[78. oldal:]

5. Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!

Magyarország az elmúlt nyolc év alatt súlyos válságba jutott. Elvesztek a közös élmények, a remény, az igazságba vetett hit, az egymás iránti bizalom és a sikerért való tenni akarás. Mindez nem a pénzügyi és gazdasági válság következménye, sőt a baj igazi forrása nem a rossz makromutatókban, a forintárfolyam ingadozásában, a reálkeresetek csökkenésében, az életszínvonal romlásában keresendő. Az okok mélyebben húzódnak meg.

Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit. Az emberek ma nemcsak azért bizalmatlanok a politikával és a politikusokkal szemben, mert a hivatalban lévő kormány gazdaságpolitikájának leginkább ők látták kárát, hanem azért is, mert az MSZP évek óta visszaél a jóhiszeműségükkel és megfosztotta őket a tisztánlátás jogától. Amilyen gyorsan elillan a demokráciába vetett bizalom, olyan keservesen nehéz visszaszerezni. A baloldal képtelennek bizonyult erre, sőt attól sem riadt vissza, hogy a napi politikai túlélés reményében olyan lépéseket tegyen, amelyek kül- és belföldön egyszerre rombolják hazánk tekintélyét. A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. A PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetői ismerhették meg elsőként, milyen is a szocialista kormány felfogása a jogállamiságról. Szász Károly, Mellár Tamás és Kaderják Péte r hivatalból történő elmozdítása csak az első lépés volt a demokratikus intézményrendszer leépítéséhez vezető úton. Ha úgy diktálta érdekük, kriminalizálták, ha kellett, antiszemitának bélyegezték az ellenzéket. Ha arra volt szükség, akkor megkísérelték tudatosan szembefordítani egymással az egyes választói csoportokat. S mindeközben görcsösen ragaszkodtak a kormányzati hatalomhoz, még akkor is, amikor világossá vált, hogy bizalom és támogatás hiányában az ország kormányozhatatlanná vált. Ezzel megfosztották az embereket a

[79. oldal:]

demokratikus véleménynyilvánítás és az önrendelkezés szabad gyakorlásának lehetőségétől.

Az eljátszott legitimitás visszaszerzésért folytatott elkeseredett harc során a baloldal valójában minden hivatalban töltött nappal korrumpálta a demokratikus intézményrendszert, tovább rombolva ezzel az állampolgári bizalmat. Ráadásul a hatalomgyakorlók olyan cselekedetekre szánták el magukat, amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa: 2006 őszén diktatúrákat idéző brutalitással oszlattak fel békés megemlékezést, majd mindent megtettek annak érdekében, hogy akadályozzák a független igazságszolgáltatás munkáját. Máskor pedig a nyilvánosság előtt támadták az igazságszolgáltatás intézményrendszerét, azt a hamis látszatot keltve, hogy a bíróságok az ellenzék politikai utasítására cselekednek.

A kormánnyal szemben szűnni nem akaró bizalmatlanság valódi oka mindvégig változatlan maradt: a baloldal soha nem tudott elszámolni a választóknak azzal a hazugsággal, amelynek árán 2006-ban meg tudta tartani a parlamenti többséget. Miután a hazugság lelepleződött, az MSZP és kormányfője ahelyett, hogy szembenézett volna a választókkal és bocsánatot kért volna, kérkedni kezdett szégyenletes tetteivel. Megkezdődött a szavak jelentésének félremagyarázása, a cinikus relativizálás, az önigazolás és a felelősség minél szélesebb körre történő kiterjesztése. Az ezáltal gerjesztett feszültség végül a lehető legkártékonyabb folyamatokat eredményezte: felszámolta a kimondott szó hitelét, ellehetetlenítette az őszinte beszédet, megfojtotta az igazságot, lebénította a demokratikus intézményeket, és végül táptalajul szolgált a radikális csoportok megerősödésének. Magyarországon 2010-re nem pusztán a baloldal, és nemcsak az MSZP gyengült meg, hanem a demokrácia vált gyanússá az emberek szemében. A közrend megingása, az intézmények kiüresedése, a normák semmibevétele, a joguralom ellehetetlenülése, valamint a mindent átszövő politikai és gazdasági korrupció napjainkra a demokratikus rend célját és értelmét kérdőjelezte meg. A jó és a rossz, az igazság és a hazugság közti határvonal elmosódása az önbíráskodás, a nyelvi és

[80. oldal:]

fizikai durvaság, a nepotizmus, a tudatos szabályszegés és a cinikus önfelmentés formájában a mindennapi élet részévé vált.

