a Külker bankba, konszenzussal megállapítottuk, hogy az érdemi reformtervek + Mao fenntartható növekedési kilátásai ebben a pillanatban értek véget, lementünk a Grinzingibe, és irgalmatlanul berúgtunk bánatunkban. Szilvából. Délelőtt. (Ezzel nemes hagyományt teremtettünk: a kesergést folyamatosan, a durva pálinkázást kb. félévente ismételtük, általában késői ebéd keretében, vagy a Szimpla kertben, míg Laci meg nem halt:( RIP)” http://amexrap.org/fal/ciki-szuksegszeru-zsenialis

    • admin 20:18 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      Kerek Magdolna Hadd szóljon!
      26 perce · Tetszik

    • admin 21:42 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      Kerék-Bárczy Szabolcs Balázs nagyon jó volt. Korrekt, tárgyilagos, és tükröt tart mindenki elé.
      40 perce · Tetszik

      Szilágyi János Melyik politikus merte volna ezzel a mondattal kezdeni?! ….”nem a Klub Rádióról szól elsősorban…” Ebben a fiatalemberben több civil kurázsi van, mint az összes politikusban együttvéve!
      30 perce · Tetszik

    • admin 22:01 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      Róbert Joós Ez volt a legjobb. Amiről beszél, az minden ballibes irányultságú sajtónak szól, az ATV-től a Népszabadságig.
      20:34, Jan 22

  • Mázsa Péter 20:49 on 2011.04.01 Permalink |
    Tags: , , , , , MSZP, , , ,   

    A Fidesz és az Mszp, mint járványügyi probléma 

    Mi a legnagyobb félelmünk az UFÓkkal kapcsolatban?

    Nem tudom, kié mi, de talán az a legszörnyűbb változat, amikor titokban átveszik barátaink és üzletfeleink fölött a hatalmat, és már látjuk, hogy nincs menekvés! bennünket is tuti elkap a kór.

    E bejegyzésben egy kutatási projektre teszünk javaslatot. Fő kérdésünk: átvették-e már az idegenek a hatalmat a nemzet teste fölött, vagy ez hülyeség?

    Engedjétek meg, hogy kutatási javaslatomat megindokoljam.

    Állatok

    Vadon élő állatokban rengeteg parazita tenyészik: ha az állatokat szépen szétvagdossuk, kiderül, hogy a súlyuk 2%-a parazita. Ez több, mint az állatok között a csúcsragadozók súlyának az aránya. Tehát ha egy adott területen élő állatok közül kiválogatjuk a csúcsragadozókat és (trancsírozós módszerrel) a parazitákat, akkor kiderül, hogy a paraziták nem csak hogy többen vannak, hanem összességükben nehezebbek is, mint e nemes vadak. ( http://www.princeton.edu/~dobber/Articles/Kuris_etal_Nature08.pdf )

    És a kis pimaszok befolyást gyakorolnak gazdáikra! Itt van például az a jelenség, hogy némely gyomorban tenyésző baktérium valamilyen úton-módon eléri, hogy a fertőzött egerek öngyilkos szokásokat vegyenek fel. ( http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2982.2010.01620.x/abstract )

    (Annak áttekintését, hogy milyen furfangos módszerekkel módosítják a paraziták gazdáik tevékenységét, itt http://www.otago.ac.nz/parasitegroup/PDF%20papers/PoulinThomas1999-PT.pdf , itt http://lis-upmc.snv.jussieu.fr/sep/M1_pdf/PAB/Gasparini/Lefevreetal.2009.pdf , itt http://www.otago.ac.nz/parasitegroup/PDF%20papers/LagruePoulin2010-VetJ.pdf és itt http://www.erin.utoronto.ca/~w3gwynne/BIO418/Thomas2005.pdf olvashatjátok.)

    De mi a helyzet az emberekkel? Ők talán nem a természet gyermekei?

    Emberek

    De bizony! Jared Diamond könyvéből ( http://www.typotex.hu/konyv/haboruk_jarvanyok_technikak ) tudjuk, hogy kis parazita barátaink az emberek történelmére is óriási hatást gyakoroltak: gondoljunk csak Amerika 16. századi meghódítására, amikoris az indiánoknak állítólag a 95%-át az átruccanó Európaiakban hordozott kis biológiai fegyverek irtották ki, amelyeket az Európaiak a nagytestű Eurázsiai állatokkal való korábbi folyamatos együttélésük során szereztek be és váltak velük szemben ellenállóvá.

    Vajon ma is a természetben és a történelemben élünk? Vagy a globalizáció és az iPad korában már nem gyakorolnak ránk komolyabb hatást e pimasz kis versenyzők?

    Cseh (nem Brittt!) tudósok eszméltek először. Itt most a bennünket fenyegető idegenek közül csak egyetlen törzs, a Toxoplasma gondii (a továbbiakban: TG) gyanús tevékenységét vizsgáljuk (történetüket lásd itt http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19120791 és itt http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19744303 ).

    Jaroslav Flegr kezdett gyanakodni rájuk még a ’90-es évek elejétől: lehet, hogy nem csak a kísérleti egerek, hanem az emberek viselkedését is befolyásolják?

    Agykontroll

    Amint TG-fertőzést kapuk, az agyunk nagy részét ellepik a kis pimaszok ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21376 98-9.o.). Iszonyú gyorsan fertőznek: amikor célhoz érnek, szó szerint fél perc (25-40 mp) elég nekik. ( http://jcs.biologists.org/cgi/reprint/108/6/2457 )

    Utána pedig nekiállnak elsődleges feladatuknak: előkészítik saját szaporodásukat. Furcsa, első pillantásra érthehetlen módszerrel teszik ezt.

    Mivel a macskák gyomrában szeretnek szaporodni, oda igyekeznek vissza. Ennek érdekében elérik, hogy a fertőzött rágcsálók (és mellékesen az ember is) speciálisan szeressék a macskaszagot ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21375 ), és általában is valamivel felelőtlenebbül viselkedjenek, hogy a macskák összességében nagyobb valószínűséggel ehessék meg a gazdatesteket, és rajtuk keresztül a folyamatok irányítóit, a TGket. Így alkalmuk lesz a macskagyomorban szaporodni, a macskaürülékkel pl. a játszóterek homokozóiba távozni, és újabb gazdatesteket keresni.

    Ezt az eredményt a TGk valószínűleg az agy dopamin-szintjének változtatásával érik el úgy, hogy bizonyos agyterületeken gyulladást okoznak és/vagy úgy, hogy maguk termelnek plusz dopamint. ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21376 )

    Rendben – jegyezhetitek meg – az egereknél még van értelme annak, hogy a TG rávegye őket az öngyilkosságra, de mi értelme van ennek az emberek esetében, akiket csak a legritkább esetben esznek meg macskák?

    Erre több magyarázat lehetséges. Egyrészt a TG nem tudja, hova került, és bár lehet, hogy számára a nagyvárosi ember evolúciós zsákutca, de ezt nem tudja kivédeni (lehet, hogy mégi? nagyvárosban kevesebben is vannak, lásd lent!). Másrészt viszont az utóbbi tízezer évtől eltekintve évmilliókig jártuk a veszélyes szavannákat, sőt, Afrikában ma is előfordul, hogy nagymacskák kisembereket esznek, úgyhogy a TGk szempontjából az ember nem volt, és még most sem eleve reménytelen ügy ( http://schizophreniabulletin.oxfordjournals.org/content/33/3/757.full ).

    De miért zavarjon ez engem?

    Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem épp hogy csak egy picit megnyugtatóbb, ha egy földi eredetű izé manipulál, mintha egy UFÓ eredetű.

    Persze ez csak pszichó.

    Ami valóban érdekes, az néhány izgalmas adat. Ha csak arról lenne szó, hogy a TG-fertőzött emberek jobban szeretik a macskákat, mint a többi ember, akkor semmi gond nem lenne az egésszel.

    Azonban TG – a rágcsálókhoz hasonlóan – az embereket is relatív felelőtlenségre sarkallja. Ezt pedig mérni lehet.

    Azok a (férfi) hivatásos söfőrök, akik TG-fertőzöttek és Rh negatív a vérük, több mint 6x (!) nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet, mint akik nem fertőzöttek, vagy Rh pozitív a vérük. ( http://www.biomedcentral.com/1471-2334/9/72 ) (Az Rh+ vér védettséget jelent, na nem a TG-fertőzés összes hatása, csak a fertőzésből származó reakcióidő növekedés ellen.)

    Ha utánagondolunk, a dolog logikus. Ha a hirtelen veszélyekre 6x kevésbé reagál a fertőzött rágcsáló (és mellékhatásként: az ember), a TG 6x könnyebben visszajut a macskába.

    És egyéb, sokkal bonyolultabb hatások is vannak. Úgy tűnik, hogy a TG a férfiakban együtt jár a nagyobb, a nőknél a kisebb tesztoszteron-szinttel ( http://prfdec.natur.cuni.cz/flegr/pdf/humtesto.pdf ), ami mind a férfiaknál, mind pedig a nőknél igazi, mérhető, bár egymástól karakteresen eltérő személyiség-torzulásokkal jár együtt.

