Tagged: Szabályozás Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 10:05 on 2012.12.27 Permalink |
    Tags: , , Szabályozás   

    Önszerveződés 

    Via petfold

    [Meggyőző, de azért
    1. ott van mögötte az egész KRESZ
    2. nem csak előre rosszul beállított lámpákkal lenne érdemes összevetni, pl. a két módszert lehet keverni is, pl.: Self-Organizing Traffic Lights http://arxiv.org/abs/nlin/0411066 ]

     
  • Mázsa Péter 10:36 on 2012.06.10 Permalink |
    Tags: , , , , , Szabályozás, ,   

    I agree wholeheartedly with Becker that capitalism is a superior economic system to any other that has been tried, the others being mainly socialism and communism. The best evidence for this is that out of the 194 countries in the world, I can think of only two that are not capitalist—Cuba, which however is moving slowly in the capitalist direction, and North Korea, the greatest economic failure on the planet. But this statistic indicates that capitalism is a necessary condition of economic success rather than a sufficient condition. […]

    Richard Posner: Capitalism
     
  • Mázsa Péter 17:28 on 2011.12.09 Permalink |
    Tags: , , , , , Szabályozás   

    Breaking: Yummy Fluffy Marshmallows Took Over Washington! 

    “[…] Washington’s policy inconsistencies and hypocrisies are evident to the world. It is important for the U.S. government — and, more importantly, the American people — to speak out when the violator of religious liberty is a historically Christian nation, friendly state and member of the European Union and NATO. And especially when the violator should know better, as with Hungary, which has suffered so much under tyranny and struggled so hard to gain freedom.” http://www.huffingtonpost.com/doug-bandow/hungary-threatens-religio_b_1135263.html

     
    • admin 14:27 on 2011.12.11 Permalink | Log in to Reply

      “[…] nem lett volna értelmesebb, ha végig a valósággal összhangban kezelik Orbánt, figyelembe véve hogy az évek alatt következetesen semmibe vette az Egyesült Államokat? Hogy csak egy példát említsünk, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után nem is vette a fáradságot, hogy válaszoljon a Fehér Ház tiltakozó feljegyzésére.

      Az Egyesült Államok természetesen nem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy ismételten nyugati típusú demokráciává váljon. Az Egyesült Államok azonban eredményesebb lenne, ha Washington és a budapesti amerikai követség üzenetei egybecsengnének, ill. ha a magánbeszélgetéseken kifejtett aggodalmak és a képmutató nyilvános állításaink közti szakadék megszűnne, vagy legalább valamelyest záródna. Jelenlegi helyzetben azt a benyomást keltjük Amerika igaz magyarországi barátaiban, hogy diplomáciánk zavarodott – és hogy a híres kemény amerikai tartásunk mintha elveszett volna.” http://hazaeshaladas.blog.hu/2011/12/11/privat_sarok_visszaeses_budapesten

  • Mázsa Péter 13:56 on 2011.11.12 Permalink |
    Tags: , , , , , , Szabályozás   

    De facto censorship in Hungary / A de facto cenzúra Magyarországon 

    http://atlatszo.hu/2011/11/12/the-freedom-of-the-press-and-its-legal-limitations-in-hungary

    http://atlatszo.hu/2011/11/12/a-sajtoszabadsag-es-jogi-korlatai-magyarorszagon

     
  • Mázsa Péter 11:17 on 2011.10.23 Permalink |
    Tags: , , , , Szabályozás   

    az atlatszo.hu működésének már az első hetében fényesen igazolódtak a[z…] aggodalmak, melyek szerint a törvény hatályba lépésével Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az újságírói forrásvédelem. A médiaalkotmány ugyanis úgy fogalmaz, hogy bíróság vagy nyomozó hatóság a nemzetbiztonság és a közrend védelme, vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót. És pontosan ez volt az a paragrafus, amelyet a fejemre olvasott a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya részéről eljáró nyomozó, amikor az újságírói forrásvédelemre, az Európai Emberi Jogi Egyezményre és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára hivatkozva nem neveztem meg egy hackertámadásról szóló hírünk forrását. A nyomozó ezután arra figyelmeztetett, hogy ez hamis tanúzást érhet, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A nyomozó hatóság egyébként kísérletet sem tett arra, hogy meghatározza, miért volna kivételesen indokolt ez az eset, és azirányú érvelésünk sem hatotta meg a rendőrséget, hogy ha egy információforrás nem lehet biztos abban hogy kilétére nem derül fény, akkor nem fogja informálni a sajtót a nyilvánosságra tartozó ügyekről, ez pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti.[…] Dirk Voorhoof, a genti egyetem médiajog-professzora, az Európa Tanács szakértője az esetünkkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a magyar rendőrség eljárása, melynek során egy adathordozót is lefoglaltak, megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményét, amennyiben a tagállamokban a rendőrség, de még az ügyészség sem kötelezhet egy újságírót a forrásai felfedésére vagy foglalhat le szerkesztőségi iratokat: ilyesmit csak bíróság rendelhet el, az is csak kivételes körülmények között, erős indoklással.

