Tagged: Oktatás Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 14:52 on 2013.05.15 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: Oktatás   

    Megérkezett: A Magyarországi egyetemek vége 

    itt van:

    http://www.omscs.gatech.edu

    “What’s new about this approach?
    It will be the first professional Online Master of Science degree in computer science that can be earned completely through the “massive online” format. [...]
    How much does the degree program cost?
    We’re not yet ready to announce a specific program cost, but the plan is to offer the Georgia Tech OMS CS for a total cost of under $7,000—a fraction of the cost of Georgia Tech’s on-campus program and even less than that of comparable private universities.”

    http://www.omscs.gatech.edu/faq

    Lesznek persze egyetemek Magyarországon (és pl. a magyartanár képzés hosszabb távon is marad), de mivel a fentiekre való értelmes reakcióról senki sem gondolkodik, ez innentől kezdve már csak hullarángás.

     
  • Mázsa Péter 15:34 on 2013.03.14 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás,   

    Zsidók! 


    (Forrás: http://szm.hu/blog/2013/03/14 )

     
    • admin 17:17 on 2013.03.14 Permalink | Log in to Reply

      Mi, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet jelenlegi és volt hallgatói fel vagyunk háborodva attól, ami ma reggel az Intézetünkben történt. Magukat “magyar hallgatóknak” nevező ismeretlenek “Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek! Üdvözlettel, a magyar hallgatók…” felirattal ellátott matricát ragasztottak Gruberné Welker Ágnes főeladó, Dr. Heller Ágnes professzor emerita, Dr. Poszler György professzor emeritus illetve Dr. György Péter intézetigazgató névtáblájára.
      Mi, az Intézet hallgatói elítéljük az oktatók és hallgatók vallási, etnikai, nemi vagy másfajta megkülönböztetését. A feliratok nem csak tanáraink, hanem az Intézet közösségének méltóságát is megsértették. Üdvözöljük, hogy Dezső Tamás dékán feljelentést tett az ügyben.
      Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének jelenlegi és volt hallgatói
      Ha alá szeretnéd írni a nyilatkozatot, írd meg kommentben a nevedet, szakodat és évfolyamodat!
      https://www.facebook.com/notes/elte-btk-mmi/hallgat%C3%B3k-nyilatkozata/10151508711545042

    • admin 00:57 on 2013.03.15 Permalink | Log in to Reply

      Szabolcs Némethy szégyen…
      7 hours ago · Like · 2

  • Mázsa Péter 10:42 on 2013.03.10 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , , , , Oktatás, ,   

    TASZ: Mi a baj az alaptörvény 4. módosításával? 

    Forrás: https://www.facebook.com/atasz

     
    • admin 11:45 on 2013.03.10 Permalink | Log in to Reply

      petfold Igen, kivéve a 9 és 10est. Nyilván aki fizet, az szabhatja meg a feltételeket.
      33 minutes ago · Like

      Mázsa Péter Nyilván, ha előbb kialakítaná a felsőoktatás működő rendszerét (hogy neked is rokonszenves legyen: “There is […] all the difference between deliberately creating a system within which competition will work as beneficially as possible and passively accepting institutions as they are. Probably nothing has done so much harm to the liberal cause as the wooden insistence of some liberals on certain rules of thumb, above all the principle of laissez faire.” “The attitude of the liberal towards society is like that of the gardener who tends a plant and, in order to create the conditions most favorable to its growth, must know as much as possible about its structure and the way it functions.” http://www.amazon.com/Road-Serfdom-Documents-Definitive-Collected/dp/0226320553 p.71. :)

      • admin 11:47 on 2013.03.10 Permalink | Log in to Reply

        Mázsa Péter Itt a hivatalos amexrap álláspont: http://amexrap.org/fal/tandij-hivatalos-amexrap-allaspont

        • admin 12:21 on 2013.03.10 Permalink | Log in to Reply

          petfold Hát Mises-ék szerint Hayek is szoci volt. Meg hát ez a kertész-hasonlat is elég paternalista.
          32 minutes ago · Like

          Mázsa Péter Tehát laissez faire, akár egy szép nagy állammal együtt is? semmi http://en.wikipedia.org/wiki/Path_dependence ?

          • admin 13:16 on 2013.03.10 Permalink | Log in to Reply

            petfold Mint minden stratégia, az általad szükségesnek vélt is gyanús. A kereslet fogja a normális kínálatot megteremteni.
            49 minutes ago · Like

            Mázsa Péter Igaz, csak most épp a normális kínálat kialakításáról van szó, amit a kereslet megteremt, nem? A kínálat nem absztrakt módon alkalmazkodik a kereslethez, hanem a piaci szereplők (incl az állam) akcióin keresztül. Az állam specialitása, hogy több szerepben vesz részt a folyamatban (pl. a belső piaci keretek befolyásolója, tulaj, finanszírozó), de ez még nem jelenti, hogy nem kell alkalmazkodnia a kereslethez. Természetesen, ha az állam béna, mások teremtik meg a normális kínálatot, de az állam bénázását éppúgy nem etikus a felhasználókkal, mint az adófizetőkkel megfizettetni.