    Két vonatkozásban egyeznek a férfi és a női TG-fertőzöttek személyiség-torzulásai.
    1. Hajlamosabbak lettek a bűntudatra: aggodalmaskodóbbak, önvádlóbbak és bizonytalanabbak lettek. ( http://web.natur.cuni.cz/flegr/pdf/Tehul3.pdf )
    2. Hajlamosabbak lettek az újdonság kerülésére (és ez az tulajdonságuk független attól, hogy falun vagy városban élnek) ( http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/toxonovelty.pdf )

    A pontos hatásmechanizmust (miért pont ezek a torzulások? miért figyelhetők meg a fenti egyirányú hatásokon kívül egymással ellentétes hatások férfiaknál és nőknél?) még nem rakták össze a tudósok, aki segíteni szeretne nekik, a fenti bekezdésben idézett két cikken kívül itt kezdje: http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/flegr-cloninger2.pdf , http://prfdec.natur.cuni.cz/flegr/pdf/humtesto.pdf , http://schizophreniabulletin.oxfordjournals.org/content/33/3/757.full .

    Mit okoznak még?

    Hát, elég hihetetlenül hangzik, hogy a legfőbb rémbetegségek is betudhatók a TG-fertőzésnek, de elég komolyan lehet érvelni amellett, hogy az autizmust, a Down-kórt meg az Alzheimer kórt is okozza. Aki nem hiszi, járjon utána ( http://vladotra.blog.mk/files/2010/10/8-mi-pat-citiran-Joseph-Prandota-RASD278.pdf )

    Ja meg a skizofréniát ( http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/toxonovelty.pdf , https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1560245/ ) + depressziót. ( http://www.karger.com/doi/10.1159/000180267 )

    Hogyan terjednek?

    A TG persze nem csak macskákkal terjed, hanem pl (magyar) rókákkal ( http://dx.doi.org/10.1016/j.vetpar.2006.09.011 ) , vízzel ( http://epicentre.massey.ac.nz/Portals/0/EpiCentre/Downloads/Education/227-407/Bowie_et_al_1997.pdf ), fertőzött nyers hússal ( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9524742 ) és nyilván mással is – de mindez visszavezethető a TG macskagyomor-beli szaporodására és a macskaürülékre.

    A legrészletesebb globális adatok az állatok és az emberek közötti elterjedtségéről itt találhatók: http://prairieswine.usask.ca/database/pdf/2089.pdf Nem éppen szívderítő olvasmány.

    Ééés itt vannak nektek még a kimért kockázati faktorok is (mit kell elkerülni): http://cid.oxfordjournals.org/content/49/6/878.full

    (Para, hogy ha bekerültek a kis agyadba, és tünetmentes vagy, akkor nincs igazán van jó módszer arra, hogy kiszedd onnan http://en.wikipedia.org/wiki/Toxoplasmosis#Latent , bár ez a része nem érdekelt a témának, úgyhogy ennek nem néztem utána.)

    Nyugaton a helyzet?

    Nyugaton a sztori szerintem ettől a 2006-os cikktől terjedt el: Can the common brain parasite, Toxoplasma gondii, influence human culture? http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/273/1602/2749.full , ezen belül is talán ettől a képtől:

    Jaroslav Flegr másfél évtizedes közdelme (a TG személyiségtorzító hatásairól szóló kutatásait még 1992-ben kezdte) innentől bekapcsolódott a kutatások főáramába. A TGtől való félelem ettől kezdve már a szélesebb közönség előtt is megnyilvánult: itt van pl. egy cikk a NYTimes-ból: https://www.nytimes.com/2007/12/09/magazine/09_10_catcoat.html?_r=2 , és tavaly nyáron már az Economistnak is leesett a sztori: https://www.economist.com/node/16271339 .

    Mit tudunk erről Magyarországon?

    Konkrétan: semmit. Talán azt a népi bölcsességet, hogy ne együnk a homokozóból és ne együnk nyers húst. A magyar kutatók nem csipkedik magukat, és nem vettem észre, h ezügyben valaki is követné a szakirodalmat.

    Mivel sok a TG-pozitív eset (akiknek a vérében ellenanyagot mutatnak ki a TGvel szemben, pl terhesség alatt), ezért leginkább a nyilvános szedálás folyik, kb úgy, hogy “nyugodj meg, ha van benned ellenanyag, akkor már védett vagy”. De ez akkor is informálatlanság, ha orvos mondja:

    • egyfelől igaz, hogy nem lesz akut toxoplazmózisa a gyerekednek,
    • másfelől viszont azért a kis TG-k bizony benne csücsülnek az agyadban, és növelik pl. baleseteid esélyét, súlyosságát, okoznak idegbajt, neurózist, önvádat és bűntudatot, felelőtlenségre sarkallnak és húznak vissza, ha változásra lenne szükség, stb stb – mindezt a TG-k (és macskák) örömére.

    Hehe.

    Mindenesetre mielőtt magyar orvostól kérnél tanácsot, nézd át ezt http://bestpractice.bmj.com/best-practice/monograph/557.html (előfizetéses: találj mást), laikusabb esetben ezt http://www.cdc.gov/parasites/toxoplasmosis/ de még az angol wikipédia cikkel http://en.wikipedia.org/wiki/Toxoplasmosis is jobban jársz ahhoz képest, mintha nem helyeznéd magad kontextusba a vizit előtt.

    Jellemző. Most télen söröztem az Ellátóban az egyik epidemológiai főorvos asszonnyal, Magyarországon a legilletékesebb helyről, és komplett hülyének nézett, mikor előjöttem a TG emberi kockázatnövelő és személyiség-torzító hatásáról szóló utalásaimmal.

    Namármost. Nem kizárt, h nincs mindenben igazam, de hogy a téma jelentőségéről nem informált döntést hozott, az biztos.

    Mi a helyzet Magyarországon?

    A becsületes magyar macskák 47,6%-a fertőzött TG-vel. Ami érdekes, hogy a városi macskák fertőzöttsége (22,4%) mintegy harmada a vidéki macskákénak (61,3%). ( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18401958 )

    A vidéki macskák fertőzöttségéhez hasonló adatokat kapunk akkor, amikor a Szegedi és Szeged környéki terhes nők fertőzöttségét vizsgáljuk 1987 és 1994 között. A legalacsonyabb TG-fertőzöttségi érték 55,8% (1990), a legmagasabb 73,2% (1991) volt. ( http://ije.oxfordjournals.org/content/26/2/428.full.pdf 1. táblázat, 430.o.)

    Ismeretes, hogy az éppen aktuális szocialista párt (pl. 1994ben a régi szocialista örökségű Mszp, 2010-ben a nemzeti korporatív demokratikus szocialista Fidesz) annál nagyobb sikereket ér el a választásokon, minél inkább vidéken vizsgáljuk a kérdést.

    A javasolt kutatás

    fő kérdése az lenne, hogy ez az összefüggés (korreláció) véletlen jelenség-e, vagy ok-okozati összefüggés következménye, azaz hogy a parazita TG törzs befolyást gyakorol-e gazdatestein keresztül a magyar választásokra, a minél felelőtlenebb, a vörös/nemzeti színű szocialista váltógazdaság fenntartását szolgáló – és persze minél macskabarátabb:) eredmények érdekében. (Ehhez persze vizsgálni kellene más országok vonatkozó adatait is.)

    Természetesen nem azt állítom, hogy a Jobbik és a Lehetmás mentes lenne a – történelem során az Mszp és a Fidesz által fémjelzett – ökoszisztémától: ők nyilván nagyobb testvéreikkel szimbiózisban, ugyancsak a politikai váltógazdaság langymeleg pocsolyájában élnek, éldegélnek.

    Mint mi itt Magyarországon, mindannyian.

    De ennek kifejtésére most nincs idő: a cikket még április 1én közzé kell tenni:) Az itt javasolt kutatás (amelyhez az irodalmat itt gyűjtjük: http://www.zotero.org/mazsa/items/collection/PCR3Q3Q3 ) során nyilván mindenre kitérünk majd.

    Persze csak ha valamelyik zombi kormány megfinanszírozza:)

    [Folytatás: http://amexrap.org/fal/hogyan-elozheted-meg ]

     
    • admin 15:52 on 2011.04.02 Permalink | Log in to Reply

      Zsolt Kárász ez meddig komoly és mettől ápr. 1?
      2 órája · Tetszik · 1 személy

      petfold április 2., 14:39 Jelentem
      ebbol a toxoplazmozis tortenetbol mennyi az aprilis 1, es mennyi a tenyleg?

      Mázsa Péter tudomásom szerint nincs benne semmi olyan, ami ne lenne igaz. ami április 1, az az, h 1 nap alatt raktam össze, és a politikai vonatkozás (a TG elterjedtsége és a mindenkori szocik eredménye között) csak korreláció: mint pl a Budapesti hegyek magassága és a lakosság jobboldalisága között, meg a városban tartózkodó egyetemisták száma és a Duna vízállása között. Hogy ennél többet állíthassunk, tényleg kutatásra lenne szükség.
      pár másodperce · Tetszik

      • admin 16:41 on 2011.04.02 Permalink | Log in to Reply

        petfold április 2., 16:12 Jelentem
        Tok jo, kellene egy angol nyelvu valtozat is.

