Tagged: Világűr Toggle Comment Threads | Keyboard Shortcuts

  • Mázsa Péter 16:58 on 2013.03.11 Permalink |
    Tags: , Világűr   

    Élet nyomai egy meteoritban: A pánspermia elmélet igaznak tűnik 

    http://www.technologyreview.com/view/512381/astrobiologists-find-ancient-fossils-in-fireball-fragments/
    Eredeti: http://arxiv.org/abs/1303.1845
    http://news.ycombinator.com/item?id=5356483
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Pánspermia

     
  • Mázsa Péter 20:32 on 2012.12.14 Permalink |
    Tags: Világűr   

    http://asterank.com/3d

     
  • Mázsa Péter 21:38 on 2012.01.11 Permalink |
    Tags: , Világűr   

    Most of the Milky Way’s 100 billion stars have planets that are very similar to the Earth-like planets in our own solar system – Mercury, Venus, Earth and Mars, while planets like Jupiter and Saturn are more rare:

    “Our results show that planets orbiting around stars are more the rule than the exception. In a typical solar system approximately four planets have their orbits in the terrestrial zone, which is the distance from the star where you can find solid planets. On average, there are 1.6 planets in the area around the stars that corresponds to the area between Venus and Saturn” explains astronomer Uffe Gråe Jørgensen, head of the research group Astrophysics and Planetary Science at the Niels Bohr Institute at the University of Copenhagen. http://www.eurekalert.org/pub_releases/2012-01/uoc-awo011012.php

    Original: http://www.nature.com/nature/journal/v481/n7380/full/nature10684.html

    http://www.eurekalert.org/pub_releases/2012-01/e-ppi011012.php

    Vö: http://amexrap.org/fal/megvan-hogy-mitol-olyan-specialis-a-fold-es-az-emberiseg

     
  • Mázsa Péter 10:36 on 2011.11.20 Permalink |
    Tags: , , Világűr   

    The colonization of outer space is key to the survival of humankind. It will be difficult for the world’s inhabitants to avoid disaster in the next hundred years. We are entering an increasingly dangerous period of our history. Our population and our use of the finite resources of planet Earth are growing exponentially, along with our technical ability to change the environment for good or ill. But our genetic code still carries the selfish and aggressive instincts that were of survival advantage in the past. It will be difficult enough to avoid disaster in the next hundred years, let alone the next thousand or million. Our only chance of long-term survival is not to remain lurking on planet Earth, but to spread out into space. This is why I favour “personed” space flight and encourage further study into how to make space colonization possible.

    Stephen Hawking
     
  • Mázsa Péter 21:33 on 2011.11.18 Permalink |
    Tags: , , Világűr   

    The Dark Side of the Moon 

     
  • Mázsa Péter 09:03 on 2011.10.19 Permalink |
    Tags: Világűr   

    The end of the Space Age 

    The end of the Space Age – Inner space is useful. Outer space is history http://www.economist.com/node/18897425

    An Elegy for the Age of Space http://thearchdruidreport.blogspot.com/2011/08/elegy-for-age-of-space.html

    Why Not Space? http://physics.ucsd.edu/do-the-math/2011/10/why-not-space/ Cf. http://science.slashdot.org/story/11/10/18/2258237/space-is-not-the-place-says-professor

     
    • admin 13:31 on 2011.10.19 Permalink | Log in to Reply

      Daniel A. Nagy ‎…for America.
      4 órája · Tetszik

      Mázsa Péter mér? az utolsó link pl. elég fizikusnak tűnik, nem amerikai fizikusnak.
      3 órája · Tetszik

      Mázsa Péter ‎+ http://www.antipope.org/charlie/blog-static/2007/06/the_high_frontier_redux.html
      3 órája · Tetszik

