Lehetséges, hogy Schmittre börtönbüntetés vár?

Schmitt törvényt szegett,

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A Tényfeltáró Bizottság vizsgálata alapján megerősítést nyert, hogy a dolgozat szerzője a kisdoktori értékezés szövegében sehol nem használta a forrásmunkára történő közvetlen utalást. Nem használt a szövegben idézőjelet, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet, vagy végjegyzetet. [...] A dolgozat a 34. oldalától 50. oldaláig teljes szövegazonnosságot tartalmaz: Klaus Heinemann [...] művének [...] részével. [...] A kisdoktori értekezés mintegy 180 oldala részleges egyezést mutat a Gueorguiev művel. Összefoglaló Schmitt Pál ún. kisdoktori értekezése tárgyában

ezért börtönbüntetés járhat,

329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [...]
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozva követik el. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

hiszen a törvényszegése következtében vélhetően lenyúlta az adófizetők pénzét:

Schmitt doktori fokozata miatt köztisztviselőként több éven keresztül pluszjuttatást kaphatott, többek között akkor, amikor 1993 és 1997 között madridi, 1999 és 2002 között svájci nagykövet volt. De köztisztviselői jogviszonynak számít a házelnöki poszt is, amelyet Schmitt 2010-ben három hónapig töltött be, illetve a köztársasági elnöki poszt is. [...] Az ügyben hétfőn megkerestük a Külügyminisztériumot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy Schmitt fizetése pontosan milyen tételekből, pótlékokból állt össze, amikor madridi és svájci nagykövet volt. Az adatok megismerését az információszabadságról szóló, tavaly elfogadott törvényre hivatkozva kértük. Kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. http://index.hu/belfold/2012/01/18/schmitt_szerint_nem_jart_plusz_penz_a_kisdoktori_miatt

Első pillantásra azt hihetné az ember, hogy csak akkor ültetik majd le, ha a következő országgyűlés a Fideszhez hasonlóan (Emlékeztek?

Ez a törvény 2010 december 30. napján lép hatályba, rendelkezéseit 2005 január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. http://amexrap.org/fal/1lmps-42jobbikos-37fidesz-kdnps-222fideszes-es-2fuggetlen

) visszamenőleges hatállyal alkalmazza az 1999-es szerzői jogi törvényt.

Mivel nyomulna egy ügyész egy jogállamban? Ha nem tévedek, azzal, hogy Schmitt, ha igaz, a szerzői jogi törvény hatályba lépése után is, folytatólagosan követte el az adófizetők lenyúlását. Ebből a megközelítésből legalább egy bírósági eljárás kinéz, bizonytalan kimenetellel.