Tagged: Mucsa Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 14:56 on 2012.06.02 Permalink |
    Tags: , , , Mucsa,   

    a demokrácia azért rossz rendszer, mert szigorúan szólva már nem is nevezhető rendszernek. Itt ugyanis az észnek, a rációnak már semmilyen kimutatható szerepe nincs annak az egyensúlynak a fenntartásában, amely minden politikai berendezkedés stabilitásának záloga. A demokratikus közéletben és az ezt meghatározó típus lelkében a mértékletesség és a mértéktelenség erői, a „szükséges” és „szükségtelen” vágyak véletlenszerűen hatnak és keverednek. Így az ezek közötti egyensúly is csak véletlenszerű, ingatag, átmeneti lehet, és ez az egész elkerülhetetlenül a legalacsonyabb morális energiaszint, a közös (politikai) létezéssel legkevésbé összeegyeztethető, legönzőbb, legprimitívebb vágyak felé tendál. Az új, már alig emberi, közel vadállati szinten beálló egyensúlyi állapot a zsarnokság, melynek egyszemélyi fenntartója, rendszergazdája és garanciája a demagógia báránybőrébe bújt vérszomjas farkas, a türannosz. […] / A demokráciánál jobb berendezkedésről még eltűnődni, álmodozni is túl gyáva, félszeg írástudó társadalmi elitnek elkerülhetetlenül arra kell ébrednie majd egy szép napon, hogy a félszegség megtestesült antinómiája, egy türannosz álmodik helyette, és a nép helyett – persze a nép nevében. / Meglehet, hogy mi, euro-atlanti liberális demokraták éppen erre a negatív epifániára, lidérces pillanatra vágyunk és várunk. Hogy mintegy lidércfénynél megpillanthassuk a saját irracionalitásunk fundamentumait. Földszagú, plebejus empirizmusunk, pragmatizmusunk, antielitizmusunk és antiintellektualizmusunk által vezettetve nemigen hiszünk sem a régi bölcseknek, sem a történelemkönyveknek. Nekünk a saját bőrünkön kell megtapasztalni a legrosszabbat, amire egy emberi közösség képes: a szemforgató populizmust, demagógiát és nacionalizmust, vagyis az intézményesített imbecillitást, infantilizmust és irracionalizmust. […]

    Salamon János, Élet és Irodalom [via Tillmann J.A.]
     
  • Mázsa Péter 21:40 on 2012.05.26 Permalink |
    Tags: , , Mucsa, , , ,   

    […] A Kádár-rendszer nem azért volt gyökeresen rossz, nem azért kellett (volna) megtagadni, mert “a bűn volt a genezise”. Hanem azért, amiért a szovjet típusú létező szocializmus összes többi változata: szabadságellenes volt, szegénységet generált, és elszigetelte az országot a világ fejlett részétől. De ugyanez elmondható az Orbán-rendszerről is. Pedig az mocskosul tiszteli 56-ot.

    Tokfalvi: Kádár: nem bocsánat kérdése @Kapitalizmus.hu
     
  • Mázsa Péter 13:25 on 2012.05.26 Permalink |
    Tags: , , , Mucsa,   

    […] a rosszkedvem most elsősorban szakmai. Olvasom, hogy a javaslat nem is a gazdasági minisztériumból jött. A néhány tucatnyi magyar közgazdász közül, akik egy ilyen white papert szakmailag korrekt módon meg tudtak volna írni, sokat a Pénzügyminisztériumból még a kormányváltás előtt kitettek, majd, már Orbán alatt utolsó kormányközeli búvóhelyüket, a Költségvetési Tanács titkárságát is eldózerolták. De itt-ott az V. kerületben még maradt belőlük néhány. Jó pár közülük pedig kitart a Nemzeti Bankban – őket, gondolom, elvből nem kérdezi meg a kormány. Szóval lenne kihez fordulni. De mintha mára az igény is kihunyt volna, hogy úgy foglalkozzon az apparátus gazdaságpolitikával, ahogy fejlett országokban szokás. A döntés-előkészítésben a szintén gyakran voluntarista félmúltból rohamosan süllyedünk vissza a kizárólag hitből, ösztönből és előítéletből dolgozó múltba, és ami a legijesztőbb, ez már fel sem tűnik senkinek. / Betegségünkre gyógyszer kell. Az orvos a tankönyvek alapján, folyóiratcikkekkel, tankönyvekkel alátámasztva, velünk értelmesen konzultálva is tehetne javaslatot. Vagy mondhatja azt: próbáljuk ki az angyalgyökér-borogatást, úgy hallotta, a szomszédasszonynál is bevált. Még az is lehet, hogy nem patkolunk el tőle. De aki elfogadja az orvosától, hogy így gyógyítsa, az meg is érdemli, amit kap.

    Váradi Balázs: A fiskális angyalgyökér (Magyar Narancs)
     
  • Mázsa Péter 13:14 on 2012.05.02 Permalink |
    Tags: , , Mucsa,   

    A magyarorszag.hu tárva-nyitva a “beast” támadás előtt 

    Azt már megmutattuk, hogyan néz ki a magyarorszag.hu Chrome-ban (azóta is így:

    ) most viszont azt is leteszteltük (itt: https://www.ssllabs.com/ssltest/analyze.html?d=magyarorszag.hu ), h mennyire sebezhető:

    Ezt találtuk:

    A “beast” támadásról az illetékeseknek: http://vnhacker.blogspot.com/2011/09/beast.html a szükséges ellenlépések + irodalom: http://blog.zoller.lu/2011/09/beast-summary-tls-cbc-countermeasures.html https://community.qualys.com/blogs/securitylabs/2011/10/17/mitigating-the-beast-attack-on-tls

    Mit csinálnak az illetékesek azért az iszonyú sok pénzért: még egy tisztességes titkosítást sem tudnak felrakni??

     
    • admin 13:29 on 2012.05.02 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán csak azért se lájkolom…
      körülbelül egy perce · Tetszik · 1

    • admin 13:41 on 2012.05.02 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán még jó, hogy odatetted a linket, mert azért 88%-os az összesített értékelés!
      van ilyen a white-house.gov-ról, vagy cia.gov-ról is?
      9 perce · Tetszik

      Hajnal Zoltán de még mennyire, hogy van. és az is látszik, hogy míg nekünk csak egy résünk van, nekik 3!
      8 perce · Tetszik

      Hajnal Zoltán vagy bástya.
      https://www.ssllabs.com/ssltest/analyze.html?d=cia.gov

      Qualys SSL Labs – Projects / SSL Server Test / cia.gov
      http://www.ssllabs.com
      8 perce · Tetszik ·

      Hajnal Zoltán whitehouse:
      https://www.ssllabs.com/ssltest/analyze.html?d=whitehouse.gov&s=23.11.248.110

      Qualys SSL Labs – Projects / SSL Server Test / whitehouse.gov
      http://www.ssllabs.com
      7 perce · Tetszik ·

      Hajnal Zoltán ZSkategória…
      6 perce · Tetszik

      Mázsa Péter Hogyan találtad a whitehouse.gov-ot? Hiszen az (a kormany.hu-hoz hasonlóan) nem is ssl (nem biztonságos kapcsolaton keresztül érhető el).
      2 másodperce · Tetszik

    • admin 13:42 on 2012.05.02 Permalink | Log in to Reply

      Mázsa Péter ‎+ most az az érv, h hülye a szomszéd, nem baj, ha mi is hülyék vagyunk??:)
      2 másodperce · Tetszik

      • admin 13:54 on 2012.05.02 Permalink | Log in to Reply

        Hajnal Zoltán nem, nem azt mondtam, hogy tökéletes, azt se, hogy a szomszéd tehene dögöljön meg.
        a hivatkozott értékelés szerint a magyarorszag.hu
        pontozása megegyezik a cia.gov értékével
        security warningunk pedig nekünk “csak” 1 van, míg nekik 3.

        a valódi üzenet az, hogy az ssllabs értékei maximum irányadóak lehetnek, hogy min érdemes javítani.
        a valódi biztonsági kérdésekben egy ilyen “láma” eszköz nem releváns.
        de erről a hozzáértőket kell megkérdezni. pl. http://kurt.hu/

        KÜRT – Adatmentés és IT Biztonság
        kurt.hu
        4 perce · Tetszik ·

        Hajnal Zoltán megnyugtató azért, hogy pl. gmail elég oké 🙂
        https://www.ssllabs.com/ssltest/analyze.html?d=mail.google.com&s=74.125.227.86

        Qualys SSL Labs – Projects / SSL Server Test / mail.google.com
        http://www.ssllabs.com
        körülbelül egy perce · Tetszik

        Mázsa Péter A különbség az, h a cia.gov-on *semmiféle* ügyintézés nem folyik (a kémek nem a cia.gov-on lépnek be ügyintézni:) a magyarorszag.hu viszont ügyintéző oldal. Azzal viszont nem értek egyet, h ez a “beast” nem releváns: olvasd csak el, elég relevánsnak tűnik:(
        2 másodperce · Tetszik

    • admin 14:06 on 2012.05.02 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán oké, hogy húzod a vészharangot, de amíg be nem törsz, és nem lopod el minden adatomat,
      és nem kémleled ki a S.L. birodalmának adóbevallásait, úgyis hiába…
      8 perce · Tetszik · 1

      Mázsa Péter Mondataid a rendszer mély ismeretéről tanúskodnak: elmehetnél tanácsadónak:) Ha máshová nem is, S.L. mellé biztosan:))
      körülbelül egy perce · Tetszik

  • Mázsa Péter 14:30 on 2012.04.06 Permalink |
    Tags: , Mucsa,   

    Törvényt szeg és pofátlanul hazudik dr. Tóth Tamás, a Budapesti Rendőrfőkapitány 

    Melyik törvényt szegi meg?

    Pl. a Fideszes alaptörvényt:

    VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
    http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=137076.221387

    Mivel szegi meg és miről hazudik pofátlanul a pasi?

    Azzal szegi meg, hogy nem engedélyezi a Budapest Pride felvonulást a Városliget – Andrássy út – Alkotmány utca útvonalon arra hivatkozva, hogy “a közlekedés más útvonalon nem megoldható” egy szombati napon, július 7-én: http://2012.budapestpride.hu/a-rendorseg-nem-engedelyezi-az-idei-budapest-pride-felvonulast

    Honnan tudjuk, hogy hazudik és törvényt szeg?

    Onnan, hogy a január 21-i szombati, a Városliget – Andrássy út – Alkotmány utca útvonalon haladó Fideszes tüntetés alkalmával a közlekedés más útvonalon is megoldható volt: http://amexrap.org/fal/vilagrekord-negyzetmeterenkent-25-tunteto

    Ki ez a hazug törvényszegő?

    dr. Tóth Tamás:

    http://www.police.hu/content/organization?contentid=1996768

    Azon kívül, hogy ez az ember törvényszegő és hazug, az a tény, hogy ennyire összekeveri a pártállását és a közszolgálatot, undorító is.