      • admin 16:46 on 2011.10.19 Permalink | Log in to Reply

        Daniel A. Nagy Először is, ő is angolul ír és angolul gondolkodik. Ez a legutóbbi is. Biztosan tudod, hogy 1894-ben a Times megírta, hogy 1950-re Londont 3 méter magasan fogja ellepni a lószar a közlekedés fejlődése értelmében. Ez sima fantáziátlanság.
        Én sem vagyok valami nagy fantaszta, de szívtam már egy levegőt azokkal, akik a világűr meghódításához gyakorlatiasan állnak hozzá és hallgattam, amiket mondtak, láttam, hogy min és hogyan dolgoznak és azt kell mondjam, hogy ők sokkal meggyőzőbbek. Kb. az 1970-es évek közepe óta a Szovjetunió majd Oroszország űripara lényegében megszakítás nélkül biztosította az emberi jelenlétet Föld körüli pályán, és közben nem halt meg űrbalesetben egyetlen űrhajósuk sem. És most jön az igazi shocker: mindeközben folyamatosan kb. 1/30 részét költötték az emberes űrprogramra, mint a NASA. És már nagyon-nagyon közel vannak ahhoz, hogy önfinanszírozó legyen a program. Jól csinálják.
        kb. egy órája · Tetszik

        Daniel A. Nagy Hol van az előírva, hogy miután nagy nehezen kimászunk egy gravitációs gödörből, azonnal vissza kéne mászni egy másikba? A Naprendszer tele van keringő vas- nikkel- és vízjég-darabokkal, amiket nyereségesen be lehet majd vonni az emberi gazdálkodásba és amikre lehet alapozni a Naprendszer benépesítését úgy, nem mászunk le a nagy bolygókra és holdakra. Sehol nincs előírva az sem, hogy az emberi test (illetve az emberi tudat) biológiai szükségletei ne lennének radikálisan megváltoztathatóak. A hosszútávú fejlődésnek ez is biztosan része. Ezek mind olyan gondolatok, amelyek hiányoznak ezekből a pesszimista jövőképekből. Nem beszélve arról, hogy a fizikus pasinak a közgazdasági elmélkedése a farmerekről és az élelmiszerek áráról teljesen hibás.
        Azt az egyszerű megfigyelhető tényt, hogy a világ legtermékenyebb földjén működő leghatékonyabb mezőgazdaság (az USA-ról van szó) termékei DRÁGÁBBAK, mint a Közép-Ázsiai sztyeppék primitív módon, kis termelékenységgel előállított élelmiszerei. Egy vekni kenyér vagy egy liter tej vagy egy görögdinnye Kirgíziában SOKKAL olcsóbb, mint az USA-ban. Én tudom, hogy miért, de a fazon okfejtésébe ez az objetív tény nem fér bele, tehát az egyszerűen hibás.
        kb. egy órája · Tetszik

        Mázsa Péter Persze, extrapolálni nem érdemes + minden határfeltételt érdemes megkérdőjelezni. Ami sztem a helyzet: 1. Az http://en.wikipedia.org/wiki/Asteroid_mining jó dolog, de sem nem szükséges, sem nem elégséges a Naprendszer benépesítéséhez, inkább egy tágabb értelemben vett Földi projekthez tartozik. 2. A Naprendszer benépesítése realitás, ha valamiért megéri. 3. A galaktika az emberállatok számára nem realitás, de fénysebességű utazás formájában (letöltéssel vagy máshogy, intelligenciakén, cf. http://consc.net/papers/singularity.pdf ) valószínűleg megoldható.

        • admin 17:12 on 2011.10.19 Permalink | Log in to Reply

          Daniel A. Nagy Engem — és még pár embert, aki időt és pénzt is rak a dologba — eléggé meggyőztek arról, hogy az aszteroidák és üstökösök bevonása az emberi gazdálkodásba szükséges és elégséges feltétele a Naprendszer meghódításának (a részleteket most egy kommentben nem tudom leírni, de egy sör mellett szívesen beszélek róla). Ha pedig az emberiség rendelkezésére állnak a Naprendszer erőforrásai, az olyan távlatokat nyit meg, amelyekről most még értelmesen érvelni sem tudunk. Az Amazonas-menti őserdők nap-mint nap túlélésért küzdő lakója sem tud értelmesen érvelni arról, hogy milyen lehet egy globalizált (bolygó méretű) világgazdaság.
          8 perce · Tetszik

          Mázsa Péter ok, ha pénzt tettél bele, az más, akkor nyilván jól átgondoltad a dolgot. Sörözés: érdekel, úgyis van legalább +1 dolog, amiről beszélnünk kéne.
          2 másodperce · Tetszik

  • Mázsa Péter 11:33 on 2011.04.02 Permalink |
    Tags: Világűr   

    Tudomány: Megvan, hogy mitől olyan speciális a Föld és az emberiség 

    Úgy tűnik, hogy az emberiséget csak pár találmány és/vagy fejlesztés választja el attól, hogy elindulhasson először a Naprendszer majd galaxisunk, a Tejútrendszer meghódítására.