        Egyebkent a kauzalitas (vs. korrelacio) temaban van egz nagyon jo konyv, ajanlom:
        http://bayes.cs.ucla.edu/BOOK-2K/

        Mázsa Péter április 2., 16:38
        belenéztem: ez a könyv nagyon tetszik!! köszi. angol: hát, annyira azért nem tudok jól, h lefordítsam

    • admin 15:28 on 2011.05.25 Permalink | Log in to Reply

    • admin 21:36 on 2012.08.22 Permalink | Log in to Reply

  • Mázsa Péter 10:44 on 2011.01.04 Permalink |
    Tags: , , MSZP   

    Nyitrai a szocialisták iparszerű informatikai visszaéléseiről és egy zsaroló cégről 

    Szerintetek sikerül a Nyitrai Zsolt által említett informatikai ügyek közül néhányban valaha is eljutni a feljelentésig?

    “[…] Mivel nekünk nem dolgunk a személyi felelősség megállapítása, ezért a dokumentumokat átadtam Papcsák Ferenc és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosoknak.

    • Milyen kirívó ügyekre derült fény?
    • Annyi visszaélésre bukkantunk, hogy felsorolni is sok lenne őket. Az államkassza iparszerű megcsapolására alkalmazott módszerük már önmagában is jelenségértékű: az informatikai közbeszerzéseket többnyire 143-as eljárás keretében folytatták le, vagyis “nemzetbiztonsági fontosságú”-vá nyilvánították őket. Ezzel tették lehetővé a nyilvános közbeszerzési eljárások kikerülését, az üzletek baráti cégeknek való juttatását. Ezek után talán nem meglepő, hogy rendszeresen túlárazták a projekteket, amivel évi több tízmilliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek, és akkor még nem beszéltünk a szakszerűtlenség következményeiről: tízmilliárdokat költöttek el olyan párhuzamos informatikai rendszerekre, amelyek csak szigetszerű működésre képesek, egymással kommunikálni nem. A leghajmeresztőbb azonban a kritikus állami adatbázisok kezelésének a kiszervezése. Az hagyján, hogy a kiszervezések költségeit is az állam fizette, de belegondolni is félelmetes, mekkora biztonsági kockázatot jelent, hogy például a lakcím-, az egészségügyi-, és az agrár-nyilvántartások kezelése is magáncégekhez került, miközben a terület nem volt törvényileg szabályozva. A mai napig évi 12 milliárd forintot fizetünk ki 70 magáncégnek, amelyek közt van olyan, amelyik nemrégiben az állam megzsarolását is megengedte magának.” http://mno.hu/portal/757064
     
  • Mázsa Péter 12:41 on 2010.12.15 Permalink |
    Tags: , , , , , , MSZP   

    Orbán? Gyurcsány? Gripen?: melyek a kedvenc Wikileaks-figyelmeztető kulcsszavaid? 

    A Guardian felhívásából (via Kürti Laci) ötletet merítve itt gyűjtjük, hogy mely kulcsszavakat figyeljük a még 99%-ban publikálatlan amerikai követségi iratokból, a Wikileaks-alert segítségével: http://pad.telecomix.org/kulcsszavak

    Téged mi érdekel? Írd ide http://pad.telecomix.org/kulcsszavak névtelenül!

    Which are your favorite Wikileaks-keywords? Write them here: http://pad.telecomix.org/kulcsszavak

     
  • Mázsa Péter 06:35 on 2010.12.06 Permalink |
    Tags: , , , , , MSZP,   

    Feri, ez ciki 

    Gyurcsány saját, “Viktor ez smafu” c. bejegyzésében támadja Orbánt annak Moszkvai kudarca miatt.

    Feri, hátrább az agarakkal: bár Orbán teljesítménye egyelőre az oroszok szerint is smafu, de amit te csináltál az oroszokkal, az meg ciki.

    Lássuk az adatokat:

    [Forrás: http://www.eia.doe.gov/emeu/international/ngasprii.html ]

    Mit itt a ciki?

    Az a szép vastag rózsaszínű sáv, amivel magasabb volt a gázár nálunk, mint a többi volt szoci országnál: az a ciki.

    Miért?

    Nézzük először a szereplőket:

    – Kik vagyunk a “mi”?

    Nincs hatékony közös gázpolitikánk, sem az Unióval, sem pl. a Visegrádiakkal.

    Mivel nincs közös gázpolitikánk, minden ország külön-külön tárgyal az oroszokkal.

    Így a “mi” nem más, mint Magyarország.

    Ilyen héttérrel az oroszok persze saját árstratégiájukat tudják elfogadtatni külön-külön az egyes országokkal. Aki

    • így vagy úgy ki van szolgáltatva nekik, és/vagy
    • viszonylag gazdagabb, és/vagy
    • nem stratégia partnerük és/vagy
    • oktalan

    ott magasabb árat tudnak kérni a gázért; ha valaki erős vagy szegény vagy stratégiai partnerük vagy okos, ott kevesebbel is beérik.

    – Kik a tárgyalópartnereink?

    Az oroszok az energiaexportból élnek, exportjuk 2/3-a erejéig:

    [Forrás: http://www.export.by/en/?act=s_docs&mode=view&id=1659&doc=64 ]

    Kormányuk teljesen összefonódott ezzel az iparággal (tipikus példa a közelmúltban elhunyt Csernomirgyin karrierje).

    Gazdaságuk 2009-ben 7,9%-kal esett vissza.

    Legjobb tehát, ha az orosz államot jelenlegi állapotában annak kezeljük, ami: az energiaipari lobby erőszakszervezetének, amelynek Európával kapcsolatos energia-stratégiája az “oszd meg és uralkodj”.

    Innen indulunk.

    Most nézzük a pozíciónkat:

    1. Alternatív forrásokra most és középtávon nem számíthatunk.

    2. Szlovákia inkább függ külföldi energiaszállításoktól, mint mi, Csehország és Lengyelország jóval kevésbé (vö.: http://www.energy.eu/#dependency ). Az oroszok tehát a cseheket és a lengyeleket kevésbé tudják lenyúlni, a szlovákokat inkább, mint bennünket. Azaz arra számíthatnánk, hogy a cseheknél és a lengyeleknél alacsonyabb lesz a gázár, a szlovákoknál magasabb, mint nálunk.

    3. Viszont a szlovákokon keresztül megy egy szép vastag gázvezeték Németország felé, míg rajtunk keresztül gyakorlatilag nem megy semmi, azaz a szlovákok csökkenteni tudják az oroszok felől érkező gáz árát.

    Eddig úgy néz ki, mintha a rózsaszínű sáv, azaz a Magyarországi magasabb ár indokolható lenne. Elvégre Csehország és Lengyelország energiafogyasztásában kevésbé függ az oroszoktól, Szlovákia meg azért érhet el relatív árcsökkentést, mert jelentős gáz-transzferország.

    De.

    Gyurcsány, amennyire tudom,

    • nem érte el a vevők közös hatékony gázpolitikáját, sem Uniós, sem más szinten,
    • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket, különösen
    • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket az oroszoktól, sőt,

      – az ilyen irányú erőfeszítéseket majdhogynem ellehetetlenítette (pl. kijelentette, hogy az oroszokat kikerülő Nabucco-gázvezeték “egy álom, és nekünk nem álmokra van szükségünk” – angolul lásd pl. itt),

      – az oroszoktól való energia-függőségünk csökkentése érdekében saját kezdeményezéseket, tudomásom szerint, Orbánnal ellentétben nem tett [pl. annak ellenére sem, h az Azeri elnökkel kapcsolatban több mint 3 éve explicite ezt tanácsoltam neki],

    • még amely intézkedése az energiaellátás biztonságát fokozta is (az orosz-magyar közös gáztározók építése Magyarországon), azzal is növelte a stratégiai függőségünket az orosz gázipartól,
    • és ami legalább ennyire fontos, mint a fentiek: semmilyen olyan kezdeményezéséről nem tudok, amely az oroszok energia-exporttól való függőségét csökkentette volna.

    Feri: tényleg minden arra mutat, hogy Viktort egyelőre alázzák az oroszok. Persze az is lehet, hogy idővel kinövi magát a szemükben – innen szép nőni. Valószínűleg messziről bűzlik, hogy köze sincs az orosz lélekhez. Mindenesetre az oroszokkal való viszonyt jobb, ha nem te kéred rajta számon: a jópofizás ugyanis nem öncél. Akármilyen kellemes is, nem érdemes velük olyan viszonyba keveredni, aminek ilyen vastag rózsaszínű a vége.

    És tényleg: ha megnézzük, mindez hogyan néz ki kívülről (pontosabban: más érdekeltek szerint), arra jutunk, hogy nem szépen. Ritkán van alkalmunk olyan interjút olvasni, amit az amerikaiak publikáltak Gy energiapolitikájával kapcsolatban.

    Kíváncsi vagyok, hogy a később a netre kerülő Wikileaks-dokumentumokból mi derül ki abból, hogy az amerikaiak titokban hogyan értékelték az energiapolitikáját – különösen, hogy Gy már elő is készítette olvasóit egy potenciális kínos fordulatra🙂

    Végül egy kis ingyen tanácsadás.

    Mit kell tennie a mindenkori magyar miniszterelnöknek mindezzel kapcsolatban?

