az atlatszo.hu működésének már az első hetében fényesen igazolódtak a[z…] aggodalmak, melyek szerint a törvény hatályba lépésével Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az újságírói forrásvédelem. A médiaalkotmány ugyanis úgy fogalmaz, hogy bíróság vagy nyomozó hatóság a nemzetbiztonság és a közrend védelme, vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót. És pontosan ez volt az a paragrafus, amelyet a fejemre olvasott a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya részéről eljáró nyomozó, amikor az újságírói forrásvédelemre, az Európai Emberi Jogi Egyezményre és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára hivatkozva nem neveztem meg egy hackertámadásról szóló hírünk forrását. A nyomozó ezután arra figyelmeztetett, hogy ez hamis tanúzást érhet, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A nyomozó hatóság egyébként kísérletet sem tett arra, hogy meghatározza, miért volna kivételesen indokolt ez az eset, és azirányú érvelésünk sem hatotta meg a rendőrséget, hogy ha egy információforrás nem lehet biztos abban hogy kilétére nem derül fény, akkor nem fogja informálni a sajtót a nyilvánosságra tartozó ügyekről, ez pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti.[…] Dirk Voorhoof, a genti egyetem médiajog-professzora, az Európa Tanács szakértője az esetünkkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a magyar rendőrség eljárása, melynek során egy adathordozót is lefoglaltak, megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményét, amennyiben a tagállamokban a rendőrség, de még az ügyészség sem kötelezhet egy újságírót a forrásai felfedésére vagy foglalhat le szerkesztőségi iratokat: ilyesmit csak bíróság rendelhet el, az is csak kivételes körülmények között, erős indoklással.

Bodoky Tamás újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője