Pannon Közösség

Nahát, mit fedeztem fel a neten! A 2004-es kedvenc projektem záró nyilatkozatát Hogyan vegyük saját kezünkbe sorsunkat az Unióban? – Kezdeményezés a Pannon Közösség közös végiggondolására [http://www.kormend.hu/?ugras=hirolvaso&hirszama=3867] címmel. Jó sokáig nem találtam a körmend.hu-n, most ismét felbukkant: kellemes meglepetés.

A 2001-es Nemzeti Minimum c. ÉS-cikkem után gondoltam, jó lenne a gyakorlatban is érvényesíteni elveimet. Kihasználva, hogy épp képben voltam (a Területfejlesztési Hivatal elnökének adtam tanácsokat), és hogy Stankovits György barátom, volt osztálytársam (röviden: uram-bátyám) akkoriban a városi jegyző volt (jelenleg a megyei alispán), vele, Bebes István [Fideszes] polgármesterrel [ennél a képnél azért sokkal szebb:], Stipkovits Ferenc [MSZP-s] önkormányzati frakcióvezetővel + a képviselőtestület minden egyes tagjával elkezdtük kidolgozni a nyilatkozat-tervezetet. Arra gondoltunk, hogy 1. amúgy sem árt végiggondolni közös dolgainkat, de 2. az sem árt, ha jó előre felkészülünk a 3 év múlva, 2007-től működő Uniós területpolitikai fejleményekre.

Na de ez a doksi nem ám egyoldalú deklarációként készült, mint az Orbán féle Nemzeti Együttműködésről szóló pol nyilatkozat, hogy akinek tetszik, csatlakozhat hozzá! Nem. A Körmendi nyilatkozat úgy készült, ahogyan egy ilyen közös nyilatkozatnak készülnie kell:

Közös fejtörésre gyűltünk össze, néhány körmendi, a Patyi panzióban március huszonegyedikén, mihez is kezdjünk városunkkal az Európai Unióban. Már az egész napos munkaértekezlet összehívásakor is tisztában voltunk azzal, hogy egyedül nem megy. A körmendi emberek, civil szerveződések és vállalkozások egyfajta közössége nélkül városunk nem járhat sikerrel: ezért is kerestük az alkalmat és szakítottunk időt az együttgondolkodásra.

Egy közösség természetesen – legyen az egy Körmenden belüli közösség, maga a város, mint közösség, vagy egy olyan tágabb közösség, amelynek a város is csak egy résztvevője – semmi esetre sem jelent véleménykülönbségek nélküli, langyos, unalmas egymás mellett élést. A legösszetartóbb családon belül is helye van azoknak a konfliktusoknak és jószándékú vitáknak, amelyek nem veszélyeztetik, inkább ösztönzik és megújítják a közösség fejlődését vagy létét. Közösségen tehát egyéneknek és kisebb közösségeknek a csoportját értjük, akik egyetértésre jutottak néhány pontosan meghatározott kérdésben, hogy más kérdésekben hangot és súlyt adhassanak egymástól eltérő elképzeléseinknek.

Úgy találtuk, három kérdésben kell egyezségre jutnunk ahhoz, hogy elősegíthessük a város fenntartható fejlődését: hová tartunk, kik vagyunk, és végül, hogyan kell változnunk, ha céljainkat közösségként akarjuk elérni.

Mi lenne a Pannon Közösség?

Városunk önmagában kicsi ahhoz, hogy valóban saját kezébe vehesse a sorsát; erre egy olyan közösség egyenrangú és tevékeny részeként van nagyobb esélye, amely közös küldetéssel rendelkezik, és Európán belüli súlyát az önkéntes csatlakozókkal fokozatosan bővítve növeli. Ezt a jövőbeli önkéntes közösséget neveztük el első megfogalmazásban Pannon Közösségnek. [...]

Arra számítunk, hogy a mindannyiunk által meghatározott Pannon Közösség iránt mindenekelőtt Körmend szűkebb-tágabb környezetében található városok és községek érdeklődnek majd, így kezdetben a történelmi-térbeli közelség előnyeit is kihasználhatjuk. A Pannon Közösség hozzájárul a horvát, a magyar, a német, az osztrák, a roma, a szlovén, a vend, a zsidó, és a Közösséghez csatlakozó más kultúrák és nyelvek terjedéséhez, felfedve és megerősítve saját és közös gyökereinket.

A nyilatkozat teljes paradigmaváltozást sürget a területi alapú közösségek kapcsolatában:

A Magyarországon belül kialakítani tervezett mesterséges régióval, amit talán Győr-Sopron, Vas és Zala megyékből raknának majd össze valahol a fejünk felett, jelenleg nem sok közösséget érzünk, és nem is igazán tudjuk elképzelni, hogy így valaha is sajátunknak tudnánk tekinteni. Nem hisszük azt sem, hogy Körmend előbbre jutna egy újabb államigazgatási szint létrehozásával, és egy távoli régió-főváros kijelölésével.

