Feri, ez ciki

Gyurcsány saját, “Viktor ez smafu” c. bejegyzésében támadja Orbánt annak Moszkvai kudarca miatt.

Feri, hátrább az agarakkal: bár Orbán teljesítménye egyelőre az oroszok szerint is smafu, de amit te csináltál az oroszokkal, az meg ciki.

Lássuk az adatokat:

[Forrás: http://www.eia.doe.gov/emeu/international/ngasprii.html ]

Mit itt a ciki?

Az a szép vastag rózsaszínű sáv, amivel magasabb volt a gázár nálunk, mint a többi volt szoci országnál: az a ciki.

Miért?

Nézzük először a szereplőket:

– Kik vagyunk a “mi”?

Nincs hatékony közös gázpolitikánk, sem az Unióval, sem pl. a Visegrádiakkal.

Mivel nincs közös gázpolitikánk, minden ország külön-külön tárgyal az oroszokkal.

Így a “mi” nem más, mint Magyarország.

Ilyen héttérrel az oroszok persze saját árstratégiájukat tudják elfogadtatni külön-külön az egyes országokkal. Aki

  • így vagy úgy ki van szolgáltatva nekik, és/vagy
  • viszonylag gazdagabb, és/vagy
  • nem stratégia partnerük és/vagy
  • oktalan

ott magasabb árat tudnak kérni a gázért; ha valaki erős vagy szegény vagy stratégiai partnerük vagy okos, ott kevesebbel is beérik.

– Kik a tárgyalópartnereink?

Az oroszok az energiaexportból élnek, exportjuk 2/3-a erejéig:

[Forrás: http://www.export.by/en/?act=s_docs&mode=view&id=1659&doc=64 ]

Kormányuk teljesen összefonódott ezzel az iparággal (tipikus példa a közelmúltban elhunyt Csernomirgyin karrierje).

Gazdaságuk 2009-ben 7,9%-kal esett vissza.

Legjobb tehát, ha az orosz államot jelenlegi állapotában annak kezeljük, ami: az energiaipari lobby erőszakszervezetének, amelynek Európával kapcsolatos energia-stratégiája az “oszd meg és uralkodj”.

Innen indulunk.

Most nézzük a pozíciónkat:

1. Alternatív forrásokra most és középtávon nem számíthatunk.

2. Szlovákia inkább függ külföldi energiaszállításoktól, mint mi, Csehország és Lengyelország jóval kevésbé (vö.: http://www.energy.eu/#dependency ). Az oroszok tehát a cseheket és a lengyeleket kevésbé tudják lenyúlni, a szlovákokat inkább, mint bennünket. Azaz arra számíthatnánk, hogy a cseheknél és a lengyeleknél alacsonyabb lesz a gázár, a szlovákoknál magasabb, mint nálunk.

3. Viszont a szlovákokon keresztül megy egy szép vastag gázvezeték Németország felé, míg rajtunk keresztül gyakorlatilag nem megy semmi, azaz a szlovákok csökkenteni tudják az oroszok felől érkező gáz árát.

Eddig úgy néz ki, mintha a rózsaszínű sáv, azaz a Magyarországi magasabb ár indokolható lenne. Elvégre Csehország és Lengyelország energiafogyasztásában kevésbé függ az oroszoktól, Szlovákia meg azért érhet el relatív árcsökkentést, mert jelentős gáz-transzferország.

De.

Gyurcsány, amennyire tudom,

  • nem érte el a vevők közös hatékony gázpolitikáját, sem Uniós, sem más szinten,
  • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket, különösen
  • nem érte el, hogy csökkentse energiafüggőségünket az oroszoktól, sőt,

  – az ilyen irányú erőfeszítéseket majdhogynem ellehetetlenítette (pl. kijelentette, hogy az oroszokat kikerülő Nabucco-gázvezeték “egy álom, és nekünk nem álmokra van szükségünk” – angolul lásd pl. itt),

  – az oroszoktól való energia-függőségünk csökkentése érdekében saját kezdeményezéseket, tudomásom szerint, Orbánnal ellentétben nem tett [pl. annak ellenére sem, h az Azeri elnökkel kapcsolatban több mint 3 éve explicite ezt tanácsoltam neki],

  • még amely intézkedése az energiaellátás biztonságát fokozta is (az orosz-magyar közös gáztározók építése Magyarországon), azzal is növelte a stratégiai függőségünket az orosz gázipartól,
  • és ami legalább ennyire fontos, mint a fentiek: semmilyen olyan kezdeményezéséről nem tudok, amely az oroszok energia-exporttól való függőségét csökkentette volna.