     
    • admin 15:03 on 2012.04.06 Permalink | Log in to Reply

      Bodó Balázs a fújolás azért egy kicsit vicces a végén. egyébként meg, tenyleg.
      12 perce · Tetszik

      Mázsa Péter Nagyon felháborít, amikor valaki ennyire összekeveri a pártállását és a közszolgálatot:((
      2 másodperce · Tetszik

      • admin 15:04 on 2012.04.06 Permalink | Log in to Reply

        Mázsa Péter na jó, kivettem, köszi:)
        26 másodperce · Tetszik

  • Mázsa Péter 23:25 on 2012.02.13 Permalink |
    Tags: Mucsa, ,   

    Milyen tandíj? Automata MIT-kurzusok ingyen, cziffra pöcséttel 

    Lásd: http://www.bbc.co.uk/news/education-17012968

    Tanulni persze már eddig is lehetett online (az MIT OpenCourseware szolgáltatása http://ocw.mit.edu/courses már évtizedes, de itt a Khan Academy http://www.khanacademy.org az Apple http://www.apple.com/education/itunes-u a Moodle http://courses.moodleshare.com, startupok, pl. http://www.sharenotes.com stb. stb. http://en.wikipedia.org/wiki/OpenCourseWare#See_also ), de eddig nagyon nagy presztízsű táv-felkenés az egész glóbuszról táv-tanulóknak, na az nem járt hozzá. Most már jár az is.

    Magyarország hol tart? Olvassatok Semjén Andrást:

    […] Boldogabb országokban először nem pártalapokon szervezett szakértői bizottságok készítenek átgondolt javaslatokat, melyeket a kormányzat is megvitat, és ha kell, átdolgoztatja azokat. A változást előkészítő kormányszerv ezután fehér könyvet ad ki, amely összefoglalja és a szélesebb közvélemény számára is emészthető módon megindokolja a tervezett reformlépéseket. Ezután széles körű és átgondolt médiakampányban ismertetik meg mindenkivel a reform lényegét és várható eredményeit; majd alapos parlamenti vitában fogadják el a reformról rendelkező törvényt, amely aztán évekkel később, az érintetteknek elegendő felkészülési időt hagyva lép életbe. A magát előszeretettel a nemzeti együttműködés vagy nemzeti megegyezés rendszerének nevező rendszerben azonban minderre, úgy látszik, nincs szükség… Ez az önhitt kormányzati hozzáállás csak azt biztosíthatja, hogy még az esetleg racionális változások is politikailag fenntarthatatlanok legyenek, és a rendszer hamar erodálódjon. […]

    http://www.szuveren.hu/vendeglap/semjen-andras/tandij-aldas-vagy-atok

    Műkedvelő atommérnökök országa vagyunk, mondom!

     
  • Mázsa Péter 10:52 on 2012.01.31 Permalink |
    Tags: , , , , , Mucsa,   

    Mi az a 2 dolog, amit a Magyarországi politikusokról tudni kell? 

    Zseniális kezdeményezésre bukkantam tegnap. Egy-egy szakterületről le kell tudni írni 2 mondatban, h melyik miről szól: http://www.csun.edu/~dgw61315/thetwothings.html

    Politikai pártként az Amexrap a Magyarországi homokozó szakértője. Nekem ez a 2 dolog jut eszembe, amikor kedvenc politikusainkra gondolok:

    1. Egyik Magyarországi politikus sem tudja, mi az a ctrl-c ctrl-v. (Még a pillanatnyi elnök sem, pedig neki aztán igazán illene.)

    2. Eb ura fakó: kutyaharapást szőrivel, urad-bátyádat uram-bátyámmal.

    Szerintetek miről+mi az a 2 dolog, amit tudni érdemes?

     
  • Mázsa Péter 23:36 on 2011.12.17 Permalink |
    Tags: , , , , , Koszovó, Mucsa, , ,   

    Orbán nyilvános leckéztetése: milyen univerzális elvre és Euroatlanti gyakorlatra hivatkozott Thomas O. Melia, az Egyesült Államok államtitkára? 

    Thomas O. Melia, az Egyesült Államok államtitkára Orbánról és Magyarország kormányáról:

    Nem avatkozunk bele Magyarország belügyeibe. Barátok beszélnek most barátokkal. […] Ennek az együttműködésnek éppenséggel az az alapvető üzenete, hogy a demokrácia közös ügy. Az emberi jogok, egy demokrácia átláthatósága olyan közös érték, amelynél nincsenek belügyek, e téren minden egyes ország ügye a másiknak is ügye, ha úgy tetszik: belügye.

    http://amexrap.org/fal/tegnaptol-vege-az-egyesult-allamok-es-az-europai-unio-toketlenkedesenek

    De hogyan gondolja azt az Egyesült Államok kormánya, hogy az emberi jogoknak és a demokrácia átláthatóságának a Magyarországi állapotát a saját és az Unió közös belügyeként tekinti?

    […] az euroatlanti közösség – köztük a magyar állam – deklaráltan olyan rend kiépítésén dolgozik, amely az emberek jogait előbbrevalónak tekinti, mint az államok ősi jogát az állampolgáraik élete-halála feletti rendelkezésre. Az államok [politikai egységek] ókori Görögország óta létező globális anarchiájában eddig csak az elnyomó erő eredményezett bizonytalan békét. Jelenleg ehelyett az államok globális, szilárd morális alapokon álló – az emberi jogok betartásán alapuló – rendjét, békéjét építjük. Az ember itt előbbrevaló az állam önrendelkezésénél, szuverenitásánál. Ahogy a NATO koszovói beavatkozása kapcsán Václav Havel írta: “míg az államot az ember, az embereket Isten teremtette” [“Allow me to conclude my remarks on the state and its probable role in the future with the assertion that, while the state is a human creation, human beings are the creation of God.“] (“Kosovo and the End of the Nation State“, The New York Review of Books, 1999. jún. 10., 6. o.). Az USA emberi jogokra hivatkozó propagandája ellenére az persze még korántsem dőlt el, hogy ez a rend valóban morális alapokon áll-e, John Rawls szellemében (The Law of Peoples), vagy elsősorban az USA mint egyfajta nemzetállam érdekeit érvényesíti, Zbigniew Brzezinski szellemében (A Nagy Sakktábla). Ez azonban azt a fejleményt cseppet sem befolyásolja, hogy megszűnőben van a nemzetállamok korlátlan szuverenitása, amely morális erejüket (lásd: “nemzeti érdek”, “nemzetbiztonsági érdek”, és hasonló kifejezések) és a hatékonyság követelményével szembeni kitartásukat adta. Ha ugyanis az állampolgárai demokratikusan államuk megszüntetéséről határoznak, az államnak nem lesz sem legitimitása, sem elég szuverenitása megakadályozni a folyamatokat. Ez az euroatlanti rend a természetes és jogi személyek számára tehát jóval biztonságosabb, mint a korábbi szuverén országok önkényeskedéssel, természetes nacionalizmussal és rengeteg erőfitogtató háborúval járó anarchiája.

    http://www.es.hu/index.php?view=doc;2030

    Ebből már rögtön látszik is Legfőbb Nemzeti Erő-Forrásunk előtt álló két fő irány:

    1. Slobo Milosevič elvtársé, aki a hozzá küldött Amerikai elnöki küldöttel (aki egyébként akkoriban tök civil bank-alelnök volt) Szerbia nemzetközi koalíció általi bombázásának előestéjén igazi kemény csávóként viselkedett, amivel igencsak népszerű lett a nép-nemzeti gerincű szerbek között. A következő évi választásokat azonban elvesztette, és az új kormány azonnal lefogta (oszt korábbi emberiségellenes bűnei miatt már pakolták is Hága felé).
    Nyilván jelen esetben kicsit más a helyzet, hiszen “barátok beszélnek most barátokkal”. Ugyanakkor ez a barátság Amerika Melia által kifejtett explicit álláspontja szerint értékalapú, és az alapját pont azok az értékek jelentik – az emberi jogok + a demokrácia átláthatósága -, amelyeket Orbán az elmúlt másfél évben nagy hévvel és élvezettel vett semmibe és rombolt.

    2. A másik út az, amelyre IV. Antiochus szeleukida király lépett:

    Antiochus hajóhadának parancsnokai a Nílus torkolatán át felhajóztak Pelusiumig, ő maga pedig átkelt Arábia sivatagain, aztán részben önként, részben félelemből, befogadták őt Memphis és Egyiptom többi részének lakói, s rövid napi menetekben megérkezett Alexandriához.

    Átkelt a folyón, s Eleusisnál, Alexandriától négyezer lépésnyire találkozott a római követekkel. Mikor az odaérkező követeket üdvözölve kezét nyújtotta Popiliusnak, az átadta neki a senatusi határozatot tartalmazó iratot, s felszólította, hogy mindenekelőtt ezt olvassa át. A király, miután átolvasta, közölte, barátai társaságában szeretné megbeszélni, hogy mit tegyen. Popilius a rá jellemző nyerseséggel a kezében levő pálcával egy kört rajzolt a király köré, s kijelentette: “Mielőtt ebből a körből kilépnél, mondd meg a választ, amit megvihetek a senatusnak!” A király, meghökkenve az annyira határozott utasítás miatt, egy ideig habozott, majd így válaszolt: “A senatus határozata szerint fogok cselekedni!” S Popilius csak ekkor nyújtotta oda kezét a királynak, mint szövetségesnek és barátnak.

    http://mek.niif.hu/06200/06201/html/romai7.htm

    Vajon van elég önbizalma ennek a szegény Viktor gyereknek ahhoz, hogy a nyilvános, letagadhatatlan és kimagyarázhatatlan megaláztatás közben képes és hajlandó legyen ésszerűen gondolkozni?

