Tagged: Racionalitás Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 19:34 on 2012.12.18 Permalink |
    Tags: , , Racionalitás   

    Tudósabb fajta Amexrap-olvasóknak: ez alapján kb. mindent újra kell gondolnunk 

    A common rule for decision-making in animal collectives across species:

    A diversity of decision-making systems has been observed in animal collectives. In some species, choices depend on the differences of the numbers of animals that have chosen each of the available options, while in other species on the relative differences (a behavior known as Weber´s law) or follow more complex rules. We here show that this diversity of decision systems corresponds to a single rule of decision-making in collectives. We first obtained a decision rule based on Bayesian estimation that uses the information provided by the behaviors of the other individuals to improve the estimation of the structure of the world. We then tested this rule in decision experiments using zebrafish (Danio rerio), and in existing rich datasets of argentine ants (Linepithema humile) and sticklebacks (Gasterosteus aculeatus), showing that a unified model across species can quantitatively explain the diversity of decision systems. Further, these results show that the different counting systems used by animals, including humans, can emerge from the common principle of using social information to make good decisions.

    http://www.pnas.org/content/109/50/20508.abstract
    Preprint: http://arxiv.org/pdf/1206.3108.pdf
    Népszerűsítő: http://phys.org/news/2012-12-accounts-diverse-decision-animal.html

     
  • admin 13:09 on 2012.12.12 Permalink |
    Tags: , , , , Racionalitás, ,   

    Tandíj: hivatalos Amexrap álláspont 

    A tandíj jelenlegi bevezetése egy rossz rendszerben működő felsőoktatás fenntartását terhelné a diákokra és (a diákhitel támogatásán keresztül) az adófizetőkre.

    Nem az a baj, hogy az almáért fizetni kell, hanem hogy hosszabb távon is a rohadt alma forgalmazását akarják fenntartani a pénzünkből.

    Mit kezdjünk a globális felsőoktatás de facto kialakulásával (vö.: http://amexrap.org/fal/milyen-tandij )? Hogyan lehet elkerülni a felsőoktatás költséginflációját

    ? Mi a globális legjobb gyakorlat a témában?

    Orbán e kérdés végiggondolására sem nem képes ( http://amexrap.org/fal/a-mukedvelo-atommernok-7-pontja ), sem nem hajlandó (nem mintha Bajnai meg Gyurcsány megtette volna).

    Amíg nincs hiteles felsőoktatási jövőkép és stratégia (tehát az Orbán-rezsim végéig tuti), addig az Amexrap támogatja a tandíjellenes tüntetéseket.

    Irgum burgum.

     
  • Mázsa Péter 10:05 on 2012.12.11 Permalink |
    Tags: , , , , , Racionalitás,   

    Szenzáció: Orbán és a bankok ma déltől ingyenes karácsonyi lakásosztást tartanak!!! 

    Most kaptuk a hírt, hogy Orbán ma déltől az új Nemzeti Lakáshitel Program keretében a Parlament előtt ingyenes lakásosztásba kezd!

    A lakások ugyan borzalmasan rosszak, használhatatlanok, de legalább ingyen vannak. Csak a hitelt kell kifizeni, azt is csak majd később!!!

    Vegyék vigyék, amíg meleg!

    Kapcsolódó hírünk: a Nemzeti Lakáshitel Program II. hivatalos bejelentése, http://amexrap.org/fal/uj-nemzeti-lakashitel-program :

    Megértjük, ha a polgárok úgy érzik, szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól, de bízunk abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Közlemény.

    Fontos, hogy a lakásvásárló polgárok megértsék a kormány új lakáshitel stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy költségátvállalás, kamattámogatás, devizahitel formájában az állam és a bankok mindenkinek kifizetik a lakásvásárlását. A lakáspolitika megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol lakni.

    A korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami támogatást, azok csak akkor vehettek lakást, ha ők vagy szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak.

    Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki új lakásba költözhet, amennyiben eléri a hitelfelvételhez szükséges pontszámot:

    (Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-hallgatokert-es-nem-ellenuk-iranyulnak-a-valtozasok )

     
    • admin 10:54 on 2012.12.11 Permalink | Log in to Reply

      Mázsa Péter Végre egy igazán jó hír: többet nekem senki se bántsa a kormányt!
      32 minutes ago · Like

      Hajnal Zoltán Bulvarizálódsz? (Még csak a címet olvastam…)
      2 minutes ago via mobile · Like

      Mázsa Péter Dehogy: csak hírt adok egy nagyszerű lehetőségről. Bár kicsit elbizonytalanít, hogy másoknál, jobb cuccokért, még a hitelt sem kell bevállalni: http://amexrap.org/fal/milyen-tandij

  • Mázsa Péter 00:21 on 2012.12.11 Permalink |
    Tags: , , , , , Racionalitás,   

    Nemzeti Lakáshitel Program II.: “A lakásvásárlókért és nem ellenük irányulnak a változások” 

    Pártunk és Kormányunk az Amexrapon hirdeti meg a Nemzet új Lakáshitel Programját:

    Megértjük, ha a polgárok úgy érzik, szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól, de bízunk abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. Közlemény.

    Fontos, hogy a lakásvásárló polgárok megértsék a kormány új lakáshitel stratégiáját, és felismerjék az abban rejlő lehetőségeket. Tudatosítsák, hogy költségátvállalás, kamattámogatás, devizahitel formájában az állam és a bankok mindenkinek kifizetik a lakásvásárlását. A lakáspolitika megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki, hogy ne csak a mostani generációnak, hanem az utánuk jövőknek is legyen hol lakni.

    A korábbi gyakorlat szerint, akik nem kaptak állami támogatást, azok csak akkor vehettek lakást, ha ők vagy szüleik mélyen a zsebükbe nyúltak.

    Az új rendszerben viszont egyetlen fillér nélkül, bárki új lakásba költözhet, amennyiben eléri a hitelfelvételhez szükséges pontszámot:

    (Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-hallgatokert-es-nem-ellenuk-iranyulnak-a-valtozasok )

     
    • admin 10:42 on 2012.12.11 Permalink | Log in to Reply

      Hegedüs Réka Pfffffffffffff…………

      Mázsa Péter úgy látom, általában nem igazán értik:)
      about an hour ago · Like

      Hegedüs Réka ELÉG SZOMORÚ! Ezért tartunk itt. Külföldön felmérik, hogy egy ember mennyire képes a későbbiek során visszafizetni a felvett hitelt, és nem adnak ki annyit, amennyit a későbbiek során biztosan nem tud kifizetni. Megvizsgálják az életkörülményeket, a fizető képességet, kicsit fejlettebb a rendszer. És persze ott nem fenyeget az a veszély, hogy 1-2 hónap múlva akár munkanélkülivé is válik a hiteltörlesztő. Miért van ennyi fogyatékos a parlamentben és egyébként?
      about an hour ago · Like · 1