    • Admin 08:49 on 2013.03.13 Permalink | Log in to Reply

  • Mázsa Péter 18:28 on 2013.03.08 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , , , , Oktatás,   

    Fidesz küldetés: kukába vele! 

     
  • Mázsa Péter 17:52 on 2013.02.19 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás   

    Bodó Balázs Tamás Gáspár Miklós cikkéről, Bárány Tibor és Fábri Péter válaszairól 

    Bárány Tibornak és Fábri Péternek, barátsággal.

    TGM ÉS cikkében [ http://www.minimumplusz.hu/2013/02/10/tamas-gaspar-miklos-szolidaritas-es-kritika-a-diakmozgalomrol ] két állítást tett. Először is, hogy „a szellemi tulajdonnak mint a polgári kultúra alapegységének: kampec”, másrészről, hogy a 2013-as magyar diákmozgalmaknak a kulturális javak elé mesterségesen állított hozzáférési korlátok teljes eltörlését kellene követelnie. Bárány Tibor, válaszában [ http://www.es.hu/barany_tibor;hadd_tudjak_hadd_tegyek;2013-02-14.html ] szemöldökét felvonva megpiszkálja az elsőt, és félreérti a másodikat. Fábri Péter pedig attól tart [ http://www.es.hu/fabri_peter;az_ingyenesseg_latszata;2013-02-14.html ], hogy a szerzői jog ellen intézett bármilyen támadás a kultúra egészét fogja romlásba dönteni.

    Talán segít e sok szempontból is aktuális vita sínen tartásában, ha (fogadatlan prókátorként) kifejtem, szerintem miért mondhatta teljes joggal TGM azt, amit mondott, mit ért félre szerintem Bárány Tibor, és miért nincs Fábri Péternek mi miatt aggódnia.

    A szellemi javak fura jószágok. Például nem tudnak elfogyasztódni: azzal, hogy Babits Esti kérdését felmondom magamban, nem lesz belőle kevesebb. Ha elmondom este, elalvás előtt a gyereknek, neki is lesz, nekem is marad. Ráadásul nagyon nehéz minden interperszonális kommunikációs aktus mellé vámszedőt állítani, aki benyújtja a számlát, ha a szellemi alkotás szájról szájra, szellemről szellemre tovaterjed, más szóval nehéz a hozzáférést fizetés vagy bármilyen más akadály feltételéül tenni.

    Az ilyen jellegzetességekkel bíró javakat egy közgazdász klasszikus közjószágnak, TGM pedig nyilvános javaknak nevezi. A szellemi javak nyilvánossága nem azt jelenti, hogy ”minden embernek elidegeníthetetlen joga van korlátozás nélkül részesülni e javakban”, hanem azt, hogy a dolog természetéből fakadóan nehéz a hozzáférést korlátozni, viszont mindenki, aki hozzáfér, egyformán részesül a dolog áldásaiból. Csak hogy pontosan értsük: ilyen, szellemi javakhoz hasonlatos jószág még a világítótorony, a levegő, a honvédelem, és egy sor másik olyan dolog, ahol a fogyasztók nem tudják „elfogyasztani” egymás elől a kérdéses javat, és ahol valamilyen oknál fogva nagyon nehéz kizárni a nem fizető fogyasztókat a hozzáférésből.

    Hogyan jönnek akkor létre az ilyen klasszikus közjószágok? Hogyan lehet megoldani azt a problémát, hogy létrejöjjön az a dolog, amit magától senki nem akar megtermelni (miért termelne, ha egyszer nem tud érte pénzt szedni)?

    A kérdésre kétféle válasz adható. Az egyik megoldás az, ha az államra bízzuk a közjószág megtermelését. Az állam képes adókat szedni, azaz fizetésre bírni mindenkit, aki potenciális fogyasztó, majd az így nyert források segítségével megtermeli maga a közjószágot. Így tanulnak a gyerekeink írni, olvasni, számolni, ezért vannak közútjaink, közvilágításunk, könyvtáraink, hírügynökségünk, honvédelmünk, Bartók rádiónk, és így tovább. Nem ingyenesek, ahogy Fábri Péter gondolja, hisz nagyon is fizetünk érte: minden vásárlásnál ott figyel az ÁFA, minden évben küzdünk az SZJA bevallással. De épp azért, mert a megtermelésük költségeit egyszer már kifizettük, nincs e javak igénybevétele előtt további korlát, sőt, azok is igénybe vehetik, akik esetleg egy fillér adót nem fizetnek. Így működött eddig a felsőoktatás is: volt egy konszenzus arról, hogy a felsőoktatás épp olyan, mint a közoktatás: nem csak a benne üldögélőknek, dolgozóknak, tanulóknak jó, ha vannak ilyen intézményeink, és mindenkinek joga van tudást szerezni bennük, de jó az egész nemzetnek, jó gazdaságilag, jó kulturálisan, jó mindenhogyan.

