Miért nem éri meg felszámolni a jogállamot?

Váradi Balázs a jogállam felszámolásának feláráról:

“[…] A magyar kormány a kormányzati közgazdászok szerint a gazdasági növekedés kedvéért tiporja lábbal a jogállamiságot és a magántulajdon szentségét (ezeket az elvszerű konzervatívoknak is igen fontos alapértékeket). A fenti táblázatból viszont jól látható, hogy a kormány szűken közgazdaságtani szempontból is rosszul számol: a hazai befektetésektől elvárt hozamnak a kormányzat intézkedései hatására bekövetkező megugrása könnyen elérheti azt a szintet, amely mellett a beruházások visszaesése nemcsak tompítja, de teljesen ki is oltja a személyi és vállalati adók csökkentésétől remélt, gazdasági növekedésben és foglalkoztatásban megjelenő hasznot.

Amit a kormány csinál, az nem csupán az ország gazdasági felemelkedése érdekében kötött, jogállamiságunkat kompromittáló fausti alku: Orbán és Matolcsy programja – most úgy tűnik – ugyanis nem csak az örökkévalóság időhorizontján rossz üzlet az ördöggel.” http://szuveren.hu/gazdasag/a-jogallam-felszamolasanak-felara

Mit lehet ehhez még hozzátenni?

Talán annyit, hogy a jelenlegi jogállam-aláásó hozzáállás nem csak a Kátay-Benczúr modell szerint, hanem más országok tapasztalatai alapján sem tűnik jó ötletnek a Kánaán felé vezető úton:

Azaz

  • a jogállamiság hiányos volta ill. csökkenése (ami a vízszintes tengelyen a bal oldali, negatív tartományhoz tartozik)
  • általában relatíve alacsony 1 főre jutó GDP-vel (a függőleges tengelyen az alsó, negatív tartomány)

jár együtt (és számunkra majdnem mindegy is, melyik milyen úton okozza a másikat).

Tévedés ne essék: a nem Orbán-függő közgazdászok természetesen támogatják

+1. az adóegyszerűsítést (én speciel még a söralátétig hatoló egyszerűsítést is),

+2. az adócsökkentést (a több sört:), és

+3. a közös adósságunk csökkentését (kb. a GDP 60%-áig biztosan).

Akkor mit nem támogatunk?

Hogy mindezt Orbán

(a (nemzeti) demokratikus szocialista retorikájának egyébként tökéletesen megfelelően)

-1. nem az állami vízfej lecsapolása (kiadáscsökkentés, újraelosztás-csökkentés), és

-2. nem az állam funkcióinak újragondolása (a Magyarországon sohasem rendesen összerakott reformok) segítségével szeretné megtenni,

hanem

(nemzeti demokratikus szocialista retorikájának egyébként ugyancsak tökéletesen megfelelően, de azért, valljuk be, mindannyiunk számára meglepő és elszomorító módon)

-3. a tulajdonunk (magánnyugdíj-alapunk) felélése által, a jogállam felbontása árán.

3ezer milliárd forint ugyan pl. a Facebook értékének csak töredéke, de a Helyi Menő Csávók szemében nyilván nagy pénz, nagy kísértés.

Nem bírták megállni a fiúk.

Ez a húzás, ill. annak a reális lehetősége még akkor is lefagyasztaná az országot, ha a holnapután kezdődő, a bolgár és a magyar magánnyugdíj-államosításoktól befolyásolt EU-csúcson hirtelen kiderülne, hogy az államosításra csakis a könyvelési szabályok miatt volt szükség, amik változhatnak, és így talán mégsem feltétlenül kéne a saját költségvetésünket Orbánéba átrakni.

Vegyük észre, hogy egyben az értelmes reformok reményének is vége. Mibe lehetne itt kezdeni, ami tovább tartana, mint négy év?

Mi maradt a közgazdászoknak? Hát, (a pénzünkért) legalább továbbra is jól fogunk szórakozni:)) Érdekes kísérlet: tényleg fenntartható a hülyeség demokratikusan? Tényleg lehet-e agyat mosni a zsigerekig?