    Bodoky Tamás újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője
     
  • Mázsa Péter 14:58 on 2011.10.04 Permalink |
    Tags: , , , Szabályozás,   

    Na né má! Hát nem jön egyre közelebb az a nyalásadó!!?? 

    Emlékeztek tél végi javaslatunkra, hogy ha már dohányzási tilalmat vezetünk be a kocsmák belsejére, akkor érdemes bevezetni a nyalásadót is http://amexrap.org/fal/nyalasadot-az-amexrap-javaslata-a-koltsegvetesi-lyuk-betomesere , mivel ezzel

    • egyrészt növelnénk a költségvetés bevételeit,
    • másrészt csökkentenénk a nyalást,
      • ami vélhetően fokozná a Fidesz-KDNP-féle nemzeti együttműködés intenzitását, és egyben
      • csökkentené a szájrákot, amit a dohányzásnál lényegesen inkább okoz a nyalás során terjedő HPV 16 vírus.

    Hát mit olvasok tegnap a NYT-ban? http://www.nytimes.com/2011/10/04/health/research/04hpv.html?_r=1 (vö.: http://jco.ascopubs.org/content/early/2011/10/03/JCO.2011.36.4596.abstract ) Hogy a HPV által okozott szájrák 1998-tól 2004-ig több mint háromszorosára nőtt az USA-ban!

    Aszongyák hogy “A vírushoz kapcsolódó torokrákok lényegesen elterjedtebbek a férfiak, mint a nők között, amire egyelőre nincs magyarázat.”

    Nincs-e? Mi tudjuk, amit tudunk!;)

    Mindent összevetve javasoljuk az oktatási és kulturális államtitkárságnak, hogy a Fidesz-alkotmány XVI. cikk (1) bekezdésére (“Minden gyermeknek joga van a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”) hivatkozva határozottan lépjen fel a bizonyos közökben elterjedt nyalás csökkentése, egyben a költségvetési bevételek fokozása érdekében!

    Addig is, a nemzeti együttműködésben résztvevőknek és a nemzetből kirekesztett állampolgároknak javasoljuk az alábbi védekezési módszereket:

    1. Nyalás esetén húzzák be a függönyöket, és az esetleges kémkamerákra húzzanak gumit!

    2. Csökkentsék gyerekeik elrákosádának esélyeit, hogy később a rákkezelések költségeire hivatkozva ne lehessen adót emelni! Egyelőre két fertőzés-megelőző oltás létezik, a Cervarix http://en.wikipedia.org/wiki/Cervarix és a Gardasil/Silgard http://en.wikipedia.org/wiki/Gardasil , amelyeket a Magyarországi reklámokkal ellentétben Amerikában nem csak kislányoknak ajánlanak, méhnyakrák-megelőzésre, hanem kisfiúknak is, http://www.fda.gov/NewsEvents/Newsroom/PressAnnouncements/ucm187003.htm . (Ezek csak megelőző oltások, a terápiára / kezelésre / vírusirtásra nem ezek lesznek alkalmasak, felületesen keresve, ha érdekel vö.: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2908016/ és http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2917202/ ).

     
  • Mázsa Péter 11:12 on 2011.02.28 Permalink |
    Tags: , , Szabályozás,   

    Nyalásadót! – Az Amexrap javaslata a költségvetési lyuk betömésére 

    Az Amexraptól nem áll távol a felvilágosult paternalizmus. Lásd pl. pártunk élelmiszerbiztonsági programját is: mivel a bizonyos élelmiszeripari feldolgozási technológiák következtében belénk ürülő és az ereinket eltömítő transzzsírok nem részei a természetes élelmiszerláncnak http://www.bmj.com/content/340/bmj.c1826.full , semmi gondunk sincs azzal, hogy betiltsuk alkalmazásukat.