    A szellemi javak termelésének azonban van egy másik módja is. Ez a mód azzal jár, hogy megpróbáljuk elmozdítani a szellemi javakat a közjószág státuszból és privatizáljuk őket, például úgy, hogy kizárólagos jogokat adunk azoknak, akik megtermelik őket. Ha a tudást, a kultúrát nem az állam termeli adóból, akkor meg kell teremtenünk azokat az eszközöket, amik segítségével a szellemi alkotások létrehozására vállalkozók mégiscsak ki tudják zárni a nem fizető fogyasztókat a hozzáférésből, és így esélyük nyílik visszanyerni a szellemi alkotások létrehozásába fektetett idejük, pénzük, tehetségük. A szellemi alkotások privatizálásának jogi instrumentuma a szerzői jog volt, amit hathatósan támogatott a szellemi javak fizikai hordozói (a könyvpéldány, a kotta, a filmkópia, stb) körében tapasztalható, és természetszerűen előálló szűkösség.

    A fizikai hordozók szűkössége és a szerzői jog biztosította kizárólagosság együttes ígérete az volt, hogy a szellemi javak alkotása az értelmiség egzisztenciális bázisául szolgálhat. A 18. századi szerzői jogi mozgalmak épp azt ismerték fel, hogy a szellemi tulajdon fogalmának megalkotásával az értelmiség függetlenedhet oltártól, tróntól, mecénástól, az arisztokrácia jóindulatától és önálló hatalmi, politikai erőként definiálhatja önmagát. A szerzői jog útját egyengető 18. századi angol, majd francia diskurzus a szerzői jogban saját politikai emancipációjának alapvető feltételét látta, teljes joggal. Az emancipált értelmiség pedig aztán megteremtette azt a polgári kultúrát, amit most TGM szétesni lát, szintén joggal.

    De miért van TGM-nek igaza akkor, amikor a szellemi tulajdonra épülő polgári kultúra végét emlegeti? Egyrészt azért, mert a szellemi tulajdonjog elvesztette a legfontosabb szövetségesét, a fizikai hordozók által létrehozott szűkösséget. A digitális világban nincs szűkösség, és nem lehet minden Facebookon átküldött ÉS cikk mellé odaállítani Kovács főszerkesztőt sem, hogy beszedje az archívum használatért őt és a szerzőit megillető forintokat. Ami a digitális világban megmaradt, az egy minden eddiginél erősebb szerzői jog, amit soha ilyen könnyen nem lehetett megkerülni. Márpedig mit ér egy olyan jog, amit nem lehet érvényesíteni? Vagy némileg szofisztikáltabban feltéve a kérdést, mit ér egy olyan jog, amit csak más, alapvető emberi jogok radikális megsértésével és korlátozásával (az interneten zajló személyes kommunikáció totális megfigyelésével, a magánszféra felszámolásával) lehet csak érvényesíteni?

    TGM nem tesz mást, mint sommásan konstatálja a következőt. A társadalom nem tudja hitelesen azt ígérni a szellemi alkotások termelőinek, hogy képesek lesznek megélni a tolluk forgatásából, egészen egyszerűen azért, mert nem képes betartatni azokat a szabályokat, amikkel a fogyasztókat fizetésre tudná kötelezni. Mi van helyette? Egyrészt az autonóm alkotó helyett a szellemi bérmunkás, a kreatív alvállalkozó, aki az általa létrehozott szellemi alkotások minden jogát a munkaszerződése aláírásakor átruházza azokra a nagyvállalatokra, akik őket kreatív zsellérekként alkalmazzák. De szerencsére nem ez az egyetlen út: elég csak a YouTube-ra nézni, hogy lássuk, ott vannak a szellemi alkotásokat magukból önfeledten ontó tömegek, akik az önálló egzisztenciát nem a szellemi javak létrehozásán keresztül remélik megteremteni. Hogy a „másodállásban költő” és a „nappal programozó, este zenész” „színész és szinkronszínész” modellje jó-e vagy sem, működik-e vagy sem, legyen ezúttal egy másik vita tárgya. Annyi azonban bizonyos: a szellemi javak termelése nem állt le csak azért, mert a szerzői jog összeomlott, de mások (is) és főleg más okok miatt (is) alkotnak, mint amit az 300 évben megszokhattunk.

    A magyar állam a felsőoktatást illetően ma a fenti két út közül a „privatizáció” felé indult el. Ahelyett, hogy növelte volna a felsőoktatás súlyát az állami kiadások között, a felsőoktatás finanszírozását piaci alapokra helyezné, azaz privatizálná a felsőoktatást azok között, akik képesek megfizetni a tandíjat. Mindeközben, a fentebb már részletezett okok miatt a világ épp a másik irányba halad: egyre több szó van arról, hogy hogyan lehetne új és újabb szellemi javakat termelő területeket adó-jellegű bevételekkel finanszírozni. Az internetre kivetett, a fájlcserét legalizáló jogdíj például épp ilyen ötlet: ha a piac már nem működik, próbáljunk olyan rendszert kitalálni, ami alól nem lehet kibújni, és ahol mindenki hozzájárul egy kicsit a kulturális javak létrehozásának költségeihez.