      Mázsa Péter Egyénileg értelmes emberek, egy csomót ismerek. Csak csoportban válnak birkákká, de akkor rendesen.
      about an hour ago · Like · 1

      Hegedüs Réka Akkor működik a csoport hatás – és a félelem…..:0(((((((((((((((((((((((((((((((((((((((( Egyébként a fentebb leírt állításodban igazat adok. Érdekes, mit ne mondjak……
      about an hour ago · Like · 1

      Mázsa Péter Szerintem ez a helyes leírása a jelenségnek, angolul: http://amexrap.org/fal/mitol-ment-tropara-az-orszag-az-elmult-2-evtizedben
      about an hour ago · Like · 1 · Remove Preview

      Hegedüs Réka Huh, ennyire nem vagyok jó sajnos angolban, de majd lesz időm átolvasom. Múltkor nekem azt mondták az Antal kormány tette tönkre, és az igaz, nem volt rendszerváltás……én azt tudom, hogy ami folyik egész egyszerűen tarthatatlan, és azt enm értem – HA mindenki – vagyis SOKAN tudják, akkor miért nem csinál már vki vmi értelmeset is….nem értem a rendszert…..DE talán majd beleásom magam ebbe, és vmennyire képet kapok arról, amit nem értek…..
      about an hour ago · Like · 1

      Mázsa Péter az a lényege, h az emberek, ha csoportban küzdenek egymás ellen, és ezek a csoportok büntetik, ha a tagjaik szeretnének megegyezni egymással, akkor kivonják a gazdaságból az összes növekedési potenciált, ami a kooperációból származna. 4x költségesebb, ha csoportok küzdenek egymással, mintha egyének tennék ezt, és 9x költségesebb, ha a csoportok büntetik az egymás tagjai közötti kooperációt.
      about an hour ago · Like · 1

      Hegedüs Réka Ah, összefogás, igen. És? Akkor mi történik, ha akivel tárgyalni kellene épp nem hallgat meg? Hm? És csak hajtja továbbra is a saját igazát? Hm? Abból aztán nem lesz kooperáció……..merthogy mondják az emberek, és mondják, de igazából azt látom senkit nem érdekel………..
      about an hour ago · Like · 1

      Hegedüs Réka …de az sem jobb, ha épp olyannal szeretnél tárgyalást folytatni, akinek aztán fing fogalma sincs arról, miről beszél…..na befejeztem mára! :0) SZÉP NAPOT! :0) Inkább kitisztítom a fejemet még munka előtt, mert az igazán nem jó, ha belül füstölög…..:0)
      about an hour ago · Like · 1

      Mázsa Péter Bizony, tökéletesen látod: a fő kérdés, h mit lehet kezdeni azokkal, akik nem akarnak tárgyalni. Van ötletem:), idővel nyilvánosságra is hozom. Szép napot Neked is:)
      about an hour ago · Like · 1

      Hegedüs Réka SZUPER :0) HAJRÁ! :0) Én támogatom :0)
      51 minutes ago · Like · 1

  • Mázsa Péter 15:34 on 2012.11.06 Permalink |
    Tags: , , , , , , Racionalitás   

    Ez sem Orbán:) 

    we […] need to tackle the causes of poverty, not just its symptoms. And that means a radical new approach to supporting what I call “the golden thread” of conditions that enable open economies and open societies to thrive: the rule of law, the absence of conflict and corruption, and the presence of property rights and strong institutions. It is only when people can get a job and a voice that they can take control of their own destiny and a build a future free from poverty. […]

    Eradicating poverty requires the growth that is fueled by open economies, and open economies are themselves best ensured by open societies: rights for women and minorities, a free media, integrity in government, and the freedom to participate in society and have a say over how your country is run. […]

    David Cameron, Prime Minister of the United Kingdom http://online.wsj.com/article/SB10001424052970204712904578090571423009066.html

    Photo: http://en.wikipedia.org/wiki/File:DavidCameronHomeOffice.jpg

     
  • Mázsa Péter 12:57 on 2012.10.26 Permalink |
    Tags: , , , Racionalitás,   

    Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában „az” nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt.

    Antal Nikolett, Kováts Judit Megtagadva c. könyvéről
     
  • Mázsa Péter 09:18 on 2012.10.20 Permalink |
    Tags: , , , , Racionalitás,   

    2014: a kormány betiltaná az online egyetemeket 

    Minnesota be akarta tiltani az online egyetemeket: https://chronicle.com/blogs/wiredcampus/minnesota-gives-coursera-the-boot-citing-a-decades-old-law/40542

    Nyilván a Helyi Menő Egyetem lobbijának hatására, amely – érthetően – fenyegetve érzi magát a versenytől.

    Ez persze nem sikerült nekik, http://www.washingtonpost.com/blogs/college-inc/post/minnesota-clarifies-free-online-ed-is-ok/2012/10/19/456a0a3e-1a37-11e2-aa6f-3b636fecb829_blog.html , mégis előbbre járnak, mint a magyarok: ők legalább már felismerik, hogy bajban vannak.

    A “Milyen tandíj? Automata MIT-kurzusok ingyen, cziffra pöcséttel” c. cikkünkben http://amexrap.org/fal/milyen-tandij már felvetettük kétségeinket a hazai felsőoktatás jövőjével kapcsolatban:

    Tanulni persze már eddig is lehetett online (az MIT OpenCourseware szolgáltatása http://ocw.mit.edu/courses már évtizedes, de itt a Khan Academy http://www.khanacademy.org az Apple http://www.apple.com/education/itunes-u a Moodle http://courses.moodleshare.com, startupok, pl. http://www.sharenotes.com stb. stb. http://en.wikipedia.org/wiki/OpenCourseWare#See_also http://free-classes.com/ ), de eddig nagyon nagy presztízsű táv-felkenés az egész glóbuszról táv-tanulóknak, na az nem járt hozzá. Most már jár az is, lásd: http://www.bbc.co.uk/news/education-17012968

    Egyetemet végezni továbbra is megéri: nagyobb esélyed van munkát kapni tőle http://www9.georgetown.edu/grad/gppi/hpi/cew/pdfs/CollegeAdvantage.ExecutiveSummary.081512.pdf

    De az egyre kevésbé világos, miért Hagyományos Magyar egyetemen tennénk ezt, rengeteg pénzért, ahogy azt Viktor képzeli: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/a-cel-egy-teljesen-uj-felsooktatasi-rendszer-kialakitasa . Hiszen az online képzés tudás szempontjáról nem jelent hátrányt: http://amexrap.org/fal/interactive-learning-online-public-universities-evidence-randomized-trials

    Úgy látszik, a kormány ismét nem tart lépést a világgal, stratégiája szokás szerint csak Orbán beszűkült elképzelésein alapul.

    A műkedvelő atommérnökök http://amexrap.org/fal/a-mukedvelo-atommernok-7-pontja hazájában nem nehéz prófétának lenni: itt még a rossz politika is késik.

