a gyülekezési jog szabad gyakorlását a büntető törvénykönyv is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz. Pontosan ezt a tényállást meríti ki az az iskolaigazgató, aki retorziókkal, például igazgatói figyelmeztetéssel fenyegeti azokat a diákokat, hallgatókat, akik szerveznek gyülekezést vagy részt vesznek benne. Szintén bűncselekményt követ el az, aki olyan különleges személyes adatot, mint a politikai vélemény, jogosulatlanul kezel, magyarul az, aki „listázza” a tanulókat politikai véleményük alapján. A büntetőjogi reakció az ilyen jelenségekre nem alaptalan. A gyülekezési jog a demokrácia szempontjából az egyik legfontosabb szabadságjog, amelynek gyakorlása létfontosságú eleme a honpolgári erények kiművelésének, a demokratikus öntudat kialakulásának és kialakításának. Ezt a belátást intézményesítik a törvényeink.

A Büntető törvénykönyvnek a Balatonalmádira is vonatkozó része