Kiállításmegnyitó : 10+10=10 : 10 ékszertervező + 10 képzőművész = 10 alkotás

Spengler Katalin megnyitó-szövege:

A 20. század második felében fokozatosan egyre erősebb lett az igény, hogy a tradicionális aranyművesség és a divatékszer mellett peremhelyzetben lévő, korábban stúdióékszernek nevezett irányzat a képzőművészet részévé váljon. Az emancipálódás folyamatában fontos szerepet kapott, hogy a stúdióékszer maga mögött hagyta az alkalmazott művészet és az aranyművesség mesterségének korlátait, mégis megőrizte, továbbvitte a hagyományokat.

A kortársékszer Európában a hatvanas évektől, nálunk a 21. század elejétől egyre határozottabban tágítja a maga határait, újraértelmezi az ékszer fogalmát és szerepét a kultúrában. E folyamat eredményeként a világ legtöbb részén a kortársékszer mára megalapozott, elismert művészeti ággá vált author’s jewellery néven, a kifejezésnek még nincsen magyar megfelelője, jelentése: alkotói ékszer. Az elnevezés az alkotói személyiségnek az alkotásban való manifesztálódására, a művészi önkifejezésre teszi a hangsúlyt. Ez a fajta ékszer manapság a kortársművészetben kisebbségi, de autonóm szegmensként van számon tartva Európa számos országában és az USA-ban. Az autonóm ékszereket csakúgy, mint más műtárgyakat, galériák promotálják, gyűjtők vásárolják, múzeumok mutatják be miniatűr szobrokként a képzőművészeti alkotásokkal egyenrangúan. A befogadó vagy a gyűjtő részéről egy kortársékszert viselni természetesen sokkal nagyobb elkötelezettséget jelent, mint egy festményt a szobánk falára akasztani. A kortársékszert nem lehet naivan magunkra ölteni, mert a tárgy megköveteli a megértést, a ráhangolódást, az elköteleződést, akár az interakciót.

Az alkotói ékszer a hatvanas, hetvenes években főként a modernizmus és az absztrakt művészet hatása alatt fejlődött. Az alkotók hangsúlyozták, hogy alkotásaik önálló entitások, melyek kizárólag önmagukra reflektálnak. Az emóciók helyét a művészi szándékok szerint a racionalitás, azaz a geometria, a vonal, a bemetszés, a mértani formák vették át. Azok az ékszerek jelekként működtek, melyeket a testre helyeztek. Abban az időben ezek a jelek egyáltalán nem voltak neutrálisak, nagyon is sokat mondtak: a konvenciók elleni lázadás attitűdje kapcsolódott hozzájuk, viselésüket a jó ízlés szimbólumának tekintették a kulturális avantgárd elit köreiben, például Amszterdamban és Münchenben.

A 21. századra a vizuális művészetek megváltozott tendenciáinak hatására a kortársékszer fokozatosan a történetmesélés médiumává vált. Fölmerül persze a kérdés, hogyan válhat az ékszer narratívvá az akciófilmek, videoklippek világában? A kis méretre korlátozott ékszer által megjelenített kép aligha tekinthető történetnek, hiszen nincs benne akció vagy esemény, nincs hős, nincs cselekmény és legfeljebb egy szereplője van. A Filter Galéria kiállítása is azt sugallja, hogy az ékszer a képzőművészethez hasonló módon hordozhat olyan képeket, melyek sztorikat keltenek életre, idéznek fel a befogadókban.



[Kecskés Orsolya + Timkó Bíbor: Mag – grafika ékszer nélkül és ékszerrel]

Ebben a folyamatban a befogadó, illetve az ékszer viselője sokkal aktívabb szerepet kap, mint korábban.
Ahhoz, hogy a történetmesélő műalkotásokat olvasni tudjuk, akár alkotóként, akár befogadóként föl kell tennünk néhány kérdést, amelyeket a kiállítás megtekintése közben és talán utána is érdemes továbbgondolni:

  • Milyen speciális jellemzőkkel írható le az ékszer identitása és az ékszer viselőjének személyisége között létrejövő kapcsolat?
  • Milyen szituációkban válik az ékszer dekoratív tárggyá, illetve mikor válik kamuflázzsá, a rejtőzködés eszközévé, vagy éppen viselője személyiségének kifejezőjévé?
  • Mi teszi az ékszert ékszerré? Megragadható-e az a mozzanat, az a pont, amelytől kezdve egy tárgyat ékszernek tekinthetünk?
  • Milyen összefüggésben áll az ékszer a hatalommal, a presztízzsel, a hagyománnyal és az értékkel?
  • Milyen képeket használ föl az ékszer, és ezek a képek hogyan jelennek meg a tömegmédiában, a hirdetésekben és az irodalomban?
  • Mikor és hogyan használnak fel az ékszertervezők képeket, és hogyan fejthetjük meg ezeket?

http://filtergaleria.hu
Budapest, XIII. ker. Pozsonyi út 49
Telefon: +3613505743
Hétfő-Péntek: 11:00-19:00
Szombat-Vasárnap: Zárva