    A magyar kormány, Orbánostul vagy nélküle, az online egyetemeket (amelyek nem tartanak mondjuk magyar-rovásírás kurzusokat is) csak 2-3 év múlva szeretné majd betiltani:)

     
  • Mázsa Péter 11:41 on 2012.10.16 Permalink |
    Tags: , , Racionalitás   

    Csak közgazdászoknak és/vagy liberális/konzervatívoknak: mit gondoltok erről? 


    “True by Definition: Redistribution and Economic Freedom” http://econlog.econlib.org/archives/2012/10/true_by_definit.html

     
  • Mázsa Péter 06:48 on 2012.10.16 Permalink |
    Tags: Racionalitás   

    Ma közgazdasági nap az Amexrapon: először a friss Nobel díjasokról magyarul 

    Ma közgazdaságtani napot tartunk. Először olvassátok el Kóczy László cikkét az új Nobel díjasokról itt: “Közgazdasági Nobel díj 2012: Shapley és Roth” http://koczy.blog.hu/2012/10/15/kozgazdasagi_nobel_dij_2012_shapley_es_roth

    (tanács: nem-közgazdászok kezdjék a 4. bekezdéstől: “Kereken 50 évvel ezelőtt publikálta David Gale-lel közösen az azóta Gale-Shapley algoritmusként is ismert késleltetett elfogadási algoritmust (Gale-Shapley, 1962), mely azóta számtalan felvételi rendszer, egyebek mellett a magyar középiskolai és egyetemi felvételi alapja lett. […]” de vö.:. http://www.cato-at-liberty.org/the-latest-nobel-prize-in-economics-why-it-should-make-us-sad/ )

    (Angolul egy csomó anyag van róluk, egy rövid és érdekes pl. itt: http://econlog.econlib.org/archives/2012/10/designing_men.html me itt: http://www.guardian.co.uk/business/2012/oct/15/nobel-economics-prize-winners-dating-problem )

    Ha tetszett, iratkozzatok fel László blogjaira itt: http://laszlokoczy.blogspot.com és http://koczy.blog.hu

    Na meg Al Roth blogjára itt: http://marketdesigner.blogspot.com

     
    • admin 09:03 on 2012.10.17 Permalink | Log in to Reply

      petfold Are all these issues relevant only because of “repugnant transactions” (e.g. money is not allowed)? Would they all be solved by markets otherwise? Is it really ever necessary to “design a market”?
      Yesterday at 01:03 · Edited · Like

      Mázsa Péter FYI: “Végül meg kell említenünk, hogy a piactervezés nem merül ki a párosításokban. Ide tartoznak az aukciók és a hozzárendelési játékok is. Itt a két oldal összekapcsolása pénzmozgással is járhat. Évek óta ilyen módszerekkel értékesíti a Google a keresőszavakat és ezt a hirdetési platformját a televíziós társaságok rendelkezésére is bocsátotta. Egy ilyen tökéletesen automatizált rendszer lehetőséget ad arra, hogy minden hirdető pontosan az általa kívánatosnak ítélt időpontokban, egy számára elfogadható áron hirdessen, míg a hirdetési felület, például egy televíziós csatorna egyszerre tudja értékesíteni a teljes reklámidejét (igaz, időnként alacsonyabb áron) és élvezi a magas bevételt a frekventált idősávokban.” http://koczy.blog.hu/2012/10/15/kozgazdasagi_nobel_dij_2012_shapley_es_roth
      Yesterday at 06:16 · Like · Remove Preview

      petfold http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2012/popular-economicsciences2012.pdf
      9 hours ago · Unlike · 1

      petfold They seem to be solving mostly problems that would not exist had they allowed a normal priced market (in which case it would all become an auction). No? People should not enter contracts that they find repugnant. But they should not interfere with contracts of other people, they should mind their own business.
      8 hours ago · Like

      Mázsa Péter köszi a linket: ezt kerestem, de nem találtam. Utolsó megjegyzésed: erre nem válasz a FYI kezdetű fenti idézet?
      about a minute ago · Like

    • admin 11:06 on 2012.10.25 Permalink | Log in to Reply

    • admin 07:38 on 2012.10.27 Permalink | Log in to Reply

  • Mázsa Péter 10:31 on 2012.10.15 Permalink |
    Tags: , , , , , , , Racionalitás,   

    Mályvacukor kísérlet, újragondolva: a vörös/nemzeti szocialistáknak még nagyobb lehet a felelősségük, mint eddig hittük 

    Mályvacukor:

    A mályvacukor kísérlet még ’72-ből: https://en.wikipedia.org/wiki/Stanford_marshmallow_experiment
    Lényege: azok a kisgyerekek, akik 2 későbbi mályvacukor reményében hajlandók voltak nem megenni a mostani 1 mályvacukrot (azaz hajlandók voltak befektetni az 1 mályvacukrot, h 2 legyen belőle), azok később az életben sikeresebbek voltak, mint a Hakapeszik.

    A módosított mályvacukor kísérlet:
    The marshmallow test, revisited http://www.washingtonpost.com/blogs/ezra-klein/wp/2012/10/13/the-marshmallow-test-revisited/

    Lényeg:
    Azok a gyerekek, akiknek link kísérletvezetők mondták, hogy később 2 mályvacukrot kapnak 1 helyett, Hakapeszik lettek, azok meg, akiknek megbízható kísérletvezetők ajánlottak 2 jövőbeli cukrot 1 jelenlegiért, na azok szívesen vártak még egy kicsit a több cukor reményében.

    Ez kicsit más megvilágításba helyezi szegény szerencsétlen magyarokat:

    Nem tudom, hogy az életet végigszenvedő, munkájukban önállótlan, intoleráns, a legszívesebben az állam emlőin csüggő, “jár nekem” stílusú panaszkodók túlsúlya

    • az oka vagy
    • a következménye

    a pártharcoknak. http://amexrap.org/fal/megdobbento-adatok

    Eddig Kertész a genetikára, az Amexrap a macskaszarra gyanakodott, amikor a magyarok kritikán aluli kollektív teljesítményéről volt szó:

    Ezek után érdemes komolyabban vennünk a tavaly április 1-i hipotézisemet is (vö.: http://amexrap.org/fal/a-fidesz-es-az-mszp-mint-jarvanyugyi-problema ), amely szerint Kertész Ákos http://index.hu/belfold/2011/09/13/kertesz_akos téved: a magyarok kollektív hülyeségéért nem a (zsidókhoz meg másokhoz képest) selejtesebb gének felelősek, hanem az országban kiterjedt macskaszar. http://amexrap.org/fal/ujabb-hirek-kis-parazitakrol

    Az újragondolt mályvacukor-kísérlet fényében azonban úgy néz ki, h nem járunk el rosszul, ha feltételezzük, hogy Hornnak (+utódainak) és Orbánnak nagyobb szerepük van az ország tönkretételében, mint eddig sejtettük: nem csak reagáltak a magyarok hülyeségére, hanem akívan elő is idézték azt.