    1. A szokásos: növelni kell a termelés energiahatékonyságát, csökkenteni a lakosság energiaigényét, alternatív energiaforrások, és addig is alternatív beszerzési útvonalak, racionálisabb energia infrastruktúra politika, hatékony közös uniós energiapolitika, ilyesmi. De: nem az oroszok ellenében (biztos, hogy Orbán jól kommunikálta ezt a bakui útját??), hanem megértetve, sőt, nagy lelkükkel megéreztetve és sok vodkával megöntözve:) valódi szándékainkat:

    2. Jóban szeretnénk lenni az oroszokkal. Nagyon jóban. De nem ám úgy, hogy kedvükre tegyenek erőszakot rajtunk! Aktívan elő kell segítenünk, hogy idővel képesek és hajlandóak legyenek leszállni kedvenc anyagukról. Stratégiai partnerükké kell válnunk – egy olyan közös stratégiában, amely az orosz államot (elitet) leválasztja végre Oroszország anyácska gázos emlőiről.

    Ez utóbbi nekik egyedül nem fog menni – az orosz elitet és Oroszországot már rég elragadta a világszerte jól ismert átok, a Holland Betegség – olyasmi ez nagyban, mint amit a hazai kispályán a költségvetési és uniós pénzek lenyúlásánál tapasztalunk vagy sejtünk.

    Érezniük és tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk. Mert mi vagyunk azok, akik igazán érezzük: akkor is kétségbe vannak esve, amikor otthon vagy külföldön korruptak.

    Persze azt is elég nehéz elképzelni, hogy ennyi bénázás után és közben Magyarország hitelesen el tud köteleződni egy ilyen stratégia mellett, Magyarország és Oroszország közös érdekében – és egyáltalán nem Amerika érdekei ellen.

    De mit lehetne felajánlani az oroszoknak (ne feledjük: a gázlobby képviselőinek), hogy komolyan vegyék e stratégiánkat? Segítsünk nekik nem leállós hajtóműveket beszerezni a repülőgépeikhez? Vagy küldjünk biosz-szakos kutatókat a tervezett orosz Szilícium-völgybe? Nem tudom: ezt már találja ki a mindenkori kormány:)

    Egyelőre sehol sem tartunk. Jó lenne valami értelmes viszonyba keveredni ezzel a fess és izgalmas gazemberrel – kérődzik a fejőstehén.

     
    • admin 12:01 on 2011.02.01 Permalink | Log in to Reply

      http://kapcsolat.hu/blog/viktor_a_rengetegben :

      amexrap
      2011-02-01 11:06
      #1220007
      Amikor Viktorék korrupcióra utalnak, valószínűleg ilyesmire gondolnak: http://amexrap.org/fal/feri-ez-ciki

      Ez teljesen indirekt, azaz nem szükségszerűen utal korrupcióra (lehet bénaság, véletlen, nem pénzügyi korrupció, vagy hagyhattam figyelmen kívül fontos tényezőket – de mik lennének ezek??), mindenesetre semmiképp sem veszi ki jól magát. Nagyon bután kellene csinálni a korrupciót ahhoz, hogy ennél több látszódjon belőle: még ha lett volna is, nem valószínű, hogy ennél több napvilágot látna belőle.

      Azt nem hiszem, hogy a dologgal kapcsolatban a magyaroknak több információjuk lenne, különben Viktorék már előjöttek volna vele. A Gyurcsányos Wikileaks-iratokat azért mindenképpen érdemes figyelni:)

    • admin 14:08 on 2011.02.04 Permalink | Log in to Reply

      Zsolt Kárász öhm, nem ismerem pontosan az árazási mechanizmusát a gáz htm-eknek, de ezeket nem 25 évre kötötték…arra lennék kíváncsi, h. ezekt mikor és kik módosították? (persze, az, hogy ha pl. 2003-ban a ruszkik keményebbek voltak az ártárgyaláson, kinek is a hibája, nehéz utólag megmondani…)
      December 6, 2010 at 4:48pm · Like ·

  • Mázsa Péter 16:43 on 2010.06.01 Permalink |
    Tags: , , , MSZP,   

    Nyugi Nyugat! – avagy az egész fiatal Maoi közgazdásznemzedék kudarca 

    Nyugati szerzők azon paráznak, hogy ha bárki átveheti és használhatja reformtapasztalataikat, akkor ki fog utat törni és tapasztalatokat gyűjteni?

    […] there is a potential trade-off between facilitating the spread of information and producing information. The technological and institutional developments of the past decade and beyond have potentially greatly aided the dissemination of information. These developments have a clear upside: greater accessibility of more information to more decision makers. However, it is plausible that such increased accessibility of information will (1) decrease investments in innovation as decision makers wait for other jurisdictions to create policy solutions, (2) decrease the “biodiversity” of policy solution available in the system, (3) increase the spread of misinformation (fads).

    Á, Nyugatiként nyilván nem értitek a Speciális Magyar Körülményeket! Nyugodtan gyűjtsétek csak a tapasztalataitokat: biztosak lehettek abban, hogy a világnak ebben a sarkában hatékonyan senki sem élősködik rajtatok! Magyarországon 2006-ban sem volt, és ma sem látszik olyan kezdeményezés, amely a gondosan összegyűjtött, kimért és feldolgozott tapasztalataitokat intézményesen megismerné, feldolgozná és becsatornázáná a magyar államigazgatásba:

    Esélyük csak azoknak a “spontán” reformoknak van, melyek érdekegyeződésben különösebb szellemi munka nélkül, maguktól is olyanná formálódnak, hogy egyik befolyásos érdekcsoport sem veszít rajtuk. Az ilyen értelemben spontán reformokon Magyarország azonban lényegében túljutott. Ami hátra van, az a meglévő gazdaságpolitikai intézményrendszerrel már megvalósíthatatlan. Ez ugyanis mindenekelőtt nem látványos politikai húzásokból, hanem olyan közgazdaságtani “aprómunkából” áll, ami alapja, “infrastruktúrája” a hatékony kormányzati stratégiának: sokkal korlátozottabb a hatóköre (nem terjed túl jól működő rendszerek kialakításán), és más igényeket támaszt a munkában résztvevőkkel szemben.

    Kormányzati rendszerünk teljességgel alkalmatlan azon speciális tudás becsatornázására, amely elégséges lenne az állam szerepének újraértelmezéséhez. Egyetlen állami szereplőnek sem kizárólagos feladata, hogy a közgazdaságtan (economics, azaz nem kizárólag a business) tapasztalatainak feldolgozása segítségével kívánatos intézményi reformokat dolgozzon ki, esetleg maga váltson is valóra. Olyan szervezetből több is van, amely a “Mire mennyit költsünk?” kérdéssel behatóan foglalkozik, de a “Hogyan működjünk és költsünk hatékonyan?” kérdést szisztematikusan egyetlen állami szereplő sem teszi fel. Így aztán az állam szerepének újragondolása az állam egyes szektoraiban nem másra, mint az adott szektor érdekcsoportjainak képviselőire marad – értelemszerűen olyan eredménnyel [VÖ.!], ami már a “reform” szó használatától is elveszi az ember kedvét. Az állam szerepének átalakításán már jelenleg is dolgozók külön-külön, az állam egy-egy szektorában nem érhetik el a változtatásokhoz elégséges kritikus tömeget.

    Írtam ezt 2 ogy-választással ezelőtt, 2006-ban az ÉS-ben: http://mazsa.com/kire-szavazok

    Folytatva: Hiába lenne az ilyesmi pártsemlegesen is racionális…

    Több újraelosztás vagy kevesebb adó, vagy kisebb deficit mellett az adófizetők tehát kaphatnak jobb állami szolgáltatásokat, ha sikerül alkalmas szerepeket ellátó és jobban működő államot kialakítani. Igenis nyújthat többet az állam kevesebbért, ha hatékonyabbá: karcsúbbá, izmosabbá és okosabbá válik. Mi több: ez a választók közös érdeke, függetlenül attól, hogy liberálisabb vagy nagyobb, szocialistább vagy magyarabb államot szeretnének.

    … ha politikailag minden annyira racionális, ahány választó a választások pillanatában kapcsolódik hozzá:

    A pártokból jelenleg sugárzó “Itt a víziónk, a többiről erősen gondolkodunk, majd választások után meglátjátok, hogyan tesszük működővé az államot” üzenet számomra azonban teljességgel elégtelen ahhoz, hogy áprilisban elvigyen szavazni. Nem szavazok olyan miniszterelnök-jelöltre, aki az állam szerepének fenti értelemben vett átalakításáról – politikai vagy más okokból – nem rendelkezik üzenettel, mégpedig hiteles, de pártja választási esélyeit “intellektualizálással” nem veszélyeztető üzenettel: egy, a fenti igénnyel fellépő eljárással, amelyről belátható, hogy e témában középtávon érdemi kormányzati üzenetekhez vezet majd.

    Tisztelt miniszterelnök-jelöltek! Elképzelhető, hogy önök közül valaki e nélkül is megnyerheti a választásokat. Szerintem azonban a választóknak egy kicsi, de önmagában is fontos, ráadásul igencsak véleményformáló része kizárólag arra teszi a keresztet, akiről elhiszi, hogy idővel képes és hajlandó lesz egy fenntartható módon működő országot maga után hagyni. Az önök megítélésére bízom, hogy ez ügyben egyedi eset vagyok-e, vagy egy elterjedtebb választói gondolkodás képviselője, akik közé esetleg önök is sorolják magukat.

    Mindkét akkori miniszterelnök-jelölt jól ítélte meg a politikai helyzetet, és azóta sem látnak okot arra, hogy a politikai és a gazdasági racionalitást egymástól elválasztva a Nyugati reformtapasztalatokat szisztematikusan kezeljék. Mi, az új rendszerben végzett közgazdászok, a szemükben egyedi esetek voltunk, maradtunk, és maradunk. Összességében mindannyian kudarcot vallottunk.