A 2006-os választás óta a baloldal többször is lehetőséget kapott arra, hogy megszabaduljon a hazugság erkölcsi tehertételétől, ám erre nem került sor sem az őszödi beszéd kiszivárgását követően, sem az önkormányzati választás, sem a szociális népszavazás után, vagy legkésőbb a 2009-es európai parlamenti választás másnapján. Sőt az Országgyűlés szocialista és liberális többsége 2006. október 6-án bizalmat szavazott a kormányfőnek, ugyanúgy, mint minden egyes alkalommal, amikor a Fidesz és a KDNP a törvényhozás feloszlatását kezdeményezte. Sem a 2008- as, sem a 2009. március-áprilisi kormányválság nem győzte meg az MSZP és az SZDSZ képviselőit arról, hogy az alkotmányos demokráciában nem a választópolgárok akarata a tehertétel, hanem egy hazug kormányfő és a vele cinikusan összejátszók, akik mindenáron ragaszkodnak a hatalomhoz. A baloldal kiüresítette és saját hatalomtechnikai eszközrendszerének rendelte alá a demokráciát. Azt üzente a választópolgárok közösségének: nem számít, hogy lelepleződött a hazugság, azzal sem kell törődni, hogy a kormányzásnak valójában nincs társadalmi legitimitása. Elsőként a 2006. augusztus 20-i, öt ember életét követelő tragédia tette nyilvánvalóvá, hogy a kormány a konzekvenciák levonása helyett inkább bűnbakkereséssel menti magát. A demokrácia eszméjének és erkölcsi szabályrendszerének ilyen leplezetlen semmibevétele a demokráciához fűzött maradék állampolgári reményt és illúziót is lerombolta.

Magyarországon az elmúlt nyolc évben, de különösen 2006 óta a normakerülés vált a hétköznapok keserű parancsává. Magát az államot sem övezi erkölcsi megbecsülés, mert maga sem viselkedett erkölcsös módon. Miközben folyamatos áldozatvállalást várt el polgáraitól, egyre kevesebbet adott cserébe. Az államon sokak szerint valójában nincs már mit tisztelni, maradék tekintélye pedig a korrupciós botrányok sorozatával tovább porladt. Az állam a magánérdekek kiszolgálójává vált, a törvényalkotás lobbicsoportok áldozatául esett.

[81. oldal:]

2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal. A hatalom, ha tehette és saját érdeke úgy kívánta, minden írott és íratlan szabályt áthághatott: békés megemlékezőkre rontott, kordont vont a parlament köré, kirakatdíszletté silányította a törvényhozást. Mindezt egyetlen szándék vezérelte: a szocialisták minél tovább maradhassanak hatalomban, minél később kelljen elszámolniuk napvilágot látott hazugságaik politikai következményeivel. Ez a gondolkodásmód bizonyíték arra, hogy bár Magyarországon 1989-ben összeomlott a kommunista diktatúra, az önkényuralom hagyatéka erkölcsi, intellektuális és politikai értelemben továbbra is jelen van.

5.1 Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett

A Fidesz 1988-ban éppen azért alakult, hogy ennek egyszer s mindenkorra véget vessen, a magyarok is valódi demokráciában éljenek, s élvezhessék a nyugat-európai államokban látott szabadságot és jólétet. A Fidesz a rendszerváltástól azt várta, hogy a közéletben alapkövetelménnyé váljon a felelősség, a hitelesség és az elszámoltathatóság. Azonban csalódnunk kellett, mert azt tapasztalhattuk, hogy az elmúlt években egyre távolabb kerültünk eredeti célkitűzéseinktől. Kiderült, hogy éveken át becsapták, meglopták Magyarországot és az itt élőket, ez azonban nem bizonytalanít el minket: meggyőződésünk, hogy a Fidesz képes lesz visszaadni a demokrácia iránti bizalmat, a törvényeknek járó tiszteletet és a tekintélyt az államnak. Ehhez az kell, hogy újra bebizonyítsuk: a rossz kormányzati politikára, a kudarcokra, valamint gazdasági és társadalmi versenyképességünk hanyatlására van megoldás. A Fidesz által kínált kormányzati válasz a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

[82. oldal:]

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség húsz éve következetesen képviseli azt a politikát, melynek alappillére a szolidaritás, a szabadság, az állampolgári jogok és az emberi méltóság feltétel nélküli tiszteletben tartása, valamint a jogbiztonság. Meggyőződésünk, hogy minden olyan politikai törekvés, amely a szabadság korlátozása mellett kecsegtet a jólét hamis illúziójával, csak hazugságra épülhet. Valódi jólét szabadság nélkül nem képzelhető el. A szabad élet legfőbb garanciája pedig a törvényes rend, éppen ezért a mindenkori kormány alapvető feladata, hogy a kiváltságok helyett polgárainak tulajdonát, a jogbiztonságot és a törvényességet védelmezze. Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.

5.2 Hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás

Az első lépés, amely kivezet abból a válságból, amelybe a szocialisták sodorták Magyarországot, hogy megteremtjük a széles társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás feltételeit. Ez olyan kormányzást jelent, amely nem alattvalónak tekinti az állampolgárokat, hanem példaként szolgál az emberek mindennapi életviteléhez, amely minőségében más, mint amit az elmúlt években tapasztalni lehetett. Ehhez vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások kereszttüzébe állítják, illetve hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve, és végül vissza kell adni a tisztességes munkával elér t eredménynek járó tiszteletet és erkölcsi támogatást.