Feri: tényleg minden arra mutat, hogy Viktort egyelőre alázzák az oroszok. Persze az is lehet, hogy idővel kinövi magát a szemükben – innen szép nőni. Valószínűleg messziről bűzlik, hogy köze sincs az orosz lélekhez. Mindenesetre az oroszokkal való viszonyt jobb, ha nem te kéred rajta számon: a jópofizás ugyanis nem öncél. Akármilyen kellemes is, nem érdemes velük olyan viszonyba keveredni, aminek ilyen vastag rózsaszínű a vége.

És tényleg: ha megnézzük, mindez hogyan néz ki kívülről (pontosabban: más érdekeltek szerint), arra jutunk, hogy nem szépen. Ritkán van alkalmunk olyan interjút olvasni, amit az amerikaiak publikáltak Gy energiapolitikájával kapcsolatban.

Kíváncsi vagyok, hogy a később a netre kerülő Wikileaks-dokumentumokból mi derül ki abból, hogy az amerikaiak titokban hogyan értékelték az energiapolitikáját – különösen, hogy Gy már elő is készítette olvasóit egy potenciális kínos fordulatra🙂

Végül egy kis ingyen tanácsadás.

Mit kell tennie a mindenkori magyar miniszterelnöknek mindezzel kapcsolatban?

1. A szokásos: növelni kell a termelés energiahatékonyságát, csökkenteni a lakosság energiaigényét, alternatív energiaforrások, és addig is alternatív beszerzési útvonalak, racionálisabb energia infrastruktúra politika, hatékony közös uniós energiapolitika, ilyesmi. De: nem az oroszok ellenében (biztos, hogy Orbán jól kommunikálta ezt a bakui útját??), hanem megértetve, sőt, nagy lelkükkel megéreztetve és sok vodkával megöntözve:) valódi szándékainkat:

2. Jóban szeretnénk lenni az oroszokkal. Nagyon jóban. De nem ám úgy, hogy kedvükre tegyenek erőszakot rajtunk! Aktívan elő kell segítenünk, hogy idővel képesek és hajlandóak legyenek leszállni kedvenc anyagukról. Stratégiai partnerükké kell válnunk – egy olyan közös stratégiában, amely az orosz államot (elitet) leválasztja végre Oroszország anyácska gázos emlőiről.

Ez utóbbi nekik egyedül nem fog menni – az orosz elitet és Oroszországot már rég elragadta a világszerte jól ismert átok, a Holland Betegség – olyasmi ez nagyban, mint amit a hazai kispályán a költségvetési és uniós pénzek lenyúlásánál tapasztalunk vagy sejtünk.

Érezniük és tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk. Mert mi vagyunk azok, akik igazán érezzük: akkor is kétségbe vannak esve, amikor otthon vagy külföldön korruptak.

Persze azt is elég nehéz elképzelni, hogy ennyi bénázás után és közben Magyarország hitelesen el tud köteleződni egy ilyen stratégia mellett, Magyarország és Oroszország közös érdekében – és egyáltalán nem Amerika érdekei ellen.

De mit lehetne felajánlani az oroszoknak (ne feledjük: a gázlobby képviselőinek), hogy komolyan vegyék e stratégiánkat? Segítsünk nekik nem leállós hajtóműveket beszerezni a repülőgépeikhez? Vagy küldjünk biosz-szakos kutatókat a tervezett orosz Szilícium-völgybe? Nem tudom: ezt már találja ki a mindenkori kormány:)

Egyelőre sehol sem tartunk. Jó lenne valami értelmes viszonyba keveredni ezzel a fess és izgalmas gazemberrel – kérődzik a fejőstehén.