    A dohányzás kocsmákban való betiltásával kapcsolatban már nem vagyunk ennyire magabiztosak, ha káros az egészségre, ha nem.

    Ugyanakkor egyetértünk a Véleményvezérrel http://velemenyvezer.blog.hu/2011/02/28/dohanyzastilalom_eletmodhaboru abban, h ha már lúd, akkor legyen kövér.

    Ennek szellemében javasoljuk, hogy szeretett vezérünk a nyalásra is vessen ki adót.

    Tudjuk ugyanis, hogy a nyalás sokszor több szájrákot okoz, mint dohányzás: http://velvet.hu/szex/2011/02/22/most_mar_biztos_az_oralis_szex_es_a_rak_kapcsolata/ . Nem is beszélve arról, hogy a nyalósak a nem nyalósakhoz képest nagyságrenddel inkább rákosodnak.

    Egyébként sem vagyunk biztosak abban, hogy a nyalás koncepciója beleillik a NENYI-be http://amexrap.org/fal/miert-jo-az-orban-bulla-a-hivatalokban .

    Úgyhogy adóra vele!

    Már ha a kocsmákban való dohányzás betiltásával is egyetértünk.

    Na, ezen még gondolkodnunk kell.

    Egy sör mellett.

    Amíg azt szabad.

     
  • Mázsa Péter 09:53 on 2010.11.23 Permalink |
    Tags: , , , , Szabályozás   

    Pillanatkép: A kuruc.info letiltásáról a hackerspaceben kialakult vita 

    From Mázsa Péter
    to hspbp@googlegroups.com
    date 23 November 2010 09:27
    subject Re: Re: Re: Re: [hsp] cenzura

    2010/11/22 Mázsa Péter :
    > “stef, nekem ez az egész nem igazán áll össze, mintha Occam borotvája
    > kicsi megszaladt volna és túlegyszerűsítette volna a dolgot”
    >
    > nem tudom, hol, ennyit nem gondolkodtam rajta, de kihoztam a
    > gondolatmenetből a maximumot, ami benne volt, és mégis sikítozik a
    > kíntól.

    OK, aludtam rá egyet, folytatom.

    A Szemá-s levél
    http://www.szema.hu/sajto/kozlemenyeink-nyilt-leveleink/level-szalai-annamarianak-2010-11-16/
    szerkezete a következő:
    1. az X site az Y törvényhalmazt megsérti
    2. a Médiatörvény vonatkozik X-re
    3. Szalai AM azt mondta egy interjújában, hogy 1 és 2 fennállása
    esetén kötelezni kell az Internetszolgáltatókat, hogy elérhetetlenné
    tegyék az oldalt
    4. Következtetés: ha 1, 2 és 3, akkor rajta

    Stef levelének http://piratepad.net/kuruccenzura szerkezete e
    pillanatban a következő:
    I. Nem szeretjük, ha egy site törvényt sért
    II. a 4. Következtetés írói nem értik “az Internet működését és annak
    destruktív hatását” [???]
    III. Ha 1 igaz, akkor valakinek kell jelentenie az X üzemeltetőit
    IV. a 4. Következtetés nem kívánatos

    Mit hagynak ki?
    A) Az X honlapért felelős személyek anonimak ( http://kuruc.info/r/32/9072/ )
    A-Szema) Ezt a Szema köztudomásúként kezeli, és nem mondja ki, hogy a
    feljelentés nem lenne hatásos, mert A) miatt nem vezethet fizikai
    elzárással való fenyegetéssel
    A-Stef) Erről Stef III. nem vesz tudomást, amikor egy impotens
    fenyegetéssel kíván élni
    B) Az Internenet – 2. ide vagy oda – nem lehet lecsukni, betiltani,
    hozzáférhetetlennné tenni
    B-Szema) Ez elől a Szema kitér: nem foglal állást abban, hogy a
    Médiatörvény jó/rossz vagy betartható/betarthatatlan, csak annyit
    állít, hogy ha már meghozták, próbálják betartani. (Hátsó gondolatuk:
    Ha sikerül betartatni, akkor azért jó, mert eltűnik X, ha nem sikerül,
    akkor látszik, hogy Szalai AM-ék hülye törvényt hoztak)
    B-Stef) Erre Stef II. utalgat, de nem mond semmit.