     
  • Mázsa Péter 12:15 on 2011.12.17 Permalink |
    Tags: , , , , Mucsa, ,   

    Tegnaptól vége az Egyesült Államok és az Európai Unió töketlenkedésének: a “despota” Orbán nagy sebességgel a maga által gondosan kiépített falba csapódott 

    Thomas O. Melia, az Egyesült Államok államtitkára Orbánról és Magyarország kormányáról:

    […] az amerikai kormányban mindenki ugyanazt a véleményt képviseli […] Az általános aggodalmunk az, hogy […] Aggasztó az is, ahogy […] Legutóbb Viviane Reding európai biztos írt […] aggodalmairól […] Több dolog is felhalmozódott, amelyek megerősítik az aggodalmainkat. […] Volt számos […] aggasztó jogszabály, például a […] Most a […] törvény az, ami miatt a leginkább aggódunk. […] Nagyon aggódunk ugyanakkor a miatt, hogy […] az Európai Bizottság mellett az Európai Központi Bank is aggályokat fogalmazott meg […] érthető, hogy európai tisztviselők egyre többször szólalnak meg, az pedig a magyar kormánytól függ, hogy tagja-e akar lenni az európai közösségnek, és komolyan veszi-e a barátai tanácsait. […] Ez az a folyamat, amely aggaszt bennünket. […] Épp emiatt aggódunk […] Tévedés hinni abban, hogy egy jó szándékú erős despota megoldja minden problémánkat egyeztetések és demokratikus folyamat nélkül. […] Magyarország jól indult az elmúlt húsz évben, szeretnénk, hogy ebbe az irányba menjen tovább. Most aggódunk, hogy egyes döntések másfelé viszik az országot. / Ez a terv sajnálatosan csak gyarapítja azon kormányzati intézkedések sorát, amelyek miatt már korábban kifejeztük aggodalmunkat. […] Az utóbbi idők sarkalatos törvényei nemcsak bennünket, hanem a legfőbb európai szövetségeseinket is riadóztatták. […] Igen, ez mélységes aggodalommal tölt el bennünket. Hangsúlyozom: nem véletlen, hogy ezen fennakadtak az IMF és az Európai Bizottság vezető illetékesei, mint ahogy egy hónappal ezelőtt Mario Draghi úr, az Európai Központi Bank elnöke szintén aggodalmának adott hangot a végtörlesztéssel kapcsolatos magyarországi eljárás miatt. Mindezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy az Egyesült Államok kormánya nincs egyedül aggodalmával. […] Nincs változás azóta. Sőt – ahogy a fenti példák is bizonyítják – inkább romlott a helyzet e téren. A legkülönbözőbb szinteken tárgyaltunk a Clinton-látogatást követően magyar illetékesekkel, diplomatákkal, nagykövettel, idelátogató külügyi vezetővel, és még ennél magasabb szinten is volt konzultáció Magyarországgal. A jelek szerint mindez nem hozott eredményt, így továbbra is aggódunk Magyarország miatt. […] Természetesen volt demars. Az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy az írásban vagy szóban történt. Az egyedüli lényeg, ha egy külföldi nagykövet azért megy be a miniszterelnökhöz, hogy ismertesse saját kormánya aggodalmait, panaszait, ellenvéleményét a másik kormány lépései kapcsán, akkor az demars. Márpedig a magyar miniszterelnökkel ez történt. Azt ne higgyék, hogy létezik önálló Clinton-féle, Melia-féle és Kounalakis-féle vélemény a magyarországi helyzet értékelésében. Minden ellenkező vélekedéssel szemben Washingtonban és a budapesti amerikai nagykövetségen egy nyelven és egy hangon szólunk. […] Egyetértek Paul Krugmannal abban, hogy mi itt Washingtonban valóban folyamatosan fejezzük ki aggodalmunkat. […] éppen most fejezte ki igen kemény hangon rosszallását Viviane Reding uniós biztos. És friss dolog az is, hogy az EU- és IMF-küldöttség megszakította látogatását Budapesten. Európai partnereink többsége ugyanazt látja, mint mi, hogy Magyarországon egy bizonyos irányba mennek a dolgok, olyan irányba, amely nem erősíti, hanem gyengíti a demokráciát. […] egyre szűkebb kör kizárólagos birtokába kerül a hatalom. […] Olyan kinevezésekről van szó ebben az esetben is és egy sor korábbi sarkalatos fontosságú kinevezés esetében, amely egyetlen párt, egy bizonyos kormány pozícióját látszik hivatottnak tartósítani a választási ciklus utáni időkre is. Ez mutatja, hogy miért van okunk aggódni a fékek és ellensúlyok teljes felszámolása kapcsán. Az MNB ügye még problematikusabb, mert egy szabad piacgazdaság működésének egyik legfőbb letéteményesének függetlensége kerülhet veszélybe. Ez magát a szabad piacgazdaságon alapuló rendszert kérdőjelezheti meg. Emiatt van igazán kétségbe esve az IMF, az Európai Bizottság és vélhetőleg az Európai Központi Bank is. […] nem titkolhatjuk el a nyilvánosság előtt sem már a mélységes aggodalmainkat. Tehát a médiához fordulunk és folytatjuk megbeszéléseinket a magyar kormány illetékeseivel. […] Nem avatkozunk bele Magyarország belügyeibe. Barátok beszélnek most barátokkal. […] Ennek az együttműködésnek éppenséggel az az alapvető üzenete, hogy a demokrácia közös ügy. Az emberi jogok, egy demokrácia átláthatósága olyan közös érték, amelynél nincsenek belügyek, e téren minden egyes ország ügye a másiknak is ügye, ha úgy tetszik: belügye.

    http://www.origo.hu/itthon/20111216-interju-thomas-melia-amerikai-allamtitkarral-a-magyar-kormany-intezkedeseirol.html
    http://hvg.hu/itthon/20111216_melia_orbankormany_birosag

     
  • Mázsa Péter 16:51 on 2011.12.14 Permalink |
    Tags: Mucsa,   

    A jogállam tragédiája 

    Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös véleménye az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagról. A három szervezet szerint 2012. január 1-től a bírói függetlenség intézményes garanciái megszűnnek, az ügyészség pedig politikai fegyverré válik a kormányzat kezében.

    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekkel a kormányzat a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is befolyása alá vonta.

    • A hatalom megosztásának tétele szerint, ahol a bíróságok és a bírák nem függetlenek, ott nincsen alkotmány sem. Az új törvények alapján ez a függetlenség intézményesen nem garantált.
    • A jogalkotó az eljárások elhúzódására, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sokat bírált belterjes, ellenőrizhetetlen működésére centralizálással válaszolt: a jövőben a bíróságokat az Országos Bírósági Hivatal kilenc évre megválasztott kontrollálatlanul és átláthatatlan fogja majd igazgatni. A hivatal elnöke lényegében teljes szabadságot kap a bírák kinevezésére, még azt is megteheti majd, hogy az ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöl ki.
    • Az új törvény felszámolja a bíróságok belső működésének átláthatóságát biztosító, ma meglévő garanciákat is. Az Országos Bírói Hivatal határozatai nem, csak az elnök éves tájékoztatója lesz nyilvános.
    • A jogalkotó abszurd módon az átláthatóság fogalmát nem a bíróságok és a nyilvánosság viszonyában használja, hanem abszurd módon a bíróságok és a minisztériumi igazgatás közötti információáramlást érti e fogalom alatt.

    Az ügyészségről, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények:

    • fenntartják a szervezet centralizált jellegét;
    • a legfőbb ügyész mandátumát meghosszabbítják kilenc évre, így még jobban elválasztják a tisztséget a parlamenti ciklustól, és tovább erősítik az ügyészségnek a többi hatalmi ággal szembeni önállóságát;
    • széleskörű, törvény által nem korlátozott és senki által nem ellenőrzött döntési jogosítványai megnövelik a legfőbb ügyész hatalmát a szervezet irányításában;
    • ugyanakkor az ügyész elsődleges feladataként az igazságszolgáltatásban való közreműködést jelölik meg, és ehhez jelentős túlhatalmat is biztosítanak neki a büntetőeljárásban;
    • a törvényességi ellenőrzési funkciót nem korlátozzák a közhatalom gyakorlóira, hanem jelentős mértékben kiterjesztik a gazdasági és a civil szervezetek ellenőrzésére is, a közérdekből való perlésnek pedig tág teret engednek.

    A törvények teljes elemzése innen elérhető (.pdf).

    Forrás: TASZ

    Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.

    „Készen van a nagy mű, igen. A gép forog az alkotó pihen.”

    Madách Imre gondolatával térhet karácsonyi nyugovóra a kormányzat, miután a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvények megszavazásával a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is – megnyugtató mértékben – befolyása alá vonta. Pedig a hatalom megosztásának a felvilágosodás óta uralkodó, máig érvényes tétele szerint, ahol a bíróságok és a bírák nem függetlenek, ott nincsen alkotmány sem. Az új törvények alapján ez a függetlenség intézményesen nem garantált.

    A most létrehozott bírósági igazgatási rendszert megalkotói reformként próbálják láttatni, de valójában nem erről van szó. A jogalkotó az eljárások elhúzódására, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sokat bírált belterjes, ellenőrizhetetlen működésére centralizálással válaszolt: a jövőben a bíróságokat az Országos Bírósági Hivatal kilenc évre megválasztott kontrollálatlanul és átláthatatlan fogja majd igazgatni. A hivatal elnöke lényegében teljes szabadságot kap a bírák kinevezésére, még azt is megteheti majd, hogy az ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöl ki. Míg a nemzetközi példák világszerte a bíróságok átláthatóságának folyamatos erősödését mutatják, az új törvény felszámolja a bíróságok belső működésének átláthatóságát biztosító, ma meglévő garanciákat is. Az Országos Bírói Hivatal határozatai nem, csak az elnök éves tájékoztatója lesz nyilvános. Ráadásul a jogalkotó az átláthatóság fogalmát nem a bíróságok és a nyilvánosság viszonyában használja, hanem abszurd módon a bíróságok és a minisztériumi igazgatás közötti információáramlást érti e fogalom alatt.

    Az ügyészségről szóló törvények sem a nagyszabású reform példájaként fognak bevonulni a magyar jogtörténetbe. A jogalkotó visszaállítja és konzerválja azt a rendszert, ami még a rendszerváltás előtti időkből származik. A legfőbb ügyész felelőtlen és akár élethosszig töltheti be hivatalát, az ügyészek még akár a bírósági jogalkalmazás helyességét is felülvizsgálhatják, az ügyészség törvényességi felügyeleti joga pedig a magánautonómia parttalan korlátozását teszi lehetővé. A legfőbb ügyésznek még az is szabadságában áll, hogy maga döntse el, mely bíróság előtt emel vádat. Mindennek eredményeképpen az ügyészség senki által nem ellenőrzött, széles jogosítványokkal felruházott politikai fegyver lesz a jelenlegi kormányzat kezében.

    Forrás: EKint, Helsinki.hu

     
  • Mázsa Péter 13:01 on 2011.12.05 Permalink |
    Tags: , , , Mucsa, ,   

    Itt van, h Orbán mér’ nyomja a nemzeti kommunista szöveget: 

    Forrás: http://www.ipsos-mori.com/Assets/Docs/News/ipsos-global-advisor-views-on-globalisation-and-faith.pdf

     
    • Pásztor Erzsi 11:06 on 2012.01.22 Permalink | Log in to Reply

      ha a felmérés idén tavaly készült, akkor sajnos az emberek véleménye nem független a kormány propagandától. Tehát a kormány propagandát nem lehet az emberek véleményével magyarázni.

  • Mázsa Péter 10:15 on 2011.11.24 Permalink |
    Tags: , , , Mucsa,   

    Forint: már nemzetbiztonsági kérdés / A Magyar Nemzet megtudta: a kormány és a nemzetbiztonsági kabinet ülésén is kiemelt helyen szerepelt a forint elleni folyamatos, koncentrált támadás témája. / A lap értesülései szerint döntés született arról, hogy felderítik a támadássorozat okozóinak kilétét. A nemzetbiztonsági kabinet általában kéthetente tart ülést, aminek tagja Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A kabinet ülésére esetenként rendvédelmi és titkosszolgálati vezetők is meghívót kapnak.