    Tekintsünk most el egy pillanatra attól, hogy jó ötlet-e úgy általában fizetőssé tenni a felsőoktatást. Attól az érvtől természetesen eltekinthetünk, hogy ami ingyenes, azzal kapcsolatban nem lehetnek elvárásaink. Az adóból finanszírozott közszolgáltatások nem ingyenesek, tehát állampolgári kötelességünk velük szemben minőségi elvárásokat megfogalmazni. Azt a kérdést se tegyük fel, hogy ezzel a logikával a közoktatás fizetőssé tételét is meg lehetne indokolni, esetleg megfontolhatnánk azt, hogy a könyvtárhasználók, színházlátogatók fizessék a könyvtári rendszer és a színházak teljes költségét. (Jobb nem előállni az ilyen hülye ötletekkel, még a végén komolyan veszik). A kérdés ugyanis nem ez. A kérdés az, hogy miközben a magyar állam „önfenntartóvá” tenné a magyar felsőoktatást, mi az az alternatíva, amit a világ felkínál. Azt pontosan tudjuk, hogy Európa számos szociáldemokráciája kínál ingyenes felsőoktatást, röghöz kötés nélkül. De azt is vegyük észre, hogy számtalan világszínvonalú kurzus érhető el ingyen a világ legjobb egyetemeinek kínálatából. A tömeges online nyílt kurzusok világában (MOOC, tessék rákeresni) a jó hír az, hogy a magyar kormány nem a tudás megszerzése elé állít akadályokat, csupán a magyar felsőoktatásból zárja ki azokat, akikre a legnagyobb szüksége lenne: a fiatal, érdeklődő, nyitott, okos, nyelveket beszélő hallgatókat.

    Amit TGM javasol a diákoknak az nem más, mint hogy csak annyit (de annál ne kevesebbet) követeljenek a magyar kormánytól, mint amit a világ, beleértve az intertnetet, már most is felkínál számukra: a tudáshoz való akadálytalan hozzáférést.

    A digitalizáció lebontotta a szellemi javak szabad terjedése előtt álló fizikai korlátokat. Az egyelőre szabad internetes kommunikáció elsöpörte a jogi kereteket, melyek e terjedés elé anyagi gátakat tudtak volna állítani. A szellemi javak termelése ennek ellenére nem állt le, épp ellenkezőleg, soha ennyi és ilyen jó minőségű film, zene, blogbejegyzés, fénykép, szoftver nem készült, mint most (és ezt konkrét kutatások, adatok is alátámasztják). A világ eddig ismert logikája persze felborult, de a legélelmesebbek már megtalálták azokat az utakat, amikkel akkor is meg lehet a szellemi javak alkotásából élni, ha nem lehet egyetlen fogyasztót sem fizetésre kényszeríteni. Ebben a környezetben nem mindegy, hogy a diákok mit követelnek. Visszatérést egy múlthoz, ami már soha nem jön vissza, vagy egy olyan jövőt, aminek a fennmaradásához viszont rájuk is szükség van.

    b.-

    ui: Miért nem az ÉS hasábjaim teszem mindezt közzé? Egyrészt mert hiába a szerzői jog által biztosított maximális védelem, a fizetőssé tett archívum, az üzleti modell, a flekkdíj, nem hiszem, hogy ezek el tudnának tartani. Azaz a magam részéről leszámoltam a tollából élő autonóm értelmiségi egzisztencia lehetőségével. Egy adóeurókból fenntartott állami egyetem alkalmazottjaként a azt a vizet iszom, amit prédikálok. :) Másrészről ez a vita nem jöhetett volna létre (pontosabban nagyon másképpen nézne ki), ha TGM, Bárány Tibor és Fábri Péter cikkei a fizetős archívumban lettek volna csak hozzáférhetők. Ha mást nem, ennyit a TGM-mel vitatkozóknak illett volna felismerniük: az a tény, hogy a cikk és a válaszok előtt nem merednek fizetőkapuk, radikálisan kibővítette a gondolataik nyilvánosságát. Titokban azt remélem, hogy ez talán fontosabb számukra, mint az a néhány forint, amit a fizetős archívum kapui mögött bevételként a jövőben esetleg elkönyvelhetnének.

    UI2. Sajnálom, hogy Fábri Péter nem értette meg a Creative Commons lényegét. A művek például nem kereskedelmi célú szabad terjedését radikálisan megkönnyítő CC licencek nem létezhetnének a szerzői jog keretei nélkül. Ha megértette volna, akkor minden bizonnyal rátette volna valamelyik CC licencet a cikke végére, és ezzel jelezhette volna, hogy nem bánja, ha az olvasói szabadon, ellenszolgáltatás nélkül terjesztik azokat a gondolatait, amiket valószínűleg eredetileg sem a sok pénz reményében vetett papírra.