Nehezen hisszük továbbá azt is, hogy a „budapesti” állam szívesen és önként adná vissza nekünk az adóinkból szerzett forrásokat és eszközöket, amelyek pedig szükségesek fejlődésünkhöz. Márpedig nem kegyelemből szeretnénk hozzájutni például az Európai Unió polgárainak velünk való szolidaritását kifejező forrásokhoz. Véleményünk szerint alapvető szemléletváltásra van szükség: az országot nem Budapestről kell reformálgatni, hanem alulról felfelé, a Kossuth utcától meg a Templom utcától Körmenden és más önkormányzatokon, a Pannon Közösségen és más közösségeken át kell újraépíteni. Nem gondoljuk, hogy a Budapestről egyszer majd esetleg engedélyezett mozgástérre kellene várnunk: észre kell vennünk, hogy most is szabadon cselekedhetünk, és magunkkal és egymással szemben is kötelességünk élni ezzel a szabadsággal. Nem kell kivárnunk, hogy fentről majd meghatározzanak bennünket; határozzuk meg mi magunkat. Változtassuk meg nézőpontunkat: Budapest felől fordítsuk szemünket egymásra és környezetünkre, tekintet nélkül a megszűnő határokra. Az önmeghatározásnak pedig természetes része kell, hogy legyen annak a megfogalmazása, hogyan kívánunk kölcsönösen előnyös módon együttműködni Brüsszellel, a fővárossal, a régió- és megyeközponttal, valamint más közösségekkel.

[...] szeretnénk, ha munkánk országos, európai és világszinten is elismerésre méltó mintaként szolgálna arra, hogyan célszerű alulról-fölfelé felépíteni egy egyenrangú, földrajzilag össze nem függő vagy akár meg sem jelenő közösségekre támaszkodó közösség-hálózatot a múlt felülről-lefelé szervezett hierarchikus világában.

Vagy mit szóltok ehhez az explicit zsidó- és romapolitikához? Tud vki olyanról, hogy ilyesmi le van írva magyarul?

Jövőnket közösen akarjuk felépíteni, ezért vigyáznunk kell arra, hogy Körmendet, mint közösséget ne lehessen megbontani. Azokat az eseteket emeljük ki itt, amelyekkel kapcsolatban Körmendnek, mint közösségnek a hozzáállása a leginkább tisztázásra szorul.

1944-ben, a település városi rangra emelésének éppen a hétszázadik évfordulóján a megszállt magyar állam az akkori helyi képviselőinek közreműködésével mintegy háromszáz, magát zsidónak valló vagy az akkori magyarországi törvény szerint zsidónak minősülő körmendi embert szállított el városunkból. Kétszáznyolc ember, Körmend közösségének kétszáznyolc résztvevője koncentrációs táborokban halt meg; jelenleg senki nem él közöttünk a tradicionális zsidó hitközségből. A körmendi közösség felelősnek érzi magát ezeknek az embereknek, egész családoknak, valamint a zsidó közösségnek a haláláért, illetve a körmendi közösségből való kiszakadásukért. Emléküket ma is és a jövőben is megpróbáljuk méltó módon őrizni, a történtek tanulságait pedig feldolgozni. Közösségük tapasztalatait felhasználva szeretnénk azt is megtudni, és emellett elveinkből fakadó kötelességünknek érezzük, hogy megtudjuk, hogyan kaphatnánk vissza közös bizalmunkat abban, hogy velünk olyan többet nem történik, hogy bármely körmendit csak azért, mert Körmend bármely közösségéhez tartozik, bántódás ér.

A népszámláláskor Körmenden csupán negyvennyolcan vallották magukat romának, illetve cigánynak. Szeretnénk, ha Körmend közösségének résztvevői közül ennél jóval többen vállalnák fel kötődéseiket, nem kényszerülnének elhagyni – sőt, inkább gyakorolnák és fejlesztenék – kultúrájukat a társadalmi elismertség érdekében. Annak érdekében dolgozunk ki programot idén, hogy a közösség magukat romának valló résztvevői ne legyenek hátrányosabb helyzetben, mint közösségünk többi résztvevői, és hogy a romaság felvállalása egyre kevésbé jelentsen egyet a halmozottan hátrányos helyzettel. Körmend – és törekvéseink szerint a Pannon Közösség – a saját közösségeiket büszkén felvállaló emberek városa kell, hogy legyen.

És ezt a legeslegradikálisabb képviselők (ma tuti Jobbikosok) is elfogadták!

És mit szóltok az aprónéphez a mai közösség részeként?

Célszerű Körmend közösség résztvevői közé számítani az eljövendő generációkat, a jövőben Körmendre települőket, és a Körmenden befektető vállalkozókat is.

Hogy tetszenek az Elveink és a közöttük felállított preferenciasorrend?:

Feladatunk, hogy felfedjük közös alapelveinket és a közöttük lévő fontossági viszonyokat.