    Orbán, Pintér, Hende, Martonyi, Navracsics, Varga
     
    • admin 10:39 on 2011.11.24 Permalink | Log in to Reply

      Attila Lendvai kedveli ezt.

      Attila Lendvai ha ertelmes penzugyi rendszerben elnenk (ami nincs ilyen sok fenyevre a szabad piactol) akkor ilyen nevetseges tamadas-gondolatai senkinek sem lennenek, mert az egyetlen tamadas az lehetne, ha valakik jobb paradicsomot tudnanak termelni mint a magyar kormany alattvaloi… 🙂

      de sajnos fenyevekre vagyunk. oriasi hadseregek erovonalai altal torzitott vilagban elunk, ahol a szabad emberek onkentes, bekes egyuttmukodese altal letrehozott szabad piac csak egy alom.

      es mivel a forintot kibocsajto allamnak nincs szuverenitasa (mert sokkal erosebb eroszakszervezetek kozt egy kis senki, plusz az MNB-t az ECB iranyitja (errol torvenyunk van 2001 ota)), ezert “a forint ellen intezett tamadas” csak egy nevetseges belpolitikai PR stunt az esti hiradobol (nem-)ertesulo embereknek.

      🙂
      9 perce · Tetszik · 1

      Attila Lendvai ‎…es persze a nyilvanvaloan nevetseges aspektusa a PR stunt-nak: a magyar nemzet megtudta, h mi tortent ennek a komoly eroszakszervezetnek a titkos nemzetbiztonsagi ulesen. veletlenul.
      6 perce · Tetszik · 1

      Mázsa Péter Ez csak az egyik olvasta a sztorinak. A másik: a kormány vagy komolyan gondolja, h a forintárfolyam gazdaságpolitikai és politikai kérdés helyett nemzetbiztonsági kérdés, vagy pedig megengedi, hogy a piacok azt gondolják, hogy a kormány ezt hiszi. Innentől kezdve rémisztő ez a hivatalos kiszivárogtatás.
      2 másodperce · Tetszik

    • admin 13:29 on 2011.11.24 Permalink | Log in to Reply

      Kati Beke ürgebőrbe varrt idegenszívűek gyengítik a forintot, mégpedig oly módon, hogy a fémtartalmát titokban vaníliafagyival ütik fel AZÉRT, hogy a Kárpátokban elolvadjon a hó, és vélünk essen el a ló, mert nem szeretik a magyar népdalokat.

    • admin 17:49 on 2011.11.24 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán
      segítsünk a bizottságnak 🙂
      az első gyanúsított: 2010. június 3-án K.L. debreceni lakos mondta: “a helyzet sokkal rosszabb, mint hittük” — napi.hu
      (akkor egészen 277-ig “szállt el” az €/Ft… régi szép idők…)

  • Mázsa Péter 09:36 on 2011.10.13 Permalink |
    Tags: Mucsa, , Pécs   

    Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól 

    http://eugyintezes.pecs.hu/static/tempPdf/ekf_elemzes.pdf

    Somlyódy Nóra, a Balkán Kapuja? – Pécs Európa Kulturális Fővárosa könyv szerzője Rappai Gábor és Szijártó Zsolt véleményét ajánlja belőle.

     
  • Mázsa Péter 14:42 on 2011.10.11 Permalink |
    Tags: , , , Mucsa, ,   

    Éljen: Viktor agya működik! De vajon idejében sikerül-e teljesen képbe hozni?? 

    “A megszorítások lényege, hogy pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra” Orbán Viktor, http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ujabb_devizahiteles_mentocsomagra_utalt_orban.156655.html

    Szóval Orbán idáig már eljutott:

    “Kiindulópontom a következő. A stabilizáció elengedhetetlen. De nem az a lényeg, mivel önmagában nem szünteti meg azt a tünetet, hogy a magyar állam, gazdaság és társadalom hármasának együttműködése rendszeresen hiányjellegű jelenségekhez vezet. A láz alkalmas lenyomása, a (rövid távon szükségképpen inkább bevételnövelő, középtávon azonban lehetőleg minél inkább kiadáscsökkentésbe fordított) megszorítások mellett az igazi terápiát, az állam, a gazdaság és a társadalom működési kereteinek a változtatását (“re-formját”) is végig kell vinni, amely a szereplők ösztönzőinek és így magatartásának a kívánatos változásához vezet. Sőt, hosszabb távon a stabilizáció csak akkor lehet sikeres, ha nem jelent kitérőt a reformok általános sodrából. Röviden: nem a stabilizáció érdekében kell reformálni, hanem a reformok érdekében kell stabilizálni. Meggyőződésem, hogy a miniszterelnök jövőbeli politikai jelentősége a következő egy évben egyetlen általa befolyásolható változótól függ: hogy sikerül-e végül olyan világos, összefüggő jövőképeken alapuló, az egyéni és csoportérdekek legteljesebb tudatában összerakott, összecsiszolt reformokat elindítania, amelyeket párttársai, koalíciós partnerei, potenciális és tényleges választói, és különböző más stratégiai partnerei kristálytisztán meg tudnak különböztetni az őket is sújtó, pusztán bevételnövelési vagy kiadáscsökkentési célú megszorításoktól.” Mázsa Péter http://es.hu/mazsa_peter;allamjovo-kep;2006-10-29.html

    Éljen! Az első bébilépések a racionalitás felé.

    De EDDIG vajon mikor fog végre eljutni???:

    “Kormányzati rendszerünk teljességgel alkalmatlan azon speciális tudás becsatornázására, amely elégséges lenne az állam szerepének újraértelmezéséhez. Egyetlen állami szereplőnek sem kizárólagos feladata, hogy a közgazdaságtan (economics, azaz nem kizárólag a business) tapasztalatainak feldolgozása segítségével kívánatos intézményi reformokat dolgozzon ki, esetleg maga váltson is valóra. Olyan szervezetből több is van, amely a “Mire mennyit költsünk?” kérdéssel behatóan foglalkozik, de a “Hogyan működjünk és költsünk hatékonyan?” kérdést szisztematikusan egyetlen állami szereplő sem teszi fel. Így aztán az állam szerepének újragondolása az állam egyes szektoraiban nem másra, mint az adott szektor érdekcsoportjainak képviselőire marad – értelemszerűen olyan eredménnyel, ami már a “reform” szó használatától is elveszi az ember kedvét. Az állam szerepének átalakításán már jelenleg is dolgozók külön-külön, az állam egy-egy szektorában nem érhetik el a változtatásokhoz elégséges kritikus tömeget. Anélkül, hogy e körülményeken változtatnánk, feltörekvő politikus nem szerepelhet egyben felelős közgazdászként, és felelős közgazdász nem vállalhat állami szerepet.

    Mindez nyilván erős kontraszelekcióhoz vezet mind a politikusok, mind pedig a tanácsadóik piacán. Akik – megfelelő struktúrában – képesek lennének az állam alkalmas átalakításának az előkészítésére, és akik hajlandók vállalni a jelenleg adott szerepeket a politikai játéktérben, azok szinte nem is tudnak egymásról.” Mázsa Péter http://www.es.hu/mazsa_peter;kire_szavazok;2006-02-26.html

    Ha ezt is sikerül valakinek Orbán agyába ügyesen elültetni, mielőtt szétk… összeomlasztja az országot, talán-talán megússzuk ezt a 4 évet is, és kb. ott tartunk majd, mint 10 éve.

    Hajrá tanácsadók, hajrá Viktor!

     
    • admin 00:47 on 2011.10.12 Permalink | Log in to Reply

      Kati Beke a cím priceless … bár nagy ára van annak, amire utal
      22 minutes ago · 1 person

  • Mázsa Péter 11:08 on 2011.10.07 Permalink |
    Tags: , Mucsa   

    Utah.gov vs Magyarorszag.hu 

     
  • Mázsa Péter 17:34 on 2011.04.18 Permalink |
    Tags: , Mucsa   

    A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása az új alkotmányról 

    A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya a hétfőn az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban hatpontos állásfoglalást tett közzé 2011. április 17-én.

    A történelemtanítás alapvető feladata a múltismeret mellett a jelen (társadalomismeret, állampolgári ismeretek) tanítása is. Utóbbiban kiemelt szerepe van az alkotmánynak.

    Az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre.

    Aggodalommal tölti el a Történelemtanárok Egyletét, hogy az alkotmány kimunkálása nélkülözte a széleskörű szakmai és társadalmi vitát, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.

    Meggyőződésünk szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítjük, hogy ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék.

    Elfogadhatatlannak tartanánk, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után akár a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.

    Nehezen értelmezhető számunkra a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban – Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben). Különösképp abszurd, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik.

    Budapest, 2011. április 17.

    A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

    http://tte.hu/tte/allasfoglalasok/7208-a-toertenelemtanarok-egylete-allasfoglalasa-az-uj-alkotmanyrol

     
    • admin 17:54 on 2011.04.18 Permalink | Log in to Reply

      Tibor Horvath jully
      2 perce · Tetszik · 1 személy

      Mázsa Péter a magyartanárok még halgatnak
      2 másodperce · Tetszik

  • Mázsa Péter 13:21 on 2011.04.18 Permalink |
    Tags: , Mucsa   

    9 év alatt hal meg az új alkotmány a nemzetközi tapasztalatok szerint 

    Az amatőrség, ami megöli ezt az országot.

    A Fidesz nem (most sem) végezte el a házi feladatát. Úgy kezdett alkotmányozni, hogy egyikük sem nézett utána, hogyan is kell ezt sikeresen csinálni. Amatőrségben versenyeznek a szocikkal meg a többiekkel – de ezt egyelőre hagyjuk: ma kétségtelenül a Fidesz a sztár.

    Nézzük, mit szerencsétlenkedtek össze megint.

    Elkins, Ginsburg és Melton (3 profi amerikai) 2009-ben olyan könyvet http://www.amazon.com/Endurance-National-Constitutions-ebook/dp/B003545KNA jelentetett meg, amely alapvetően átírta az államok alkotmányosságról szóló tudásunkat.

    Számba vették az összes olyan változást, amely (1789 és 2005 között) bármely időpontban bármely állam alkotmányának létében bekövetkezett (megszűnés, felfüggesztés, újra hatályba helyezés, új alkotmány). (Adataik innen is hozzáférhetők: http://www.comparativeconstitutionsproject.org/data.htm )

    2bekezdésben összefoglalom a könyvet.

    Elvileg bármi befolyást gyakorolhatna arra, hogy egy-egy alkotmány mennyire tartós. Pl. hogy demokratikus vagy tekintélyelvű, vagy hogy keresztek vannak-e benne vagy csillagok.