    Tanulság:

    Nyugatiak, ne parázzatok! Már a tanuláshoz is ész kell!)

     
  • Mázsa Péter 12:48 on 2010.05.26 Permalink |
    Tags: , , , , , MSZP, , , , ,   

    Pannon Közösség 

    Nahát, mit fedeztem fel a neten! A 2004-es kedvenc projektem záró nyilatkozatát Hogyan vegyük saját kezünkbe sorsunkat az Unióban? – Kezdeményezés a Pannon Közösség közös végiggondolására [http://www.kormend.hu/?ugras=hirolvaso&hirszama=3867] címmel. Jó sokáig nem találtam a körmend.hu-n, most ismét felbukkant: kellemes meglepetés.

    A 2001-es Nemzeti Minimum c. ÉS-cikkem után gondoltam, jó lenne a gyakorlatban is érvényesíteni elveimet. Kihasználva, hogy épp képben voltam (a Területfejlesztési Hivatal elnökének adtam tanácsokat), és hogy Stankovits György barátom, volt osztálytársam (röviden: uram-bátyám) akkoriban a városi jegyző volt (jelenleg a megyei alispán), vele, Bebes István [Fideszes] polgármesterrel [ennél a képnél azért sokkal szebb:], Stipkovits Ferenc [MSZP-s] önkormányzati frakcióvezetővel + a képviselőtestület minden egyes tagjával elkezdtük kidolgozni a nyilatkozat-tervezetet. Arra gondoltunk, hogy 1. amúgy sem árt végiggondolni közös dolgainkat, de 2. az sem árt, ha jó előre felkészülünk a 3 év múlva, 2007-től működő Uniós területpolitikai fejleményekre.

    Na de ez a doksi nem ám egyoldalú deklarációként készült, mint az Orbán féle Nemzeti Együttműködésről szóló pol nyilatkozat, hogy akinek tetszik, csatlakozhat hozzá! Nem. A Körmendi nyilatkozat úgy készült, ahogyan egy ilyen közös nyilatkozatnak készülnie kell:

    Közös fejtörésre gyűltünk össze, néhány körmendi, a Patyi panzióban március huszonegyedikén, mihez is kezdjünk városunkkal az Európai Unióban. Már az egész napos munkaértekezlet összehívásakor is tisztában voltunk azzal, hogy egyedül nem megy. A körmendi emberek, civil szerveződések és vállalkozások egyfajta közössége nélkül városunk nem járhat sikerrel: ezért is kerestük az alkalmat és szakítottunk időt az együttgondolkodásra.

    Egy közösség természetesen – legyen az egy Körmenden belüli közösség, maga a város, mint közösség, vagy egy olyan tágabb közösség, amelynek a város is csak egy résztvevője – semmi esetre sem jelent véleménykülönbségek nélküli, langyos, unalmas egymás mellett élést. A legösszetartóbb családon belül is helye van azoknak a konfliktusoknak és jószándékú vitáknak, amelyek nem veszélyeztetik, inkább ösztönzik és megújítják a közösség fejlődését vagy létét. Közösségen tehát egyéneknek és kisebb közösségeknek a csoportját értjük, akik egyetértésre jutottak néhány pontosan meghatározott kérdésben, hogy más kérdésekben hangot és súlyt adhassanak egymástól eltérő elképzeléseinknek.

    Úgy találtuk, három kérdésben kell egyezségre jutnunk ahhoz, hogy elősegíthessük a város fenntartható fejlődését: hová tartunk, kik vagyunk, és végül, hogyan kell változnunk, ha céljainkat közösségként akarjuk elérni.

    Mi lenne a Pannon Közösség?

    Városunk önmagában kicsi ahhoz, hogy valóban saját kezébe vehesse a sorsát; erre egy olyan közösség egyenrangú és tevékeny részeként van nagyobb esélye, amely közös küldetéssel rendelkezik, és Európán belüli súlyát az önkéntes csatlakozókkal fokozatosan bővítve növeli. Ezt a jövőbeli önkéntes közösséget neveztük el első megfogalmazásban Pannon Közösségnek. […]

    Arra számítunk, hogy a mindannyiunk által meghatározott Pannon Közösség iránt mindenekelőtt Körmend szűkebb-tágabb környezetében található városok és községek érdeklődnek majd, így kezdetben a történelmi-térbeli közelség előnyeit is kihasználhatjuk. A Pannon Közösség hozzájárul a horvát, a magyar, a német, az osztrák, a roma, a szlovén, a vend, a zsidó, és a Közösséghez csatlakozó más kultúrák és nyelvek terjedéséhez, felfedve és megerősítve saját és közös gyökereinket.

    A nyilatkozat teljes paradigmaváltozást sürget a területi alapú közösségek kapcsolatában:

    A Magyarországon belül kialakítani tervezett mesterséges régióval, amit talán Győr-Sopron, Vas és Zala megyékből raknának majd össze valahol a fejünk felett, jelenleg nem sok közösséget érzünk, és nem is igazán tudjuk elképzelni, hogy így valaha is sajátunknak tudnánk tekinteni. Nem hisszük azt sem, hogy Körmend előbbre jutna egy újabb államigazgatási szint létrehozásával, és egy távoli régió-főváros kijelölésével.

    Nehezen hisszük továbbá azt is, hogy a „budapesti” állam szívesen és önként adná vissza nekünk az adóinkból szerzett forrásokat és eszközöket, amelyek pedig szükségesek fejlődésünkhöz. Márpedig nem kegyelemből szeretnénk hozzájutni például az Európai Unió polgárainak velünk való szolidaritását kifejező forrásokhoz. Véleményünk szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: az országot nem Budapestről kell reformálgatni, hanem alulról felfelé, a Kossuth utcától meg a Templom utcától Körmenden és más önkormányzatokon, a Pannon Közösségen és más közösségeken át kell újraépíteni. Nem gondoljuk, hogy a Budapestről egyszer majd esetleg engedélyezett mozgástérre kellene várnunk: észre kell vennünk, hogy most is szabadon cselekedhetünk, és magunkkal és egymással szemben is kötelességünk élni ezzel a szabadsággal. Nem kell kivárnunk, hogy fentről majd meghatározzanak bennünket; határozzuk meg mi magunkat. Változtassuk meg nézőpontunkat: Budapest felől fordítsuk szemünket egymásra és környezetünkre, tekintet nélkül a megszűnő határokra. Az önmeghatározásnak pedig természetes része kell, hogy legyen annak a megfogalmazása, hogyan kívánunk kölcsönösen előnyös módon együttműködni Brüsszellel, a fővárossal, a régió- és megyeközponttal, valamint más közösségekkel.

    […] szeretnénk, ha munkánk országos, európai és világszinten is elismerésre méltó mintaként szolgálna arra, hogyan célszerű alulról-fölfelé felépíteni egy egyenrangú, földrajzilag össze nem függő vagy akár meg sem jelenő közösségekre támaszkodó közösség-hálózatot a múlt felülről-lefelé szervezett hierarchikus világában.

    Vagy mit szóltok ehhez az explicit zsidó- és romapolitikához? Tud vki olyanról, hogy ilyesmi le van írva magyarul?

    Jövőnket közösen akarjuk felépíteni, ezért vigyáznunk kell arra, hogy Körmendet, mint közösséget ne lehessen megbontani. Azokat az eseteket emeljük ki itt, amelyekkel kapcsolatban Körmendnek, mint közösségnek a hozzáállása a leginkább tisztázásra szorul.

    1944-ben, a település városi rangra emelésének éppen a hétszázadik évfordulóján a megszállt magyar állam az akkori helyi képviselőinek közreműködésével mintegy háromszáz, magát zsidónak valló vagy az akkori magyarországi törvény szerint zsidónak minősülő körmendi embert szállított el városunkból. Kétszáznyolc ember, Körmend közösségének kétszáznyolc résztvevője koncentrációs táborokban halt meg; jelenleg senki nem él közöttünk a tradicionális zsidó hitközségből. A körmendi közösség felelősnek érzi magát ezeknek az embereknek, egész családoknak, valamint a zsidó közösségnek a haláláért, illetve a körmendi közösségből való kiszakadásukért. Emléküket ma is és a jövőben is megpróbáljuk méltó módon őrizni, a történtek tanulságait pedig feldolgozni. Közösségük tapasztalatait felhasználva szeretnénk azt is megtudni, és emellett elveinkből fakadó kötelességünknek érezzük, hogy megtudjuk, hogyan kaphatnánk vissza közös bizalmunkat abban, hogy velünk olyan többet nem történik, hogy bármely körmendit csak azért, mert Körmend bármely közösségéhez tartozik, bántódás ér.

    A népszámláláskor Körmenden csupán negyvennyolcan vallották magukat romának, illetve cigánynak. Szeretnénk, ha Körmend közösségének résztvevői közül ennél jóval többen vállalnák fel kötődéseiket, nem kényszerülnének elhagyni – sőt, inkább gyakorolnák és fejlesztenék – kultúrájukat a társadalmi elismertség érdekében. Annak érdekében dolgozunk ki programot idén, hogy a közösség magukat romának valló résztvevői ne legyenek hátrányosabb helyzetben, mint közösségünk többi résztvevői, és hogy a romaság felvállalása egyre kevésbé jelentsen egyet a halmozottan hátrányos helyzettel. Körmend – és törekvéseink szerint a Pannon Közösség – a saját közösségeiket büszkén felvállaló emberek városa kell, hogy legyen.