    A kísérlet megerősíti korábbi terápiás javaslatunk érvényességét is, hogy ti. a vörös és a nemzeti szocializmust hogyan érdemes támadni:

    Özzefoglalás: Vidéken alapesetben Orbán meg a Jobbik ragad a fejekben. Esetleg egy kis kommunizmussal lehet őket onnan kizökkenteni. Ennél jobb (kevésbé szélsőséges) eredményt kormányfüggetlen tv-csatorna és némi forrás nélkül nehéz lesz elérni. http://amexrap.org/fal/miert-gyoznek-altalaban-radikalis-ideologiak-es-hogyan-gyozhetik-le-oket-mersekeltek

     
  • Mázsa Péter 11:58 on 2012.10.02 Permalink |
    Tags: , , , Racionalitás   

    Re: Re: Az Index Fideszes cikkéről 

    Összefoglalás: Amit én állítok, hogy ok, hogy az adósság rossz, cselekvései szabadság (általában) jó, de nem mindegy, milyen úton-módon szabadulnánk az adósságtól: ha cserébe borogatjuk a jogállamot, kinyírjuk a befektetők bizalmát, és lenyúljuk az adófizetőket meg az állampolgárokat, akkor nem az adósság lefojtó hatását, hanem a buta ellenintézkedések még lefojtóbb hatását tapasztaljuk a növekedésre és a szabadságra.

    Előzmények:
    http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal
    http://amexrap.org/fal/az-index-fideszes-cikkerol
    http://amexrap.org/fal/re-az-index-fideszes-cikkerol
    [a szerk.]

    Orbán először “ki akarta nőni” az (állam)adósságot, és azért lobbizott Brüsszelben, hogy engedélyezzék neki a magasabb költségvetési hiányt.

    Majd pedig, amikor ez nem jött össze, annak érdekében (mint ahogy írod), hogy növelje a mozgásterét, az adósság direkt leépítésébe kezdett, ami önmagában nem hülyeség, sem politikailag, sem közgazdaságtanilag.

    Sajnos azonban anélkül vágott az adósságcsökkentésbe, hogy felmérte volna, hogy melyik intézkedésének milyen következménye lesz.

    Fő intézkedése az adókon és a jogállam gyengítésén alapuló bevételnövelés volt. Nem azért, mert Orbán mondta/csinálta, de ez akkora butaság, hogy sírni illene tőle. Mint ahogy majdnem 2 éve írtuk:

    Váradi Balázs a jogállam felszámolásának feláráról:
    “[…] A magyar kormány a kormányzati közgazdászok szerint a gazdasági növekedés kedvéért tiporja lábbal a jogállamiságot és a magántulajdon szentségét (ezeket az elvszerű konzervatívoknak is igen fontos alapértékeket). A fenti táblázatból viszont jól látható, hogy a kormány szűken közgazdaságtani szempontból is rosszul számol: a hazai befektetésektől elvárt hozamnak a kormányzat intézkedései hatására bekövetkező megugrása könnyen elérheti azt a szintet, amely mellett a beruházások visszaesése nemcsak tompítja, de teljesen ki is oltja a személyi és vállalati adók csökkentésétől remélt, gazdasági növekedésben és foglalkoztatásban megjelenő hasznot.
    Amit a kormány csinál, az nem csupán az ország gazdasági felemelkedése érdekében kötött, jogállamiságunkat kompromittáló fausti alku: Orbán és Matolcsy programja – most úgy tűnik – ugyanis nem csak az örökkévalóság időhorizontján rossz üzlet az ördöggel.” http://szuveren.hu/gazdasag/a-jogallam-felszamolasanak-felara

    Amexrap-vélemény ugyanott:

    Mit lehet ehhez még hozzátenni?
    Talán annyit, hogy a jelenlegi jogállam-aláásó hozzáállás nem csak a Kátay-Benczúr modell szerint, hanem más országok tapasztalatai alapján sem tűnik jó ötletnek a Kánaán felé vezető úton:

    Azaz
    a jogállamiság hiányos volta ill. csökkenése (ami a vízszintes tengelyen a bal oldali, negatív tartományhoz tartozik)
    általában relatíve alacsony 1 főre jutó GDP-vel (a függőleges tengelyen az alsó, negatív tartomány)
    jár együtt (és számunkra majdnem mindegy is, melyik milyen úton okozza a másikat).
    Tévedés ne essék: a nem Orbán-függő közgazdászok természetesen támogatják
    +1. az adóegyszerűsítést (én speciel még a söralátétig hatoló egyszerűsítést is),
    +2. az adócsökkentést (a több sört:), és
    +3. a közös adósságunk csökkentését (kb. a GDP 60%-áig biztosan).
    Akkor mit nem támogatunk?
    Hogy mindezt Orbán
    (a (nemzeti) demokratikus szocialista retorikájának egyébként tökéletesen megfelelően)
    -1. nem az állami vízfej lecsapolása (kiadáscsökkentés, újraelosztás-csökkentés), és
    -2. nem az állam funkcióinak újragondolása (a Magyarországon sohasem rendesen összerakott reformok) segítségével szeretné megtenni,
    hanem
    (nemzeti demokratikus szocialista retorikájának egyébként ugyancsak tökéletesen megfelelően, de azért, valljuk be, mindannyiunk számára meglepő és elszomorító módon)
    -3. a tulajdonunk (magánnyugdíj-alapunk) felélése által, a jogállam felbontása árán.
    3ezer milliárd forint ugyan pl. a Facebook értékének csak töredéke, de a Helyi Menő Csávók szemében nyilván nagy pénz, nagy kísértés.
    Nem bírták megállni a fiúk.
    http://amexrap.org/fal/megeri-a-penzet

    A befektetői bizalom csökkentés és az adónövelés kombinálásának kétségbeejtő hatásairól pedig minapi cikkünkben írtunk: http://amexrap.org/fal/orban-forditva

    Szigel Gábort munkáit általában szeretjük. + Nem lehet elvárni tőle, hogy minden cikkéhez végigvegye az egész szakirodalmi részt (én sem olvasom most végig azt a 150 cikket http://delicious.com/allamreform/novekedes?link_view=compact + 50 cikket , stb. amit pl. akkor tennék, ha a téma feldolgozására kapnék megbízást). Nem használhatja a kormány (nyilvános és így javítható) modelljeit és szakirodalmi összefoglalóját sem a témában, mert ezek nem léteznek. És ez nem SzG hibája.

