A 4 legnagyobb veszély, ami fenyeget a magánnyugdíj-pénztári döntéseddel kapcsolatban

Ez nem tanácsadás, csak a barátaimnak / Amaxrap-barátoknak szóló, a magánnyugdíj-pénztári döntéseddel kapcsolatos veszélyek némelyikére rávilágító magánlevél.

Tegyük fel, hogy még nem tudod, hogy elmész-e maradni a magánnyugdíjpénztári rendszerben.

Milyen csapdák fenyegetnek?

Egy csomó. Szerintem ezek a legfontosabbak:

1. veszély, ami emberi természetünkből fakad, a “Hajlam Vakfolt”

E bejegyzés amellett érvel, hogy döntéseinkben óriási annak a veszélye, hogy nem vesszük figyelembe döntési hajlamainkat (biases http://en.wikipedia.org/wiki/Bias ).

Eredendően, természetünkből fakadóan hajlamosak vagyunk döntési hibákra. Ezek a hibák rengetegen vannak, és ember mivoltunkból (esetleg még mélyebbről, evolúciós okokból, élőlény mivoltunkból) fakadnak. Egy listájukat itt találod: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cognitive_biases

Döntési hibáink pénzbe kerülnek. Ha hajlamainkat nem tudatosítjuk, akkor hajlamosak vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyek pl. pénzügyi értelemben véve rosszabbak, mint amire egy, a hajlamainkat tudatosító ember juthat.

A probléma azonban még kicsavartabb: még ha tudatosítjuk is döntési hibáinkat, akkor is hajlamosak vagyunk döntéseinkben figyelmen kívül hagyni őket. “Hajlam-vakfoltunk” van (Bias blind spot http://en.wikipedia.org/wiki/Bias_blind_spot ).

Tehát maga az is egy döntési hiba, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy döntéseinkben ne vegyük figyelembe a döntési hajlamainkat.

Szumma: E bejegyzés azt célozza, hogy a magánnyugdíj-pénztári döntéssel kapcsolatban tudatosítsa Bennetek, hogy mindannyian, eredendően, azaz emberi természetünkből fakadóan, hajlamosak vagyunk hibás döntéseket hozni + még ha ennek tudatában is lennénk, hajlamosak vagyunk arra is, hogy döntéseinkben ne vegyük figyelembe, hogy ilyen “hajlam vakfoltunk” van.

Én szóltam. A többi rajtatok múlik:)

2. veszély, amelyet a kormány használ csapdaként, az “Alapeset Hajlam”

A második, de legnagyobb csapdát a kormány állította: ez az “alapeset hajlam” [default bias]

Nézd csak ezt az ábrát:

A szervadományozások szintjét ábrázolja különböző országokban (forrás: http://www.dangoldstein.com/papers/DefaultsScience.pdf )

Mitől sok az országok egy (kékkel jelölt) csoportjában a szervadományozás és kevés a másik (arannyal jelölt) csoportban?

A magyarázat egyszerű:

  • ahol SOK a szervadományozás, abban az országban olyan szabályozás van, hogy halál esetén CSAK AZ NEM adományoz szervet, aki erről nyilatkozik,
  • ahol KEVÉS a szervadományozás, abban az országban olyan szabályozás van, hogy halál esetén CSAK AZ adományoz szervet, aki erről nyilatkozik.

Tehát választhatsz, de nem mindegy, honnan indulsz. Magyarországon, ahol arról nyilatkozhasz, hogy nem szeretnél szervet adományozni, kb 100% az adományozó, mert alapesetben, azaz ha nem csinálsz semmit, akkor adományozol. Dániában minden fordítva van: hacsak nem nyilatkozol úgy, hogy adományozol, akkor alapesetben nem adományozol, így csak kb 4% az adományozó.

Így van ez a magánnyugdíj-pénztárakkal is. A kormány úgy állította be a szabályozást, hogy alapesetben visszakerülsz az állami rendszerbe. Nyilatkoznod kell, ha nem szeretnéd, hogy visszakerülj.