    Engem például nem érdekel, hogy mi lesz ennek a cikknek a sora, a terjedésében vagyok érdekelt, ezért csak annyit kérek, hogy ha terjeszted vagy megjelenteted, tüntess fel engem szerzőként. Más szóval: ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.

    UI3: Mielőtt bárki szándékosan félreérti. Természetesen nem az ellen érvelek, hogy aki alkot, annak legyen esélye a piacról pénzt termelni. De a szerzői jog soha nem garantált semmiféle biztos jövedelmet, “it’s not a licence to print money”, ahogy egy kollégám fogalmazott. A szellemi alkotások létrehozásával bíbelődők ugyanolyan vállalkozók, mint a sarki pék, vagy szabó, vagy trafikos: ha ügyesek és értik a piacot, sikeresek lesznek. Ha nem, más munkát kell keressenek. Amit a szellemi tulajdon összeomlásáról fentebb írtam, az nem egy általam vágyott ideális jövő, hanem egy adottság. Lehet neki örülni vagy lehet benne fenyegetést látni, de egyetlen dolgot nem lehet: figyelmen kívül hagyni, és úgy tenni, mintha mindez csak egy rossz álom lenne. Nem az. Ez a valóság. És csak aki képes az alkalmazkodásra, az éli meg a holnapot. :/

    [Eredeti: https://www.facebook.com/bodobalazs/posts/10151273019717816 Fotó: http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2011/04/konyvbemutato-szerzoi-jog-kalozai.html ]

     
  • Mázsa Péter 11:45 on 2013.01.19 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , Oktatás   

    Hó Márton: Figyelj, öcsi! 

     
  • admin 19:51 on 2013.01.14 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , , , Oktatás, ,   

    Amexrap: Gratulálunk a Berzsenyiseknek és az Amerikai követségnek 

    Remarks by Ambassador Eleni Tsakopoulos Kounalakis at the Berzsenyi High School Active Citizenship Award Ceremony

    [...] Your school has a long history of promoting tolerance and human rights. For example, I heard that in 1944, when Jews in Hungary were forced to wear a yellow Star of David, your school made sure that the children were able to remove the star once they crossed the school gate. This small, symbolic act was, at the time, an act of defiance and tremendous courage – an example of what ordinary citizens can and should do to stand up for the rights of their fellow citizens. [...]

    On many occasions, Thomas Melia, our Deputy Assistant Secretary for Democracy, Human Rights and Labor, has emphasized that majority rule must always protect minority rights. It is one of the most fundamental values of the United States and a fundamental principle of democracy itself.

    A few weeks ago, I saw firsthand Hungarians speaking out to protect minority rights in this country. I had the opportunity to attend the demonstration in Kossuth Square on December 2, where politicians from different parties and people from all walks of life gathered to condemn the anti-Semitic remarks of an extremist parliamentarian. It was inspiring to see so many people gather together on a cold Sunday to condemn intolerance and raise a unified voice to demand that all people be respected and their rights guaranteed.

    So I actually knew Tom Lantos, we had met many times in San Francisco. And I can almost hear his words: “The veneer of civilization is paper-thin and we are all its guardians”. The December 2nd rally represented Hungarian civil society at work. Secretary Clinton regularly recognizes civil society as one of the frontiers of human rights and has called it “the underpinning of a free and functioning country”.

    This is why a year ago our Embassy decided to establish an Active Citizenship Award to honor those individuals and organizations, which make positive contributions to their communities. Their work is inextricably linked to a greater issue – that of improving people’s lives and protecting human rights, which, in turn, is essential to U.S. foreign policy, our national security and to international stability.

    Active citizenship is vital for democracy; however, it is even more important to nurture a sense of civic responsibility. I believe this is exactly what Berzsenyi High School has been doing for decades. From your Tolerance Weeks to discussions and roundtables on different issues to art projects published in your Phoenix albums – Berzsenyi fosters open mindedness, tolerance and creativity.

    Your school is an example for others to follow and I encourage the students to build upon your experiences here and take them with you to universities, future communities and families. And now I would like to present Berzsenyi High School and its students the Award for Active Citizenship.

    Congratulations!

    http://hungary.usembassy.gov/kounalakis_12192012.html

    Fotó: https://www.facebook.com/hungary.usembassy

     
  • Mázsa Péter 08:09 on 2013.01.10 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , Oktatás,   

    Young people are screwed… Here’s how to survive 

    http://pandodaily.com/2013/01/09/young-people-are-screwed-heres-how-to-survive/

    Cf. http://news.ycombinator.com/item?id=5034330

    http://www.reddit.com/r/TrueReddit/comments/16a0km/young_people_are_screwed_heres_how_to_survive/

     
  • Mázsa Péter 16:02 on 2013.01.07 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás, ,   

    Na ez a 16éves a saját kezébe vette a sorsát:) http://www.hostmeinca.com

     
  • Mázsa Péter 10:59 on 2013.01.03 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , Oktatás   

    Az feltűnt valakinek, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával és a felsőoktatásban a kancellári rendszer bevezetésével az ország össze kollégiumának nyári hasznosítása központi állami ellenőrzés alá kerül? Hogy ezzel megnyílik az út egy (néhány) kedvezményezett cég általi országos lenyúlások előtt? (“Szakszerű és hatékony vagyongazdálkodás”, ahogy a kormányrendelet mondja.)

    Kapitalizmus
     
    • admin 16:45 on 2013.01.03 Permalink | Log in to Reply

      Lajos Kováts már az elején. Az iskolai étkeztetés, takarítás, karbantartás, mind fincsi falatok
      27 minutes ago · Like · 1

  • Mázsa Péter 17:04 on 2012.12.22 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás, ,   

    Ha az egész világ átvenné a mi módszerünket, röghözkötöttségi rekordokat lehetne felállítani! Ha valaki különböző országokban végzi BSC, MSc, és PhD tanulmányait, s ezalatt Erasmus vagy egyéb ösztöndíjat is kap, szerencsés esetben akár négy országban is röghöz lehetne kötve egyszerre!

    Oborny Beáta
     
  • Mázsa Péter 13:26 on 2012.12.22 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , , Oktatás, , ,   

    A magyar kormánytól nem hívnak föl szakértőket, az elmúlt két évben nem dolgoztak szakértőkkel. Ha mégis megtennék, megkérdezném, hol van az ülés, és odamennék segíteni nekik, a mindenkori magyar kormánynak mindig szívesen segítenék. De nincsenek ebben a mentális helyzetben, ezek olyan emberek, akik nem tudnak szakértőkkel együtt dolgozni, és ezek a szálak az ő életükben már elszakadtak, tehát nem fognak telefonálni. Senkinek.

    Setényi János
     
    • admin 17:00 on 2012.12.22 Permalink | Log in to Reply

      Eszteragnes Szabo
      Vicces de én is azért mentem el egy parlamenti ülésre, mert segíteni szerettem volna hívatlanul is, de nem tudtam megszólalni, sőt köpni-nyelni sem…

  • Mázsa Péter 21:13 on 2012.12.20 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás,   

    A diáktüntetők döntéshozatali mechanizmusa http://magyarnarancs.hu/belpol/hogyan-hozzak-donteseiket-a-diaktuntetok-83042

     
    • admin 23:34 on 2012.12.20 Permalink | Log in to Reply

      Daniel A. Nagy És hogyan hozódik a metadöntés arról, hogy így hozzák a döntéseket?
      26 minutes ago · Like

      Mázsa Péter Ha már így kérdezed, sztem az eredményből ítélt legjobb gyakorlatok ( pl. http://www.debian.org/devel/constitution ) öntudatlan követése a nyugati offline mozgalmak szűrőjén keresztül. Mit gondolsz?

  • Mázsa Péter 17:57 on 2012.12.20 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás,   

    Ez a kormány nem hazudik. Nem emlékszik, mit ígért tegnap.

    Nagymajtényi Gábor
     
  • Mázsa Péter 13:53 on 2012.12.20 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás,   

    30 milliónként: Visszakéri az Egyesült Államok a Magyarországra visszatérő ösztöndíjasokra fordított kiadásait? 

    Tisztelt Miniszterelnök Úr!

    Nem hagy nyugodni egy probléma, ezért fordulok Önhöz. Biztos lesz rám ideje, hiszen a többi problémát már a hét elejére megoldotta. Ha itt esetleg nem alkalmas, akkor holnap hatkor az Ötkertben is meg tudjuk beszélni. Azért elmondom itt is.

    Az van, hogy a PhD fokozatomat Amerikában szereztem, szakterületem egyik elismert doktori programjában. Nem is volt így olcsó, mert igen, volt ott tandíj is. (Ott nem cicóznak ezzel sokat, simán “tuition fee” a neve.) Erre nekem nem igazán volt pénzem, de okulásomat az évek során (különféle ösztöndíjak formájában) összesen mintegy 30 millió forintnyi amerikai adófizetői dollár támogatta. (Lazán, inkább lefelé kerekítve számoltam ezt, nem foglalkoztam most unortodox inflációkkal, gazdasági válságokkal, árfolyamváltozásokkal stb.)

    Azoknak a kedves, de ezek szerint igen bamba amerikaiaknak viszont nem jutott eszükbe ez a remek hallgatói szerződés (népnyelven, hiszen Ön is a nép fia: röghöz kötés). Talán alkotmányellenes lenne ez (és ez ott még probléma is), talán csak tényleg ilyen ötletszegény és lúzer egy népség ez az amerikai. Így tehát könnyedén lepattantam, és most vidáman (na jó, időnként azért nem annyira vidáman) hasznosítom itthon az általuk finanszírozott tudásomat.