    Ami Gábor hibája, szerintem: az adósságcsökkentést olyan kontextusban tárgyalja, ami arra enged következtetni, hogy a növekedés (és Orbánnál: a cselekvési szabadság) érdekében majdhogynem mindegy, milyen eszközökkel, de adósságot kellene csökkentenünk. Pl.:

    nagyon valószínű, hogy az ország magas külső finanszírozási igénye és adóssága még hosszú éveken keresztül lefojtó hatást gyakorol majd a növekedésre, így valószínűleg nem a következő néhány évben fogunk visszazárkózni olyan, kedvezőbb finanszírozási helyzetű régiós versenytársainkhoz, mint Csehország vagy Szlovákia. http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal

    Amit én állítok, hogy ok, hogy az adósság rossz, cselekvési szabadság (általában, normális kormányzás esetén) jó, de nem mindegy, milyen úton-módon szabadulnánk az adósságtól: ha cserébe borogatjuk a jogállamot, kinyírjuk a befektetők bizalmát, és lenyúljuk az adófizetőket meg az állampolgárokat, akkor nem az adósság lefojtó hatását, hanem a buta ellenintézkedések még lefojtóbb hatását tapasztaljuk a növekedésre.

    Épp mint most.

    Sajnos Gábor cikkéből ezt a tanulságot nem lehet kiolvasni: itt csúszott félre.

     
  • anon 09:14 on 2012.10.01 Permalink |
    Tags: , , , Racionalitás   

    Re: Az Index Fideszes cikkéről 

    Előzmények:
    http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal
    http://amexrap.org/fal/az-index-fideszes-cikkerol
    [a szerk.]

    1) Először is, az Index védelmében: Tudomásom szerint a Pénz beszél blogban megjelenő írásokat a pénzügyi szektorban dolgozó emberek küldik be, ezek nem az Index véleményét tükrözik, gyakorlatilag automatikusan kitesznek mindent;

    2) Arra is felhívnám a figyelmedet, már a cikk írójának védelmében, hogy a cikk nem az államadósságról szól, hanem inkább a teljes külső adósságról. Ha pl. a magánszektor nem masszív nettó hitelfelvevő lenne külföldről, hanem nettó külföldi hitelkihelyező, akkor Magyarország simán megengedhetné magának ezt a szintű államadósságot is – ahogy Németország is épp ezért engedheti meg magának;

    3) Aztán: a Rogoffékat sokan kritizálják, de érdemes idézni őket, mert elég közérthetők. Azonban az adósságnak a növekedésre gyakorolt negatív hatását mások és máshogyan is leírják, mint ahogy az írás be is idéz a szakirodalomból még pár cikket. Ezek mellett ami kimaradt még, az talán a “creditless recovery” irodalom, ami szintén ugyanebbe az irányba mutat, és szintén elég jól ráhúzható a mai magyar helyzetre, bár a kifejtése nyilván több helyet igényelne. A múlt héten itt volt Pesten Olivier Blancard az IMF-től, ő is erről beszélt, és még hozhatnék más tekintélyeket is. A lényeg: én nem nagyon hallottam még olyanról, aki azt állította volna, hogy az adósság ledolgozásának nincs növekedési hatása.

    4) Esetleg az adósságleépítés mértéke és a rövid távú növekedés közötti trade-off-ot a szerző jobban kifejthette volna, de már így is túl hosszú volt a cikk. De én úgy érzékelem, hogy ma a világban nincs vita arról, hogy a fejlett országokban az eladósodás csökkentése szükséges, inkább az optimális növekedés-deleverage mix kikavarása a kérdés.

    5) Végül, azért mert Orbán Viktor (Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, akárki) azt mondja, hogy “nyári melegben jó dolog a Balatonban pancsolni”, nem hinném, hogy ez az állítás helytelen lenne, csak azért, mert ő mondta.

    Szerintem a kormány más okból hirdette meg az adósság elleni küzdelmet, mint amiről az Indexes cikk szerzője írt. Én azt gondolom, hogy a kormányt inkább azért zavarja az adósság, mert az csökkenti a mozgásterét, alkudozásra kényszeríti a külföldi hitelezőkkel, stb, és ha esetleg tesznek is erre egy közgazdasági érvelést, az inkább csak a felszín.

     
  • Mázsa Péter 13:59 on 2012.09.27 Permalink |
    Tags: , , , , Racionalitás   

    Az Index Fideszes cikkéről 

    Az Indexben megjelent egy Fideszes cikk az államadósságról, ez itt ni: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal

    Mitől Fideszes a cikk? Attól, hogy a növekedési bajaink okaként nevezi meg az államadósságot. Ha az államadósság az oka a visszaesésnek, akkor Matolcsy Viktor nevű közgazdász haverunknak igaza van, hogy bármi áron csökkenteni kell az adósságot: emeljük az adókat, nyúljuk le a butuska befektetőket, lopjuk el a bankok, a Nemzeti Bank, a lakosság, bankszámláiról a pénzt, stb. stb. – a szokásos menü.

    De ez alapértelmezésben hülyeség. Az, hogy a magas adósság és az alacsony növekedés között összefüggés van, nem jelenti azt, hogy az adósság okozza az alacsony növekedést. (Pl. ha az alacsony vízállás vagy a szoci mumus okozná mindkettőt, akkor a kettő korrelálna, azaz összefüggést mutatna, de nem az egyik okozná a másikat, hanem, mint feltételeztük, a vízállás vagy a mumus okozná mindkettőt.) Még ha van is olyan közgazdász, aki az ok-okozati kapcsolat mellett érvel, mint a 2010-es cikkével idézett Rogoff, nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért: Rogoff idei cikkének ilyen értelmű bírálatát lásd itt: http://johnhcochrane.blogspot.hu/2012/09/two-views-of-debt-and-stagnation.html

    A visszaesést nem az adósság okozza, hanem Orbán politikája az adóemeléssel és a befektetők bizalmának eljátszásával, lásd: “Külföldi hagyományos közgazdászok: Kiadáscsökkentés, reform jó, adóztatás rossz. Orbán: fordítva” http://amexrap.org/fal/orban-forditva Szóval ha az adósságcsökkentés (ami jó) érdekében riasztgatjuk a befektetőket és csökkentjük a növekedést (ami nem jó), abból semmi jó sem sül ki. Alapvetően jobb megközelítés pl. ez: http://www.komment.hu/tartalom/20120925-velemeny-orban-viktor-adossagellenes-politikajarol.html

    Ezt nem nekem kéne elhinni, hanem azon nem létező kormányzati szakmai műhelyek nem létező termékeinek, amelyek a világ tapasztalatát fognák össze az értelmesebb miniszterelnökök számára.

    A helyzet az, hogy ez az Index-cikk is és az évek óta tapasztalt Fidesz-politika is a “félművelt magyar elit” terméke. A világ meg akarat és képzet, mi?

     
    • NDX 15:07 on 2012.09.27 Permalink | Log in to Reply

      na most én ezzel csak úgy tudok egyetérteni, hogy a fideszes retorikával szemben a visszaesésnek nem az egyedüli oka az államadósság.
      ugyanis azt állítani, hogy “a visszaesét nem az adósság okozza, hanem Orbán politikája az adóemeléssel és a befektetők bizalmának eljátszásával” olyan, mint kijelenteni, hogy a nemi betegségek terjedését nem a közösülés okozza, hanem hogy nem húznak kotont.
      Cochrane sem azt írja, hogy az adósság lényegtelen, hanem azt, hogy a kezelésére alkalmazott mechanizmusok koncepcionálisan rosszak.