Ez a nyilatkozat viszont, ahogy a közgazdászok mondják, “költséges”: döntened kell, hogy továbbra is magánnyugdíjpénztári tag szeretnél maradni, össze kell szedni a papírokat, sorra kell kerülnöd, stb. El kell menned, ha maradni akarsz.

És ezt a trükköt a magánnyugdíjjal kapcsolatban a kormány nem csak 1x jássza el, hanem mindig, amikor teheti. Pl. “ha a jövőben egy tag magánnyugdíj-pénztára megszűnik, és nem nyilatkozik 60 napon belül, hogy melyik kasszába lép át, akkor automatikusan az állami rendszerbe léptetik vissza. [Kérdés, hogy milyen feltételekkel]” http://hirszerzo.hu/profit/20110114_nyugdij_joghezag

(Ha valakit ez a “default bias” jelenség orvosilag is érdekel, itt kezdje: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21048128 )

Összefog: Még ha biztos is lennél abban, hogy a magánnyugdíj-pénztárban maradás áll az érdekedben, és ennek érdekében cselekedned kell, akkor is óriási a veszélye, hogy kifutsz az időből.

De persze nem vagy biztos benne. És itt jön a

3. veszély: “Valószínűségek Hanyagolása Hajlam”

Hajlamosak vagyunk a valószínűségeket hanyagolni ( http://en.wikipedia.org/wiki/Neglect_of_probability ), amikor bizonytalan, információhiányos helyzetben kell döntenünk.

Nem tudjuk, mi lesz holnap, különösen ennél a kormánynál, és különösen akkor, ha a tulajdonunk lenyúlásáról van szó. Ezért egyszerűbb a jelenleg rendelkezésre álló infók közül a most biztos információkra hagyatkoznunk. Nem az összes információra, hanem csak az olyan infókra, amelyek biztosak, és így abban reménykedünk, hogy szilárdan meg tudunk bennük kapaszkodni. Így hanyagoljuk azokat az infókat, amik valószínűségekről szólnak – még akkor is, ha ezzel jobban megközelítenénk azt, ami várható, és így jobb döntéseket hoznánk.

Különösen súlyos a helyzet, ha ezt “szakértői”, nyilvános tanácsadói szerepkörünkben tesszük.

Nézzük szegény Matits Ágnes nénit. Azt állítja, hogy a jelenlegi szabályok szerint senkinek sem érdemes elmennie, hogy magánnyugdíj-pénztárban maradhasson: http://www.portfolio.hu/tool/print/3/144166

Matits Ágnes egy különlegesen ferde hajlammal, az ún. Déformation Professionelle hajlammal
http://en.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9formation_professionnelle büszkélkedhet. Világ életében nyugdíj-modelleket számolt, onnan nem tud szélesebbre nyitni. Kizárólag a jelenlegi biztosan tudott információval számol, nem veszi figyelembe a szabályok változásának valószínűségét.

Ha kalapácsod van, az egész világot szögnek nézed.

Matits Ágnesnek kalapácsa van, és be is veri, amit kell.

Mit érdemes itt figyelembe venni Orbánon és Matitson kívül? Azt, amiről Radnai Marci (és ennek nyomán Ungár Klára http://hirszerzo.hu/publicisztika/20110118_nyugdij_allami_rendszer_szivas is) így ír:

Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).

A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés. A nem hiteles fenyegetés a játékelméletben azt a szituációt jelenti, amikor egy többperiódusos játékban az egyik játékos olyat ígér, amit később számára nem racionális betartani. Azért ígéri ezt, mert arra számít, hogy a másik játékos ettől elrettenve úgy cselekszik, hogy a fenyegetést nem kell beváltania. A játékelmélet szerint ilyenkor ha több egyensúly (megoldás) van, akkor nem ez fog kialakulni (bővebben erről itt olvashat).
Miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövid távú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Állításunk alátámasztására a legjobb érv, hogy mind a Bajnai, mind pedig az Orbán kormány lehetőséget adott erre, bár azt megelőzően ez törvényileg tiltva volt (a Bajnai kormány ez irányú intézkedésének negatív hatásaira annak idején a portfolio.hu-n megjelent cikkünkben fel is hívtuk a figyelmet, egyben megjósolva a teljes második pillér megszűnését).

Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni. Ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi járulékszint versenyképességi okokból nem emelkedhet, akkor a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjak 20-30 év múlva a jelenlegi 66%-ról a bruttó átlagkereset 30-40 százalékára kell, hogy csökkenjenek https://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni

Ormosy Gábor politikailag-etikailag fogja meg ugyanezt:

„Kiszerződöm” az állami társadalombiztosításból? Akkor miért is fizetem a továbbiakban a szerződéses díjat? Vagy nem leszünk egyenlők a törvény előtt az ugyanannyit fizető alkalmazottakkal? Vagy a nyugdíj-hozzájárulás valójában az SZJA része, és nincs is akkora adócsökkentés? (nem vesztegetek több szót erre az arcátlan felvetésre) http://www.facebook.com/note.php?note_id=181738221858623&comments

Gábor érvére Rátfai Attila válaszol ugyanott:

van valami, ami szerintem a lenyeg, az elso politikai erved, es amirol egyebkent, sajnos keves szo esik. Nevezetesen, az a fenyegetes, hogy nem szerzel nyugdij-jogosultsagot, mikozben vonjak a munkaltatotodtol a jarulekot (mindegy, hogyan hivjak ezt, lehet ado vagy fedeksari is a neve), mig masok pont ugyanezen kotelezettseg okan jogosultsagot szereznek, nos ez semmi mas, mint jogi bloff. Ugyes, okos, nagyivu, jovobeni tankonyvekben szereplo … politikai szelhamossag, amire egy valamirevalo birosag, es elobb-utobb ilyen ele kerul az ugy, diszkriminacio okan siman helyretesz majd. Ekkorra persze a visszaaramlo penz nyomat bottal lehet majd utni.

A kerdes szerintem az, miert van, hogy ezt a vetitest ennyien elhiszik az orszagban (emlekezzunk a fenyegetest megelozo kozvelemenykutatasi eredmenyekre). Avagy, miert rekedt meg az allampolgari ontudat kb. a 70-es evekben, illetve miert ennyire tudatlan es/vagy opportunista a tomegeket informalo elit, beleertve a sajtot is?

Ezek erős érvek a rendszer tarthatatlansága mellett.

Ennek ellenére azoknak is érdemes saját hajlamaikról elgondolkodniuk, akik a jelenlegi szabályozás ellenére szívesen elmennének, hogy maradjanak a magánnyugdíj-rendszerben. Nekik a következő hajlamaikat kell tudatosítaniuk:

4. veszély: Pató Pál Hajlam

Ezt nem kell különösebben elemezni, de ha érdekel, itt van néhány link:

Jövő héten már szuper ürügyeket fogsz taláni, hogy ne kelljen elmenni: nyilván egyre többen állnak majd sorban, 1000-rel jön az influenza http://www.google.org/flutrends/hu/#HU , ilyesmi.

Ha a cselekvésre kell ürügy (mert pl. nem vagy kényszeres cselekvő), holnap [20-án csütörtökön] a Budapesti TB előtt lesz buli: Megyünk maradni – zenés sorbanálló piknik a Fiumei úton http://www.facebook.com/event.php?eid=120146731387325 .

És akkor MOST

szánd rá magad, olvasd el a hivatkozott cikkeket és a releváns infókat, beszélj a családoddal, MOST hozd meg a döntést, és HOLNAP REGGEL cselekedj.

Döntésedhez használd a fenti szempontokon, linkeken és saját infóidon kívül

De vigyázz arra, nehogy túl sok infót akarj gyűjteni http://en.wikipedia.org/wiki/Information_bias_(psychology) a döntésedhez.

Amikor döntöttél (max. MA este),

[Frissítés:] Mit kell vinni a nyilatkozathoz http://www.vitnyp.hu/hirek/72 :

– Személyazonosság igazolására alkalmas dokumentum

  • Lakcím igazolására alkalmas dokumentum
  • TAJ szám
  • a jelenlegi magánnyugdíjpénztár neve