    Mi ugye megvilágosodtunk, tudjuk már, hogy mi a helyes, még akkor is, ha ők ilyen élhetetlenek, hogy nem vigyáznak a pénzükre. A keményen dolgozó amerikai nép dollárjait használtam fel, tehát ha leléptem, akkor (a mi megvilágosodott tudásunk szerint) fizetnem kellene. Sajnos momentán nem áll rendelkezésemre a kérdéses összeg, de szerencsére magyar állami egyetemen oktatok, tehát joggal feltételezem, hogy az állam boldogan kiperkálja ezt helyettem, hiszen valami ilyesmit lebegtet most is a hallgatói szerződést aláíró hallgatóknak (ha állami szolgálatba állnak, akkor majd utólag kifizeti helyettük az állam, az a gondoskodó).

    Ha gondolja, tisztelt Miniszterelnök Úr, megkérdezhetem, pontosan milyen számlára kellene utalni ezt a 30 millát, de ha csak úgy simán áttolja holnap az IRS-nek (a biztonság kedvéért a közlemény rovatba azért írja oda, hogy “Zsolt Bátori’s PhD tuition fee”), biztosan nem lesz belőle para. Szerintem szép és helyes gesztus lenne ez.

    További vidám, ötletgazdag hetet, évet, évtizedet kívánva:

    Bátori Zsolt

    U.i.: Hogy a levelem tele van remekebbnél remekebb csúsztatásokkal? Hogy nem érti? Ugyan már, tisztelt Miniszterelnök Úr, bagatell! Csak figyeljen jobban a szavaimra, egyszer majd hirtelen megérti. Ígérem…

    Bátori Zsolt https://www.facebook.com/batori

    Fotó: Hallgatói Szerződés égetés https://www.facebook.com/events/256570801138723

     
  • Mázsa Péter 09:42 on 2012.12.20 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: Oktatás,   

    Diákbőrbe bújt pomogácsok! 

    A BRFK két letartóztatott diáknál három kést talált. Diákbőrbe bújt pomogácsok! És nagyon élvezik, hogy rendőrök kísérgetik őket az adófizetők pénzén.

    http://maxwereb.tumblr.com/post/38371415665/a-brfk-ket-letartoztatott-diaknal-harom-kest

    Frissítés: Az ilyenek a legveszélyesebbek:

     
  • Mázsa Péter 22:54 on 2012.12.19 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás, ,   

    Valaki lelőtte a .hu oldalt, ahol ment a tüntetés, most mi is kezdjük az élő közvetítést 

    Délután kimentem a tüntetésre, de amikor a Bajcsyhoz értünk, el kellett mennem. Innen http://ertunk.hu/index.php/oktatas-karrier/item/1422-elo-kozvetites néztem a folytatást élőben, de valaki f11 körül furcsa mód leszedte az egész oldalt. Úgyhogy kiteszem ide, az amexrap.org-ra: ezt Orbánéknak talán nem olyan könnyű leszedni.



    Live broadcast by Ustream

     
    • admin 23:22 on 2012.12.19 Permalink | Log in to Reply

      Lokodi Ákos http://www.ustream.tv/channel/freemedemocracy
      19 minutes ago · Like · 1 · Remove Preview

      Mázsa Péter köszi, végül én is onnan szedem, de aki az ertunk.hu-n követte, nem biztos, h tudja
      16 minutes ago · Like

      Mázsa Péter pl. a ustream-en nem találtam, szerencsére Nagy Ferenc kirakta a tüntetés oldalára, onnan már megtaláltam
      14 minutes ago · Like

  • Mázsa Péter 11:20 on 2012.12.19 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: Oktatás, ,   

    Változtak a diákok követelései: részben javultak, részben nyuszulnak 

    Az eredeti:

    1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
    2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
    3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
    4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
    5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
    +1: Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.

    https://www.facebook.com/notes/hallgat%C3%B3i-h%C3%A1l%C3%B3zat/a-hallgat%C3%B3i-h%C3%A1l%C3%B3zat-%C3%A9s-f%C3%B3rum-5-1-pontja/554550867892009

    A középiskolások ma 16órai (Magyar Tudományos Akadémia előtti) tüntetésének előzetes változata:

    1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, független szakértők véleményére támaszkodva!

    2. A felvett hallgatók száma legyen legalább a 2011-es szinten!

    3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

    4. Követeljük a Hallgatói szerződés újragondolását!

    5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

    6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.

    7. Stabil felsőoktatást! Az egyetemi jelentkezések előtt 2 évvel a diákoknak már tisztában kell lenniük a továbbtanulás feltételeivel!

    https://www.facebook.com/events/511683732196449

    Az 1. pont okosabb lett.