1. Egyénekként és közösségekként óvjuk, fejlesztjük és segítjük egymást. Közösségünk jelenlegi résztvevőinek életében nagy fordulópont volt 1989-90. Előtte a hivatalos ideológia szerint a társadalom, a makro-kollektíva érdekeit kellett szem előtt tartanunk, utána úgy tűnt, hogy minden mértéke az egyén. Mindkét hozzáállás furcsának tűnik: közösségeinket az egyének alapján, az egyéneket közösségeink alapján határozzuk meg. Általában a hozzánk közelebb eső közösségekkel törődünk, és csak ezután a nagyobb, átfogó közösségekkel. Körmend olyan közösség, amely tiszteli résztvevőinek hagyományait, felvállalja múltját, feldolgozza a múlt tanulságait, és ennek segítségével aktívan óvja résztvevőit, legyenek azok egyének vagy közösségek; fejleszti és segíti őket, akár létrejöttükben is. Az elv megfogalmazásában az egyén és a közösség kiemelése a közösségeinkkel szembeni elvárást jelent: közösségeink önkéntesek. Zárt kollektíváinkat akkor nevezhetjük közösségnek, ha önkéntessé válnak, tehát ha az átjárhatóság, önalakíthatóság és versenykészség – lent, a „Hogyan változunk?” részben meghatározott – elvei alapján minél inkább önkéntes közösségekké alakítjuk őket. Az egymást óvás, fejlesztés, és segítés fogalmainak sorrendje is fontos.

2. Fenntartható módon fejlődünk. Mind társadalmi, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból fenntartható fejlődésre törekszünk. Nem kezdünk olyan programba, amely szétzilálná közösségeinket, ne figyelné és ne kezelné tudatosan a környezetet, és amelyik szűkítené a jövőbeli egyének és közösségek gazdasági lehetőségeit.

3. Befogadók vagyunk. Az egyénekre és közösségekre ügyelő, fenntartható fejlődés tiszteletben tartása mellett Körmend nyitott közösség: befogadja és támogatja az itt letelepedő egyéneket és közösségeket, mivel elve, hogy csak a számára új résztvevőkkel kölcsönhatásban óvhatja a körmendi egyéneket-közösségeket, csak így fejlesztheti és segítheti saját magát és addigi résztvevőit; csak így fejlődhet fenntartható módon.

4. Pozitívan gondolkodunk és cselekszünk. „Miért nem?” kérdések helyett inkább „hogyan igen?” kérdéseket teszünk fel, a lehetőségeket és problémákat kreatív és aktív módon tárjuk fel, megfontoltan, de lendületesen és kitartóan használjuk ki, illetve oldjuk meg.

Amikor a dokumentumot a Fideszes polgármester és a szoci frakcióvezető végül, több kör tárgyalás után aláírta, kivonultunk a Rába-partra, és ünnepeltünk.

Ehhez a dokumentumhoz tartjuk magunkat, teljesítéséért személyes garanciát vállalunk magunk és közösségeink nevében is. Vállaljuk, hogy minden, a dokumentummal kapcsolatos módosítást és kapcsolódó anyagot nyilvánosságra hozunk a http://www.kormend.hu oldalon. Együtt kérjük utódainkat, hogy a továbbiakban is az ebben a dokumentumban kijelöltek alapján intézzék Körmend ügyeit.

A menü bográcsgulyás volt – az alkoholról, gondolom, nem kell beszélnem.

Azok voltak ám a nagy idők!

Még a Nagy Országos Médiában is született róla híradás. Tamás Ervinen keresztül lehívtuk Ránki Pétert Körmendre (útközben a pörköltkészítés helyes módját veséztük ki), aki kedves cikket rittyentett az esetből, Körmend a köbön címmel.

Még azon melegében megalapítottuk a Pannon Közösség Egyesületet a környező városokkal, megválasztották Bebest az egyesület elnökének, de aztán Bebes és Stankovits valamin összevesztek (nem tudom, min, és nem is érdekel), Bebes elvesztette az érdeklődését az ügy iránt, és a dolog tudomásom szerint azóta is áll. Néha összefutottam Bebessel a parlamentben, érdeklődtem is közös babánk hogyléte felől, de Bebes szemében nem csillant fel a szeretet lángja:(

Zseniális lett volna, ha sikerül kitartóan tovább vinni a Pannon Közösség ügyét. Képzeljétek, mi lenne már arrafelé: tuti biztos Kánaán!)

Fel is hívom Bebest, meghívom a Balatonra egy bográcsgulyásra: most, hogy kormánypárti képviselő + EU bizottsági tag, hátha lát a folytatásban fantáziát. Bebes “Fütyi” szuper kosaras volt, kitartó, soha nem adott fel egy meccset sem.

Minden fejleményről beszámolok Nektek.

Update: http://amexrap.org/fal/pannon-kozosseg-a-vezeto-hianyzik