    Szumma: Összességében a 2 levél

    • a Tüneteket jól leírja (kiderül, hogy 1.)
    • nem fedik fel rendesen a problémát (Diagnózisukból hiányzik legalább A és B)
    • így nem csoda, hogy a Terápiára sem tudna érdemi javaslatot adni.

    Sztem kb. itt tartunk most.

    A vita nyilvános, itt követhető: http://groups.google.com/group/hspbp/browse_thread/thread/8725f338d2830172

    Stef levele itt szerkeszthető anonim módon: http://piratepad.net/kuruccenzura

     
  • Mázsa Péter 09:00 on 2010.09.21 Permalink |
    Tags: , , , , Szabályozás   

    Egyesült Államokbeli törvényhozók tegnap közös, Demokrata és Republikánus párti törvényjavaslatot nyújtottak be. A törvény felhatalmazná az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát arra, hogy az Egyesült Államok bíróságain olyan végzéseket kezdeményezzenek, amelyek alapján “kalóz” honlapokat bezárjanak. Mégpedig oly módon, hogy a kérdéses honlapokhoz vezető webcímek használatát felfüggesztenék.

    Azaz amikor beütnénk az érintett honlap címét a böngészőnkbe, a cím nem vezetne el a keresett honlaphoz.

    Mindezt függetlenül attól, hogy a honlap működését lehetővé tevő szerverek a világon hol találhatók.

    Részletek a törvényből:

    “[…] the court may issue a temporary restraining order, a preliminary injunction, or an injunction against the domain name used by an Internet site dedicated to infringing activities to cease and desist from undertaking any infringing activity in violation of this section […]” pp. 3-4.

    “The Attorney General may commence an in rem action against any domain name used by an Internet site in the judicial district in which the domain name registrar or domain name registry is located […]” p.4.

    “(2) DOMAINS FOR WHICH THE REGISTRY OR REGISTRAR IS NOT LOCATED DOMESTICALLY.— […] the in rem action may be brought in the District of Columbia to prevent the importation into the United States of goods and services offered by an Internet site dedicated to infringing activities if
    (i) the domain name is used to access such Internet site in the United States; and
    (ii) the Internet site
    (I) conducts business directed to residents of the United States; and
    (II) harms intellectual property rights holders that are residents of the United States.” pp. 5-6.

    “The Attorney General shall maintain a public listing of domain names that, upon information and reasonable belief, the Department of Justice determines are dedicated to infringing activities but for which the Attorney General has not filed an action under this section. […] the individual may obtain judicial review of such determination in a civil action commenced not later than 90 days after notice of such decision […] A civil action for such judicial review shall be brought […] in the District Court of the United States for the District of Columbia.” pp. 12-13.

    http://www.wired.com/images_blogs/threatlevel/2010/09/CombatingOnlineInfringementAndCounterfeitsAct1.pdf

    Na mit szóltok?

     
  • Mázsa Péter 13:17 on 2010.09.15 Permalink |
    Tags: , , , , , , Szabályozás, , Tűzoltás   

    Devizahitel-válság: mit tehetne a kormány a tűzoltás mellett, favágás helyett? 

    Mint bizonyára értesültetek róla, fideszes képviselők valamit kidolgoztak a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére.

    Hogy pontosan mit, arról mi, mezei állampolgárok nem tudhatunk (a szöveget nem találtuk a neten: miért is nem??), de az újságírók kb. így értik a javaslatot:

    “1. Megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást
    2. Megtiltanák az önkényes kamatemelést
    3. Előírnák a középárfolyam alkalmazását
    4. Előírnák az ingyenes előtörlesztés lehetőségét
    5. Fizetésképtelenség esetén a bankok nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat
    6. Az [ingatlan-fedezet?] aktuális piaci érték[é]nél többet nem követelhetnének a bankok
    7. Kérelem esetén öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő
    8. Ezek az intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére” http://www.premium.hu/cikk/lakoingatlan/mentoterv_a_bankok_szerint_ezt_igy_nem_38630

    A javaslatok értékelésére ennyi infó alapján mi magunk nem merünk vállalkozni, amire viszont felhívnánk a figyelmet, az a következő:

    mi lenne, ha a változatosság kedvéért a politikai elit ezúttal nem csak tüzet próbálna oltani jobb-rosszabb módszerekkel, hanem proaktív intézkedésekkel is próbálná megelőzni az ilyen helyzetek kialakulását?