    És ezt a legeslegradikálisabb képviselők (ma tuti Jobbikosok) is elfogadták!

    És mit szóltok az aprónéphez a mai közösség részeként?

    Célszerű Körmend közösség résztvevői közé számítani az eljövendő generációkat, a jövőben Körmendre települőket, és a Körmenden befektető vállalkozókat is.

    Hogy tetszenek az Elveink és a közöttük felállított preferenciasorrend?:

    Feladatunk, hogy felfedjük közös alapelveinket és a közöttük lévő fontossági viszonyokat.

    1. Egyénekként és közösségekként óvjuk, fejlesztjük és segítjük egymást. Közösségünk jelenlegi résztvevőinek életében nagy fordulópont volt 1989-90. Előtte a hivatalos ideológia szerint a társadalom, a makro-kollektíva érdekeit kellett szem előtt tartanunk, utána úgy tűnt, hogy minden mértéke az egyén. Mindkét hozzáállás furcsának tűnik: közösségeinket az egyének alapján, az egyéneket közösségeink alapján határozzuk meg. Általában a hozzánk közelebb eső közösségekkel törődünk, és csak ezután a nagyobb, átfogó közösségekkel. Körmend olyan közösség, amely tiszteli résztvevőinek hagyományait, felvállalja múltját, feldolgozza a múlt tanulságait, és ennek segítségével aktívan óvja résztvevőit, legyenek azok egyének vagy közösségek; fejleszti és segíti őket, akár létrejöttükben is. Az elv megfogalmazásában az egyén és a közösség kiemelése a közösségeinkkel szembeni elvárást jelent: közösségeink önkéntesek. Zárt kollektíváinkat akkor nevezhetjük közösségnek, ha önkéntessé válnak, tehát ha az átjárhatóság, önalakíthatóság és versenykészség – lent, a „Hogyan változunk?” részben meghatározott – elvei alapján minél inkább önkéntes közösségekké alakítjuk őket. Az egymást óvás, fejlesztés, és segítés fogalmainak sorrendje is fontos.

    2. Fenntartható módon fejlődünk. Mind társadalmi, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból fenntartható fejlődésre törekszünk. Nem kezdünk olyan programba, amely szétzilálná közösségeinket, ne figyelné és ne kezelné tudatosan a környezetet, és amelyik szűkítené a jövőbeli egyének és közösségek gazdasági lehetőségeit.

    3. Befogadók vagyunk. Az egyénekre és közösségekre ügyelő, fenntartható fejlődés tiszteletben tartása mellett Körmend nyitott közösség: befogadja és támogatja az itt letelepedő egyéneket és közösségeket, mivel elve, hogy csak a számára új résztvevőkkel kölcsönhatásban óvhatja a körmendi egyéneket-közösségeket, csak így fejlesztheti és segítheti saját magát és addigi résztvevőit; csak így fejlődhet fenntartható módon.

    4. Pozitívan gondolkodunk és cselekszünk. „Miért nem?” kérdések helyett inkább „hogyan igen?” kérdéseket teszünk fel, a lehetőségeket és problémákat kreatív és aktív módon tárjuk fel, megfontoltan, de lendületesen és kitartóan használjuk ki, illetve oldjuk meg.

    Amikor a dokumentumot a Fideszes polgármester és a szoci frakcióvezető végül, több kör tárgyalás után aláírta, kivonultunk a Rába-partra, és ünnepeltünk.

    Ehhez a dokumentumhoz tartjuk magunkat, teljesítéséért személyes garanciát vállalunk magunk és közösségeink nevében is. Vállaljuk, hogy minden, a dokumentummal kapcsolatos módosítást és kapcsolódó anyagot nyilvánosságra hozunk a http://www.kormend.hu oldalon. Együtt kérjük utódainkat, hogy a továbbiakban is az ebben a dokumentumban kijelöltek alapján intézzék Körmend ügyeit.

    A menü bográcsgulyás volt – az alkoholról, gondolom, nem kell beszélnem.

    Azok voltak ám a nagy idők!

    Még a Nagy Országos Médiában is született róla híradás. Tamás Ervinen keresztül lehívtuk Ránki Pétert Körmendre (útközben a pörköltkészítés helyes módját veséztük ki), aki kedves cikket rittyentett az esetből, Körmend a köbön címmel.

    Még azon melegében megalapítottuk a Pannon Közösség Egyesületet a környező városokkal, megválasztották Bebest az egyesület elnökének, de aztán Bebes és Stankovits valamin összevesztek (nem tudom, min, és nem is érdekel), Bebes elvesztette az érdeklődését az ügy iránt, és a dolog tudomásom szerint azóta is áll. Néha összefutottam Bebessel a parlamentben, érdeklődtem is közös babánk hogyléte felől, de Bebes szemében nem csillant fel a szeretet lángja:(

    Zseniális lett volna, ha sikerül kitartóan tovább vinni a Pannon Közösség ügyét. Képzeljétek, mi lenne már arrafelé: tuti biztos Kánaán!)

    Fel is hívom Bebest, meghívom a Balatonra egy bográcsgulyásra: most, hogy kormánypárti képviselő + EU bizottsági tag, hátha lát a folytatásban fantáziát. Bebes “Fütyi” szuper kosaras volt, kitartó, soha nem adott fel egy meccset sem.

    Minden fejleményről beszámolok Nektek.

    Update: http://amexrap.org/fal/pannon-kozosseg-a-vezeto-hianyzik

     
  • Mázsa Péter 09:32 on 2010.05.18 Permalink |
    Tags: , , , , , , , MSZP, , ,   

    Az ellenzékek víziója: közel a Naphoz 

    Előzmény: http://amexrap.org/fal/ciki-szuksegszeru-zsenialis

    Az LMP nem reagált érdemben a nyilatkozat-tervezetre. Meglepően minimalista hozzáállás: vajon mi fontosabb akadt ennél a hétvégi kongresszusukon?

      [Épp edzésre mentem a Récsei Centerbe, amikor beléjük botlottam: sütit szerettem volna venni a cukiban, ahol rengeteg LMPs ült kongresszusuk szünetében. Végül inkább mégsem zavartam őket a kókuszgolyómmal:]

    Érdekes hír: a Jobbikot http://www.parlament.hu/irom39/00016/00016-0003.pdf nem bántja az oroszok ostorozása – ez meglepő, az oroszok adnak az ilyesmire: lehet, hogy kacsa a Jobbok-orosz kapcsolat? Vagy inkább arról van szó, hogy az oroszbántást legalábbis kompenzálja a szemükben az Országgyűlésnek a Szálasi-féle kormánnyal és a holokauszttal tevezett közösségvállalása (nem lenne meglepő). Csak annyit javasolnak, hogy a nyilatkozat

    • győzelem helyett esélyről beszéljen (ez értelmes ellenzéki hozzáállás), és
    • minden értéket a keresztény és nemzeti eredetből vezessen le (jobbegyenes a Fidesz-KDNP-nek).

    Lehet, hogy a Jobbiknak meg az a taktikája a Fidesszel szemben, hogy mivel nem elég nemzeti-keresztény gerincű (érdekes gerinc ez, önmagában is megér egy misét:), ezért saaajnos nem tudja elfogadni a tervezetet, és így nem bántja meg az oroszokat? Ügyes!

    Orbán helyében elfoganám a Jobbik javaslatait (végülis, Szálasi mellett igazán elférnek!), már csak a vicc kedvéért is.

    A szociknak tetszik a nyilatkozat-tervezet címe („Legyen béke, szabadság és egyetértés”). Mást alig hagynának belőle változatlanul http://www.parlament.hu/irom39/00016/00016-0004.pdf http://www.parlament.hu/irom39/00016/00016-0005.pdf:

    • Kivennék a nácikkal való történelmi közösségvállalást (éljen-éljen),
    • de anélkül, hogy felhívnák az eredeti javaslat náci vonatkozásaira a figyelmet (pedig milyen magasra ütött labda!),
    • és nem értékelik saját történelmi szerepüket (ill. jogelődeik történelmi szerepét) sem. Annak ellenére sem, hogy a nyilatkozat-tervezet is és ők is beszélnek a történelemről (pedig milyen kiváló alkalom lett volna!).

    Ez utóbbi azt mutatja, hogy ha valaha valaki igazán új szocialista pártot szeretne alapítani, elég, ha tisztázza a viszonyát a szocializmushoz, máris elválik a jelenlegiektől / elválnak tőle a jelenlegiek.

    • A szocik is direkt a nemzet érdekéért (náluk ez = köz érdekéért) akarnak fáradozni (eszerint pl. Hegellel meg Heideggerrel semmi bajuk nem lehetne, de pl. Adam Smith láthatatlan keze vagy Ayn Rand nem lenne jó elvtárs),
    • sőt, a kötelességünkké is tennék a közszolgálatot.
    • A magyarok kötelességévé. (Pl. az Amexrap identitásának részét jelentő külföldi kisebbségieket ők is kihagynák a nagy nemzeti összefogásból.)
    • De lagalább nemzeti korporatista (fasiszta) áthallások nélkül.
    • Mindennek némileg ellentmond az általuk javasolt közös értékek sorrendje:

    1. Demokrácia (akkor miért is panaszkodnak, hogy a többség uralkodik?)

    2. Szabadság és rend (a mellérendelő ‘és’ szép húzás, kár, hogy mindkét érték a ‘demokrácia’ alárendeltje; ugyanakkor így a rend előbbre került, mint a Fidesznél)

    3. A munka után bekerült a tudás, mint fontos érték, és mint a Gyurcsány-kormány egyetlen kb. profi zöld könyvének tanulsága (röviden: bizony bizony, tanulás nélkül nehéz lesz a munka).

