Közös uniós társasági adórendszer: az Uniós álláspont magyarul

“MIRŐL IS VAN SZÓ?
• Mivel a különböző uniós tagállamok adórendszerei nagyban eltérnek egymástól, bonyolult és költséges lehet, hogy a vállalatok egyszerre több országban tevékenykedjenek.
• Különösen a kisvállalkozásoknak okoz nehézséget a személyek szabad mozgását és az áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását megcélzó egységes piacból fakadó előnyök kiaknázása.
• Általánosabban: az üzleti tevékenységeket hátráltató belső piaci akadályok összeegyeztethetetlenek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós prioritással.
• Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő közös konszolidált társasági adóalap létrehozásáról.

KIK ÉS HOGYAN LÁTJÁK HASZNÁT A JAVASLATNAK?
A javaslat egyrészt a több uniós tagállamban működő (vagy működni kívánó) vállalkozások javát szolgálja, mert:
• valamennyi uniós tagállamban érvényes egységes szabályozást vezet be a fizetendő adó összegének kiszámítására
• lehetőséget teremt a „konszolidációra”: ha egy vállalkozás az egyik országban nyereséget termel, míg a másikban veszteséggel zár, az adót fizetheti a két összeg nettó egyenlege után

[For example, a company may have operations in four EU countries – three with profits and one with a loss.
The company would be able to file one tax return instead of four. It would add up its profits, subtract its losses and use the common rules to calculate deductions and exemptions – arriving at a single taxable sum.
Each of the four countries would collect taxes on a portion of the taxable sum – based on their national rates. The portion would be calculated through a formula set out by the rules.” http://ec.europa.eu/news/economy/110318_1_en.htm ]

A kezdeményezésnek másrészt a nagyközönség is hasznát látja, mert az egészségesebb üzleti környezet révén több munkahely jön létre, a vállalatok jobb termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő és csökkentik áraikat.

PONTOSAN MI FOG MEGVÁLTOZNI?
• Az uniós vállalkozások választhatnak: vagy megmaradnak a különböző tagállami adórendszerekben, vagy a közös konszolidált társasági adóalap szerint adóznak, így a társasági adózás szempontjából hozzájárulnak a valódi uniós egységes piac megvalósításához.
• A társasági adók mértéke az EU-ban változatlan marad. Az uniós tagállamok továbbra is maguk dönthetnek a saját társasági adójuk mértékéről.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG UNIÓS SZINTŰ FELLÉPÉSRE?
• Kizárólag az EU jogosult egységes, valamennyi tagállamban alkalmazandó társasági adózási szabályokat kidolgozni.

ELŐRELÁTHATÓLAG MIKOR VALÓSUL MEG A JAVASLAT?
• Reményeink szerint az uniós tagállamok 2013-ban, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően Tanácsülésükön egyhangúan elfogadják a javaslatot.
• A javaslatot az uniós tagállamoknak annak elfogadása után 2–3 évvel nemzeti jogrendszerükbe kell illeszteniük” http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/company_tax/common_tax_base/ccctb_citizen_hu.pdf

http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/company_tax/common_tax_base/

Vö.

1. a hivatalos magyar állásponttal: “Mi semmilyen olyan együttműködésben nem vehetünk részt, amely akármilyen kicsi, de egyértelmű lépést tesz az adórendszerek összehangolásának irányába, mert akkor Magyarország versenyelőnye elvész. Mi akkor tudjuk utolérni a nyugatiakat, ha többet dolgozunk mint ők, és kedvezőbb adórendszerünk van, mint nekik.” http://mno.hu/portal/764001

2. a Népszabadságban megjelent állásponttal: http://nol.hu/gazdasag/20110319-uniformizalt_adoverseny

3. az Amexrap-állásponttal: http://amexrap.org/fal/2-hatalmas-pirospont-orbannak-energia-ado

Itt pirinyó hazai konszenzus látszik kialakulni.