    Mire gondolunk?

    1. A kormány nyúlja le pártunk proaktív hitelverseny programját
    http://amexrap.org/fal/a-nagyon-jo-nok-es-a-nagyon-rossz-hitelek-partunk-hitelverseny-programja , de legalábbis vegye észre, hogy a tüzek ellen nem csak tűzoltással, hanem építészeti eljárásokkal is érdemes lehet küzdeni.

    2. Ha már itt tartunk, bukjanak rá a hitelkártya-bizniszre is, mondjuk úgy, hogy tanulnak az okosabbaktól, és az Amerikában aug24től hatályban lévő hitelkártya-transzparencia törvényt 1az1ben átveszik tőlük.
    A törvény szövege itt http://www.govtrack.us/congress/billtext.xpd?bill=h111-627 , a Fehér Ház összefoglalása a törvényről itt http://www.whitehouse.gov/the_press_office/Fact-Sheet-Reforms-to-Protect-American-Credit-Card-Holders/ , a Wikipediáé itt https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Credit_CARD_Act_of_2009 olvasható.

    Ti kinéztek legalább ennyit a politikusainkból?? Mer’ én nem.

     
    • admin 13:02 on 2010.09.17 Permalink | Log in to Reply

      gelsystem 2010.09.15. 14:45:51
      a kérdésre a válasz: semmit vazeeeeeee!
      mert amit tehetne, azzal levágná a fejőstehenet.
      most inkább erőlködik az ellenkező irányba, csak hogy ez veszélyes, mert az ország jelentős rész vagy nem vett föl hitelt, vagy ha felvett: rendesen törleszti………
      két szék között a padló lesz…..ezért húzzák az időt,
      Válasz erre Moderál

      newtehen · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2010.09.15. 15:17:36
      Semmit nem tett. Aki bedőlt, az már bedőlt, aki meg nem, azt meg már nem kell megmenteni. Erről (IS) sikerült a töketlenkedés miatt lecsúszni, minusz pár 10% szavazó.
      Válasz erre Moderál
      rexter · http://lyric.blog.hu 2010.09.15. 15:19:14
      elég nehézkes kérdés. aloban a fő gond az, hogy sokan hitelt hitelre vettek, kcosit, tvt, lakást. mert sajnos ott tartunk h tisztességes munkával csak egy nagyon szűk, nagyon okos réteg tud elég pénzt keresni itthon ezekre a dolgoka. a nagy átlag jó esetben örököl vmit, ha még ez se sikeról, akkor sokan hitelbol vesznek mindent.

      na de a másik oldal sem teljesen érthető, akik habzó szájjal mondják h jaj miért vettél föl te paraszt hitelt. mert abba sem árt belegondolni, hogy a hitelt többségében itthon költik el az emberek, itthon vesznek tvt, lakást, autót, hifit, kaját vagy befizetik az elmaradt számlát. tehát lesz pénze az autokereskedonek, a boltosnak, az ingatlanosnak mert a polgártárs elkölti a boltjában a hitelt, tehát lesz munka, kell a munkaerő. de már eljöt, sőt szerintem még rosszabb lesz, mikor az embereknek már hitelből sem lesz pénze, mégjobban csökken a fogyasztás, még több ember kerül utcára. és akkor sajnos lehet h már azok is hitelt vennének fel, akik eddig a hitelt felvevőket fikázták..

      viszont az is szörnyű, ez a nagy kivárás, meg csodavárás, csomóan még ha vhogy tudnák akkor sem fizetik a részleteket mert “ugyis mindenki tartozik”. NEM LESZ CSO-DA EM-BE-REK. jólenne megérteni. nemtom milenne a megoldás, mert ha mindenki visszafogja drasztikusan a fogyasztást h a hiteleket fizesse, akkor az megint önmagunk farkába harapás. el kellene kezdeni termelni, vhogy az ázsiai piacról pénzt szerezni, de ne úgy, hogy pár tucat embernek legyen jó, hanem hogy az egész országnak. az se árt ha mindenki megpróbálna végre dolgozni alibizés helyett, értelmetlen főiskolák helyett, sőt esetleg külföldön is, és onnan hazaküldeni a pénzt. nehéz dolog ez, de ha így haladunk itt csak még rosszabb lesz minden, rengeteg dolgon kellene változtatni.
      Válasz erre Moderál
      jeriko 2010.09.15. 15:34:27
      @rexter: “mert ha mindenki visszafogja drasztikusan a fogyasztást h a hiteleket fizesse, akkor az megint önmagunk farkába harapás”