    Kiderült, hogy a végtelen számú tényezőből, amely elvileg befolyás gyakorolhatna egy alkotmány tartósságára, gyakorlatilag 3 olyan van, amelyre figyelnünk kell az alkotmány létrehozásánál, ha 1-2 ciklusnál tartósabb konstrukciót kívánunk összerakni:
    1. be kell vonni a kulcsszereplőket az alkotmány összerakásának, és az alkotmány szerinti jövőbeni változtatásának a folyamatába,
    2. elég könnyűvé, de nem túl könnyűvé kell tenni az alkotmány függelékekkel való ellátását (nálunk: a sarkalatos törvények elfogadását), és végül
    3. részletes és a témakörök széles körét felölelő alkotmányt kell alkotni, nem egy pár oldalas szösszenenet.

    Az alkotmányok átlagos életkora (pontosabban medián életkora: az az életkor, aminél az alkotmányok fele rövidebb ideig él, felük meg hosszabb ideig) világátlagban 19 év. Az alkotmányok tehát (alapvető módosításaikkal együtt) átlagosan kevesebb mint két évtizedig tartanak, aztán megszűnnek. A több mint 2 évszázados USA alkotmány és az augusztus 20-án 62 éves magyar alkotmány inkább a kivétel, mint a szabály.

    Mennyire gyakorol befolyást a fenti 3 tényező az alkotmányok életkorának hosszára?

    Ad1. A kulcsszereplőket leginkább bevonó alkotmányok átlagosan 69 évig maradtak életben, a legkevésbé bevonók csak 14 évig vegetáltak.

    Ad2. Az optimális mértékben függelékelhető alkotmányok átlag 25, a nem igazán függelékelhetőek 14 évig éltek.

    Ad3. A hosszú, részletes (pl. India) alkotmányok 83, a pár oldalasak (pl. Kína, 1852 Franciaország) 14 év után haltak meg.

    Ha a három tényezőt összekombináljuk, azaz azt vizsgáljuk, hogy együttesen hogyan hatnak, az derül ki, hogy a bevonós, optimálisan függelékelhető, részletes alkotmányok átlag több mint 200(!) évig élnek, a kirekesztős, nehezen függelékelhető, összecsapott alkotmányok meg csak 9 évig.

    Képben:

    Mi a helyzet itthon?

    Ad1. Hogy kik a kulcsszereplők, arról lásd a könyvet, de esetünkben az alkotmány tartósságához bevonni szükséges szereplők biztosan nem merültek volna ki a Fidesz Kereszténydemokrata tagozatának parlamenti képviselőiben.

    Ad2. A sarkalatos törvények módosításához az alkotmány szerint (lásd: http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf Alapvetés S 4. cikk) a jelen lévő képviselők 2/3-a szükséges – amiről Orbán maga azt mondja, hogy “soha az életben, vagy legalábbis a mi életünkben még egyszer” nem áll össze ismét a magyar parlamentben: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-a-mi-eletunkben-nem-lesz-ismet-ketharmados-tobbseg-345519

    Ad3. A magyar alkotmány részletessége az 1852-es Francia http://www.conseil-constitutionnel.fr/conseil-constitutionnel/francais/la-constitution/les-constitutions-de-la-france/constitution-de-1852-second-empire.5107.html és a Kínai http://english.gov.cn/2005-08/05/content_20813.htm alkotmánnyal azonos, és közelébe sem ér a 400 oldalas Indiainak http://lawmin.nic.in/coi/coiason29july08.pdf , sőt, egy teljes nagyságrenddel rövidebb.

    Mindez azt jelenti, hogy a magyar alkotmány, annak tartalmától függetlenül(!!), csupán a formáját és születésének körülményeit tekintve, gyakorlatilag halva született.

    Hol voltak a Kereszténydemokraták az alkotmányozási folyamatban, akik ennél az amatőr bagázsnál elvileg zsigerileg is lényegesen okosabbak – igen, okosabbak!

    Annakidején még Patsch Feri jezsuita barátomtól kaptam egy könyvet (Küldetésünk: A Jézus Társasága 34. általános rendgyűlésének dokumentumai, Budapest, Jézus Társasága Magyar Rendtartománya, 1996), amelyben leírják, hogy is kell egy értelmes alkotmányozást lefolytatni. Nézzétek csak:

    1992. február 12-én P. Generális Peter-Hans Kolvenbach valamennyi felsőbb elöljárónak és a tartományfőnökök konferenciái moderátorainak levelet küldött, melyben közölte velük, hogy “következő általános rendgyűlésünk előkészítésére irányuló folyamatot indított el”. […] “a rendgyűlést 1993 második féléve folyamán lehetne egybehívni, úgyhogy az 1995 első felében megkezdhesse munkáját”.

    Barátom! Ezek aztán tudják a módit! 3 évre előre menetrendeket írnak, bevonják az összes versenyzőt, téziseket írnak, összerakják:

    Ezalatt a Társaság titkára, P Hans Zwiefelhofer összeállította és szisztematikusa elrendezte a rendtartománygyűlések által beküldött 637 posztulátumot, valamint az egyesek által küldött és beérkezett 142 posztulátumot. Mindegyik posztulátumnak egy latin nyelvű kódnevet adtak, és az előzőleg meghatározott 14 csoport egyikébe sorolták.

    és így tovább, és így tovább, 14 oldalon csak az események sűrű leírása, majd további 180 oldalon a végeredmény: a Jezsuiták alkotmánya.

    Az eljárás annyira lenyűgöző volt, hogy valamelyik, asszem a 2002-es választás előtt minden egyes parlamenti párt címére elpostáztam egy példány másolatot erről a 14 oldalról azzal a kísérőlevéllel, hogy kb így kéne törvényeket alkotniuk (tök hülye vagyok, nem?:) (Biztosan 2006 előtt volt, mert akkor a Kire szavazok? c cikkemet http://mazsa.com/kire-szavazok írtam arról, hogy hogyan is lenne érdemes ezt profin csinálni).

    Ugyanez a szaktudás hol volt, amikor ezt a… a… az Alaptörvénynek nevezett izét összerakták?? Ha már belerakták Istent, hol van belőle a profi lélekhalászok szaktudása???

    És akkor, mint fent említettük, még csak az alkotmány formájáról beszéltünk, a tartalma elemzésébe nem is mentünk bele! Egyelőre nem is megyünk.

    Más. Meglepő módon az alkotmány várhatóan 9 év múlva bekövetkező halálára adódó 2020-as dátum megegyezik azzal a 2020as dátummal, amire 2001ben jósoltam a magyar állam halálát:

    Eddig a legkínosabb bűntettek, a legamatőrebb lépések és a legvéresebb csapások sem vezettek államunk megszűnéséhez. A történelemformáló folyamatok sodrából, valamint az állam és a közgondolkodás működésének jelenlegi módjából azonban nem következtethetünk másra, mint hogy a magyar államot 2020-ig szétbontják saját állampolgárai. http://mazsa.com/nemzeti-minimum

    Érdekes egybeesés. Na erről is majd máskor.

    Összefoglalva: Orbán ezt a sztorit tökéletesen elb…ta. Főműve fényes, de várhatóan gyorsan hulló csillag lesz az ország egén.

    A kérdés csak az, hogy még a levegőben elporlad, vagy becsapódáskor nagy krátert üt.

    (Jaj istenem, hol élek???)

     
    • admin 14:26 on 2011.04.18 Permalink | Log in to Reply

      petfold A hosszú a jó? A (tartós) USA alkotmány 6 oldal.
      14 perce · Tetszik

      AMEXRAP Igen, a hosszú. Bár tudom, h legjobb 1 esetből általánosítani:)) és az Amerikai rövid és tartós, statisztikailag mégis ez jön ki.

      • admin 17:19 on 2011.04.18 Permalink | Log in to Reply

        petfold De pont a kivételekből lehet tanulni. Hogy miért tartós az USAé rövidsége ellenére. Vagy nem ellenére. Lehet, hogy az olyan fajtában pont az a jó, hogy rövid. És lehet, hogy pont az a fajta jó.
        2 órája · Tetszik · 1 személy

        AMEXRAP Ó, nekem tudod, h nem kell fejtegetned az egyoldalas alkotmányok előnyeit: kedvenc alkotmányom még szóközökkel sem éri el az 1800 karaktert, azaz az 1 szabvány oldalt:)) Persze: lehetne mélyebbre menni, csak hát ez nem egy blogbejegyzés, hanem egy profi előkészítő tanulmány dolga (lenne).
        pár másodperce · Tetszik

    • admin 17:27 on 2011.04.18 Permalink | Log in to Reply

      Áron Máthé Nagyon érdekes fejtegetés. Mondjuk a független változók számbavétele és percepciója eléggé szubjektív, rossz szójátékkal: függő. Érdekes lenne összevetni az írott alkotmányok és az íratlan alkotmányok élettartamát is.
      2 órája · Tetszik

      Mázsa Péter ööö… a percepciójáról még érteni vélem a véleményedet, a számbavételéről viszont nem: e független kulcsváltozókat nem én válogattam ki mondanivalóm szerint, hanem a mondanivalómat igazítottam az általuk szignifikánsnak mért változókhoz.
      pár másodperce · Tetszik

      • admin 00:14 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

        Áron Máthé Tudom, nem is rád gondoltam, hanem a szerzőkre 🙂
        kb. egy órája · Tetszik · 1 személy

    • admin 11:38 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

      Zsolt Kárász 9 év hosszú idő, nagyon…az alatt meg lehet tanulni bármilyen nyelvet, s itt lehet hagyni ezt a majomországot http://youtu.be/AagQes8Q6zY
      09:16, Apr 19

      • admin 13:20 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

        petfold Zsolt, de hol sokkal jobb?
        körülbelül egy perce · Tetszik

    • admin 11:47 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

      Stankovits György 08:52 on 2011.04.19 http://amexrap.org/fal/5-pont-arrol-hogy-miert-ver-ciki-az-uj-alkotmany/comment-page-1#comment-11153
      […]

      Énnekem is vannak komoly fenntartásaim a folyamattal (alkotmányozó nemzetgyűlés kellett volna, 80%-os konszenzus, anyagi elelősségvállalás terhe mellett), ugyanakkor simán jobb alkotmánynak tartom az újat, mint a régit, bár sok elemet emel át abból. A jelenleg hatályos – ha tetszik, ha nem – kommunista alapokon nyugszik, és amikor a nagy módosítások történtek, akkor is a korábbi rendszer gondolkodásmódja jelent meg. Egy példa (nem az én találmányom): a hatalmi ágak elválasztása nem normális jelen állapotban, hiszen az országgyűlést, mint legfőbb államhatalmi – és képviseleti – szervet a többi hatalmi ág fölé helyezte. Az újban az “államhatalmi” kifejezés már nincs benne.

      Nem gondolom továbbá, hogy a jelenlegi túlburjánzott ombudsman-i helyzet egészséges és hatékony lenne. Van ilyenre is külföldi példa, meg arra is, amilyen lesz.

