Nem “letöltünk” vagy “beszerzünk”, hanem “legyártunk”, “készítünk” vagy “előállítunk”

A polgári szabadságjogokért és a kultúra megosztásának szabadságáért folytatott politikai harcban majdhogynem minden a megfelelő fogalmazásmódon áll vagy bukik. Nem véletlenül használ a szerzői jogi ipar sem mindig minél negatívabb konnotációjú kifejezéseket; bíznak benne, hogy ezek előbb-utóbb jogi szinten is kodifikálva lesznek. Ezért tehát a megfelelő fogalmazásmód számunkra is elengedhetetlen a jövőbeli szabadságjogaink biztosítása érdekében.

Minden alkalommal, amikor azt mondjuk, hogy “letöltöttünk” vagy “megszereztünk” valamit, azzal egy újabb talpalattnyi földet mostunk el a szabadságjogainkból. Ez a kifejezés ugyanis technikailag és tényszerűleg is hibás. Legfőbb ideje szembenéznünk ezzel a ténnyel, és megvizsgálnunk, hogy miért is lenne érdemes átállnunk más kifejezések használatára.

A valóságban ugyanis szó sincs arról, hogy ténylegesen “letöltenénk” vagy “megszereznénk” valamit. Bármi is áll az érdeklődésünk középpontjában, valójában nem az történik, hogy annak egy példánya vagy egy másolata fogná magát, belebújna az optikai kábelekbe, átsuhanna a hálózaton, majd megtelepedne a mi gépünkön. Ez csak a szerzői jogi ipar teljesen valószerűtlen légvár-valóságmodellje, amire hivatkozva igyekeznek elfogadtatni az egyre szigorúbb törvényeiket és egyre tovább farigcsálni a szabadságjogainkat. Erre a modellre alapozva tesznek egyenlőségjelet a letöltés és a bolti lopás közé; mintha az előbbi is ténylegesen valaminek a neten keresztüli eltulajdonításával járna. Holott ilyesmiről szó sincs.

Valójában ugyanis mindössze annyi történik, hogy utasítjuk a gépünket egy összetett protokollcsomag-sorozat útmutatásként való követésére, majd ez alapján egy saját példány előállítására. A saját tulajdonunkban álló felszerelés és a saját erőforrásaink felhasználásával készítünk tehát magunknak egy saját példányt valamiből, egy online útmutatássorozat alapján. Ha az adott időpontban épp senki nem követte volna ezeket az útmutatásokat, akkor egyetlen példány sem került volna legyártásra. Nem letöltünk tehát, hanem legyártunk. Ez a technikai megkülönböztetés három ok miatt is kulcsfontosságú.

Első a nyelvezet. Vessük csak össze az alábbi három mondatot:

  • “Ingyen letöltött egy filmet.”
  • “Beszerzett egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.”
  • “Ingyen legyártott egy filmet.”
  • “Készített egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.”

Hamar világossá válhat, hogy míg az első két változat a szerzői jogi ipar “lopásos” modelljét erősíti a becstelenség erős felhangjaival, addig az utóbbi kettő már nem vált ki ilyen hatást; sokkal inkább egy “igen, és…?” érzetet vált ki az emberből. Elkészítés és legyártás esteén ugyanis senki nem várja el, hogy a kivitelező fizessen az általa elvégzett feladatért, míg a “beszerzés” és a “letöltés” épp ellenkezőleg hat. Ezért is olyan fontos tehát, hogy a technikailag is korrekt és a valóságnak valóban megfelelő elkészítés és legyártás kifejezéseket használjuk.

Második az igazság. Ha azt mondjuk, hogy “Készített egy példányt anélkül, hogy fizetett volna érte.“, azzal világossá tesszük, hogy egy példány elkészítése teljesen rendben lévő dolog, viszont valaki mégis védelmi pénzt vár tőlünk ezért. Más szóval, megmutatjuk, hogy a szerzői jogi monopólium valóban az, ami: monopólium, nem pedig tulajdon. Az megint csak az ő saját kis légvár-koncepciójuk, hogy minden egyes példány és másolat valahogyan az ő tulajdonukat képezi, amelyeket aztán valahogyan el is “lopnak” tőlük a neten keresztül.

Harmadik a tényszerűség. A helyes nyelvhasználat azt is megmutatja, hogy a szerzői jogi monopólium ténylegesen korlátozza a tulajdonjogokat, nem pedig egyfajta varázslatos tulajdonjogi alegységét képez, ahogyan azt a szerzői jogi ipar szeretné. Ha azt mondjuk, hogy “Készített egy példányt“, úgy azzal azt is világossá tesszük, hogy az illető a saját erőforrásait és a saját idejét használta fel ennek érdekében, és ha egy törvény ezt illegálisnak bélyegzi, akkor az a törvény a saját tulajdonunk használatában korlátoz. Ez pedig napnál is világosabbá teszi a szerzői jogi monopólium tulajdonjog-korlátozását.

Nem “letöltünk” vagy “beszerzünk”, hanem “legyártunk”, “készítünk” vagy “előállítunk”.

Rick Falkvinge http://en.wikipedia.org/wiki/Rickard_Falkvinge , az első (a Svédországi) Kalózpárt alapítója http://en.wikipedia.org/wiki/Pirate_Party#History fordíttatta le írását magyarra http://falkvinge.net/2012/12/08/nem-letoltunk-vagy-beszerzunk-hanem-legyartunk-keszitunk-vagy-eloallitunk/ : megérdemli, hogy álláspontjának helyet adjunk. Fordította: Németh Gábriel.