VELENCEI BIZOTTSÁG –
ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYARORSZÁGI
ALKOTMÁNYOZÁSI FOLYAMAT SORÁN FELMERÜLT
HÁROM JOGI KÉRDÉSRŐL

[…] IV. Az új Alkotmány elfogadásának folyamata

14. A delegáció látogatása idején az Alkotmány
szövegtervezetét még nem tették közzé. A Bizottságot
arról tájékoztatták, hogy a tervezetet éppen
véglegesítik és hamarosan bemutatják a parlamenti
többségi frakciónak (FIDESZ), majd – 2011. március
15-éig bezárólag – benyújtják a Parlamentnek. Az
Alkotmányt előreláthatólag 2011. április 18-án
fogadják el.

15. A Velencei Bizottság megjegyzi, hogy bár
kezdetben az ellenzéki erők az Alkotmány-előkészítő
eseti bizottság keretében részt vállaltak a
folyamatban, több hónapja nem vesznek részt a
tervezet kidolgozásában; a többség és az ellenzék
között e tekintetben megszakadt a párbeszéd. A
Bizottság tudomása szerint az ellenzék elhatározása a
folyamattól való távolmaradásra mindenekelőtt a
magyar Parlament 2010 novemberében elfogadott
azon döntésére vezethető vissza, mellyel korlátozták
az Alkotmánybíróságnak a költségvetési és
adótörvények alkotmányossági felülvizsgálatával
kapcsolatos hatásköreit.

16. A civil társadalom szereplői is aggodalmukat
fejezték ki a folyamat átláthatóságának hiánya miatt,
továbbá amiatt is, hogy a megválaszolandó alapvető
alkotmányos problémákról a magyar társadalomban
nem folyt megfelelő vita. Tekintve, hogy a tervezetet
csak 2011. március 14-én nyújtották be a
Parlamentnek, az új Alkotmány által bevezetendő
változásokról és újításokról a nyilvánosságban csak
korlátozott vita folyhatott.

17. Az Alkotmány elfogadására felállított feszes
menetrend súlyos aggodalomra ad okot, amit a
Bizottság legtöbb tárgyalópartnere is megemlített.

18. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy egy
demokratikus alkotmányozási folyamat alapvető
követelményei az átláthatóság, a nyitottság és a
részvétel lehetőségének biztosítása, a nézetek
sokféleségét és a vitatott kérdések rendes
megtárgyalását lehetővé tévő megfelelő időkeret és
feltételek.

19. A Bizottság véleménye szerint a különböző
politikai erők, a nem kormányzati szervezetek és
állampolgári szerveződések, a tudományos szféra és a
média bevonásával lefolytatott széles körű és érdemi
vita fontos előfeltételeit képezik annak, hogy
fenntartható, az egész társadalom számára
elfogadható és a demokratikus elvárásoknak
megfelelő szöveget fogadjanak el. Túlzottan merev
időkeret meghatározását kerülni kell, az új Alkotmány
elfogadásának menetrendjét pedig a vita
előrehaladásához szükséges igazítani. […]

http://tasz.hu/files/tasz/imce/2011/opinion_on_hungarian_constitutional_questions_enhu.pdf

Cf. http://amexrap.org/fal/opinion-on-the-new-constitution-of-hungary