[83. oldal:]

Vissza kell állítanunk az állam lerombolt tekintélyét, ennek érdekében meg kell teremtenünk a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeit. Szakítani kell az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó hamis politikai felfogásával, amely az öngondoskodás elsőbbségét hirdette akkor, amikor az állam saját hibái és tehetetlensége miatt már az alapvető közszolgáltatásokat sem tudta állampolgárai számára biztosítani. Az erős állam átlátható és egyúttal felelős. A társadalom általános bizalomvesztéséhez az elmúlt években nagy mértékben hozzájárult az állam és a közszféra minden szegmensét behálózó korrupció és nepotizmus. Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára. Elfogadhatatlan, hogy a közjavakkal törvénytelenül és erkölcstelenül sáfárkodók az államot mint magánvállalkozást kezeljék. Fontos, hogy a társadalom tagjai felelős és megbízható partnerként tekintsenek az államra. Mára a közhatalom működése alapjaiban nélkülözi a kiszámíthatóságot és a stabilitást. A szétzilált és leépített közigazgatás nemcsak a mindennapi lét kerékkötője, de a gazdasági fellendülés akadálya is, ma mind a piaci szereplőknek, mind az állampolgároknak csak terhet jelent, nem segítséget. Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét.

Ehhez javítanunk kell a közszolgáltatások minőségét és garantálni, hogy ezek hozzájárulhassanak a gazdasági és társadalmi versenyképesség megteremtéséhez. Magyarország polgárai európai polgárok, akik okkal és joggal vágynak európai szabadságra és jólétre.

Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. Felelősen, az emberek bizalmára építve csak úgy lehet kormányozni, ha az ígéretet valóságos tettek követik. Ezzel a bizalommal tehát élni is kell, mégpedig olyan módon, hogy vissza kell térni a hiteles kormányzáshoz. Mivel szilárdan hisszük, hogy a legjobb kormányzás csakis a

[84. oldal:]

demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban.

Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet: Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek. Nem lehet újra megerősíteni az országot, ha az emberek azt látják: szomszédjuk nem tartja be a törvényeket, és ezért nem kell senki előtt felelniük. A törvények szelleme megköveteli, hogy az írott szabály ne legyen tekintettel vagyoni státusra, politikai hovatartozásra, vagy más, egyéni tényezőkre.

Rendet, biztonságot kell teremteni: amíg Magyarországon nincs rend, addig nem lesz sem szabadság, sem jólét. Ki kell mondani, hogy mindenkinek joga van a jó élet lehetőségéhez. De ahhoz, hogy valóban jó és értékes életet éljünk, előbb az életünk fenntartásához szükséges javakra van szükségünk. Könnyű belátni, hogy a nélkülöző ember nem tud igazságos lenni, mert a megélhetéséért küzd, s ha kell, másokat eltiporva keresi saját maga biztonságát. A biztonság megelőzi az igazságosságot, ma Magyarországon pedig súlyos hiány tapasztalható a biztonság terén is. Egyetlen demokrácia sem működhet hosszú távon úgy, hogy nem képes állami eszközökkel garantálni a törvénytisztelő polgárok mindennapi fizikai és anyagi biztonságát. A Fidesz ezen a téren nem ismer kompromisszumot: elfogadhatatlan az állami erőszak- monopólium meggyengülése, magánhadseregek létrehozása. Vissza kell adni az államnak és a törvénynek járó tekintélyt és tiszteletet.

Vissza kell szerezni a közbizalmat. A magyar demokrácia kiüresedése 2006 óta rohamos tempóban zajlik, a folyamat azonban visszafordítható. Ehhez az kell, hogy végre bebizonyosodjon: a választópolgárok véleményének kikérése nem valamiféle tehertétel, hanem a megoldás maga. Az emberek véleménynyilvánítása elől egyetlen felelős, demokratikus erő sem menekülhet: a Fidesz büszkén vallja, hogy 1988 óta mindig, minden körülmények között a demokrácia oldalán állt, és elkötelezettség e mellett következetesen kitartott. Az emberek bizalmának visszaszerzéséhez az első

[85. oldal:]

lépést úgy tehetjük meg, hogy lehetőséget adunk nekik a közügyeinkbe való beleszólásba.
A nehézségek leküzdéséhez a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek szilárd támogatásra és világos felhatalmazásra van szüksége, amelyet kizárólag a választók akarata biztosíthat. Az elmúlt évek politikai agóniája már bebizonyította, hogy a valós választói felhatalmazás és támogatottság hiánya súlyos károkat okozott a társadalomban éppúgy, mint a gazdaságban. Ezt a felhatalmazást a Szövetség megkapta. Tudjuk, a több bizalom a politikában nem több jogot, hanem több felelősséget jelent: minél erősebbek vagyunk, annál felelősségteljesebbnek kell lennünk.

Orbán Viktor