      Az új alkotmányt túl részletesnek találom, bizony. Az emberi jogokat úgy nagyjából teljes egészében kihagynám (max. ellenállási jog). Ezeket eddig sem tudtuk pontosan megfogalmazni, most sem sikerült. Vannak nemzetközi szerződések, amelyeket aláírtunk, és amelyek így vagy úgy szabályozzák ezeket a kérdéseket. Egy példa a problémás jogokra: A hatályos alkotmány 70/B § (3) szerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy ez kikényszeríthető és létező jog?! De az új törvény sem jobb e tekintetben: XI. cikk (1) … Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki KÖTELES hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Ezzel szemben a (2) szerint Magyarország törekszik arra (én jónak találom ezt a szófordulatot az alkotmányban, bár sokaknak nem tetszik), hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, AKI dolgozni AKAR, dolgozhasson. A kötelezés és a jogosultság nem koherens ebben a szabáyozásban. (Igaz, a korábbi komcsi alkotmány szerint mindenkinek joga van a munkához, amit az állam munkaügyi igazgatási szervezetén keresztül biztosít… höhö)

      A réstzletes alkotmánnyal az a gond, hogy soha nem elég részletes, így terepet ad az Alkotmánybíróságnak a “láthatatlan Alkotmány” kialakításához. Ez az utóbbi 20 év egyik nagy hibája – vagy ha úgy tetszik: bűne – volt. Kisebb alkotmány, kevesebb belekötési lehetőség, szabadabb törvénykezés, rugalmasabb végrehajtás. Bizony. Most mindenki attól fél, hogy mennyire megköti a kezét az új Alkotmány, holott szerintem ez liberálisabb (!), mint az eddigi volt. És bizony sokkal jobbá is lehetett volna tenni…

    • Zoli 12:18 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

      Sziasztok! A politikára a világ minden táján majdnem mindig igaz volt és most is igaz hogy a politikusok – akik egyébként semmihez sem értő, testnevelésből felmentett = semmit tenni nem akaró és nem is képes emberek -, szakértök nélkül és ezáltal azok véleményeinek figyelembe vétel nélkül hoznak törvényeket, szabályokat, döntéseket múlt századi vagy még régebbi gondolkodásmódra alapozva legtöbbször nem az ország lakóinak, hanem csak a saját személyes érdekeit figyelembe véve. Magyarországon ehhez tárul még az igen magas mértékben jelen levő korrupció. Mindennek eredményeképp nem a kornak megfelelő a szabályzás, a törvénykezés és hát így az alkotmányozás is ehhez hasonlóan, erősen az elfogadható minőségi szint alatt teljesült. Ez parttól függetlenül igaz. Ez egész politikai elitet kellene lecserélni valahogy 1 csapásra, hogy a jelenleginek esélye se legyen “megfertőzni” a következőt, csak az sajnos lehetetlen.
      További szép napot mindenkinek!

    • Antal Dániel 23:22 on 2011.04.20 Permalink | Log in to Reply

      A Magyar Köztársaság alkotmánya lényegében 23 évet élt, nem 62-t. Megerősíti a könyv eredményeit.

      • admin 07:20 on 2011.04.21 Permalink | Log in to Reply

        Dani, a megszűnés, felfüggesztés, újra hatályba helyezés, új alkotmány külön kategória volt náluk, és így (a kategorizálásuknak megfelelően) a jelenlegi alkotmányunknál a 62éves értékkel számoltak.

  • Mázsa Péter 11:40 on 2011.04.12 Permalink |
    Tags: , Ciki, , Mucsa   

    5 pont arról, hogy miért vér ciki az új alkotmány 

    1. Az alkotmányozás menete nem felel meg a jogállamiság követelményeinek, az Alaptörvény súlyos legitimációs hiánnyal küzd. Az Alaptörvény-javaslat egypárti alkotmányozás eredménye, az összesen kilencnapos parlamenti vita pedig lehetetlenné teszi annak érdemi megvitatását.

    2. Az Alaptörvény-javaslat indokolatlanul szakít a politikai közösség eddig elfogadott meghatározásával, mikor lehetőséget teremt arra, hogy az országhatáron kívül élő magyar nemzetiségű személyek is választójogot kapjanak, és ezzel olyan politikai döntések meghozatalában vegyenek részt, amelynek következményeit nem viselik.

    3. Az Alaptörvény-javaslat szakít azzal az alapelvvel, amely szerint az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, tekintet nélkül kötelezettségei teljesítésére, érdemeire vagy társadalmi hasznosságára. Az Alaptörvény az alkotmány szintjére emeli a jobboldali-konzervatív világnézet értékeit, azok jegyében is korlátozhatóvá teszi az alapjogokat, ezzel pedig jelentősen felpuhítja az alapjog-korlátozás kritériumait. A jövőben alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhat például a „hűség, a hit és a szeretet”. Megszűnik annak a lehetősége, hogy a jogszabályok alkotmányellenessége utólagos vizsgálatát bárki kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál, így az alapjogok kikényszeríthetősége súlyos csorbát szenved.

    4. Az Alaptörvény-javaslat gyengíti a kormány és az országgyűlési többség ellensúlyait, így az Alkotmánybíróságot és az ombudsmani intézményt. Az Alaptörvény-javaslat fenntartja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását a költségvetést, a központi adónemeket érintő jogszabályok tekintetében. Az alkotmányozó a továbbiakban nem tart igényt a nemzeti és etnikai kisebbségek, a jövő nemzedék jogait védő ombudsmanokra és az adatvédelmi biztosra, így megszűnik az érintett jogok független intézményi védelme.

    5. Az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a demokratikus politikai versenyt és a politikai váltógazdálkodást. A központi költségvetés kikerül az Országgyűlés kizárólagos fennhatósága alól, az Országgyűlés pedig egyszerűen feloszlathatóvá válik. Az Alaptörvény-javaslat megfosztja a következő egyszerű többségű kormányt attól a lehetőségtől, hogy saját kormányprogramját megvalósítsa, hiszen olyan szabályozási tárgyköröket utal kétharmados többséggel elfogadható törvények körébe, mint az adótörvények vagy a nyugdíjrendszer.

    Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért részletes közös elemzése itt olvasható: http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/a_harmadik_hullam_alkotmanyozas.pdf

    http://tasz.hu/alkotmany

     
    • admin 13:01 on 2011.04.12 Permalink | Log in to Reply

      petfold Azért ha beleteszik az államadósság korlátozását, és be is tartják, az azért jó, és akár még fontosabb is lehet, mint a többi.
      15 perce · Tetszik

      AMEXRAP szükséges, de nem elégséges: mi van pl. a magánytulajdon-lenyúlással, a diszkriminatív adóztatással, a visszamenőleges hatályú törvényekkel, meg a másik hatalmi ág (bíróság) ügyeibe való belepancsolással? Ezek nem alkotmányellenesek? Mert ha nem, akkor gyakorlatilag sz..t sem ér az államadósság-korlátozás:(
      pár másodperce · Tetszik

      • admin 13:39 on 2011.04.12 Permalink | Log in to Reply

        petfold Igen, hát én sem ilyen alkotmányt írnék (hanem inkább Jefferson-tól koppintanék sokat – bár ők sem tartják be). De nem tudjuk (én legalább is) megítélni, hogy minek mekkora a tényleges súlya.
        3 perce · Tetszik

        AMEXRAP OK, írok a logikájáról asap.
        2 másodperce · Tetszik

    • admin 20:47 on 2011.04.12 Permalink | Log in to Reply

    • Tartós Béka 20:34 on 2011.04.14 Permalink | Log in to Reply

      Lehet, hogy most akkor az én kommentem is vér ciki, de tökre örülök az új alkotmánynak, főleg a véglegesnek tűnő formájában.
      A Helsinki Bizottság meg valószínűleg lelkes botanikusokból vagy újsághordókból áll (bocs a botanikusoktól meg újsághordóktól), mert ha egy jogász meglátná az “érvelésüket”, sírva szaladna hazáig. Ez amolyan “a szomszéd néni a rádióban hallotta” stílus, mert a komolyan vehetőség minimális követelményeit sem teljesíti (joghelyekre hivatkozás, stb.).

      Az első pont jogászkodni próbál, de épp ezért szánalmas, ugyanis konkrétan pont az ellenkezője az igaz. Nem véletlen, hogy nem említik meg, miért is ne teljesítené a jogállamiság követelményeit egy jogszerű választáson nyert kormány teljesen jogszerű alkotmányozása.

      A többi meg azoknak a változtatásoknak a vitatása, amiket az egyetemeken a különböző politikai filozófiák címszó alatt tanítanak. Lehet nem örülni nekik, de sok más országban teljesen bevett dolgok ezek és felfogás kérdése, hogy melyik válik uralkodóvá, mindegyik pontosan ugyanolyan legitim, mint a többi.

    • Stankovits György 08:52 on 2011.04.19 Permalink | Log in to Reply

      Tartós Békának: nem a kormány alkotmányoz, hanem az országgyűlés. Elvileg.

      Énnekem is vannak komoly fenntartásaim a folyamattal (alkotmányozó nemzetgyűlés kellett volna, 80%-os konszenzus, anyagi elelősségvállalás terhe mellett), ugyanakkor simán jobb alkotmánynak tartom az újat, mint a régit, bár sok elemet emel át abból. A jelenleg hatályos – ha tetszik, ha nem – kommunista alapokon nyugszik, és amikor a nagy módosítások történtek, akkor is a korábbi rendszer gondolkodásmódja jelent meg. Egy példa (nem az én találmányom): a hatalmi ágak elválasztása nem normális jelen állapotban, hiszen az országgyűlést, mint legfőbb államhatalmi – és képviseleti – szervet a többi hatalmi ág fölé helyezte. Az újban az “államhatalmi” kifejezés már nincs benne.

      Nem gondolom továbbá, hogy a jelenlegi túlburjánzott ombudsman-i helyzet egészséges és hatékony lenne. Van ilyenre is külföldi példa, meg arra is, amilyen lesz.