  • Mázsa Péter 12:51 on 2012.09.27 Permalink |
    Tags: , , , , , Racionalitás   

    Clay Shirky: Hogyan alakítja át az internet (majd egyszer) a kormányzást? 

    I want to talk to you today about something the open-source programming world can teach democracy, but before that, a little preamble. Let’s start here.

    This is Martha Payne. Martha’s a 9-year-old Scot who lives in the Council of Argyll and Bute. A couple months ago, Payne started a food blog called NeverSeconds, and she would take her camera with her every day to school to document her school lunches. Can you spot the vegetable? (Laughter) And, as sometimes happens, this blog acquired first dozens of readers, and then hundreds of readers, and then thousands of readers, as people tuned in to watch her rate her school lunches, including on my favorite category, “Pieces of hair found in food.” (Laughter) This was a zero day. That’s good.

    And then two weeks ago yesterday, she posted this. A post that read: “Goodbye.” And she said, “I’m very sorry to tell you this, but my head teacher pulled me out of class today and told me I’m not allowed to take pictures in the lunch room anymore. I really enjoyed doing this. Thank you for reading. Goodbye.”

    You can guess what happened next, right? (Laughter) The outrage was so swift, so voluminous, so unanimous, that the Council of Argyll and Bute reversed themselves the same day and said, “We would, we would never censor a nine-year-old.” (Laughter) Except, of course, this morning. (Laughter) And this brings up the question, what made them think they could get away with something like that? (Laughter) And the answer is, all of human history prior to now.

    (Laughter) So, what happens when a medium suddenly puts a lot of new ideas into circulation?

    Now, this isn’t just a contemporaneous question. This is something we’ve faced several times over the last few centuries. When the telegraph came along, it was clear that it was going to globalize the news industry. What would this lead to? Well, obviously, it would lead to world peace. The television, a medium that allowed us not just to hear but see, literally see, what was going on elsewhere in the world, what would this lead to? World peace. (Laughter) The telephone? You guessed it: world peace. Sorry for the spoiler alert, but no world peace. Not yet. Even the printing press, even the printing press was assumed to be a tool that was going to enforce Catholic intellectual hegemony across Europe. Instead, what we got was Martin Luther’s 95 Theses, the Protestant Reformation, and, you know, the Thirty Years’ War. All right, so what all of these predictions of world peace got right is that when a lot of new ideas suddenly come into circulation, it changes society. What they got exactly wrong was what happens next.

    The more ideas there are in circulation, the more ideas there are for any individual to disagree with. More media always means more arguing. That’s what happens when the media’s space expands. And yet, when we look back on the printing press in the early years, we like what happened. We are a pro-printing press society.

    So how do we square those two things, that it leads to more arguing, but we think it was good?

    And the answer, I think, can be found in things like this. This is the cover of “Philosophical Transactions,” the first scientific journal ever published in English in the middle of the 1600s, and it was created by a group of people who had been calling themselves “The Invisible College,” a group of natural philosophers who only later would call themselves scientists, and they wanted to improve the way natural philosophers argued with each other, and they needed to do two things for this. They needed openness. They needed to create a norm which said, when you do an experiment, you have to publish not just your claims, but how you did the experiment. If you don’t tell us how you did it, we won’t trust you. But the other thing they needed was speed. They had to quickly synchronize what other natural philosophers knew. Otherwise, you couldn’t get the right kind of argument going. The printing press was clearly the right medium for this, but the book was the wrong tool. It was too slow. And so they invented the scientific journal as a way of synchronizing the argument across the community of natural scientists. The scientific revolution wasn’t created by the printing press. It was created by scientists, but it couldn’t have been created if they didn’t have a printing press as a tool.

    So what about us? What about our generation, and our media revolution, the Internet? Well, predictions of world peace? Check. (Laughter) More arguing? Gold star on that one. (Laughter) (Laughter) I mean, YouTube is just a gold mine. (Laughter) Better arguing? That’s the question.

    So I study social media, which means, to a first approximation, I watch people argue. And if I had to pick a group that I think is our Invisible College, is our generation’s collection of people trying to take these tools and to press it into service, not for more arguments, but for better arguments, I’d pick the open-source programmers. Programming is a three-way relationship between a programmer, some source code, and the computer it’s meant to run on, but computers are such famously inflexible interpreters of instructions that it’s extraordinarily difficult to write out a set of instructions that the computer knows how to execute, and that’s if one person is writing it. Once you get more than one person writing it, it’s very easy for any two programmers to overwrite each other’s work if they’re working on the same file, or to send incompatible instructions that simply causes the computer to choke, and this problem grows larger the more programmers are involved. To a first approximation, the problem of managing a large software project is the problem of keeping this social chaos at bay.

    Now, for decades there has been a canonical solution to this problem, which is to use something called a “version control system,” and a version control system does what is says on the tin. It provides a canonical copy of the software on a server somewhere. The only programmers who can change it are people who’ve specifically been given permission to access it, and they’re only allowed to access the sub-section of it that they have permission to change. And when people draw diagrams of version control systems, the diagrams always look something like this. All right. They look like org charts. And you don’t have to squint very hard to see the political ramifications of a system like this. This is feudalism: one owner, many workers.

    Now, that’s fine for the commercial software industry. It really is Microsoft’s Office. It’s Adobe’s Photoshop. The corporation owns the software. The programmers come and go.

    But there was one programmer who decided that this wasn’t the way to work. This is Linus Torvalds. Torvalds is the most famous open-source programmer, created Linux, obviously, and Torvalds looked at the way the open-source movement had been dealing with this problem. Open-source software, the core promise of the open-source license, is that everybody should have access to all the source code all the time, but of course, this creates the very threat of chaos you have to forestall in order to get anything working. So most open-source projects just held their noses and adopted the feudal management systems.

    But Torvalds said, “No, I’m not going to do that.” His point of view on this was very clear. When you adopt a tool, you also adopt the management philosophy embedded in that tool, and he wasn’t going to adopt anything that didn’t work the way the Linux community worked. And to give you a sense of how enormous a decision like this was, this is a map of the internal dependencies within Linux, within the Linux operating system, which sub-parts of the program rely on which other sub-parts to get going. This is a tremendously complicated process. This is a tremendously complicated program, and yet, for years, Torvalds ran this not with automated tools but out of his email box. People would literally mail him changes that they’d agreed on, and he would merge them by hand.

    And then, 15 years after looking at Linux and figuring out how the community worked, he said, “I think I know how to write a version control system for free people.”