      Aha. És azt hogy csinálod, hogy nem fogod vissza a fogyasztást, miközben fizeted a hiteleket?
      Válasz erre Moderál

      newtehen · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2010.09.15. 15:36:59
      @jeriko: Itt kéne akkor most hogy olyasmi következzen, hogy az európai árak mellé jönnének az európai bérek mondjuk…

    • admin 13:55 on 2010.09.18 Permalink | Log in to Reply

      Lord_Valdez 2010.09.18. 13:01:27
      Hozna-e ez szavazatot? Nem? Akkor meg miért foglalkozna vele egy politikus?
      Válasz erre Moderál

      Amexrap · http://amexrap.org 2010.09.18. 13:54:24
      @Lord_Valdez: pontos diagnózis:)

  • Mázsa Péter 20:28 on 2010.06.01 Permalink |
    Tags: , Szabályozás,   

    Ekkora: http://www.beowulfe.com/oil/?loc=Budapest%2C%20Hungary&lat=47.4984056&lng=19.0407578&x=19.0407578&y=47.4984056&z=7

     
  • Mázsa Péter 13:31 on 2010.05.31 Permalink |
    Tags: , , , Szabályozás   

    Kormányzati kudarcok, járadékvadászat és korrupciós kockázatok a magyar villamosenergia-szektorban 

    Összefoglalás

    A jó kormányzás közjószág, és mint ilyen, messzemenően és már rövid távon is hozzájárul egy nemzet jólétéhez.

    Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az ezredfordulót követően Magyarország egy speciális piacán, a villamosenergia-piacon az állami szabályozás mennyire járt együtt olyan jelenségekkel, amelyeket a közgazdaságtudomány járadékvadászat (rent-seeking), korrupció és kormányzati kudarc (government failure) fogalmaival ír le.

    Elemzésünk elsősorban a szabályozás 2005-2008 közötti történetének rekonstrukciójára vállalkozik két esettanulmány alapján, a jelenleg hozzáférhető dokumentumok, valamint piaci szereplőkkel és szakértőkkel folytatott interjúk segítségével. Az egyik az úgynevezett „energiapiaci liberalizációra”, a másik a szélerőművek engedélyezési eljárására és a telepíthető szélenergia kvótakiosztására vonatkozik. Ennek érdekében egyszerre használunk elemzési eszközöket a gazdaságszociológia és a közgazdaságtan területéről, miközben törekszünk az események történeti megragadására is.

    A magyar villamosenergia-piaci szabályozás 2004–2008 közötti értékelését már sokan (elsősorban közgazdászok) és sokféleképpen elvégezték. A piac szabályozását meghatározó intézményi feltételek elemzésére viszont korábban még alig akadt példa. Dolgozatunk éppen erre tesz kísérletet.

    A „piacnyitásra” vonatkozó elemzés rámutat, hogy a kormányzati intézkedések körüli sajtóvita a lépés szükségessége és az Európai Unió ebben játszott szerepe körül forgott. A szabadpiacra vágyó villamosenergia felhasználó cégek viszont sokkal gyakorlatiasabb problémákba ütköztek. A szolgáltatóváltás sikeressége a gyakorlatban elsősorban a szabályozás mikéntjén múlott. Bemutatjuk, hogy a fogyasztók véleményalkotását elsősorban a szolgáltatóváltásra irányuló lépések során felhalmozott fogyasztói tapasztalatok határozták meg, így végső soron az alkalmazott szabályozást kell a „liberalizációból” való fogyasztói kiábrándulás fő okának tekintenünk.

    A villamosenergia-iparra vonatkozó szabályozás vizsgálata rávilágított, hogy ebben az esetben a közgazdaságtani szakirodalomból jól ismert helyzetről, az állam foglyul ejtéséről (state capture) beszélhetünk. A szabályozási döntések előkészítésében az átláthatóság hiánya, a piaci szereplők nyílt bevonása a kormányzati döntések meghozatalába nem formális csatornákon keresztül és nem transzparens módon – ami a lobbizás magyarországi szabályozásának kudarcát is jelenti – hozzájárult ahhoz, hogy a magyar villamosenergia- szektorra nagy korrupciós kereslet és ezzel lépést tartó kínálat jellemző.

    Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy az államnak a gazdasági szereplők általi foglyul ejtése mellett egy fordított jelenség is jellemző a magyar villamosenergia-piac szabályozásánál. A kormányzatok politikai okokból hoznak olyan szabályozási intézkedéseket, amelyek a villamosenergia árát a tényleges piaci árak alá nyomják, veszteséget okozva ezzel az egyébként állami tulajdonban lévő energia termelő cégnek (MVM Zrt.). Később aztán, éppen ellenkezőleg, a kormányzat olyan szabályozási helyzetet tesz lehetővé, amely – ugyancsak nem-piaci megoldásként – járadék megszerzését teszi lehetővé. A villamosenergia-piac „liberalizációja” során kialakított szabályozási mód és a szimulált piacnak a piaci szereplők általi működtetése becsléseink szerint 2008-ban 26–38 milliárd forintnyi járadékszerű jövedelem megszerzésére adott lehetőséget a villamosenergia- termelésben és – elosztásban központi helyet betöltő szereplőnek, az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-nek. Ennek a járadéknak a későbbi sorsa ismeretlen – útját komoly kérdőjelek kísérik.

    Egyrészt a szabályozás által érintett üzleti körök (járadékvadász-lobbik) oldaláról érhető tetten a szabályozás közvetlen befolyásolásának, „irányításának” igénye és gyakorlata, másrészt a szabályozó oldaláról ennek elfogadása, szorgalmazása, illetve esetenként feltételezhető a korrupciós szolgáltatás kikényszerítése is. Mindez az államigazgatási eljárások három pontján jelentkezhet: a) a törvény-előkészítés fázisában; b) a döntések államigazgatási egyeztetésekor, valamint c) a parlamenti döntések meghozatala során.

    A tanulmány szélenergiával foglalkozó esettanulmánya komoly kritikát fogalmaz meg a szélenergia termelés eddigi szabályozásával kapcsolatban. Az energiapiacokkal foglalkozó szakértők a következő évekre a megújuló energiák, közöttük a szélenergiára épülő energetika rohamos fejlődését jósolják. Magyarországon azonban a szabályozás kiszámíthatatlansága és az engedélyezési procedúra költségessége, esetenként elhúzódó folyamata az utóbbi években visszavetette a szélenergiába fektetni vágyók kezdeti lelkesedését.

    A szélerőművek építésének folyamatát a kezdetektől a megvalósítás fázisain keresztül kísérjük végig. Bemutatjuk a jelen piac körülményei között a hagyományosan korrupciós kockázatokat rejtő túlszabályozott engedélyeztetési procedúrát. A megszerzendő engedélyek száma – korábbi kutatásainkból ismerve a magyar engedélyezési eljárások során jelentkező nagy korrupciós kínálatot – a korrupciós tranzakciók nem lebecsülendő kockázatát valószínősíti a szélerőművek engedélyezési eljárása során. Különösen akkor, ha a szabályozó túl rövid határidőket szab ahhoz, hogy az engedélyek birtokában befektetők jelentkezhessenek szélerőmű-kapacitás létrehozására.

    A kutatás során a szélerőművek engedélyezésének eddigi szabályozása mellett a megújuló energiatermelés szabályozására is kitértünk.

    Megállapítjuk, hogy Magyarországon mára a zöldenergia támogatásának szabályozása tipikus kormányzati kudarccá vált. A szabályozó a megújulóenergia-termelés ösztönzésére lehetővé tette a piaci ár feletti kötelező átvételi árat a megújuló energiát termelők számára (kötelező átvételi tarifa – KÁT). Ez az adott intézményi és szabályozási környezetben – a szabályozó korábban is megfigyelt foglyul ejtésének lehetősége és gyakorlata – korrupciós keresletet teremtett, és lehetővé tette a kötelező átvétel alá esők körének lobbi-igények szerinti növelését úgy, hogy ma már olyan technológiákat is támogat a kormányzat a kötelező átvételi tarifán keresztül, amelyeket egyébként nem lehet összevonni a „megújuló energiát” termelő technológiákkal. Itt a járadékvadászat tipikus esetét érhetjük tetten, és ez a helyzet négy következménnyel jár:

    a) Megerősíti az üzleti csoportok járadékszerzési hajlandóságát. Látva a járadékszerzésre fordított erőfeszítések sikerességét, mások is igyekeznek betörni erre a vonzó piacra; és ez a törekvésük nem is kell, hogy a „megújuló energia” termelésére, vagy akár a villamosenergia-piacra korlátozódjon.