      Az új alkotmányt túl részletesnek találom, bizony. Az emberi jogokat úgy nagyjából teljes egészében kihagynám (max. ellenállási jog). Ezeket eddig sem tudtuk pontosan megfogalmazni, most sem sikerült. Vannak nemzetközi szerződések, amelyeket aláírtunk, és amelyek így vagy úgy szabályozzák ezeket a kérdéseket. Egy példa a problémás jogokra: A hatályos alkotmány 70/B § (3) szerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy ez kikényszeríthető és létező jog?! De az új törvény sem jobb e tekintetben: XI. cikk (1) … Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki KÖTELES hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Ezzel szemben a (2) szerint Magyarország törekszik arra (én jónak találom ezt a szófordulatot az alkotmányban, bár sokaknak nem tetszik), hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, AKI dolgozni AKAR, dolgozhasson. A kötelezés és a jogosultság nem koherens ebben a szabáyozásban. (Igaz, a korábbi komcsi alkotmány szerint mindenkinek joga van a munkához, amit az állam munkaügyi igazgatási szervezetén keresztül biztosít… höhö)

      A réstzletes alkotmánnyal az a gond, hogy soha nem elég részletes, így terepet ad az Alkotmánybíróságnak a “láthatatlan Alkotmány” kialakításához. Ez az utóbbi 20 év egyik nagy hibája – vagy ha úgy tetszik: bűne – volt. Kisebb alkotmány, kevesebb belekötési lehetőség, szabadabb törvénykezés, rugalmasabb végrehajtás. Bizony. Most mindenki attól fél, hogy mennyire megköti a kezét az új Alkotmány, holott szerintem ez liberálisabb (!), mint az eddigi volt. És bizony sokkal jobbá is lehetett volna tenni…

  • Mázsa Péter 17:22 on 2011.04.10 Permalink |
    Tags: , Mucsa   

    VELENCEI BIZOTTSÁG –
    ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYARORSZÁGI
    ALKOTMÁNYOZÁSI FOLYAMAT SORÁN FELMERÜLT
    HÁROM JOGI KÉRDÉSRŐL

    […] IV. Az új Alkotmány elfogadásának folyamata

    14. A delegáció látogatása idején az Alkotmány
    szövegtervezetét még nem tették közzé. A Bizottságot
    arról tájékoztatták, hogy a tervezetet éppen
    véglegesítik és hamarosan bemutatják a parlamenti
    többségi frakciónak (FIDESZ), majd – 2011. március
    15-éig bezárólag – benyújtják a Parlamentnek. Az
    Alkotmányt előreláthatólag 2011. április 18-án
    fogadják el.

    15. A Velencei Bizottság megjegyzi, hogy bár
    kezdetben az ellenzéki erők az Alkotmány-előkészítő
    eseti bizottság keretében részt vállaltak a
    folyamatban, több hónapja nem vesznek részt a
    tervezet kidolgozásában; a többség és az ellenzék
    között e tekintetben megszakadt a párbeszéd. A
    Bizottság tudomása szerint az ellenzék elhatározása a
    folyamattól való távolmaradásra mindenekelőtt a
    magyar Parlament 2010 novemberében elfogadott
    azon döntésére vezethető vissza, mellyel korlátozták
    az Alkotmánybíróságnak a költségvetési és
    adótörvények alkotmányossági felülvizsgálatával
    kapcsolatos hatásköreit.

    16. A civil társadalom szereplői is aggodalmukat
    fejezték ki a folyamat átláthatóságának hiánya miatt,
    továbbá amiatt is, hogy a megválaszolandó alapvető
    alkotmányos problémákról a magyar társadalomban
    nem folyt megfelelő vita. Tekintve, hogy a tervezetet
    csak 2011. március 14-én nyújtották be a
    Parlamentnek, az új Alkotmány által bevezetendő
    változásokról és újításokról a nyilvánosságban csak
    korlátozott vita folyhatott.

    17. Az Alkotmány elfogadására felállított feszes
    menetrend súlyos aggodalomra ad okot, amit a
    Bizottság legtöbb tárgyalópartnere is megemlített.

    18. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy egy
    demokratikus alkotmányozási folyamat alapvető
    követelményei az átláthatóság, a nyitottság és a
    részvétel lehetőségének biztosítása, a nézetek
    sokféleségét és a vitatott kérdések rendes
    megtárgyalását lehetővé tévő megfelelő időkeret és
    feltételek.

    19. A Bizottság véleménye szerint a különböző
    politikai erők, a nem kormányzati szervezetek és
    állampolgári szerveződések, a tudományos szféra és a
    média bevonásával lefolytatott széles körű és érdemi
    vita fontos előfeltételeit képezik annak, hogy
    fenntartható, az egész társadalom számára
    elfogadható és a demokratikus elvárásoknak
    megfelelő szöveget fogadjanak el. Túlzottan merev
    időkeret meghatározását kerülni kell, az új Alkotmány
    elfogadásának menetrendjét pedig a vita
    előrehaladásához szükséges igazítani. […]

    http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/opinion_on_hungarian_constitutional_questions_enhu.pdf

    Cf. http://amexrap.org/fal/opinion-on-the-new-constitution-of-hungary

     
  • Mázsa Péter 20:49 on 2011.04.01 Permalink |
    Tags: , , , , , , Mucsa, , ,   

    A Fidesz és az Mszp, mint járványügyi probléma 

    Mi a legnagyobb félelmünk az UFÓkkal kapcsolatban?

    Nem tudom, kié mi, de talán az a legszörnyűbb változat, amikor titokban átveszik barátaink és üzletfeleink fölött a hatalmat, és már látjuk, hogy nincs menekvés! bennünket is tuti elkap a kór.

    E bejegyzésben egy kutatási projektre teszünk javaslatot. Fő kérdésünk: átvették-e már az idegenek a hatalmat a nemzet teste fölött, vagy ez hülyeség?

    Engedjétek meg, hogy kutatási javaslatomat megindokoljam.

    Állatok

    Vadon élő állatokban rengeteg parazita tenyészik: ha az állatokat szépen szétvagdossuk, kiderül, hogy a súlyuk 2%-a parazita. Ez több, mint az állatok között a csúcsragadozók súlyának az aránya. Tehát ha egy adott területen élő állatok közül kiválogatjuk a csúcsragadozókat és (trancsírozós módszerrel) a parazitákat, akkor kiderül, hogy a paraziták nem csak hogy többen vannak, hanem összességükben nehezebbek is, mint e nemes vadak. ( http://www.princeton.edu/~dobber/Articles/Kuris_etal_Nature08.pdf )

    És a kis pimaszok befolyást gyakorolnak gazdáikra! Itt van például az a jelenség, hogy némely gyomorban tenyésző baktérium valamilyen úton-módon eléri, hogy a fertőzött egerek öngyilkos szokásokat vegyenek fel. ( http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2982.2010.01620.x/abstract )

    (Annak áttekintését, hogy milyen furfangos módszerekkel módosítják a paraziták gazdáik tevékenységét, itt http://www.otago.ac.nz/parasitegroup/PDF%20papers/PoulinThomas1999-PT.pdf , itt http://lis-upmc.snv.jussieu.fr/sep/M1_pdf/PAB/Gasparini/Lefevreetal.2009.pdf , itt http://www.otago.ac.nz/parasitegroup/PDF%20papers/LagruePoulin2010-VetJ.pdf és itt http://www.erin.utoronto.ca/~w3gwynne/BIO418/Thomas2005.pdf olvashatjátok.)

    De mi a helyzet az emberekkel? Ők talán nem a természet gyermekei?

    Emberek

    De bizony! Jared Diamond könyvéből ( http://www.typotex.hu/konyv/haboruk_jarvanyok_technikak ) tudjuk, hogy kis parazita barátaink az emberek történelmére is óriási hatást gyakoroltak: gondoljunk csak Amerika 16. századi meghódítására, amikoris az indiánoknak állítólag a 95%-át az átruccanó Európaiakban hordozott kis biológiai fegyverek irtották ki, amelyeket az Európaiak a nagytestű Eurázsiai állatokkal való korábbi folyamatos együttélésük során szereztek be és váltak velük szemben ellenállóvá.

    Vajon ma is a természetben és a történelemben élünk? Vagy a globalizáció és az iPad korában már nem gyakorolnak ránk komolyabb hatást e pimasz kis versenyzők?

    Cseh (nem Brittt!) tudósok eszméltek először. Itt most a bennünket fenyegető idegenek közül csak egyetlen törzs, a Toxoplasma gondii (a továbbiakban: TG) gyanús tevékenységét vizsgáljuk (történetüket lásd itt http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19120791 és itt http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19744303 ).

    Jaroslav Flegr kezdett gyanakodni rájuk még a ’90-es évek elejétől: lehet, hogy nem csak a kísérleti egerek, hanem az emberek viselkedését is befolyásolják?

    Agykontroll

    Amint TG-fertőzést kapuk, az agyunk nagy részét ellepik a kis pimaszok ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21376 98-9.o.). Iszonyú gyorsan fertőznek: amikor célhoz érnek, szó szerint fél perc (25-40 mp) elég nekik. ( http://jcs.biologists.org/cgi/reprint/108/6/2457 )

    Utána pedig nekiállnak elsődleges feladatuknak: előkészítik saját szaporodásukat. Furcsa, első pillantásra érthehetlen módszerrel teszik ezt.

    Mivel a macskák gyomrában szeretnek szaporodni, oda igyekeznek vissza. Ennek érdekében elérik, hogy a fertőzött rágcsálók (és mellékesen az ember is) speciálisan szeressék a macskaszagot ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21375 ), és általában is valamivel felelőtlenebbül viselkedjenek, hogy a macskák összességében nagyobb valószínűséggel ehessék meg a gazdatesteket, és rajtuk keresztül a folyamatok irányítóit, a TGket. Így alkalmuk lesz a macskagyomorban szaporodni, a macskaürülékkel pl. a játszóterek homokozóiba távozni, és újabb gazdatesteket keresni.

    Ezt az eredményt a TGk valószínűleg az agy dopamin-szintjének változtatásával érik el úgy, hogy bizonyos agyterületeken gyulladást okoznak és/vagy úgy, hogy maguk termelnek plusz dopamint. ( http://www.paru.cas.cz/folia/pdfs/showpdf.php?pdf=21376 )

    Rendben – jegyezhetitek meg – az egereknél még van értelme annak, hogy a TG rávegye őket az öngyilkosságra, de mi értelme van ennek az emberek esetében, akiket csak a legritkább esetben esznek meg macskák?

    Erre több magyarázat lehetséges. Egyrészt a TG nem tudja, hova került, és bár lehet, hogy számára a nagyvárosi ember evolúciós zsákutca, de ezt nem tudja kivédeni (lehet, hogy mégi? nagyvárosban kevesebben is vannak, lásd lent!). Másrészt viszont az utóbbi tízezer évtől eltekintve évmilliókig jártuk a veszélyes szavannákat, sőt, Afrikában ma is előfordul, hogy nagymacskák kisembereket esznek, úgyhogy a TGk szempontjából az ember nem volt, és még most sem eleve reménytelen ügy ( http://schizophreniabulletin.oxfordjournals.org/content/33/3/757.full ).

    De miért zavarjon ez engem?

    Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem épp hogy csak egy picit megnyugtatóbb, ha egy földi eredetű izé manipulál, mintha egy UFÓ eredetű.

    Persze ez csak pszichó.

    Ami valóban érdekes, az néhány izgalmas adat. Ha csak arról lenne szó, hogy a TG-fertőzött emberek jobban szeretik a macskákat, mint a többi ember, akkor semmi gond nem lenne az egésszel.

    Azonban TG – a rágcsálókhoz hasonlóan – az embereket is relatív felelőtlenségre sarkallja. Ezt pedig mérni lehet.

