Re: Re: Az Index Fideszes cikkéről

Összefoglalás: Amit én állítok, hogy ok, hogy az adósság rossz, cselekvései szabadság (általában) jó, de nem mindegy, milyen úton-módon szabadulnánk az adósságtól: ha cserébe borogatjuk a jogállamot, kinyírjuk a befektetők bizalmát, és lenyúljuk az adófizetőket meg az állampolgárokat, akkor nem az adósság lefojtó hatását, hanem a buta ellenintézkedések még lefojtóbb hatását tapasztaljuk a növekedésre és a szabadságra.

Előzmények:
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal
http://amexrap.org/fal/az-index-fideszes-cikkerol
http://amexrap.org/fal/re-az-index-fideszes-cikkerol
[a szerk.]

Orbán először “ki akarta nőni” az (állam)adósságot, és azért lobbizott Brüsszelben, hogy engedélyezzék neki a magasabb költségvetési hiányt.

Majd pedig, amikor ez nem jött össze, annak érdekében (mint ahogy írod), hogy növelje a mozgásterét, az adósság direkt leépítésébe kezdett, ami önmagában nem hülyeség, sem politikailag, sem közgazdaságtanilag.

Sajnos azonban anélkül vágott az adósságcsökkentésbe, hogy felmérte volna, hogy melyik intézkedésének milyen következménye lesz.

Fő intézkedése az adókon és a jogállam gyengítésén alapuló bevételnövelés volt. Nem azért, mert Orbán mondta/csinálta, de ez akkora butaság, hogy sírni illene tőle. Mint ahogy majdnem 2 éve írtuk:

Váradi Balázs a jogállam felszámolásának feláráról:
“[…] A magyar kormány a kormányzati közgazdászok szerint a gazdasági növekedés kedvéért tiporja lábbal a jogállamiságot és a magántulajdon szentségét (ezeket az elvszerű konzervatívoknak is igen fontos alapértékeket). A fenti táblázatból viszont jól látható, hogy a kormány szűken közgazdaságtani szempontból is rosszul számol: a hazai befektetésektől elvárt hozamnak a kormányzat intézkedései hatására bekövetkező megugrása könnyen elérheti azt a szintet, amely mellett a beruházások visszaesése nemcsak tompítja, de teljesen ki is oltja a személyi és vállalati adók csökkentésétől remélt, gazdasági növekedésben és foglalkoztatásban megjelenő hasznot.
Amit a kormány csinál, az nem csupán az ország gazdasági felemelkedése érdekében kötött, jogállamiságunkat kompromittáló fausti alku: Orbán és Matolcsy programja – most úgy tűnik – ugyanis nem csak az örökkévalóság időhorizontján rossz üzlet az ördöggel.” http://szuveren.hu/gazdasag/a-jogallam-felszamolasanak-felara

Amexrap-vélemény ugyanott:

Mit lehet ehhez még hozzátenni?
Talán annyit, hogy a jelenlegi jogállam-aláásó hozzáállás nem csak a Kátay-Benczúr modell szerint, hanem más országok tapasztalatai alapján sem tűnik jó ötletnek a Kánaán felé vezető úton:

Azaz
a jogállamiság hiányos volta ill. csökkenése (ami a vízszintes tengelyen a bal oldali, negatív tartományhoz tartozik)
általában relatíve alacsony 1 főre jutó GDP-vel (a függőleges tengelyen az alsó, negatív tartomány)
jár együtt (és számunkra majdnem mindegy is, melyik milyen úton okozza a másikat).
Tévedés ne essék: a nem Orbán-függő közgazdászok természetesen támogatják
+1. az adóegyszerűsítést (én speciel még a söralátétig hatoló egyszerűsítést is),
+2. az adócsökkentést (a több sört:), és
+3. a közös adósságunk csökkentését (kb. a GDP 60%-áig biztosan).
Akkor mit nem támogatunk?
Hogy mindezt Orbán
(a (nemzeti) demokratikus szocialista retorikájának egyébként tökéletesen megfelelően)
-1. nem az állami vízfej lecsapolása (kiadáscsökkentés, újraelosztás-csökkentés), és
-2. nem az állam funkcióinak újragondolása (a Magyarországon sohasem rendesen összerakott reformok) segítségével szeretné megtenni,
hanem
(nemzeti demokratikus szocialista retorikájának egyébként ugyancsak tökéletesen megfelelően, de azért, valljuk be, mindannyiunk számára meglepő és elszomorító módon)
-3. a tulajdonunk (magánnyugdíj-alapunk) felélése által, a jogállam felbontása árán.
3ezer milliárd forint ugyan pl. a Facebook értékének csak töredéke, de a Helyi Menő Csávók szemében nyilván nagy pénz, nagy kísértés.
Nem bírták megállni a fiúk.
http://amexrap.org/fal/megeri-a-penzet

A befektetői bizalom csökkentés és az adónövelés kombinálásának kétségbeejtő hatásairól pedig minapi cikkünkben írtunk: http://amexrap.org/fal/orban-forditva

Szigel Gábort munkáit általában szeretjük. + Nem lehet elvárni tőle, hogy minden cikkéhez végigvegye az egész szakirodalmi részt (én sem olvasom most végig azt a 150 cikket http://delicious.com/allamreform/novekedes?link_view=compact + 50 cikket , stb. amit pl. akkor tennék, ha a téma feldolgozására kapnék megbízást). Nem használhatja a kormány (nyilvános és így javítható) modelljeit és szakirodalmi összefoglalóját sem a témában, mert ezek nem léteznek. És ez nem SzG hibája.

Ami Gábor hibája, szerintem: az adósságcsökkentést olyan kontextusban tárgyalja, ami arra enged következtetni, hogy a növekedés (és Orbánnál: a cselekvési szabadság) érdekében majdhogynem mindegy, milyen eszközökkel, de adósságot kellene csökkentenünk. Pl.:

nagyon valószínű, hogy az ország magas külső finanszírozási igénye és adóssága még hosszú éveken keresztül lefojtó hatást gyakorol majd a növekedésre, így valószínűleg nem a következő néhány évben fogunk visszazárkózni olyan, kedvezőbb finanszírozási helyzetű régiós versenytársainkhoz, mint Csehország vagy Szlovákia. http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/09/26/mi_a_baj_a_magyar_adossaggal

Amit én állítok, hogy ok, hogy az adósság rossz, cselekvési szabadság (általában, normális kormányzás esetén) jó, de nem mindegy, milyen úton-módon szabadulnánk az adósságtól: ha cserébe borogatjuk a jogállamot, kinyírjuk a befektetők bizalmát, és lenyúljuk az adófizetőket meg az állampolgárokat, akkor nem az adósság lefojtó hatását, hanem a buta ellenintézkedések még lefojtóbb hatását tapasztaljuk a növekedésre.

Épp mint most.

Sajnos Gábor cikkéből ezt a tanulságot nem lehet kiolvasni: itt csúszott félre.