    And he called it “Git.” Git is distributed version control. It has two big differences with traditional version control systems. The first is that it lives up to the philosophical promise of open-source. Everybody who works on a project has access to all of the source code all of the time. And when people draw diagrams of Git workflow, they use drawings that look like this. And you don’t have to understand what the circles and boxes and arrows mean to see that this is a far more complicated way of working than is supported by ordinary version control systems.

    But this is also the thing that brings the chaos back, and this is Git’s second big innovation. This is a screenshot from GitHub, the premier Git hosting service, and every time a programmer uses Git to make any important change at all, creating a new file, modifying an existing one, merging two files, Git creates this kind of signature. This long string of numbers and letters here is a unique identifier tied to every single change, but without any central coordination. Every Git system generates this number the same way, which means this is a signature tied directly and unforgeably to a particular change.

    This has the following effect: A programmer in Edinburgh and a programmer in Entebbe can both get the same — a copy of the same piece of software. Each of them can make changes and they can merge them after the fact even if they didn’t know of each other’s existence beforehand. This is cooperation without coordination. This is the big change.

    Now, I tell you all of this not to convince you that it’s great that open-source programmers now have a tool that supports their philosophical way of working, although I think that is great. I tell you all of this because of what I think it means for the way communities come together.

    Once Git allowed for cooperation without coordination, you start to see communities form that are enormously large and complex.

    This is a graph of the Ruby community. It’s an open-source programming language, and all of the interconnections between the people — this is now not a software graph, but a people graph, all of the interconnections among the people working on that project — and this doesn’t look like an org chart. This looks like a dis-org chart, and yet, out of this community, but using these tools, they can now create something together. So there are two good reasons to think that this kind of technique can be applied to democracies in general and in particular to the law.

    When you make the claim, in fact, that something on the Internet is going to be good for democracy, you often get this reaction.

    (Music) (Laughter)

    Which is, are you talking about the thing with the singing cats? Like, is that the thing you think is going to be good for society? To which I have to say, here’s the thing with the singing cats. That always happens. And I don’t just mean that always happens with the Internet, I mean that always happens with media, full stop. It did not take long after the rise of the commercial printing press before someone figured out that erotic novels were a good idea. (Laughter) You don’t have to have an economic incentive to sell books very long before someone says, “Hey, you know what I bet people would pay for?” (Laughter) It took people another 150 years to even think of the scientific journal, right? So — (Laughter) (Applause)

    So the harnessing by the Invisible College of the printing press to create the scientific journal was phenomenally important, but it didn’t happen big, and it didn’t happen quick, and it didn’t happen fast, so if you’re going to look for where the change is happening, you have to look on the margins.

    So, the law is also dependency-related. This is a graph of the U.S. Tax Code, and the dependencies of one law on other laws for the overall effect. So there’s that as a site for source code management. But there’s also the fact that law is another place where there are many opinions in circulation, but they need to be resolved to one canonical copy, and when you go onto GitHub, and you look around, there are millions and millions of projects, almost all of which are source code, but if you look around the edges, you can see people experimenting with the political ramifications of a system like that. Someone put up all the Wikileaked cables from the State Department, along with software used to interpret them, including my favorite use ever of the Cablegate cables, which is a tool for detecting naturally occurring haiku in State Department prose. (Laughter) Right. (Laughter) The New York Senate has put up something called Open Legislation, also hosting it on GitHub, again for all of the reasons of updating and fluidity. You can go and pick your Senator and then you can see a list of bills they have sponsored. Someone going by Divegeek has put up the Utah code, the laws of the state of Utah, and they’ve put it up there not just to distribute the code, but with the very interesting possibility that this could be used to further the development of legislation. Somebody put up a tool during the copyright debate last year in the Senate, saying, “It’s strange that Hollywood has more access to Canadian legislators than Canadian citizens do. Why don’t we use GitHub to show them what a citizen-developed bill might look like?” And it includes this very evocative screenshot.

    This is a called a “diff,” this thing on the right here. This shows you, for text that many people are editing, when a change was made, who made it, and what the change is. The stuff in red is the stuff that got deleted. The stuff in green is the stuff that got added. Programmers take this capability for granted. No democracy anywhere in the world offers this feature to its citizens for either legislation or for budgets, even though those are the things done with our consent and with our money.

    Now, I would love to tell you that the fact that the open-source programmers have worked out a collaborative method that is large scale, distributed, cheap, and in sync with the ideals of democracy, I would love to tell you that because those tools are in place, the innovation is inevitable. But it’s not. Part of the problem, of course, is just a lack of information. Somebody put a question up on Quora saying, “Why is it that lawmakers don’t use distributed version control?” This, graphically, was the answer. (Laughter) (Laughter) (Applause) And that is indeed part of the problem, but only part.

    The bigger problem, of course, is power. The people experimenting with participation don’t have legislative power, and the people who have legislative power are not experimenting with participation. They are experimenting with openness. There’s no democracy worth the name that doesn’t have a transparency move, but transparency is openness in only one direction, and being given a dashboard without a steering wheel has never been the core promise a democracy makes to its citizens.

    So consider this. The thing that got Martha Payne’s opinions out into the public was a piece of technology, but the thing that kept them there was political will. It was the expectation of the citizens that she would not be censored. That’s now the state we’re in with these collaboration tools. We have them. We’ve seen them. They work. Can we use them? Can we apply the techniques that worked here to this?

    T.S. Eliot once said, “One of the most momentous things that can happen to a culture is that they acquire a new form of prose.” I think that’s wrong, but — (Laughter) I think it’s right for argumentation. Right? A momentous thing that can happen to a culture is they can acquire a new style of arguing: trial by jury, voting, peer review, now this. Right?

    A new form of arguing has been invented in our lifetimes, in the last decade, in fact. It’s large, it’s distributed, it’s low-cost, and it’s compatible with the ideals of democracy. The question for us now is, are we going to let the programmers keep it to themselves? Or are we going to try and take it and press it into service for society at large?

    Thank you for listening. (Applause) (Applause) Thank you. Thank you. (Applause)

    http://www.ted.com/talks/clay_shirky_how_the_internet_will_one_day_transform_government.html

    Cf. http://delicious.com/allamreform/minosegi_-_jogalkotas?link_view=compact

     
  • Mázsa Péter 12:21 on 2012.09.24 Permalink |
    Tags: , , , , Racionalitás,   

    Egyszeri miniszterelnök szabadságharca 

    A magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadságharcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét.

    Orbán Viktor miniszterelnök, http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/naponta-folytatunk-egyfajta-szabadsagharcot

    A cél dícséretes.

    Kár, hogy szegény szerencsétlen pasi

    támadja.

    [Fotó link]

     
  • Mázsa Péter 10:00 on 2012.09.21 Permalink |
    Tags: , , , , Racionalitás   

    Külföldi hagyományos közgazdászok: Kiadáscsökkentés, reform jó, adóztatás rossz. Orbán: fordítva 

    This paper studies whether fiscal corrections cause large output losses. We find that it matters crucially how the fiscal correction occurs. Adjustments based upon spending cuts are much less costly in terms of output losses than tax-based ones. Spending-based adjustments have been associated with mild and short lived recessions, in many cases with no recession at all. Tax-based adjustments have been associated with prolonged and deep recessions. The difference cannot be explained by different monetary policies during the two types of adjustments.

