Mélyfúrást végeztem, s döbbenetes eredményre jutottam. A csaknem háromszáz pontos bírálati rendszerben száz körüli pontot „ért” a gazdálkodási terv kidolgozása, ami definiálhatatlan. A pályázatok elolvasásakor a volt államtitkár sokszor úgy érezte: olyanok írták a mondatokat, akiknek semmi közük nincs a földhöz. Talált két, gyakorlatilag szóról szóra megegyező gazdálkodási tervezetet, s igencsak meglepődött, amikor kiderült: a két konkurens pályázó közül ugyanarra a szövegre az egyik pályázó tíz, a másik viszont hatvan pontot kapott. Ez a szubjektív értékelési szempont eldöntötte, hogy ki nyeri a pályázatot. Nem ezt ígértük az embereknek, mielőtt megválasztottak bennünket. Mi azt mondtuk, hogy a helyben élő, ott gazdálkodó családoknak juttatunk majd az állami földterületekből, s nem az a cél, hogy tízezer hektárnyi birtokok jussanak nagytőkésekhez, vagy az őket képviselő strómanokhoz. Ez elfogadhatatlan. A Biblia azt írja, figyelmeztesd először a barátodat – vagy a hozzád tartozó szűk kört –, hogy rossz útra tévedt. Ha ennek nincs foganatja, állj nyilvánosság elé, s ott mondd el, nagy a baj. Én ezt teszem. Az első „lépcső” sajnos kimaradt, hiába akartam figyelmeztetni az „én körömet”, hogy nem jó felé haladunk, nem ez a mi utunk, s nem ezt ígértük, süket fülekre találtam. Elmondtam volna, hogy nem szabad hülyéknek nézni az embereket – mi nem húsz-harminc hektárokat adunk oda a gazdálkodóknak, hogy minél több embernek jusson – ez csak a felszín. Hiszen Fejér megyében például van olyan gazdálkodói kör, amely huszonkilenc darab húsz-harminc hektáros birtokot szerzett meg. És itt van a lényeg! Én nem csináltam mást, csak ezeket a jól elbújtatott részadatokat összeraktam egy képpé. S egy számomra vállalhatatlan eredmény született. Szerettem volna erről a miniszterelnökkel közvetlenül is beszélni, elmondani, hogy ez az út járhatatlan, nem lehet néhány oligarcha kezében összpontosítani az állami földeket. Azt hittem, a felajánlott lemondásom ürügyén talán elmondhatom az érveimet – de ő csak Fazekas Sándor miniszterrel megüzente, hogy azt elfogadja.

Ángyán József