    Értékelés:

    Úgy látszik, a lehet más maciknak ami nem zöld, nem túl érdekes. A jobbik meg a balabbik macikat a “nemzeti érdek” fogalma (és erős átdolgozás) mentén lehet behajtani a málnásba — ha egész véletlenül nem a felelőtlen ellenzéki széthúzás demonstrálása a cél. Közülük a szoci maciknak még távolról sem áll össze az agyuk a zsigereikkel (meg a múltjukkal): a szöveget teljesen átírva is sikerült annak korlátait nagyrészt, és saját korlátaikat teljesen megőrizniük.

    Az Amexrap szerint meg ti mindannyiuknál jobban csinálnátok.

     
  • Mázsa Péter 17:16 on 2010.05.16 Permalink |
    Tags: , , , , , , , , , MSZP, , , , , , , ,   

    Ciki vízió, szükségszerű stratégia, zseniális taktika 

    P/… számú politikai nyilatkozattervezet
    a Nemzeti Együttműködésről

    Budapest, 2010. május

    Előterjesztő: Orbán Viktor

    Az Országgyűlés …/2010. (…) OGY POLITIKAI NYILATKOZATA

    a Nemzeti Együttműködésről

    „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

    A XXI . század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

    A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.

    A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

    Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

    A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.

    Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

    Budapest, 2010. május 14.

    Orbán Viktor

    Fidesz — Magyar Polgári Szövetség

    http://www.parlament.hu/irom39/00016/00016.pdf

    Magyarra fordítva:

    1. Az ország visszanyerte 1945-ben, az orosz csapatok bevonulásával elvesztett szuverenitását:

      • 1991-46=1945
    • Implicit üzenetek:
      • Magyarország 1944. március 19-i német megszállása nem számít (gondolom, hogy az oroszok ne felszabadítóként, hanem megszállóként érkezzenek 1945-ben),
      • a holokauszttól (zsidók, cigányok, melegek, egyéb resztli) az ismét szuverén magyar állam – legyünk finomak – legalábbis nem zárkózik el.
    • Értékelés:
      Ez bizony ciki.

      Orbán az első mondattal elvesztette az antinácik (erre a státuszra az MSZP biztosan jelentkezik, az LMP valószínűleg) támogatását a nyilatkozathoz.

      De a sztori nem erről szól.

      A nyilatkozat által nem kimondott, de belőle feketén-fehéren kiszámítható zsidózás, cigányozás, melegezés, stb. (összefoglaló néven: zsidózás) azt jelenti, hogy szerzője a Jobbikot tartja legveszélyesebb stratégiai ellenfelének, taktikája pedig nem a Jobbiktól való elhatárolódás, vagy az explicit zsidózás (az ellenfél vitorlájából a szél kifogása), hanem a puhapöcs (implicit, összekacsintós, letagadható) zsidózásnak és a Jobbik oroszokról való leszakításának zseniális, egyetlen évszámba sűrített keveréke.

      Orbán ugyanis a Jobbikot csiki-csuki helyzetbe zárta. Hogyan? Tegyük fel, hogy a Jobbik tényleg oroszbérenc. Ekkor, ha a nyilatkozatot nem írja alá a Fidesszel együtt, akkor akárminek, pl. zsidóbérencnek is el lehet mondani. Ha pedig aláírja, akkor meg elveszítheti az oroszok támogatását.

    • Amexrap:
      A becsületes náci a homlokán hordja meggyőződését. Nem szeretjük a nácikat – a szalonnácikat, az implicit, összekacsintós nácikat és a taktikai nácikat sem. Az okos szalámizáshoz képest kicsit talán butuska álláspont, de a miénk. Lehet, hogy félreértjük a politikát, és soha sem lesz kétharmadunk:), de nincs mit tenni: ami náci, az nem mi vagyunk. Akkor sem, ha Orbán nem tehet mást, mint hogy megkísérli felszalámizni a Jobbikot, különben a Jobbik, a sok kis balabbikok, no meg az Amexrap:) több oldalról őrlik fel a behemót Fideszt.

      Továbbá, jobbnak látnánk, ha egy, deklaráltan az együttműködést szorgalmazó politikai manifesztum a közös értékeket, küldetést, nagy célt és jövőképet tisztázná, kb. e formula szerint, vigyázva arra, hogy a vízió minimalista (értsd: nem csak a Fidesznek és szavazóinak vállalható) legyen. Röviden: közös vízió legyen, ne párttaktika.

      Erre persze lehet mondani, hogy tetszett volna az Amexrapnak kétharmadot szerezni – és erre semmi érdemit sem tudnánk válaszolni. Fiatalok vagyunk, na.

    2. 1989-ben nem volt sem rendszerváltás, sem rendszerváltozás. Az átmenet évei kezdődtek. A szuverén magyar állam 1945-ben megszakadt szép történelme a Fidesz-MPP maradéktalan hatalomra kerülésével (2010) lesz ismét méltó régi, nagy híréhez.

    • Implicit üzenet:
      (Többek között) a Fidesz és a Kisgazdapárt közös kormányzása a zavaros átmenet része.

    [Kis színes] Tény: szegény öncenzúra nem túl okos Medgyessy 2002-ben a romlást hozta az országra a közalkalmazottak azonnali 50%-os béremelésével: amikor nyilvánosságra hozta okosságát (amelyhez, ellentétben a sajtóban megjelent hírekkel, 1998 után semmi közöm sem volt), átmentem Antal Lacihoz a Külker bankba, konszenzussal megállapítottuk, hogy az érdemi reformtervek + Mao fenntartható növekedési kilátásai ebben a pillanatban értek véget, lementünk a Grinzingibe, és irgalmatlanul berúgtunk bánatunkban. Szilvából. Délelőtt. (Ezzel nemes hagyományt teremtettünk: a kesergést folyamatosan, a durva pálinkázást kb. félévente ismételtük, általában késői ebéd keretében, vagy a Szimpla kertben, míg Laci meg nem halt:( RIP)

    • Értékelés:
      Ez az MSZP számára lesz elfogadhatatlan.
    • Amexrap:
      Ha van átmenet, akkor Orbán politikai nyilatkozat-tervezete még határozottan az átmenet része. De szerintünk nyugodtan tekinthetjük 1989-et valami végének és egy új kezdetének: az országpusztító szocializmus éppen akkor ért véget, az országpusztító, semmi sem drága harc a hatalomért éppen akkor kezdődött. És, mint a fenti 1. pontunkból látható, pl. a Fidesz esetében máig is sok ellenség maradt, pl. a Jobbik, a zsidók, az oroszok. Meg persze a szocik.

    3. Most már jöhet az egység: a magyar nemzet kinyilvánított akarata (a választások eredménye) az egész Országgyűlést arra kötelezi, a Mao-i lakosoktól és vállalkozásoktól pedig elvárja, hogy csatlakozzon a Fidesz által működtetett új rendhez.

    • Implicit üzenet:
      A demokrácia a többség uralma.
    • Értékelés:
      Ez igaz, de

      • Mao nem demokrácia, hanem alkotmányos demokrácia (ha ez zavar vkit, tessék explicite megváltoztatni az alkotmányt), és
      • a demokrácia önmagában nem jó, legalábbis pártunk véleménye szerint, kb.:


     

    Végülis az a kérdés, hogy ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere mit is jelent valójában:

    • lehet-e velük mint a mindenkori kormánnyal együttműködni olyan ügyekben, amit ők is (Fidesz) meg a tőlük független mi is (mindenféle és fajta civilek, az Amexrap, tagjaink, az általunk képviselt, a “magyar” generálszósszal nem feltétlenül leöntendő külföldi kisebbségiek, nemzetiségiek, stb.) fontosnak tartunk — ekkor, ha víziójuk és taktikájuk a náci áthallásoktól is megszabadul, welcome,
    • vagy az Orbán által kezdeményezett rendszer az együttműködést csak egy nemzeti korporáció részeként tenné lehetővé:

    The most important claim made by fascism was that it alone could offer the creative prospect of a ‘third way’ between capitalism and socialism. […] Corporation in the fascist sense, by contrast, is a concept which is ultimately intelligible only within the all-embracing vision of an organic, spiritually unified and morally regenerated society. Within this context corporatism refers, more especially, to the various economic policies and institutions by which the union of employers and workers is to be brought about. What mainly characterizes these policies and institutions is an attempt to unite both groups by means which will imbue them with a desire for mutual self-sacrifice in the national interest. Fascist claim, more generally, that only the organic society created by these measures would offer true freedom, by which they mean the release from the petty, egoistic concerns of everyday life and an opportunity for total devotion to the nation and its leader.http://books.google.hu/books?id=tP2wXl5nzboC&pg=PA157

    4. A többi nem érdekes.

    [Folytatás: http://amexrap.org/fal/az-ellenzekek-vizioja-kozel-a-naphoz]

     
  • Mázsa Péter 10:15 on 2010.05.12 Permalink |
    Tags: , , , , , MSZP, ,   

    Török Gábor félreérti Orbán Viktort 

    Négy éve írtam Gyurcsány Ferencről “Államjövő-kép” c. cikkemben:

    Meggyőződésem, hogy a miniszterelnök jövőbeli politikai jelentősége a következő egy évben egyetlen általa befolyásolható változótól függ: hogy sikerül-e végül olyan világos, összefüggő jövőképeken alapuló, az egyéni és csoportérdekek legteljesebb tudatában összerakott, összecsiszolt reformokat elindítania, amelyeket párttársai, koalíciós partnerei, potenciális és tényleges választói, és különböző más stratégiai partnerei kristálytisztán meg tudnak különböztetni az őket is sújtó, pusztán bevételnövelési vagy kiadáscsökkentési célú megszorításoktól. http://www.es.hu/index.php?view=doc;14841

    Neki nem sikerült.