    És az ok/mechanizmus?

    The aggregate demand component which reflects more closely the difference in the response of output to ECB [expenditure cut based] and TB [tax based] adjustments is private investment. The confidence of investors proceeds with the economy and therefore recovers much sooner after a spending-based adjustment than after a tax-based one. The differences between the two types of adjustments appears not to be explained by a different response of monetary policy. These results are consistent with the descriptive statistics presented in Alesina and Ardagna (2012) who show that the fiscal stabilizations which have the mildest effect on output are those that are accompanied by a set of structural reforms which signal a “decisive” policy change. They (like us) do not find any difference in the monetary policy stance between spending based and tax-based adjustments, but mostly differences in the policy packages regarding supply side reforms and liberalizations.

    http://www.economics.harvard.edu/faculty/alesina/files/Output%2BEffect%2BFiscal%2BConsolidations_Aug%2B2012.pdf

    Ehhez képest

    Szépen állunk (pontosabban: esünk).

     
  • Mázsa Péter 21:04 on 2012.09.20 Permalink |
    Tags: , , Racionalitás,   

    Tényleg nem lehetne valami ilyesféle felhívást írni? “Sokan vagyunk, sokféleképpen gondolkodunk a politikáról, az elmúlt évtizedek kormányzati teljesítményéről, különböző pártokra fogunk szavazni — de egy dologban egyetértünk: elutasítjuk a Fidesz erőszakos hatalomkoncentrációját és dilettáns gazdaság-, kül- és szociálpolitikáját. Ezért most tüntetünk egy jót együtt, és leadjuk a többféle (és csak részleteiben egyező) politikai megrendelésünket a politikai pártoknak. Állítsuk helyre a köztársaságot, aztán kezdjünk vitatkozni a részletekről. A demokrácia ugyanis úgy működik, hogy nem tudjuk megúszni ezeket a vitákat. Puszi mindenkinek, akkor találkozunk a Szabad sajtó útján délután ötkor.”

    Bárány Tibor
     
    • admin 21:24 on 2012.09.20 Permalink | Log in to Reply

      Hajnal Zoltán http://www.arcmagazin.hu/kozonsegszavazas/content/a0_6494_large.html
      3 minutes ago · Unlike · 1

      Mázsa Péter Előzmény, ismét Tibor: “Jaj, de nagyon szomorú vagyok. A Milla ezzel a tüntetési felhívással már tényleg vastagon belecsúszott a cikibe: a szokásos elitellenes bullshit (versengő politikai értékek és érdekek helyett elitcserés “összefogás”) és teátrális demagógia. És a történelemfilozófiai távlat sem hiányzik, igaz, ők “az átmenet zűrzavaros évei” helyett “a 2000-es évek világáról” beszélnek, amikor is “Magyarország letért az európai jóléti demokráciák felé vezető útról”. Jaj.”
      A few seconds ago · Like

  • Mázsa Péter 23:16 on 2012.09.10 Permalink |
    Tags: , , , Racionalitás,   

    Miért szeretik a zemberek az államot és miért nem a piacot? 

    Market process are unloved for many reasons. […] humans may be motivated to place their trust in processes that are (or at least seem to be) driven by agents rather than impersonal factors. This may be why there is a strong correlation between being scared of markets and being in favour of state interventions in the economy. One of the most widespread political assumptions in modern industrial societies is that “the government should do something about x”, where x can be any social or economic problem. Why do people trust the state? The state (in people’s intuitions, not in actual fact) has all the trappings of an agent. It is supposed to have knowledge, memories, intentions, strategies, etc. Now it may be that people are vastly more comfortable trusting an agent to provide help or impose sanctions, than they would trust an impersonal, distributed and largely invisible process.

    http://www.cognitionandculture.net/home/blog/35-pascals-blog/2423-why-dont-people-like-markets-the-largely-missing-cognition-and-culture-perspective

     
  • Mázsa Péter 10:38 on 2012.08.23 Permalink |
    Tags: , , , , , , , Racionalitás,   

    Újabb hírek a kis parazitákról: a fertőzött anyukák 2x öngyilkosabbak, az agytumorok 1,8x gyakoribbak tőlük 

    14éves kutatás alapján, 45.788 dán anyukát vizsgálva: akik fertőzöttek közülük az általunk már több cikkben http://amexrap.org/cimke/toxoplasma-gondii tárgyalt macska-élősdivel, a Toxoplasma gondii-val,

    Az összefüggést idősebb (és feltehetően macskásabb) fertőzött nénikre tavaly egy, a fentitől független tanulmány is kimutatta: http://journals.lww.com/jonmd/Abstract/2011/07000/Toxoplasma_gondii_Seropositivity_and_Suicide_Rates.3.aspx

    További izgalom, hogy a fertőzöttek 1,8x hajlamosabbak agyrákra http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21795265 De nem közvetlenül a macskatartástól http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/early/2012/08/22/rsbl.2012.0511 inkább a véres bífszektől, a macskás homokozóktól, meg a nem elég alaposan mosott zöldségektől: http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/early/2012/08/16/rsbl.2012.0625

    Ezek után érdemes komolyabban vennünk a tavaly április 1-i hipotézisemet is (vö.: http://amexrap.org/fal/a-fidesz-es-az-mszp-mint-jarvanyugyi-problema ), amely szerint Kertész Ákos http://index.hu/belfold/2011/09/13/kertesz_akos téved: a magyarok kollektív hülyeségéért nem a (zsidókhoz meg másokhoz képest) selejtesebb gének felelősek, hanem az országban kiterjedt macskaszar.

     
  • Mázsa Péter 20:38 on 2012.06.29 Permalink |
    Tags: , , , Racionalitás   

    Opening Minds, Closing Minds 

    […] Suppose we look at writing on issues where people tend to hold strong opinions that fit with their ideology. Such writing can

    (a) attempt to open the minds of people on the opposite side as the author

    (b) attempt to open minds of people on the same side as the author

    (c) attempt to close minds of people on the same side as the author

    So, think about it. Wouldn’t you classify most op-eds and blog posts as (c)? Isn’t that sort of pathetic? Here are some more thoughts:

    1. The default is (c). If you are not consciously trying to do (a) or (b), then you will almost surely do (c).

    2. Most of us, most of the time, do (c).

    3. Doing (c) 100 % of the time can earn you fame and fortune. Yes, you get criticized for it by people on the other side, but the positive reinforcement you get probably more than makes up for it.

    4. Try to think of folks who try to have a high proportion of (a) and (b). […] http://econlog.econlib.org/archives/2012/06/opening_minds_c.html

     
c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player