    De ha ez a helyzet, vajon miért nem nyüzsögnek az idegenek a környéken? Vagy legalábbis miért nem hallunk róluk? http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermi-paradoxon

    Lakható bolygóból egy csomó lehet: http://kepler.nasa.gov/Mission/discoveries/candidates/

    De akkor mi lehet az a Nagy Filter http://en.wikipedia.org/wiki/Great_Filter , ami megakadályozza, hogy a lakható bolygókon élet alakuljon ki? Hol akadtak el a többiek? Nm volt elég különleges a bolygójuk? Vagy nem állt össze a DNSük? Vagy […] Vagy a mi fejlettségi szintünktől a galaktikus terjedésig tartó időszakban történt velük valami baj?

    A probléma részletesen http://hanson.gmu.edu/greatfilter.html :

    Humanity seems to have a bright future, i.e., a non-trivial chance of expanding to fill the universe with lasting life. But the fact that space near us seems dead now tells us that any given piece of dead matter faces an astronomically low chance of begating such a future. There thus exists a great filter between death and expanding lasting life, and humanity faces the ominous question: how far along this filter are we? […]

    Combining standard stories of biologists, astronomers, physicists, and social scientists would lead us to expect a much smaller filter than we observe. Thus one of these stories must be wrong. To find out who is wrong, and to inform our choices, we should study and reconsider all these areas. For example, we should seek evidence of extraterrestrials, such as via signals, fossils, or astronomy. But contrary to common expectations, evidence of extraterrestrials is likely bad (though valuable) news. The easier it was for life to evolve to our stage, the bleaker our future chances probably are. […]

    So far, life on earth seems to have adapted its technology to fill every ecological niche it could. Previously stable populations and species have consistently expanded into newly-opened frontiers. All known life seems to have a “dispersal phase” to encourage colonization, with non-trivial mutations and sexual mixing to encourage exploration of new technologies.

    Similarly, humanity has continued to advance technologically, and to fill new geographic and economic niches as they become technologically feasible. For example, while imperial China closed itself to exploration for a time, other competing peoples, such as in Europe, eventually filled the gap.

    This phenomena is easily understood from an evolutionary perspective. In general, it only takes a few individuals of one species to try to fill an ecological niche, even if all other life is uninterested. And mutations that encourage such trials can be richly rewarded. Similarly, we expect internally-competitive populations of our surviving descendants to continue to advance technologically, and to fill new niches as they become technologically and economically feasible. […]

    No alien civilizations have substantially colonized our solar system or systems nearby. Thus among the billion trillion stars in our past universe, none has reached the level of technology and growth that we may soon reach. This one data point implies that a Great Filter stands between ordinary dead matter and advanced exploding lasting life. […]

    To support optimism regarding our future, we must find especially improbable past evolutionary steps. And in fact we can find a number of plausible candidates for groups of hard trial-and-error biological steps: life, complexity, sex, society, cradle and language. Presuming there are about nine hard steps total here, the Great Filter could be explained if the expected time for each of these steps averaged (logarithmically) to about thirty billion years, if only one percent of stars could support such steps, and if we have only about a one percent chance of not destroying ourselves soon (or permanently banning colonization).

    […] the Great Filter is so very large that it is not enough to just find some improbable steps; they must be improbable enough. Even if life only evolves once per galaxy, that still leaves the problem of explaining the rest of the filter: why we haven’t seen an explosion arriving here from any other galaxies in our past universe? And if we can’t find the Great Filter in our past, we’ll have to fear it in our future.

    A válasz nem triviális, és mint a fentiekből látszik, a mi jövőnkre nézve is nagy jelentősége van.