    A 2. pont látszólag csak igazodik a kormány újbeszédéhez (már nem keretszámokról beszél, hanem felvett hallgatókról), de ellentétben a korábbi változattal (amely szilárd viszonytási ponthoz kötötte a követelést) nem reagál arra, hogy felvétel és a felvettek finanszírozása funkcionálisan szétválik.

    A 4. pont új, impotens változata már a kormánnyal való tárgyalások előtt elfogadja a kormány álláspontját (hogy a röghözkötés az alkalmas intézmény a diákok elvándorlásának csökkentésére, még ha az itthontartás is a cél). Ezt vagy egy nyuszi vagy egy értelmesebb Fideszes tanárbácsi súgta.

    A 7. jó ötlet.

     
    • admin 12:25 on 2012.12.19 Permalink | Log in to Reply

      David Kitzinger Kis segítség követelések megfogalmazásához.
      “0. Konzisztens követeléseket!”
      22 minutes ago · Like

      Balázs Váradi Kis diákkövetelés-filológia

      Hajnal Zoltán 2. pont teljesítve. talán.
      3 minutes ago · Like

    • admin 23:11 on 2012.12.19 Permalink | Log in to Reply

      “Határozzatok meg legfeljebb két – esetleg három – nagyon pontosan definiált követelést, ne többet! A bőség káoszt okoz. Ne hagyjátok a követeléseiteket a tárgyaló fél által erodálni. A rész-célok ne mondjanak ellent egymásnak!” http://nepszava.com/2012/12/magyarorszag/hogyan-targyaljunk-a-hatalommal.html

  • Mázsa Péter 21:20 on 2012.12.18 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , , Oktatás, ,   

    a gyülekezési jog szabad gyakorlását a büntető törvénykönyv is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz. Pontosan ezt a tényállást meríti ki az az iskolaigazgató, aki retorziókkal, például igazgatói figyelmeztetéssel fenyegeti azokat a diákokat, hallgatókat, akik szerveznek gyülekezést vagy részt vesznek benne. Szintén bűncselekményt követ el az, aki olyan különleges személyes adatot, mint a politikai vélemény, jogosulatlanul kezel, magyarul az, aki „listázza” a tanulókat politikai véleményük alapján. A büntetőjogi reakció az ilyen jelenségekre nem alaptalan. A gyülekezési jog a demokrácia szempontjából az egyik legfontosabb szabadságjog, amelynek gyakorlása létfontosságú eleme a honpolgári erények kiművelésének, a demokratikus öntudat kialakulásának és kialakításának. Ezt a belátást intézményesítik a törvényeink.

    A Büntető törvénykönyvnek a Balatonalmádira is vonatkozó része
     
  • Mázsa Péter 14:12 on 2012.12.18 Permalink | Log in to leave a Comment
    Tags: , Oktatás, ,   

    Orbánnak csak sikerül összekovácsolnia a nemzetet: Külhoni magyar hallgatói önkormányzatok közös nyilatkozata 

    2012.12.17.

    Kedves anyaországi diák- és hallgatótársaink!

    Mi, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények hallgatói megdöbbenéssel értesültünk a magyarországi felsőoktatás 2013-as hallgatói keretszámainak erőteljes csökkentéséről, a nagyarányú forráskivonásról, valamint az intézményi autonómiát szűkítő tervekről. A legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik, ezért minden tehetséges diáknak biztosítani kell a továbbtanulás lehetőségét, hogy talentumait kibontakoztathassa és tudását később nemzete javára fordíthassa. Azon intézkedések ellen, amelyek ezt akadályozzák, a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek kell felemelnie szavát.

    Mi, határon túli magyar egyetemisták és főiskolások tisztában vagyunk azzal, hogy a sikeres és erős anyaország a mi jövőnk egyik zálogát is jelenti. Sikeres és erős országot azonban csak úgy lehetséges építeni, ha a tudás nem válik a legtehetősebbek kiváltságává. Ezért az összmagyarság iránt érzett felelősségünk tudatában, valamint a határokon átnyúló nemzeti szolidaritás jegyében egyértelműen kiállunk céljaitok mellett és messzemenően támogatjuk törekvéseiteket.

    Az egyetem a Tiétek, a jövőtök a kezetekben van! Küzdjetek érte!

    A külhoni magyar hallgatók nevében:

    Vajda Attila

    Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke

    Kovács-Szécsi Attila

    Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Hallgatói Önkormányzat elnöke

    Ferencz István

    Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat elnöke

    Lukács Andor

    Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat elnöke

    Kovács Nándor

    Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete elnöke, Nagyvárad

    Valent Ákos

    Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke, Révkomárom

    Nagy Tibor

    II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beregszász

    Gulácsi Beáta

    Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormányzat elnöke, Szabadka

    Forrás: hook.hu

     
c
compose new post
j
next post/next comment
k
previous post/previous comment
r
reply
e
edit
o
show/hide comments
t
go to top
l
go to login
h
show/hide help
shift + esc
cancel
Get Adobe Flash player