    Egyrészt azért nem, mert nem volt érkezése az “összefüggő jövőképeken alapuló, az egyéni és csoportérdekek legteljesebb tudatában összerakott, összecsiszolt” reformok 1. szisztematikus kidolgoztatásához, 2. a stratégiába illeszkedő, a “hogyan igen” típusú javaslatokat a legszélesebb körben meghalló, megfontolt miniszterelnöki kommunikációjához, 3. mindezek alapján a körükről és sorrendjükről való informált döntéshez, — hát még 4. a türelmes végigvitelükhöz!

    Másrészt pedig azért nem sikerült neki, mert egy idő után már kiszaladt alóla a talaj:

    […] there are good [empirical] reasons to think that politically insecure leaders may not be the most effective reformers, even if they may be eager ones. […] governments with long time horizons and great patience in executing reforms should be the most successful reformers. Unfortunately, […] precisely the wrong type of government is likely to jump on the reform bandwagon.” http://www.zotero.org/mazsa/items/127594997

    Ettől még a számára (ugyanott) javasolt stratégia négy év múlva is érvényes maradt:

    1) Biztosítani kell, hogy a magyar […] választók […], megértsék a […] szituációt, és valódi részt vállaljanak a stratégia valóra váltásában. Makroreformokat maroknyi ember kormányzati módszerekkel vagy tekintélyelvű utasításokkal is képes végigvinni. Máshol kifejtettem, hogy a mikroreformok sokkal bonyolultabb stratégiát és taktikát igényelnek […], de ezeken túl sok-sok önkéntes résztvevő munkáját is igénylik. Ez utóbbi munkafolyamatnak a státusa nem végrehajtás, hanem inkább kreatív kitalálás. Az “ész a központban, végrehajtók a terepen” hozzáállás nem tanácsos. Sikeres csak egy hiteles keretstratégia lehet, amelyet az elkötelezett emberek és csoportok energiával és tartalommal töltenek meg: éppen azzal, hogy megvalósítják, jól csinálják, sőt valószínűleg ők maguk csinálják meg. A lehető legtöbb embert kell motiválni a célok és a feladatok értékességének és kivitelezhetőségének kommunikálásával, és azzal, hogy ezúttal tényleg mindenki ezt kívánja tőlük. Piacot kell teremteni a változás számára, és hagyni kell, hogy mások is döntsenek változások kezdeményezéséről. Megfelelő ösztönzőkre és látványosan szimbolikus akciókra van szükség, amelyek szavak nélkül is hitelesen adják tovább a bonyolult reformkezdeményezések lényegi üzeneteit.

    Török Gábor, aki régi kedves ismerősöm, és akinek az elemzéseit a kezdetektől szívesen olvasom, tegnap egy idézet köré építette Orbán Viktor és Pintér Sándor Ózdi túrájáról írt Áleseményen a helyszínelők? c. bejegyzését:

    […] az ilyen típusú „álesemények” elsősorban a média kedvéért (értsd: figyelmének felkeltése érdekében) születnek, ahogy erről Bajomi-Lázár Péter is ír: „Az álesemény […] fogalma nem arra utal, hogy az ilyen események a valóságban ne történnének meg, hanem azt jelenti: ezeket az eseményeket pusztán azzal a céllal szervezik, hogy a média hírt adjon róluk. Az álesemény megfordítja a hírműsorok logikáját: nem az látszik, ami van, hanem az van, ami látszik.” Fontos felfigyelni az első mondatra: nem arról van szó, hogy az ilyen alkalmak értelmetlenek lennének, hiszen esetünkben a tájékozódás, az információszerzés lényeges részét képezi a politikai döntéshozatalnak. Az azonban már a média szempontjaihoz történő alkalmazkodással függ össze, hogy ehhez a leendő kormányfő és minisztere nagy felhajtás keretében felkerekedik, és olyan helyekre utazik, ahol a sajtó lényegesen izgalmasabb vágóképeket tud készíteni, mintha a képviselői irodaház egyik unalmas tárgyalójában lenne szó ugyanerről.

    Szerintem e gondolatmenettel szemben Orbánék kivonulása inkább az általam négy évvel ezelőtt javasolt (7pontos) stratégia fent idézett 1) pontjáról szól.

    Ezzel persze nem állítom, hogy Orbán reformokat szeretne (bár le a kalapom a világszínvonalon is kiemelkedő minőségű diákhitel-rendszer általa való kidolgoztatása és bevezetése előtt), vagy hogy terveinek bármi köze is lenne az általam javasolt stratégia további 6 pontjához (mint ahogy Gyurcsányéinak sem volt):

    Csupán annyit állítok, hogy ha Orbánnak van államjövő-képe (márpedig miért ne lenne?), akkor annak tartalmától majdnem teljesen függetlenül, az ahhoz vezető út első lépéseként pontosan azt és csak azt kellett cselekednie, mint amibe a tegnapi Ózdi zarándoklatával kezdett.

    Különösen a Jobbikkal a hátában. [Update:] a frontján.

    Navigare necesse est.

     
  • Mázsa Péter 14:27 on 2010.04.27 Permalink |
    Tags: , , , , , , , , , , MSZP, ,   

    Mitől ment tropára az ország az elmúlt 2 évtizedben? (angolul) / What ruined Hungary during the last 2 decades? (in English) 

    “In many areas of social life different parties interact under conditions of rivalry, striving for something that not all can obtain. Examples of such rivalries in the economic and political realms are R&D competition, promotion tournaments in internal labor markets, lobbying for government favors and electoral competition between political parties. As a result of such rivalries considerable resources are spent on activities that have no direct productive value. For example, […] previous to the adoption of auctions by the FCC, the real resources spent on filing applications for cell phone license lotteries (with an estimated market value of one billion dollars at that time) was about 400 million dollars. Extreme instances of rivalry are military conflicts and socio-political conflicts, like those that arise between parts of a country, when one of them is fighting for a different political status or independence, and those between ethnic groups. Actual conflicts of this type are often very costly, both in human lives and in material losses. […]

    “In [many] rent-seeking experiments […] it is individuals who compete for a prize. In many naturally occurring situations, however, players are groups, since political parties, social movements, and associations like trade unions, lobbyists, terrorist groups etc. are invariably composed of more than one individual. Rent-seeking competition between groups rather than single players introduces an additional layer of complexity to the strategic characteristics of the interaction. Although groups clearly have the potential to be more powerful competitors than individual agents, they face internal coordination problems that may severely undermine their efficacy.

    “[…] thus far it is poorly understood how human decision makers actually behave in simple collective rent-seeking contests. Consider a setting where all group members reap the benefits of success, while the likelihood of success depends on the efforts of individual group members. If formal enforcement measures are absent, the conflict parties effectively compete on the basis of voluntary contributions although informal sanctions against defectors, like social ostracism or mobbing, may help to overcome the inherent free-riding incentives. To date we have no systematic empirical evidence on how inter-group conflict is likely to evolve in such a setting.

    “In the work we present here we use laboratory methods to study how conflict in contest games is influenced by parties being groups instead of individuals and by the existence of the possibility of punishment between members of a party. […] One can see this as a representation of a situation where the prize has a public good flavor for the successful party as is the case in some political confrontations in which all members of the winning party benefit from the outcome.

    “Our results for the case without punishment show that expenditure levels in contests between groups are much higher than in contests between individuals, and both exceed equilibrium levels. On average, we observe that teams spend on conflict more than four times as much as predicted and about twice as much as single players. We also find that individual parties fighting against group parties invest similar levels to individual parties fighting against other individual parties. Group parties fighting against individual parties invest like group parties fighting against other groups.

    In contests with punishment opportunities expenditure levels are in turn much higher than in any of the treatments without punishment. In the final rounds of the experiment, investments in conflict are more than twice as high with punishment as without. The consequence is a large waste of resources: more than three quarters of the prize parties are fighting over are dissipated by direct conflict expenditures. However, to determine the true efficiency loss the costs imposed by punishment and the costs borne to punish others need to be added. These costs included, material losses are now 869 percent of the equilibrium level and rent dissipation is in excess of 100 percent. These results strongly contrast with those from those public goods experiments where punishment tends to enhance efficiency.”

    http://www1.fee.uva.nl/creed/pdffiles/TeamRentSeeking.pdf

     
  • Mázsa Péter 16:16 on 2010.04.26 Permalink |
    Tags: , , idézet, , , , MSZP,   

    Not a single pro-market MP in the new Hu… 

    Not a single pro-market MP in the new Hungarian parliament…

    petfold

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player