    b) A kormányzat korrupciós kínálatának növekedése irányába hat, ezáltal növelve az ebből fakadó korrupciós kockázatokat. A szabályozó – látva, hogy tud olyan szabályokat hozni, amelyek elősegítik a szabályozott korrupt viselkedését – a következő szabályozási eljárások során a potenciális előnyök között már számításba veszi a korrupció lehetőségét is.

    c) Mindez már rövid távon is az elektromos áram árának a piaci hatásoktól független növekedését eredményezi, s ezzel a többletterhet a megszerzett járadék mértékéig szétteríti a fogyasztók különböző csoportjai (például a lakosság, a közszféra és az üzleti szféra) között. Mivel e fogyasztói csoportok számosak, ezért a járadékvadászatból fakadó és egy fogyasztóra jutó többletköltség alacsony. Ez pedig az elméletnek megfelelő helyzetet eredményez: nehezen szerveződnek meg „ellenlobbizó” csoportok a járadékvadászat mérséklésére.

    d) Növeli a társadalmi veszteségeket az „ellenlobbizó” csoportok megjelenése, amelyek némi késleltetéssel (6-8 hónap) lépnek porondra, és elsősorban a nagy villamosenergia- fogyasztó cégek körében szerveződnek. Ezek éppen a KÁT rendszer által teremtett járadékok minimalizálására vagy „kompenzálására” jöhetnek létre. A második esetben a „kompenzálás” nem jelent mást, mint az egyéb területeken definiálható járadékok (például a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékterhek) megszerzésére irányuló járadékvadászat megindulását. Ezzel, a közgazdaságtani elméletnek megfelelően, az egyik piacon sikeres járadékvadász magatartás más piacokon is járadékszerző magatartást szül.

    Ezzel a megújuló energiák támogatásának itthon alkalmazott módja – a jelenlegi magyar szabályozási és intézményi környezet közepette – alapjaiban kérdőjeleződik meg, és válik Magyarországon a kormányzati kudarc újabb példájává.

    A tanulmány végén összefoglaljuk azokat a – részben a bemutatott esettanulmányokból, részben a járadékvadászat, korrupció és kormányzati kudarcok elméleti irodalmából következő – általános tapasztalatokat, amelyek segíthetnek a villamosenergia-piac szabályozási és intézményi környezetének átalakításában és olyan szabályozási megoldások kialakításában, amelyek a jelenlegieknél jobban szolgálják a társadalmi jólétet.”

    http://www.crc.uni-corvinus.hu/download/energia_kontroll_2009_tanulmany_100521_.pdf

    Gratulálunk a szerzőknek (Cserpes Tünde, egyetemi hallgató, ELTE; Kotek Péter, közgazdász; Szél Bernadett, PhD-hallgató, BCE; Vereckei András, PhD-hallgató, BCE) és a szerkesztőnek (Tóth István János, egyetemi magántanár, BCE, és tudományos főmunkatárs, MTA KTI).

     
    • admin 17:17 on 2010.06.01 Permalink | Log in to Reply

      http://www.facebook.com/amexrap

      Gábor Nagymajtényi Életbiztosítás megkötve? 🙂
      Tegnap, 16:26 · · Jelentem

      AMEXRAP A szerzőké és/vagy a miénk??:))
      15 órája ·

      Gábor Nagymajtényi mindenkié 🙂
      15 órája · · Jelentem

      AMEXRAP Háát, az Amexrap egyik, konspirációs okok miatt meg nem nevezett:) alapítója utoljára a nyílt szabványos kormányrendelet-tervezet akkori miniszterelnökhöz való eljuttatásakor (2007 szeptemben) félt, meg is tette a megfelelő óvintézkedéseket:) Előtte meg a Postabank-ügy tisztába rakásakor, valamivel több mint egy évtizeddel azelőtt. Azok igazán húzós ügyek voltak. Lsz szólj, ha és amikor megint kezdhetünk félni.
      15 órája ·

      Gábor Nagymajtényi ebből beazonosítható az egyén 🙂
      15 órája · · Jelentem

c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player