    Azok a (férfi) hivatásos söfőrök, akik TG-fertőzöttek és Rh negatív a vérük, több mint 6x (!) nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet, mint akik nem fertőzöttek, vagy Rh pozitív a vérük. ( http://www.biomedcentral.com/1471-2334/9/72 ) (Az Rh+ vér védettséget jelent, na nem a TG-fertőzés összes hatása, csak a fertőzésből származó reakcióidő növekedés ellen.)

    Ha utánagondolunk, a dolog logikus. Ha a hirtelen veszélyekre 6x kevésbé reagál a fertőzött rágcsáló (és mellékhatásként: az ember), a TG 6x könnyebben visszajut a macskába.

    És egyéb, sokkal bonyolultabb hatások is vannak. Úgy tűnik, hogy a TG a férfiakban együtt jár a nagyobb, a nőknél a kisebb tesztoszteron-szinttel ( http://prfdec.natur.cuni.cz/flegr/pdf/humtesto.pdf ), ami mind a férfiaknál, mind pedig a nőknél igazi, mérhető, bár egymástól karakteresen eltérő személyiség-torzulásokkal jár együtt.

    Két vonatkozásban egyeznek a férfi és a női TG-fertőzöttek személyiség-torzulásai.
    1. Hajlamosabbak lettek a bűntudatra: aggodalmaskodóbbak, önvádlóbbak és bizonytalanabbak lettek. ( http://web.natur.cuni.cz/flegr/pdf/Tehul3.pdf )
    2. Hajlamosabbak lettek az újdonság kerülésére (és ez az tulajdonságuk független attól, hogy falun vagy városban élnek) ( http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/toxonovelty.pdf )

    A pontos hatásmechanizmust (miért pont ezek a torzulások? miért figyelhetők meg a fenti egyirányú hatásokon kívül egymással ellentétes hatások férfiaknál és nőknél?) még nem rakták össze a tudósok, aki segíteni szeretne nekik, a fenti bekezdésben idézett két cikken kívül itt kezdje: http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/flegr-cloninger2.pdf , http://prfdec.natur.cuni.cz/flegr/pdf/humtesto.pdf , http://schizophreniabulletin.oxfordjournals.org/content/33/3/757.full .

    Mit okoznak még?

    Hát, elég hihetetlenül hangzik, hogy a legfőbb rémbetegségek is betudhatók a TG-fertőzésnek, de elég komolyan lehet érvelni amellett, hogy az autizmust, a Down-kórt meg az Alzheimer kórt is okozza. Aki nem hiszi, járjon utána ( http://vladotra.blog.mk/files/2010/10/8-mi-pat-citiran-Joseph-Prandota-RASD278.pdf )

    Ja meg a skizofréniát ( http://web.natur.cuni.cz/~flegr/pdf/toxonovelty.pdf , https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1560245/ ) + depressziót. ( http://www.karger.com/doi/10.1159/000180267 )

    Hogyan terjednek?

    A TG persze nem csak macskákkal terjed, hanem pl (magyar) rókákkal ( http://dx.doi.org/10.1016/j.vetpar.2006.09.011 ) , vízzel ( http://epicentre.massey.ac.nz/Portals/0/EpiCentre/Downloads/Education/227-407/Bowie_et_al_1997.pdf ), fertőzött nyers hússal ( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9524742 ) és nyilván mással is – de mindez visszavezethető a TG macskagyomor-beli szaporodására és a macskaürülékre.

    A legrészletesebb globális adatok az állatok és az emberek közötti elterjedtségéről itt találhatók: http://prairieswine.usask.ca/database/pdf/2089.pdf Nem éppen szívderítő olvasmány.

    Ééés itt vannak nektek még a kimért kockázati faktorok is (mit kell elkerülni): http://cid.oxfordjournals.org/content/49/6/878.full

    (Para, hogy ha bekerültek a kis agyadba, és tünetmentes vagy, akkor nincs igazán van jó módszer arra, hogy kiszedd onnan http://en.wikipedia.org/wiki/Toxoplasmosis#Latent , bár ez a része nem érdekelt a témának, úgyhogy ennek nem néztem utána.)

    Nyugaton a helyzet?

    Nyugaton a sztori szerintem ettől a 2006-os cikktől terjedt el: Can the common brain parasite, Toxoplasma gondii, influence human culture? http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/273/1602/2749.full , ezen belül is talán ettől a képtől:

    Jaroslav Flegr másfél évtizedes közdelme (a TG személyiségtorzító hatásairól szóló kutatásait még 1992-ben kezdte) innentől bekapcsolódott a kutatások főáramába. A TGtől való félelem ettől kezdve már a szélesebb közönség előtt is megnyilvánult: itt van pl. egy cikk a NYTimes-ból: https://www.nytimes.com/2007/12/09/magazine/09_10_catcoat.html?_r=2 , és tavaly nyáron már az Economistnak is leesett a sztori: https://www.economist.com/node/16271339 .

    Mit tudunk erről Magyarországon?

    Konkrétan: semmit. Talán azt a népi bölcsességet, hogy ne együnk a homokozóból és ne együnk nyers húst. A magyar kutatók nem csipkedik magukat, és nem vettem észre, h ezügyben valaki is követné a szakirodalmat.

    Mivel sok a TG-pozitív eset (akiknek a vérében ellenanyagot mutatnak ki a TGvel szemben, pl terhesség alatt), ezért leginkább a nyilvános szedálás folyik, kb úgy, hogy “nyugodj meg, ha van benned ellenanyag, akkor már védett vagy”. De ez akkor is informálatlanság, ha orvos mondja:

    • egyfelől igaz, hogy nem lesz akut toxoplazmózisa a gyerekednek,
    • másfelől viszont azért a kis TG-k bizony benne csücsülnek az agyadban, és növelik pl. baleseteid esélyét, súlyosságát, okoznak idegbajt, neurózist, önvádat és bűntudatot, felelőtlenségre sarkallnak és húznak vissza, ha változásra lenne szükség, stb stb – mindezt a TG-k (és macskák) örömére.

    Hehe.

    Mindenesetre mielőtt magyar orvostól kérnél tanácsot, nézd át ezt http://bestpractice.bmj.com/best-practice/monograph/557.html (előfizetéses: találj mást), laikusabb esetben ezt http://www.cdc.gov/parasites/toxoplasmosis/ de még az angol wikipédia cikkel http://en.wikipedia.org/wiki/Toxoplasmosis is jobban jársz ahhoz képest, mintha nem helyeznéd magad kontextusba a vizit előtt.

    Jellemző. Most télen söröztem az Ellátóban az egyik epidemológiai főorvos asszonnyal, Magyarországon a legilletékesebb helyről, és komplett hülyének nézett, mikor előjöttem a TG emberi kockázatnövelő és személyiség-torzító hatásáról szóló utalásaimmal.

    Namármost. Nem kizárt, h nincs mindenben igazam, de hogy a téma jelentőségéről nem informált döntést hozott, az biztos.

    Mi a helyzet Magyarországon?

    A becsületes magyar macskák 47,6%-a fertőzött TG-vel. Ami érdekes, hogy a városi macskák fertőzöttsége (22,4%) mintegy harmada a vidéki macskákénak (61,3%). ( http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18401958 )

    A vidéki macskák fertőzöttségéhez hasonló adatokat kapunk akkor, amikor a Szegedi és Szeged környéki terhes nők fertőzöttségét vizsgáljuk 1987 és 1994 között. A legalacsonyabb TG-fertőzöttségi érték 55,8% (1990), a legmagasabb 73,2% (1991) volt. ( http://ije.oxfordjournals.org/content/26/2/428.full.pdf 1. táblázat, 430.o.)

    Ismeretes, hogy az éppen aktuális szocialista párt (pl. 1994ben a régi szocialista örökségű Mszp, 2010-ben a nemzeti korporatív demokratikus szocialista Fidesz) annál nagyobb sikereket ér el a választásokon, minél inkább vidéken vizsgáljuk a kérdést.

    A javasolt kutatás

    fő kérdése az lenne, hogy ez az összefüggés (korreláció) véletlen jelenség-e, vagy ok-okozati összefüggés következménye, azaz hogy a parazita TG törzs befolyást gyakorol-e gazdatestein keresztül a magyar választásokra, a minél felelőtlenebb, a vörös/nemzeti színű szocialista váltógazdaság fenntartását szolgáló – és persze minél macskabarátabb:) eredmények érdekében. (Ehhez persze vizsgálni kellene más országok vonatkozó adatait is.)

    Természetesen nem azt állítom, hogy a Jobbik és a Lehetmás mentes lenne a – történelem során az Mszp és a Fidesz által fémjelzett – ökoszisztémától: ők nyilván nagyobb testvéreikkel szimbiózisban, ugyancsak a politikai váltógazdaság langymeleg pocsolyájában élnek, éldegélnek.

    Mint mi itt Magyarországon, mindannyian.

    De ennek kifejtésére most nincs idő: a cikket még április 1én közzé kell tenni:) Az itt javasolt kutatás (amelyhez az irodalmat itt gyűjtjük: http://www.zotero.org/mazsa/items/collection/PCR3Q3Q3 ) során nyilván mindenre kitérünk majd.

    Persze csak ha valamelyik zombi kormány megfinanszírozza:)

    [Folytatás: http://amexrap.org/fal/hogyan-elozheted-meg ]

     
    • admin 15:52 on 2011.04.02 Permalink | Log in to Reply

      Zsolt Kárász ez meddig komoly és mettől ápr. 1?
      2 órája · Tetszik · 1 személy

      petfold április 2., 14:39 Jelentem
      ebbol a toxoplazmozis tortenetbol mennyi az aprilis 1, es mennyi a tenyleg?

      Mázsa Péter tudomásom szerint nincs benne semmi olyan, ami ne lenne igaz. ami április 1, az az, h 1 nap alatt raktam össze, és a politikai vonatkozás (a TG elterjedtsége és a mindenkori szocik eredménye között) csak korreláció: mint pl a Budapesti hegyek magassága és a lakosság jobboldalisága között, meg a városban tartózkodó egyetemisták száma és a Duna vízállása között. Hogy ennél többet állíthassunk, tényleg kutatásra lenne szükség.
      pár másodperce · Tetszik

      • admin 16:41 on 2011.04.02 Permalink | Log in to Reply

        petfold április 2., 16:12 Jelentem
        Tok jo, kellene egy angol nyelvu valtozat is.

        Egyebkent a kauzalitas (vs. korrelacio) temaban van egz nagyon jo konyv, ajanlom:
        http://bayes.cs.ucla.edu/BOOK-2K/

        Mázsa Péter április 2., 16:38
        belenéztem: ez a könyv nagyon tetszik!! köszi. angol: hát, annyira azért nem tudok jól, h lefordítsam

    • admin 15:28 on 2011.05.25 Permalink | Log in to Reply

    • admin 21:36 on 2012.08.22 Permalink | Log in to Reply

c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player