    Úgy tűnik, hogy Dave Waltham megtalálta a megoldást http://www.liebertonline.com/doi/pdf/10.1089/ast.2010.0475 (vagy legalábbi a megoldás nagy részét) a problémára, hogy mitől olyan különleges a Föld:

    Planetary anthropic selection, the idea that Earth has unusual properties since, otherwise, we would not be here to observe it, is a controversial idea. This paper proposes a methodology by which to test anthropic proposals by comparison of Earth to synthetic populations of Earth-like planets. The paper illustrates this approach by investigating possible anthropic selection for high (or low) rates of Milankovitch-driven climate change. Three separate tests are investigated: (1) Earth-Moon properties and their effect on obliquity; (2) Individual planet locations and their effect on eccentricity variation; (3) The overall structure of the Solar System and its effect on eccentricity variation. In all three cases, the actual Earth/Solar System has unusually low Milankovitch frequencies compared to similar alternative systems. All three results are statistically significant at the 5% or better level, and the probability of all three occurring by chance is less than 10−5. It therefore appears that there has been anthropic selection for slow Milankovitch cycles [that is, the periodic variations in Earth’s climate that are induced by changes in Earth’s orbit and orientation in space. The key factors here are axial precession (time varying axis orientation), orbital precession (time varying orbital orientation), and time variation in orbital eccentricity (circularity of the orbit)]. This implies possible selection for a stable climate, which, if true, undermines the Gaia hypothesis [that
    is, that life modifies the environment in ways which are beneficial to itself] and also suggests that planets with Earth-like levels of biodiversity are likely to be very rare. […]

    It is widely recognized that regions of Earth that have stable temperatures (e.g., tropical rainforests) have high levels of biodiversity (see review by Wilson, 2001). The hypothesis that this link is direct and causal is reinforced by the observation that the deep ocean seafloor also has high biodiversity (Sanders, 1968), even though the conditions are, stability excepted, poor and biological productivity therefore low. Further evidence of a link between rapid climate change and loss of species richness has been gleaned from studies of Earth’s glacial-interglacial cycles. The most recent ice ages have resulted in reduced biodiversity within the temperate zones where the greatest changes in climate occurred (see review by Hewitt, 2004). There are, therefore, two independent lines of evidence that support the proposition that biodiversity is, in general, lower when climate change is significant. […]

    Tehát nem kell csúnya katasztrófa a jelenlegi fejlettségünk és a galaktikus terjeszkedésünk között ahhoz, hogy megmagyarázza, miért vagyunk látszólag olyan kevesen (konrétan: egyedül) a környéken. A többiekkel nem történt semmi rossz azt leszámítva, hogy a bolygójuk pályája miatt nem alakult ki náluk stabil éghajlat, és a stabil éghajlat hiánya miatt létre sem jöttek.

    Ez jó hír. Ma este kicsit jobban alszom:)

     
    • admin 15:58 on 2011.04.02 Permalink | Log in to Reply

      Daniel A. Nagy Azért az is egy jó kérdés, hogy észrevennénk-e, ha a szomszédban lenne civilizáció. Egészen a XX. századig mi is lényegében észrevétlenek maradtunk, és távközlési villamosmérnökként eléggé biztos vagyok abban, hogy hamarosan újra észrevétlenek leszünk. Az, hogy teleordibáljuk az univerzumot saját magunknak szóló kommunikációt hordozó elektromágneses hullámokkal, egy ideiglenes állapot, amelyet a rendelkezésünkre álló technika primitívsége magyaráz. Már az 1990-es évek óta úja egyre csendesebbek vagyunk (1991 volt az elektromágnesesen “leghangosabb” évünk). Az pedig, hogy két civilizáció “felvillanása” a rádiókommunikáció feltalálása utáni viszonylag rövid időben nagyjából egybeessen, még akkor is elképesztően valószínűtlen, ha a világ tele van élettel.
      4 órája · Tetszik · 2 ember

      Áron Máthé Nagyon izgalmas szövegek!
      3 órája · Tetszik · 1 személy

      petfold Azért azt az antropikus elvet sem lehet figyelmen kívül hagyni. (Jó lenne erről valami rendes Bayesian fejtegetést olvasni (vagy írni)).
      kb. egy órája · Tetszik

      Mázsa Péter ‎@nagydanya : Jó érv, nekem még nem jutott eszembe, köszi. petfold : itt van néhány: https://encrypted.google.com/search?q=%22anthropic+principle%22+bayesian
      9 perce · Tetszik · 1 személy

    • admin 23:18 on 2012.08.28 Permalink | Log in to Reply

c
Compose new post
j
Next post/Next comment
k
Previous post/Previous comment
r
Reply
e
Edit
o
Show/Hide comments
t
Go to top
l
Go to login
h
Show/Hide help
shift + esc
Cancel
Get Adobe Flash player