ha egy folyamatban, ahol a származás pusztán egy emberi színező elem, és nem strukturális elem, jószerivel csak ezt [ti. a származást] emelem ki, akkor már tettem egy engedményt a származásalapú értelmezésnek, adott esetben a zsidók kártevőként való beállításának. Mondok egy példát. Az NSZK lenyeli az NDK-t – ezt hívjuk német egyesítésnek -, utána fölszámolják a keleti oldal marxista tanszékeit, mindenkit kirúgnak. Ebben a kontextusban értelmezhetetlen egy olyan állítás, hogy mondjuk bajorok rúgtak ki szászokat, vagy katolikusok evangélikusokat. Elképzelhető persze, hogy voltak ebben a folyamatban ilyen elemek is, de azok pusztán a strukturális folyamat rész- vagy színező elemei. Ez a helyzet azokkal a zsidó származású fiatal történészekkel is, akikről Romsics írt: mivel emberből voltak, nyilván lehettek személyes motívumaik is, de mindez egy öltést nem változtat azon, hogy annak a strukturális folyamatnak, jelen esetben a sztalinizációnak, melynek a részesei lettek, mi volt a jellege, és hova tartott. Az a probléma, hogy ő egy tercier jellemzőt emelt elsőrangú szerepbe. […] Romsics értelmezései […] nem tudnak kikeveredni ebből az antiszemita korlátoltsági csapdából.

Gerő András, történész